Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

as sv tár sy u.3. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedd 1961. február 14. XI. évfolyam 38. szám * ARA: 50 FILLÉR r A TASZSZ közleménye a szovjet automatikus bolygóközi állomás fellövéséről Moszkva: (TASZSZ) A világűr­kutatási programnak megfelelően 1961. február 12-én a Szovjet­unióban tökéletesített több foko­zatú rakétával földkörüli pályára vittek egy nehéz mesterséges holdat. Ugyanazon a napon erről a mesterséges holdról távirányítású kozmikus rakéta indult el, amely automatikus bolygóközi állomást vitt a Venus bolygó felé irányuló pályára. Az automatikus bolygóközi ál­lomás 1961. május második felé­ben éri el a Venus térségét. A felbocsátás fő feladatai a kö­vetkezők : Kozmikus objektum bolygóközi pályára, vitele módszereinek el­lenőrzése, a nagy távolságú rádió­összeköttetés és az űrállomás irányításának ellenőrzése, a nap­rendszer méreteinek pontosabb meghatározása, valamint több fi­zikai kutatás elvégzése a világ­űrben. A bolygóközi állomásban el­helyezett készülékek működése normális. Az automatikus boly­góközi állomás súlya 643,5 kilo­gram. Az automatikus bolygóközi ál­lomás a Földről adott utasításra 922,8 megaherz frekvencián su­gároz rádióadást. Az automatikus bolygóközi ál­lomás a Szovjetunió állami címe­rét ábrázoló jelvényt visz magá­val. A kapott adatok szerint az automatikus bolygóközi állomás a számítotthoz közeli pályán ha­lad. 1961. február 12-én magyar idő szerint délelőtt 10 órakor az ál­lomás földünk felületétől 126 300 kilométerre volt, a keleti hosszú­ság 86 fok 40. és az északi szé­lesség 6 fok 04, koordináták ál­tal meghatározott pont fölött. A Venus felé tartó kozmikus rakéta Sikeres felbocsátása meg­nyitja az első bolygóközi útvona­lat a naprendszer bolygói felé. Moszkvai Jelentés a szovjet tudomány új sikeréről Moszkva: (MTI) Hétfőn reggel) egész Moszkva, az egész Szov­jetunió a szovjet tudomány új, I kimagasló eredményének, a j Venus felé elindított űrállomás ! sikeres felbocsátásának hatása. alatt állott. A moszkvai rádió már a kora reggeli óráktól kezd­ve állandóan közvetítette a szov­jet társadalom legkülönbözőbb rétegei képviselőinek nyilatkoza­tait. Az űrrakéta felbocsátása volt a téma hétfőn reggel min­denütt: a moszkvai metro lép­csőin és a trolibuszokon, az üze­mekben, a hivatalokban, a gyá­rak öltözőiben. A Pravda ünnepi köntösbe öl­tözve jelentette be a világraszóló eseményt: a lap első oldalán ha­talmas rajz vonul végig — mun­kásalak emeli magasra a szov­jet állam szimbólumát, a sarlót és kalapácsot, amelynek fénye besugározza az egész földet. A lap címe mellett hatalmas rakéta rajza látható. Egészoldalas szalag­címben jelenti a Pravda: új sza­kasz nyílt meg a világűr meghó­dításában, február 12-én útnak indult a szovjet űrrakéta a Venus felé. j A lapban a szovjet tudomány j számos vezető személyisége nyi- i latkozik az űrrakéta felbocsátá- j sáról. Topcsijev, a Szovjetunió j Tudományos Akadémiájának al-1 elnöke hangsúlyozza: — A szovjet tudomány egész - sor területen vezető helyet foglal el a világban. Mindenki ismeri,! milyen kimagasló sikereket ér­nek" el a szovjet tudósok a nuk- j leáris fizikában, a matematiká- ' ban, mechanikában, a kémiában,; valamint a tudomány és techni-; ka sok más ágában. Különösen. nagy szerepet töltenek be a Szov­jetunió sikerei a rakétaépítés, a világűr meghódításának történe­tében. A szovjet szputnyikok, lu- nyikok, űrrakéták, űrhajók hírét az egész világ ismeri Nyilatkozott a lapban a Nem­zetközi Űrhajózási Társulat elnö­ke, Szedov akadémikus is. Sze- dov rövid nyilatkozatában első­sorban azzal a kérdéssel foglal­kozik, milyen feladatot kell be­töltenie a Venus felé induló első űrállomásnak. A világhírű szov­jet tudós megállapítja: különösen nagyjelentőségű annak a problémának a meg­oldása, hogy nagy pontosság­gal vezéreljék az űrállomást a távoli bolygókhoz. Ez az alapvető kérdés, egyúttal szorosan összekapcsolódik a vi­lágűrben történő nagytávolságú rádiókapcsolat problémájával is — hangsúlyozza Szedov. A szovjet tudósok aláhúzzák a kísérlet nagy fontosságát, meg­állapítják, hogy az űrállomás útjától rendkí­vüli érdekességű tudományos adatokat lehet várni. Erről nyilatkozott a szovjet rá­diónak Mihajlov professzor, a pulkovói obszervatórium igazga­tója is. .Ugyanakkor a tudomá­nyos kommentárok aláhúzzák: korántsem lehet várni mindjárt az első ilyen kísérlettől teljes si­kert, hiszen az űrállomás sok­millió kilométeres útján olyan hatások alá kerülhet, amelyeket egyelőre fel sem tudunk mérni. Szevernij, a krimi asztrofizikai obszervatórium igazgatója pél­dául nyilatkozatában megállapít­ja: az űrállomást többhónapos útja során veszélyeztetik a me­teoritok, a nagyenergiájú sugár­zás részecskéi, éppen ezért rend­kívüli érdekességű az egész tu­domány számára az a probléma, vajon milyen körülmények közé kerül, hogyan viselkedik a rend­kívüli helyzetben az automatikus űrállomás többhónapös útja so­rán. A Pravda egyébként közli az első külföldi visszhangokat. A magyar tudomány képviselőinek üdvözletét a szovjet tudósok a világűr meghódítása új sikerének A Venus az ég legfényesebb »csillaga« — bár, mint a Nap többi bolygójának, saját fénye a Venusnak sincs, csupán a Nap világítja meg, tehát tudományos értelemben nem számít csillag­nak. A magyar nép esthajnalcsillag­nak nevezi, mivel a nyugati égen alkonyaikor, a keleti égen pedig hajnalban látható. A Naptól való távolság szerint a Merkur után a Venus a második bolygó. Távcsövön keresztül általában világos, sík, fehér színű égitest­nek látják. Ami, azonban a táv­csőben látható, az'csak a bolyoó- felszín felett lebegő összefüggő felhőzet. Magát a bolygó felszínét eddig még senki sem látta. A Venus főbb adatai a követ­kezők: Közepes távolsága a Naptól 108 millió kilométer: a Földtől való legkisebb távolsága 40 millió, leg­nagyobb távolsága 259 millió ki­lométer, keringésének időtartama 224,7 nap, egyenlítői átmérője 12 610 kilométer. Ha a Föld térfogatát 1-nek vesszük, akkor a Venus térfoga­ta 0,97. A Venus átlagos sebessége pá­lyáján 35 kilométer másodpercen­megteremtőihez Hevesi Gyula akadémikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tudományos .tit­kára tolmácsolja a lap hasábjain keresztül. ként. A Venys megvilágított félteké­jén a hőmérséklet plusz 50, sőt plusz 100 fokot is elér, a másik félteke hőmérséklete mínusz 20— mínusz 25 fok körül mozog. Bizonyos, hogy a bolygó végez tengelyforgást, hiszen az éjszakai félgömb hőmérséklete az emlí­tettnél jóval alacsonyabb lenne abban az esetben, ha a bolygó tengelyforgá.sa kötött lenne, vagyis mindig ugyanazt a fél­gömbjét fordítaná a Nap felé. A Venus légkörének felfedezé­se orosz csillagász — Lomonoszov — nevéhez fűződik, aki 1761. jú­nius 6-án észlelte elsőnek a Ve­nus atmoszféráját. A Venus vi­lágos korongján semmiféle ál­landó részlet nem vehető ki, ép­pen az említett felhőtakaró miatt, amelynek vegyi összetétele pon­tosan még nem ismeretes. Szín- képelemzések tanúsága szerint a Venus légkörében sokkal na­gyobb százalékarányban fordul elő széndioxid, mint a Föld lég­körében. Ezzel szemben oxigént csak nyomokban vagy egyáltalán nem találtak. A legutóbbi években kimutat­ták a sarki fényt is a bolygó lég­körében. Számos kutató foglalkozol, már azzal a kérdéssel, hogy van-e élei a Venuson. Hosszú ideig ural kodott az a nézet, hogy a Venu­son buja növényzet van, amelfj a Föld karbonkor szakbeli . növény­világához hasonlítható. Az újabb kutatások során nyert hőmérsék­leti adatok alapján azonban ma már sok kutató úgy véli, hogy a Venuson nincs élet. Az eddig szerzett ismereteinkből arra lehet következtetni, hogy az ember nem létezhetne a Venuson és kizárt dolog az állati élet bármilyen for­mája is. Egyesek, véleménye szerint a Venusnak lehetségesek óceánjai s ezekben esetleg találhatók olyan kezdetleges lények, amilyenek több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek a föld tengereiben. A Venuson esetleg meglevő élet érdekes és fontos kérdésére a választ a jövőbeli kutatásoktól várják. Figyelemre méltó egyébként az a rövid idő, amely alatt a szovjet automatikus űrállomás a Venus- hoz vezető utat megteszi. Koráb­ban a tudósok általában a Föld— Venus utazásra 146 napot számol­tak abban az esetben, ha az űr­hajó, illetve az automatikus űr­állomás a Föld felszínéről 27,3 kilométer/másodperc sebességgel indul. Természetesen az a tény, hogy az automatikus űrállomást nem a Föld felszínéről, hanem a Föld körül keringő mesterséges holdról indították útjának, csök­kentette a szükséges kezdő sebes­séget. A szovjet űrrakéta célpontja: a Ve aus Szerte a világon óriási szenzációt keltett a Venus bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása A Venus bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása világszerte óriási szenzációt keltett. Vasárnap este az összes nagy hírügynökségek világgá repítették a hírt. A Reuter, az AP, az AFP és az UPI a TASZSZ közlemé­nyére hivatkozva, terjedelmes beszámolókban foglalkozik á szovjet tudománynak ezzel az újabb világraszóló sikerével. A Reuter „a világűrkutatás legszenzá­ciósabb eredményének” ne­vezte azt a tényt, hogy a va­sárnap felbocsátott automati­kus bolygóközi állomás má­jus második felében eléri a Venus térségét. Több európai rádióállomás megszakította vasárnap esti mű­sorát, hogy ismertesse a TASZSZ közleményét. Sir Bemard Lovell az angliai Jodrell Bank obszervatóriumá­nak igazgatója sok sikert kívánt a szovjet tudósoknak ehhez az újabb nagyszerű vállalkozásuk­hoz. Lovell bejelentette, hogy az obszervatórium — amely mint ismeretes — a világ egyik legna­gyobb rádióteleszkópjával ren­delkezik — n vömön kíséri majd a szovjet tudomány automatikus bolygóközi állomását, amikor a Venus körülbelül két hónap múl­va földközelbe kerül. H. Massey professzor, az an­gol országos űrhajózási bizott­ság elnöke kijelentette: „Az oro­szok rendkívül érdekes és izgal­mas vállalkozásba kezdtek. Kü­lönösen figyelemreméltó, hogy az automatikus bolygóközi állomást egy nehéz mesterséges holdról bocsátották fel. Úgy vélem, hogy a kísérletet nagyon jól előkészí­tették és a kitűzött célok nagy jelentőségűek.” Az MTI varsói tudósítója je­lenti: A lengyel rádió és televízió va­sárnap este adását megszakítva közölte, hogy a Szovjetunióban automatikus bolygóközi állomást indítottak útnak a Venus felé. A nagy esemény híre csakhamar bejárta egész Lengyelországot és mindenfelé osztatlan örömet kel- i tett. A varsói csillagászok rámu-1 tatnak, hogy a Venus-rakéta fel­lövése a szovjet tudósok újabb kimagasló eredménye. Az AFP hírügynökség a szov­jet tudomány és technika újabb eredményéről beszámoló jelenté­sében a következőket írja: „Ma valóban bámulatos ered­ményt ért el a Szovjetunió. El­ső ízben lőttek fel űrrakétát a naprendszer egyik bolygója felé; Első ízben alkalmazták a felbo­csátásnál a kétfokozatú ugrást”. Az AFP emlékeztet a Szovjet­unió űrkutatási eredményeire és felhívja a figyelmet arra, hogy éppen a szovjet emberek küz­döttek le első ízben a Föld von­zóerejét, amikor felbocsátották a Lunyik—I-et. Bizonyossággal el­mondható — jegyzi meg a hír- ügynökség —, hogy a szovjet emberek óriási erejű rakétákat szerkesztettek, amelyek jelentős hasznos terhet vihetnek a Mars,- vagy a Venus felé. Cupido és Venus májusi randevúja Az MTI párizsi tudósítója jelen ti vasárnap éjfélkor: A francia rádió késő esti hír­adásaiban vezető helyen számolt be a szovjet tudomány újabb világraszóló sikeréről. A rádió hírmagyarázója aláhúzta, hogy most. nemcsak óriás-szputnyikot bocsátottak fel a szovjet tudó­sok, hanem első ízben visz ma­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents