Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Í961. február 12. Politizáló diákok Mi sem természetesebb, mint kérdések megvitatására, amelyek az, hogy fiataljaink érdeklődnek csak alkalmilag szerepelnek a? a politika, elsősorban a nemzet- j osztályfőnöki órák műsorán, s közi kérdések iránt. Kevés kor-' ilyenkor is rendszerint egy-egy nak ádattak meg ilyen sorsdöntő .diák mondja el, „amire emlékezik történelmi idők, amikor, a világ az újságokból. Nem csodá aztán, afpulata napról napra változik, s ha a »külpolitikai beszámolók" .nemcsak sáját életünkben, hanem j legtöbbje érdektelenségbe fullad, világméretekben is nyomon kö-' senki oda sem figyel, jóllehet a vethető a szocializmus diadalmas 1 téma mindenkit érdekelne, térhódítása. Soha nem csaptak I Nem akarunk általánosítani, a Össze olyan hatalmas erők a nem- diákok azonban, akiket megkér- zetközi porondon, mint napjaink- deztünk, többé-kevésbé így véle­ban, amikor a legnagyobb kér­désre, "a háború és a béke kérdé­sére várja mindenki a feleletet. Természetes tehát, ha fogékony fiataljaink nem haladnak el kö­zömbösen a világ dolgai mellett: újságot olvasnak, rádiót hallgat­nak, s a maguk módján kom­mentálják is az eseményeket. kedtek. Mi lenne a megoldás? Mindenekelőtt a középiskolák fel­sőbb osztályaiban rendszeressé kellene tenni ezeket'a nemzetkö­zi beszámolókat, s léhetőséget ad­ni arra, hogy a diákok mondják el véleményüket is; sok helytelen nézet, hibás vélekedés tisztázód­hatnék így. De nem lebecsülendő A világtörténelem a szemünk az ® ?°k általános ismeret sem, előtt játszódik les munkánk, állás ! allait a dlakok szerezhetne- foglalásunk, vélekedésünk éppen1 nek- hisz taVoU országok. a legnagyobb kérdések megoldá­sánál nem közömbös. Fiataljaink tehát politizálnak, s a politika, a nemzetközi helyzet napról napra változó kérdései vitatémává, lettek az iskolában is. Á 15—18 éves diákok érdeklődése magától értetődő s azt is csak he­lyeselni lehet, hogy a tanterv, — bár elég szűkmarkúan — az osz­tályfőnöki órák keretében lehe­tőséget ad a nemzetközi helyzet megvitatására, elemzésére is. Is­mételjük, mindez helyes: az érett­ségizett fiatalok ne csak a görög törzsek vándorlását, vagy a ke­reszteshadjáratok útvonalát is­merjék, hanem napjaink törté­nelmét is. ,A kivitelezéssel azonban vala­mi baj van. Talán mindenekelőtt az, hogy a heti egyszeri osztály- főnöki őrá anyagába túlságos sok mindent kellene belezsúfolni, az iskolai fegyelmi ügyektől a tanul­mányi’eredményeken át az idő­szerű politikai kérdésekig. így aztán igáfe; hogy mindenre jut idő, a valóságban azonban semmit nem lehet alaposan megtárgyalni. Fokozottan áll ez a nemzetközi isme rétién vagy alig ismert földrészek szerepelnek naponta az újságok és a rádió híradásaiban (Laosz, Angola, a két kongói, köztársa­ság stb.). Sokat beszélünk arról, — és joggal — hogy az iskolát köze­lebb kell hozni az élethez. Sok minden történt is már ennek ér­dekében, s a fiatalok, akik most kerülnek ki az iskolapadból, va­lóban józanabbul, világosabban láthatják helyüket a világban, mint korábban. De a tájékozott­ság azt is megkívánja, hogy el tudjanak igazodni a nemzetközi kérdésekben, ismerjék azokat az erőket, amelyek napjainkban for­málják a történelmet^ Gondosabb, lelkiismeretesebb külpolitikai tá­jékoztatókra van szükség, mert mit ér az olyan történettudás, amely tisztában van a Magna Chartával, de nem ismeri — mondjuk — a Moszkvai Nyilat­kozatot. Nemcsak hiba, ha felü­letesen kezeljük napjaink törté­nelmét, de az általános művelt­ség olyan elemétől fosztjuk meg a diákokat ezzel, amit manapság senki nem nélkülözhet. _____________________' (cs) így is lehet szervezni — de nem szabad A szekszárdi zeneiskola es a helybeli zenei munkaközösség szervezésében hangversenyt ter­veztek február 18-ra Tamásiba. Erről- lapunk is hírt adott így. »Tolná megye zenei életében a ‘súlypont februárban Tamásiba to­lódik át. Február 18-án ugyanis Tamásiban lesz a megye zenei életének kiemelkedő eseménye. Kocsis Albert' világhírű 'hegedű- művészünk, Szendrei Karper László gitárművész társaságában London, Moszkva, Brüsszel, Pá­rizs, Münéhep és Európa szinte minden hagy városa után Tamá­siban szerepel«. Miridez mutatja, hogy valóban nagy jelentőségű eseményről van szó. A cikk a továbbiakban azt is közli, hogy a különböző prog­ramok összeegyeztetésére volt szükség a hangverseny megtartá­sa érdekében. A művész és a ren­dezők egyaránt mindent megtet­tek az előkészületek sikeréért. A hangverseny kiemelkedő esemény nek ígérkezett. De csak ígérke­zett. Ugyanerre a napra ugyanis mű­sort tervezett és szervezett a községi művelődési otthon veze­tősége. A műsorban többek kö­zött kiváló énekművésznönk, Házy Erzsébet is fellép. A műsor rendezője az Országos Rendező Iroda, a községi művelődési ott­hon igazgatójának felkérésére. A megyei népművelési szerve­ket meglepetésként érte a hír, azért is, mert a fennálló ren­delkezések értelmében minden előadás megtartására a megyei művelődésügyi osztály engedélye szükséges. Az ŐRI előadására ilyen engedélyt nem kértek, de a plakátok már megjelentek a tamási utcákon. Azután meg­lepetést okozott az is, hogy a ta­mási népművelési vezetők ennyi­re nem ismerik községüket, an­nak előadásokat illető felvevő képességét. Most-a Kocsis Albert-hangver- eenyt kénytelenek elhalasztani. Kérdéses, a művész, mikor fog ráérni áz előadás megtartására? S az is kérdéses, ilyen körülmé­nyek között lehetne biztosan épí­teni Tamásira, nyugodt lélekkel lehet-e programot készítem? Az ügy miatt a művelődési ott­hon vezetőségét kell elmarasztal­ni. A tamási eset sok tanulsággal szolgál. Legalábbis azzal: Szer­vezni így is lehet, csak éppen Eredményes munkát végez a dombóvári állomás nöbizottsága Néhány évvel ezelőtt, a vasút­állomás nőbizottságáról alig le­hetett valamit hallani. Az állo­máson dolgozó több mint félszáz lány és asszony azonkívül, hogy munkáját becsülettel ellátta, más­sal nem törődött. Értekezleteken, ha szóbakerült a nőbizottság, min dig csak bírálták, mert nem mű­ködött, nem segítette a többi tö­megszervezet munkáját. Néhány hónappal ezelőtt fel­élénkült a nőbizottságban a munka. Az asszonyok és lányok feladatokat kérnek, részt vesznek a tömegszervezetek előtt álló fel­adatok megoldásában. Mind töb­bet törődnek az emberekkel, asz- szonytársaikkal. Legutóbb pél­dául egyik nődolgozó megbete­gedett. Társai siettek segítségére. Rendszeresen eljártak a betegség ideje alatt takarítani, fűteni s na­ponta ebédet vittek beteg dolgozó társuknak. A segítés kiterjedt ar­ra is, hogy a beteg asszony két gyermekét is gondozták. Hasonló esetekben mutatták meg segíteni akarásukat több al­kalommal is a nőbizottság tagjai. Rendszeressé tették például a be­teglátogatást, részt vesznek az előadásokra való mozgósító mun­kában, és az utóbbi időben már a nőbizottság tagjai, kezdemé­nyeznek társadalmi megmozdulá­sokat. A nőbizottság jól sikerült farsangi bált rendezett s annak tiszta bevételét, kettőezernégy­száz forintot, a nőbizottsági tevé­kenységből eredő költségek fede­zésére fordítják. B. M. nem szabad. (I) Kézikönyv jelent meg a közlekedési szabályok tanításához az általános iskolákban Az utóbbi időben sajnálatosan elszaporodtak a közúti balesetek elsősorban a gyalogosok s köz­tük is a gyerekek figyelmetlen­sége következtében. A balesetel­hárítás érdekében a Tankönyv- kiadó Vállalat Kézikönyvet jelen­tetett meg a közlekedési szabá­lyok tanításához az általános is­kolákban. A kézikönyv olvasmá­nyosan, rajzokkal illusztrálva ok­tatja a gyerekeket az utcán való helyes viselkedésre, a gyalogköz­lekedés szabályaira. Ugyanakkor megismertet a rendőri kar-, fény- és- sípjelekkel, a közúti jelzőtáb­lákkal. Ismerteti a feladatokat közlekedési baleset esetén s tá­jékoztatót nyújt a közlekedési szabályok oktatásához. A köny­vet a legfontosabb útjelző táblák ismertetése egészíti ki. Utolsó szakaszában a Mátai Antal Kulturális Szemle előkészületei Február 15-éh lejár a Mátai Antal Kulturális Szemle bene­vezési határideje. A Tolna me­gyei fiatalok és idősebb népmű­velési aktívák körében is nagy az érdeklődés a kulturális szemle rendezvényei iránt, ezért kérdé-. seket intéztünk a megyei tanács népművelési csoportjához a szem­lével kapcsolatban. Vadócz Kál­mán, a népművelési csoport elő­adója adott tájékoztatást az elő­készületekről és a kulturális szemle lebonyolításáról. Milyen művészeti ágakban bonyo­lítják le a kulturális szemlét ? — A következő művészeti és kulturális ágakban vesznek részt a benevezettek: József Attila ol­vasómozgalom, ismeretterjesztés és tanulás, szellemi öttusa, dal­tanulási mozgalom. A művészeti csoportok és szólisták szemléin: Színjátszók, kórusok, zenekarok népi tánccsoportok, bábcsoportok, irodalmi színpadok, szavalókó­rusok, szavalok, énekesek, hang­szerszólók, egyéni, vagy páros tánc. A következő pályázatokat hirdettük meg: Irodalmi, iparmű­vészeti, népművészeti és fotó. Mikor kerül sor a különböző bemutatókra ? A helyi bemutatókat április 5-ig kell megrendezni. A járási bemutatókra április 5. és május 1. között kerül sor. A megyei bemu­tatókat május 1. és június 20. kö­zött rendezzük meg. Hogyan történik a bemutatók értékelése? A kulturális szemle bemutató jellegű. Az értékelésnél döntő a jó műsorválasztás és az előadás színvonala. Azt nézzük, hogyan biztosították a tagság művészeti eszmei-politikai ismereteinek gya­rapítását, milyen alkalmakkor szerepeltek, mekkora tömegeket mozgósítottak, rendszeres-e mun­kájuk? A művészeti csoportok bemu­tatói mellett természetesen nagy gondot fordítunk a József Attila olvasómozgalom, az ismeretter­jesztés és daltanulási mozgalom szervezésére. Szellemi öttusákat nagyobb községekben, elsősorban járási székhelyeken rendezünk. A különböző pályázatokra be­küldött legjobb pályamunkákat jutalmazzuk, azokból kiállítást rendezünk. Milyen tömegek részvételére számítanak ? — Pontos adataink még nin­csenek, de figyelembe véve a ta­valyi tapasztalatokat és a csopor­tok készülődéseit, több száz cso­port és legalább öt-hatezer tag részvételére számítunk. (—ei) Munkában a szakszervezeti nőbizottság A tolnai textilgyár szakszerve­zeti nőbizottsága tervszerűen fog­lalkozik az üzemben dolgozó nők politikai és szakmai képzésével. A párt politikai oktatásain és a KISZ politikai oktatásokon szép számban vesznek részt nők. Nagy súlyt helyez a szakszervezeti nő­bizottság a nők szakmai képzésé­re is. ötven nő részvételével szak­munkásképző tanfolyamot szer­veztek. A tanfolyamon többség­ben azok vesznek részt, akik már legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A tan­folyamot végzettek a fennálló rendelkezések értelmében szak­munkás oklevelet kapnak és 5 százalékkal emelik a fizetésüket. A nőbizottság foglalkozik az üzemben dolgozók egyéb problé­máival is. Rendszeresítették a be­tegek és a nyugdíjasok megláto­gatását. Tervbevették egy társas­kirándulás szervezését az »Ismerd i meg hazádat« mozgalom kereté­ben. Foglalkozik a nőbizottság a fiatalok nevelésével is, előadás- sorozatot tartanak részükre a kulturált magatartás ismertetésé­re. A nőbizottság, már megtette az előkészületeket március 8-a, a nemzetközi nőnap méltó megün­neplésére. A tervek szerinbühnep- ségeket rendeznek, ahol a jól dol­gozókét’ és a tSráádalmi aktivistá­kat megajándékozzák. író-olvasó találkozók Medinán, Bogyiszlóit A megyei tanács népművelési csoportja és a megyei könyvtár rendezésében újfebb író-olvasó ta­lálkozókra került sor megvénk- ben. Szendrei József, a Lesz még gyümölcs a fán című regény író­ja február 10-én Medinán vett részt találkozón, ma 12-én pedig bogyiszlói olvasóival találkozik. Két éve, hogy először talál­koztam vele. Egészen furcsa kö­rülmények között. Kocsmában. Kérges tenyerében egy három- decis poharat szorbngátva ült az asztal mellett, s ősz fejét vala­hogy sután a vállára ejtette, mint aki nagyon fátádt... A pohár alján talán egy féldecire való vörös volt csak; és ki tudja há­nyadik pohár volt már ezen a na­pon, vagy délutánon. Csak az ő asztalánál volt hely Jegyzetfüzetemből; A CSŐSZ mint régi barátot. Még a pipát is kivette a szájából, s egy kissé za­vartan forgatta a kezében, ami­kor mesélni kezdte, hogy mi tör­tént vele... Mert azóta nagy dol­gok történtek. Egyszer odaült melléje az asz­talhoz az elnök, hozatott kétszer három decit és elkezdtek beszél­getni. Először csak a bor minő­ségéről, azután a közös munká­ról. És az elnök megkérdezte, nem gondolta-e még meg, hogy bor mellett lenni szokott, asztal- mert be kellett lépnie a szövet­társamnak megoldódott a nyelve, kezeibe. Sajnálta a földet meg a Mert az úgy van mindig, ha va- lovait. És sajnálták egy kicsit az mintha lakinek fáj valami, vagy ha két- emberek, ő pedig haragudott rá- félrehúzódtak volna tőle az em- sége van, azt előbb-utóbb el- juk... Büszkébb ő annál semhogy valamit dolgozna a szövetkezet­berek. Hirtelen az a gondolatom mondja valakinek, mert úgy érzi, munkát kunyeráljon. Elég volt ben. hogy megfojtaná, ha nem önthet- ezelőtt harminc évvel, amikor — Hogy nem gondoltam-e né ki a szívét. Vele is így tör- részesaratókat hozott az uraság Hát kérdeztek már engem? tént. valahonnét Hevesből, mert azok Mihály bátyám akkor túl volt olcsóbban dolgoztak. Hát a saját­hadilábon — mint később mond- már a hatvanon. S hogy megala- jában könyörögjön ta — mindenkivel. Ö haragudott kult a szövetkezet olyan kétségei Nem! az emberekre. Maga sem tudta, támadtak, hogy rá ott nem lesz Azt hitte, hogy a bor feledteti hogy miért. Mindez akkor derült szükség. Ezt valamelyi tejfölös- vele a bensőjét marcangoló kínt, dent, úgy ahogy érezte. Hogy ne­csak ki, amikor helyet foglaltam szájú — így emlegette a fiatalo- de nem sikerült feledni... Marta, ki azt mondta valamelyik tej­— —;1”'- kát, a legényeket — a szemébe is gyötörte magát, hogy nem vehe- fölösszájú, hogy ilyen öregekre támadt, talán idegen, mint én, vagy mindenki haragszik rá? Nem volt idegen és nem hara­gudtak rá a jelenlévők. Ő állt — Mindenki azt beszéli, hogy munkáért? Mihály bátyám azért iszik, mert bántja a dolog... Az elnöknek is elmondott min­az asztalánál, amikor egy kurta fejbólintással adta beleegyezését és kissé zavaros szemeit fürkész­ve végighordozta rajtam. megmondta. Pedig ő, ha már alá- ’ tik hasznát a szövetkezetben, nincs is szükség. És hát ő nem csőmet és ő is hozatott magának Három decit. • A kocsmáros, ami­kor letette elibe á poharat, jóin­ment munkát könyörögni. Soha nem is fog... — Most meg amolyan csőszféle vagyok. Vigyázok a közös vagyo­nára. Az enyémre is, meg mind­annyiunkéra... Zsákolni, meg írt, valamit tenni is szeretett vol- mert kiöregedett kezéből a mun­na ott. Azért írt alá, azért vitte ka. Nincs rá szükség, magával a földet, a lovakat, hogy ... Nemrég újra találkoztunk Azután megkóstoltam kisfröcs- csináljon is valamit a közösben, kinn a határban. Ismerős volt a közösért, ha már azt mondták, már messziről, amint az útszélről hogy szükség van rá meg a föld- nézte a kukoricatörést, s szája­jére. És olyan gondolatai vol- sarkán méltóságteljesen eregette szántani persze, hogy nehéz lenne dulatúan megjegyezte: »Nem lesz tak, hogy úgy látszik csak a föld- a bodor pipafüstöt. Mellette meg már. De itt is hasznomat látják, sok Mihály bátyám?« Csak a vál- jére meg a lovaira volt szükség, apró fekete kutyája üldögélt fark- Nem veszett el még semmi. Vi­elé Rá magára, az öregre, az öreg csóválva és nyaldosta a száját, gyázok én jobban, mint a sajá- munkátóí kérges két kezére nem. apró pirös nyelvével, mintha friss tómra... Erre a kutya is fölpis- Senkinek nem mondta ezt el. hyűlcombot húztak volna el az lant és sárga szemei mintha he- Azt beszélték róla. hogy bánaté- orra előtt. lyeselnének... ban iszik reggeltől estig, azért, Megismert és úgy üdvözölt, BUM lát rántotta meg és maga dörmögte, hogy az az ő dolga... Koccintottunk, talán csak azért, mert véletlenül egyszerre nyúl­tunk a poharunk után. És ahogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents