Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-10 / 35. szám
1961. február 10. TOLNA MEGYEI VÉPÜJSAG 3 A tolnanémedi tanulságokról Miért osztott 33 forint helyett csak 24 forintot egy munkaegységre a Kossuth Tsz ? Fejlődik a Simontornyai Bőrgyár Művelődési Háza Tolnanémediben ezekben a napokban sokat beszélnek az emberek a kedden megtartott zár- számadási közgyűlésről. A kívülálló, aki először hallja az eredményeket elismerő szavakat mond, mert szövetkezetivé válása első esztendejében szép eredményeket ért el a Kossuth Tsz. Egy munkaegységre 24,38 forint értéket osztottak, létrehoztak 3 600 000 forintos tiszta vagyont, a tervezett két és félmillió forint helyett csaknem 3 millió forint értékű árut adtak a népgazdaságnak és közel félmillió forintot fordítottak saját erőből beruházásokra. A tagoknak még a munkaegység részesedésen felül kiosztottak 67 000 forint prémiumot/ 229 000 forint földjáradékot és 170 000 forint értékű szolgáltatást és egyéb, a munkaegység értékében nem szereplő részesedést. Minden tolnanémedi tsz-tagra 11 128 forint értékű tiszta vagyon és 9 458 forint értékű egyéni jövedelem jut. Több olyan család van a tsz-ben, amelyek évi jövedelme 16 000—20 000 forintot is elér. Tehát ezek nem rossz eredmények egy község szövetkezeti gazdálkodásának első évében. Mégis azt kell mondani, hogy ennél jobb eredményeket is elérhetett volna a Kossuth Tsz, a közös gazdaságot is jobban gazdagíthatta volna és a tagoknak is kioszthatott volna annyit minden munkaegységre, amennyit tervezett, 33 forint 17 fillért. Mi történt Tolnanémedin, miért nem tudták elérni a tervezett eredményeket? Erre a kérdésre próbálunk egy újságcikk keretei között válaszolni. MINDEN JÓ, HA A KEZDET JÓ Kicsit megváltoztattuk a régi mondást, de így jobban áll ez a tolnanémedi eseményekre. Mert ott a kezdet volt nagyon nehéz. 1959. tavaszán alakult meg a Kossuth Tsz, őszi kezdésre, ősszel nagyon immel-ámmal kezdték meg a munkát. A kertészeti brigádon kívül — amelynek vezetője és minden tagja sok dicséretet és majd egy külön újságcikket érdemel — a 400 tagból tízen-tizen- öten dolgoztak rendszeresen. Aztán a tavaszi munkák idején a kukorica kapáláskor, a borsószedéskor is állandó munkaerőhiánynyal küzdött a tsz. A tagság zöme akkor még a háztáji gazdaságát tartotta elsődlegesnek, a közöst csak másodlagosnak. így fordult elő, hogy például a kukoricát csak egyszer tudták megkapálni, ezt is későn, s a tervezett 52 vagon helyett csak 30 vagon májusi morzsolt kukoricát tudtak betakarítani. A tagok munkakieséseit a gépállomás gépeinek fokozottabb, sokszor indokolatlan igénybevéteFARSANG Bonyhádion A farsang utolsó napjait Bony- hádon is igyekeznek kihasználni. A napokban egymásután hét rendezvényre is sor kerül a dal, tánc, vidámság jegyében. Mozgalmas tehát Bonyhádon is a farsang vége. Ma a járási művelődési házban az Ezüstkalász Termelőszövetkezet, holnap az általános iskolai szülői munkaközösség rendez bált. Február 12-én jelmezbált tart a művelődési ház s a legsikerültebb jelmezeket díjazzák. A következő napon a Petőfi Termelő- szövetkezet rendez bált, 14-én tartják a hagyományos farsangi bált, melyen bőgőtemetés is szerepel. A művelődési ház keretében mintegy 16 szakkör működik. Az ő báljukra 18-án kerül sor. Február 19-én a KISZ-fiatalok rendeznek Ifjú gárda bált. lével kellett pótolni. A lófogatokat a múlt évben csak 50—60 százalékig használták ki, azért, mert hiány volt kocsisokban. Nagyrészt emiatt a tavaszi vetésből 400 hold helyett 710 holdat kellett géppel elvégezni. Aratás idején is hiányzott a munkaerő. A tervezett 200 hold gépi aratás helyett 642 holdon kellett gépi aratást végezni. A tagok munkájának hiánya egyrészt bevételi kieséseket, másrészt kiadási többletet okozott, csökkentette azt a jövedelmet, amelyet a közös vagyon gyarapítására és a tagok egyéni jövedelmének emelésére lehetett volna fordítani. TANDÍJAT kellett fizetni Minden egyes tolnanémedi gazda tandíjat fizetett a tanulságokért, a tapasztalatokért. Most már mindenki tudja, hogyha a kezdet kezdetén úgy dolgoztak volna, mint ahogy például a kertészeti brigád dolgozott, akkor minden munkaegység legalább 10 forinttal érne most többet. A legtöbb tandíjat azonban mégis azok fizették, az a 115 ember, aki egész évben 150-nél kevesebb munkaegységet teljesített, mert tény és való, hogy a kevés munkaegységre kevés részesedés esik. Van egy-két gazdálkodási tanulság is. Az például, hogy a kapások területét helyes volt személyekre, illetve családokra felosztani. A kiosztott területeket jobban megmunkálták, ott jobb volt a termés is, mint azokon a területeken, amelyeket brigádokban műveltek meg. Tanulság az is, hogy helytelen sokfajta ipari növényt termelni. A múlt évben 12 féle ipari növényt termelt a tolnanémedi Kossuth, ezzel elaprózta a területet és nehezítette a munkaszervezést. A »kender-ügy- pedig felszínre hozta a premizálás tanulságait. A De hiszen ha csak Kurganov szemében fedné sűrű homály az ő rejtélyes sorsának kanyarulatait. Hanem ő sem tud többet önmagáról! Három esztendeje töri a fejét, erőlteti az agyát, de sejtelme sincs, mi lehetett az előélete. Élete a hadikórházban kezdődött, minden ami azelőtt volt, kimosódott az emlékezetéből. Már-már belefásult a töprengésbe, de most, amikor mindenki izgatottan készülődik haza családjához, feleségéhez, Szerencsés megint gyötrődik, mert neki nincs hová mennie. Vagy... ki tudja, hátha őt is szívrepesve várja valahol egy család, s ő mégsem találkozhat velük egy boldog órán, mert fogalma sincs hol lehetnek ők! Benkő az egyetlen ember, aki reményekkel táplálja. Szívén viseli sorsát. Derék, melegszívű ember ez a Benkő, mit is kezdene nélküle? Hát ilyen emberek a kommunisták? Akkor jó, hogy az ő pártjuk állt Magyarország kormányrúdjához. Milyen becsületes, milyen önzetlen! Bejáratos Kurganovhoz is, gyakran féléjszakán át vitáznak, s nyilván tetszés szerint részesülhetne különféle előnyökben is. De nem használja ki helyzetét, a többi fogoly közt él, étkezik, s jár ki munkára. Sőt, amikor már mindenki pihen, 6 akkor is talpal az érdekükben. Negyednapra felkerekedtek a foglyok. A felvirágozott szerelvény elindult hazafelé. Harsány rótaszó hömpölygött, reménység és jókedv ragyogott az arcokon, kiengesztelődtek a haragvó emkenderbetakarítást úgy premizálták, hogy ez a premizálás mennyiségi munkára ösztönzött, nem pedig minőségi munkára. Nagyrészt ez is közrejátszott abban, hogy a kendert leminősítették és így ebből is komoly bevételi kiesése származott a szövetkezetnek. JOGOS REMÉNYEK A mostani tanulságok nem múlnak el nyomtalanul Tolnanémedin. A példaképek most már nem azok, akik azon spekulálnak, hogy hogyan lehetne a közös nélkül is megélni, hanem azok, akik egész évben becsülettel dolgoztak és szép egyéni jövedelmet vihettek haza a közösből. Az idő és ez a számvetés is a legszorgalmasabbakat igazolta, a kertészeti brigádot, annak minden tagját és igazolta Joó Jánost, Boricza Istvánt, Ács Antalt, Kiss Jánost, Leitmann Andornét, Stircz Ignácnét, Gábos Antalt, Stadler Pétert, a Kecskeméti, a Sörös és Vadócz családot, meg még sok-sok embert Tolnanémedin, akik az elmúlt évben a szövetkezet odaadó gazdáivá váltak. Mert az eltelt évben megsokasodott Tolnanémedin azoknak a száma, akik elszánt harcosai lettek a szövetkezetnek. A szövetkezet idei eredményei annak ellenére, hogy jobbak is lehetnének, de mégis meggyőző bizonyítékai a nagyüzemi gazdálkodás fölényének. A jövőbe vetett hit jogos. Az emberek sokat tanultak, a vezetők tapasztalatai is gazdagodtak és az elmúlt év egyik nagy eredménye az is, hogy a vezetők, az elnök, a népszerű és közkedvelt fő- agronómus; a főkönyvelő, a brigádvezető megnyerték az emberek bizalmát. Egészen biztosak lehetünk abban, hogy amit most megterveznek a tolnanémediek, azt a jövő évben teljesíteni is fogják. berek, hiszen új élet kezdődik. Hazamegyünk. A határon egy pillanatra minden szív elszorult. A haza tárt karokkal fogadta fiait. És Debrecen! Örömteli szívvel köszöntötte őket egy kommunista miniszter. Minden csupa virág és mosoly. S amikor a debreceni állomáson elhangzott az »oszolj«, mindenki Benkőt kereste. Hát mégis igaz volt minden szava. Egy kézfogás, egy ölelés, egy hálás pillantás, aztán rohanvást haza. Örömre-e, bánatra-e, de haza, haza— Szerencsés János tétován nézte a színes kavargást. Ha Benkő nem fogná a kezét, mit is keresne itt. Hová indulna most árván, egyedül? De itt van, együtt kapnak fel a pesti vonatra, s ő követi Benkőt. Milyen furcsa érzés! Úgy szorong barátjáért, mint még soha senkiért és semmiért... Minden idegszálával azt kívánta, bárcsak Benkő jó egészségben, együtt találná szeretteit. Nem emlékezett, hogy valaha is így a torkában dobogott volna a szíve. Benkő még most, kétségei és aggodalmai közepette is törődött vele, bátorította és tartotta benne a lelket. Esteledett, amikor a szoba- konyhás pesterzsébeti lakás küszöbére értek. S amikor Benkő A Simontornyai Bőrgyár Művelődési Házában működő filmszínháznál korszerűsítési munkák folytak, melynek befejeztével lehetővé vált a szélesvásznú filmvetítés. Fejlődés tapasztalható a művelődési ház könyvtáránál is. A szak szervezeti és községi könyvtár egyesítve van. A szakszervezeti könyvtárnak jelenleg 4600, a községi könyvtárnak 1000 kötet könyve van, összesen 5600 kötet könyv áll a dolgozók rendelkezéfelesége és édesanyja karjaiba omlott, Szerencsés szeméből patakzott a könny. Forró érzés járta át a mellét, s úgy érezte, mintha kéreg repedt volna meg a lelkén. Benkő ott marasztalta. S másnap bevitte a gyárba. Nem tévedett. Haraszti Pál, a derék, köz- tiszteletben álló idős munkás fogadta őket az igazgatói szobában. Szerencsés megindultan látta, mennyire szeretik Benkőt a gyáriak. S amikor Benkő elbeszélte Harasztinak Szerencsés különös történetét, az igazgató tüstént barátságba fogadta őt. Nyomban alkalmazták. A gyárat bővítették és Szerencsés — szakképzettség híján — az építkezéshez kapott beosztást. Szerencsés félt, hogy majd örökké az ő históriáját firtatják. De érdekes, senki sem említette neki. Nem tudta, hogy Benkő teremtette meg körülötte a tapintat légkörét. Az első keresetet valóban megünnepelték. Benkő egy takaros kis albérletet szerzett neki. — Tudod mit? — mondta neki néhány nap múltán Benkő. — Csináltass egy fényképet magadról és én betetetem az újságba. Hátha felismernek és jelentkezik valaki a családodból. Szerencsés boldogan egyezett bele. Benkő be is váltotta ígésére. Egy—egy könyvkölcsönzé- si napon 300—350 kötet könyvet visznek ki a dolgozók, mely azt jelenti, hogy 60—70-en látogatják egy-egy könyvtári napon a könyvtárat. A könyvtár a könyvkölcsönzés mellett az ifjúság részére diafilmek kölcsönzését is lehetővé teszi, amely igen nagy népszerűségnek örvend. rétét. A fényképes felhívás megjelent egy nagy pesti újság hirdetményei között. Ki tud róla? — ezt a címet viselte. Mindketten szívszorongva várták, ki jelentkezik, ki ismeri fel Szerencsést? De hetek múltak el, senki sem jelentkezett. Benkő már maga is reménytelennek találta a kutatásnak ezt a módját, de hogy barátjába lelket öntsön, még kétszer megjelentette a fényképes felhívást. Ám hasztalan, mert Szerencsésnek ezúttal sem akadt ismerője. * Borsiczky Albert fáradtan nyitott be a gépkocsitelep büféjébe. Kezefején és két karján éktelen foltokban feketéllett az olajos maszat. Ellenzős sapkája a feje- búbján fityegett. Kockás inge kilógott nadrágjából. — Szevasz, Bercikém! — rikkantott Gyömrői, a tagbaszakadt, mackótermetű sofőr, amint megpillantotta Borsiczkyt. — A legjobbkor, apuskám. Gyere, lökjünk be egy nagyfröccsöt. Borsiczky kedvtelenül telepedett az asztalhoz. Gulyás félig tréfás, félig esdeklő képet vágott és Borsiczky elé tartotta lapátnyi tenyerét: — Nyolc hatvan, Bercikém, ma egy vasam sincs. Borsiczky a kezébe nyomott egy tízest. Gyömrői ábrázata felderült. Lomhán elcammogott a pulthoz és kihozta a két fröcs- csöt. A visszajáró pénzt is a zsebébe csúsztatta. Borsiczky sohasem neheztelt ezért a potyale- sésért. Mindig felülkerekedett benne az egykori úr és gálánsán fizetett. (Folytatjuk.) Gy. J. fltnáth Jóiul: | ARANYKÁLITKA mmi--------------------------------Szepesi József Simontornya Kulturális hírek Szekszárdiról A szekszárdi bőrdíszmű üzem még annyira fiatal, hogy számottevő kulturális tevékenység nem tudott kialakulni az üzemen belül. Viszont már megkezdték a szervező munkát. A KlSZ-szer- vezet megalakult és a KISZ politikai kör foglalkozásait átlag harminc fiatal rendszeresen látogatja is. Tervbevették kapcsolat teremtését az ismeretterjesztő társulattal ismeretterjesztő előadások szervezésére. Nemrégiben nyolctagú színjátszó csoport alakult, amely egyfelvonásos színművek előadását tekinti feladatának. Megalakult egy ugyancsak nyolctagú leány tánccsoport is, amelynek vezetése még nem biztosított, de az első lépés már megtörtént a fejlődés irányában. Az épület földszintjének egy részét ebédlővé alakítják át, ahol Névadó ünnepség Faddon Terjed, szélesedik a mi megyénkben is az a szokás, hogy az újszülötteknek társadalmi ünnepség keretében adnak nevet. — Ilyen névadó ünnepséget tartottak legutóbb Faddon. Erre az alkalomra a meghívottak és az érdeklődők megtöltötték az új művelődési ház nagytermét. Negyven egyenruhás útklubhelyiséget is tudnak berendezni, igy a kulturális tevékenység is megfelelő helyiséget kap. * Hosszas huzavona után kezd rendeződni a szekszárd-szőlőhegyi művelődési otthon helyzete js. Hogy a legszámottevőbb eredményekről szóljunk, a közelmúltban már rendeztek egy egészségügyi tárgyú ismeretterjesztő előadást, amely iránt igen nagy volt az érdeklődés és a szőlőhegy lakossága kéri, más alkalommal is tartsanak hasonló előadásokat. Ezzel egy időben megkezdődött az ezüstkalászos tanfolyam is a termelőszövetkezetben. December hónapban harminc hallgatóval baromfitenyésztési tanfolyamot rendeztek. törő leány és fiú sorfala közt vonultak be az ünneplők. Tisztelegve fogadták az ünnepeltet, Molnár József és felesége Pataki Mária kislányát, aki az Erika nevet kapta. Ott voltak a község párt- és állami vezetői, akik értékes ajándékokkal kedveskedtek az újszülöttnek. /