Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

1961. február 9. TOT. V \ OTCyn »Tfpft 1*5 10 Kik az „ál-irokézek ?“ Howard professzor amerikai et­nológus, aki a Michigan állam­ban letelepedett és már teljesen asszimilálódott úgynevezett Al- tamaha-Cherokee indián törzs néprajzával foglalkozik, nemrég különös felfedezésre jutott. Rá­jött, hogy ez a törzs a közhittel ellentétben nem tartozik a híres irokézek közé, hanem valójában annak az indián törzsnek az utó­da, melyről úgy tudták, hogy 1715-ben — egy angolellenes fel­kelés alkalmával — teljesen ki­irtották. Az Altamaha-Cherokee indiánok akkoriban úgy mene­kültek meg a büntető expedíció elől, hogy hadicselhez folyamod­tak: a köztiszteletben álló iroké­zek nevét vették fel. Ezen a ha­mis néven maradtak fenn mind a mai napig. Mindig csak a törzs­főnökök tudták a titkot, a törzs valódi eredetéről. Howard pro­fesszor barátságot kötött az in­diánok jelenlegi törzsfőjével, miután feltűnt neki, hogy a kü­lönös »irokézek« külsőleg telje­sen elütnek fajtestvéreiktől. A törzsfő most elárulta a profesz- szornak, hogy elődeik annakide­jén milyen csellel menekültek meg a teljes pusztulástól. — Üzemszervezési tapasztalat- cserét rendeznek ma a For- nádi Állami Gazdaságban, a megye állami gazdaságainak igaz­gatói, és vezető szakemberei részvételével. A tapasztalatcserére több termelőszövetkezet vezetőit és mezőgazdasági szakembereit is meghívták. Az értekezleten vitabevezetőt Kiss Pál. a 19 000 holdas Hőgyészi Állami Gazda­ság igazgatója tart. — Sophia Lorent baleset érte. Néhány órával, miután befejezte az »El Cid« című spanyol törté­nelmi film főszerepének alakítá­sát, madridi lakásán baleset érte Sophia Lorent, Szállodai szobá­jában elesett és eltörte a kulcs­csontját. Az orvosok szerint 3—1 hétig gipszkötést kell viselnie. — Az egyik New York-i kávé­házba három fegyveres bandita rontott be. »Lie a nadrággal!« — kiáltották oda a tulajdonosnak és nyolc vendégének, majd áldo­zataik nadrágjával és 1250 dol­lárral szélsebesen kereket oldot­tak. A kárvallottaknak nem volt . merszük utánuk szaladni. 1 — A Duna Művészegyüttes ven- dégsgerepel szombaton, a közel­múltban megnyílt BM.-klubban. Szekszárdon. — Port Saidból — Port Gamal. Az EAK igazságügyminisztere Kairóban arab ügyvédek össze­jövetelén kijelentette, hogy Port Said kikötőjét Port Gamel név­re keresztelik ót. Nasszer elnök keresztneve Gamel. — A Bonyhádi Cipőgyár szak­szervezete és a járási tanács vb.U*^ könyvtára 1961. február 4-én.* szombaton este 6 órakor irodalmin .. , .... estet rendezett a cipőgyár kul-* Napkelte előtt. Szovjet­film. Paks 10—12. A Termelős&Ö vet késén üzemszervezés Gyakorlati Kézikönyve A Termelőszövetkezeti Üzem­szervezés Gyakorlati Kézikönyve jól kezelhető formában, tömören, minden elvont fejtegetés nélkül, de elméletileg is megalapozottan nyújtja a termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati tudni­valóit. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás szervezésének és irá­nyításának kérdéseire közérthe­tő, konkrét feleletet ad, illető­leg világosan feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek között adott esetben választani lehet. Kézbe adja a gazdálkodás szer­vezésében és tervezésében hasz­nálható legfontosabb adatokat és irányszámokat. A Magyar Tudományos Akadé­mia Mezőgazdasági ökonómiai és Üzemszervezési Bizottsága veze­tésével a kézikönyv összeállítá­sán az elméletet és gyakorlatot iól ismerő szakemberek széles köre működött közre. A könyvet Erdei Ferenc akadémikus szer­kesztette. A könyv 5 részben foglalja ösz- sze a legfontosabb ismereteket. Az első rész a közös gazdálkodás megszervezésével és a nagyüzemi termelés kialakitásával foglal­kozik. Az első rész behatóan fog­lalkozik a közös gazdálkodás cél­jával és helyzetével, a szakembe­Régi történetek a takarékosságról Pesti Gábor XVI. századbeli gyűjteményéből Az aranytojás Volt egyszer egy tyúk, s ez a tyúk aranytojásokat tojt, minden nap egyet. Gazdája, egy szegény, nagycsaládos ember, már kezdett jobb módba jutni általa, de egy­szerre erőt vett rajta a mohó­ság. — Ez a tyúk biztosan telisteli van arannyal — latolgatta ma­gában, levágom, akkor egyszerre hozzájutok a kincshez, s még jó vacsorát is keríthetek a húsá­ból . .; Megtekerte a tyúk nyakát, éles késsel felvágta a hasát és — nem talált benne semmit. Nézhette az­tán nagy sírással, panaszkodás­sal. hogy szegi nyakát a boldo­gulásának. A parasztember meg a kutyái Egy parasztember annyira sze­rette a hasát, hogy mikor szűkös .napok köszöntöttek rá, sorra le­vágta, s megette a juhait, a kecs­kéit, s végül egyetlen tehenét is kés alá vette. — Jobb lesz, ha új gazda után látunk — tanakodtak össze a pa­rasztember kutyái — mert kis ideig ugyan jól éltünk, de most már majd se megőrizni való nem lesz itt, se ennivaló! El is hagyták közakarattal a pazarló gazdát. Mai történetek a takarékosságról A betétek titkosak Édes, szöszi kislány jelenilj meg az Országos Takarékpénz­tár fiókjában. Azt mondja, pénzt szeretne takarékba tenni. — Semmi akadálya — így g tisztviselőnő — névre, vagy jel­igére tetszik;.. — Jeligére — vág gőzbe hatá* rozottan a kislány. — Nagyon helyes, és mi lesz a jelige? Huncut mosollyal rázza meg bodor fürtjeit a kislány: — Hogyne ... majd bolond le­szek elárulni! Az ígéret szép szó Takarékpénztári képviselő me­séli, ígéretet tett kislányának, hogy ha ötös lesz a félévi bizo­nyítványa, tíz forintot kap ju­talmul. Félévkor a gyerek bol­dogan viszi haza a bizonyítványt: tiszta ötös! A papa nem felej­tette az ígéretét, ám amint elő­veszi a tízest, azt mondja a kis­lány: — Ne itt add, hanem a hivata­lodban ! — Miért? — lepődik meg a papa. — Mert ott hathónapi kamat is jár utána. — zár-ás — rek kérdésével, a közös gazdaság területével, a termelőszövetkezeti gazdaság berendezésével, a gép­állomás és a termelőszövetkezet kapcsolatával, a termelés irányá­val és szerkezetével, az áruter­meléssel, munkaerőgazdálkodás­sal, takarmánygazdálkodással, ér­tékesítéssel, beszerzésekkel, a tér melés bővítésével és a háztáji gazdasággal. A második rész az egyes üzem­ágak megszervezését, nevezetesen a szántóföldi növények, kerté­szet, szálastakarmányok, az ál­lattenyésztés és egyéb üzemágak kérdéseit ismerteti. A harmadik rész az üzemveze­tés, munkaszervezet és jövedelem elosztás korszerű ismereteit tár­gyalja, ezen belül ismertetésre kerül a termelőszövetkezet irá­nyítása és üzemvezetése, az üze mi és munkaszervezet, jövede lemelosztás és jövedelemrészese dés, valamint a munkavédelem témaköre. A könyv negyedik része gya­korlati emberek számára jól hasz n álható formában és érthetően ismerteti a számvitel, pénz- és hitelgazdálkodás és a zárszám­adással kapcsolatos kérdéseket. Az ötödik rész a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás tervezésé­nek témaköréből a gazdálkodás mutatóit, a gazdálkodás elemzé­sét, a tervezés rendszerét, vala­mint az éves tervezést tárgyalja A könvv gyakorlati használha­tóságát fokozza, hogy minden egyes fejezete és alfejezete út­mutatóul használható egy-egy üzemszervezési témakörben. — A kézikönyv utolsó részeként a szerzők összeállították a gyakor latban előforduló szakkifejezések magyarázatát is. SZÍNHÁZ Huszonöt éves a francia televízió >.c-r t MOZI !t_ _____MŰSOR______A A francia televízió január 27-én ünnepi műsort adott abból az alkalomból, hogy 25 évvel ez­előtt kezdődött meg a rendszeres televíziós közvetítés Franciaor­szágban. Az ünnepi műsorban, amely »Egyenes adás a múltunk­ból« címmel ismertette a francia televízió gyermekkorát, rekon­struálták ugyanazokat a kezdetle­ges műszaki körülményeket, ame­lyek akkoriban uralkodtak. 1932 végén sokéves kísérletek eredményeképpen René Barthé- lemy és Henri de France első íz­ben valósított meg néhány per­cig tartó, 30 soros képbontással történő televíziós adást Francia- országban. A kísérleti szakasz 1935-ig tartott, mert ebben az évben megkezdődtek a rendsze­res, most már 60 soros képbon­tással történő adások, sőt. ez év novemberétől kezdve áttértek a 180 soros képbontásra. A 25 éves •jubileumon a legelső televíziós 0 műsorok szereplői — Gaby Mor- ■ !ay, Elvire Popesco, Arletty, stb. ■bolgár Q’éptek fel. Akkoriban a szereplők a rög­0 15. Dr. Faustot elvitte az ördög. Q 0 Apróhirdetések Az apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasár­nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mít. iro. — Az 1961. .januári népszám--, r«.hszlovák film Br+k lálás szerint Finnorszáe lakos-U csehszlovák film. Szék sága 4 477 300 fő. A lakosság 32,4* °-LT,* . ___ , U százaléka városban lakik -i töHHifl l herceg. Magyarul százaléka varosban lakik, a többi U beszélő szovjet film. Tolna 13 vidékén. Helsinki lakossága» __15 w 462 300 fő. vagyis az összlakos-Q serdülő lányotn. Angol film. " sag 10.3 százaléka. Utana követ-* m __19 19 fi kezik Tampere (126 500). Turkufl 15 °~ 2’ Szekszard 13~ « A Tolna megyei Mezőgazdasági 024 600). Lahti (65 000) és Oulu^ Sevillai borbélv olasz film Di. gyakorlattal (59 200). 1960-ban Finnország In-S gy°rS' * gepírót f i kossaga 40 900 fővel szaporodott U Meehasonlás Magvarul beszélő fi — _________________________— 1959-ben 41 800 fővel. lMO-banS Sf . - A Déldunántúli Áramszol­— az előző evihez viszonyítva —U a kivándorlás 150 százalékkal*? ' csökkent: mindössze 1200 sze 0 r®**® .utan az e’s? Magyarul . mérnököt techni mélv távozott hazáiéból * beszélő francia film. Bonyhád «vuiamossagi mérnököt, tecnm­meiy távozott nazaiaooi. ■ 1()_12 Bótaszék 13_15 Ukust, gyakorlattal rendelkező ..... _ U . , . .... .„ , , ■anyaggazdálkodót, gyors- és gép­A televízió műsora: 13.00:* A kutyás hölgy. Magyarul be- Q;rókat felvesz. Jelentkezés sze- Zenekedvelő gyerekek klubja. n szelő szovjet film. Bátaszék ■ mélyesen, vagy írásban n gáltató Vállalat szekszárdi Üzlet- Magyarul ü igazgatósága azonnali belépésre 18.45: A jövő hét műsora. Műsor ismertetés. 18.50: Kisfilm. 19.10: TV-híradó. 19.25: Az otthon tör­a.n szele • U 10— Francia film. Qmélyzeti osztályon. a sze- (23) 10—12. Hulot úr nyaral. Bonyhád 13—15. Hálátlanság. Szovjet film. Du- Upotban lévő 125-ös Csepel mo­<1 Eladó egy darab príma álla­st) ténete I. 19.50: A kutyás hölgy.! ___ __ __ M agyarul beszélő szovjet film.U naföldvár 13—15. ■torkerékpár. Érdeklődni lehet 14 éven aluliaknak nem ajánljuk.■ (5) (jfebruár 13-ig: Bátaszék. Petőfi 21.25: Hírek. ''lOIOIOIIOICDaoiOl B17. 121} zített kamera alatt maximálisan 3x2 méteres területen mozoghat­tak. Erre a szűk területre ösz- szesen 50 ezer wattnyi fény össz­pontosult, úgyhogy a műterem­ben rövid idő múlva 55 fokos hőség uralkodott. A felvételeket nem lehetett hosszú ideig foly­tatni, mert a hőség annyira fo kozódott, hogy égési sebeket oko­zott. Az első televíziós műsorok résztvevői hetekig fekete szem­üveget voltak kénytelenek visel­ni, annyira kifárasztotta a sze­müket az óriási fény. A hőség csökkentésére a stúdió padlója alatt hűtőberendezést létesítettek amelynek szellőztető nyílásai egé­szen »hajóhídszerűvé« tették a stúdiót. A francia televízió történelmi visszapillantását technikailag nem is volt könnyű megoldani. — A Meudon-i kísérleti laboratórium­ban két hónapig dolgozták ki az eljárást, melynek segítségével a mai korszerű berendezéssel a ré­gi 30—180 soros képbontást meg lehet valósítani. Tudvalevő, hogy a francia televízió jelenleg 819 soros képbontással dolgozik. Meg akart halni Hitlerért A 18 éves Dietmar Kirchstein azt a tanulságot vonta le a nyu­gatnémet televízió egyik doku­mentumfilmjéből, hogy Hitler idején minden »csodálatos volt«. Dietmar másnap házilag készí­tett SS-rohamosztagos egyenruhá­ba öltözött és puskával szerelte fel magát. Ezután betört az an­gol hadsereg rattingeni raktárá­nak őrszobájába és rálőtt egy ka­tonára, aki le akarta fegyverezni. A 22 éves katona a vállán sérült meg. Röviddel ezután Dietmar je­lentkezett a német rendőrségen. »Az ellenség ellenig harcban sze­rettem volna elesni — mondotta. — Mindegy volt számomra, hogy ki az ellenség, véletlenül az an­golok akadtak az utamba. Azt szerettem volna, ha síromra rá­vésik: »A hazáért esett eí«. Kertész— Horváth: Bekopog a szese.ün A Xaposvári Csiky Gergely Szitáz előadása Szekszárdon Kedden, február 7-én a Ka­posvári Csiky Gergely Színház vendégszerepeit Szekszárdon, a városi művelődési házban Ker­tész Imre—Horváth Jenő: Be­kopog a szerelem című zenés vígjátékával. Feltétlenül külön kell válasz­tani a darabot az előadástól. Nem mintha az előadás valami különlegesség lett volna s a kaposvári színház elévülhetet­len sikerének számítana az el­következő évtizedekben, de amennyiben eredményesnek, esetleg sikernek lehet elköny­velni a produkciót, úgy az min­denekelőtt a művészek érdeme, korántsem a darabé. Azt is meg kell azonban mondani, kár len­ne teljességgel elmarasztalni a darabot, hiszen néhány jólsike­rült jelenetnek, néhány igazán kedves epizódnak lehettünk ta­núi, s nem egyszer jóízű derű­jével harsány nevetésre kész­tette a közönséget. A hangsúly azonban a »néhány«-on és a »nem egyszer«-en van, mert általában könnyűnek találtatott a »Bekopog a szerelem« a legjóindulatúbb és legelnézöbb megmérettetés után is. A konfliktus a vígjátékban is legyen konfliktus, s ha vala­hol frappáns, meglepő csatta­nó után kiált a megoldás, úgy a vígjátékban százszorosán. Jel­lemek s jellemrajz itt is kíván­tatik s semmi nem menti an­nak a figurának elnagyoltságát, sőt megformálatlanságát, amit az egyik, a férfi főszereplő alakjában a szerzők színpadra vittek. A helyzetkomikum ön­magában még nem elég (bár kétségtelenül ebben van a da­rab erőssége, pontosabban ez enyhíti valamelyest a hibákat, noha feledtetni a hiányosságo­kat nem képes) szerves egység­ben kell lennie a jeleneteknek, mert a jelenet és helyzetkomi­kum-halmazból a legigénye­sebb rendezés sem tud egysé­ges egészet formálni. A rendező (Sallós Gábor) igyekezett, nem is sikertelenül pergetni a meglehetősen vér­szegény cselekményt s nem kis sikere van abban, hogy elfogad­ható előadást produkált az alig elfogadható darabból. A művészek általában jó tel­jesítményt nyújtottak, Makay Sándor nehezen találta a he­lyét, később azonban erősségé­vé lett az előadásnak, Homokay Pál végig egyenletes alakítást nyújtott, a legjobb alakját for­málta meg a darabnak és az előadásnak. Gyenge teljesít­ményt nem láttunk, sőt elis­merés illeti valamennyi mű­vészt. Nem ők tehetnek róla, ha nem beszélhetünk sikerről. Az előadás során sokszor csattant fel a taps. Ha csyván ebből ítélnénk, sikeresnek kel­lene mondanunk a »Bekopog a szerelem« szekszárdi előadását, akkor a darabot is dicsérnünk kellene. Azonban vállalnunk kell azt a kockázatot, hogy 1 kri­tikánk — ha nem is egyedül — kisebbségben marad. Szórakoz­ni lehet sokfélekévpen, nevet­ni úgyszintén. Csak ez a szóra­kozás, ez a nevetés ne lernten olcsó, vásári. S néhány ió te­lenet még korántsem kárpótol az egész gyengeségéért. (letenyei) Az NDK könyv-exportja Az NDK jelenleg 83 ország­ba exportál könyveket. A szép- irodalmi és tudományos műve­ken kívül a német újságok, folyó­iratok, műnyomások, térképek és kbtták, ezenkívül játékkártyák, bélyegek, naptárak és hangleme­zek is nagy keresletnek örvende­nek. 1953—1960 között az NDK könyv-, újság- és folyóirat-export­ja a szocialista országokba 406 százalékkal, az NSZK-ba pedig 431 százalékkal emelkedett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents