Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

4 TOLNA MEGYEI VÉPÜJSAG 1691. február í, A csehszlovák szív-sebészet kiváló eredményei A pozsonyi egyetem Il-ik sebé­szeti klinikáján dr. Karol Siska akadémikus vezetésével jelentős sikereket értek el az utóbbi évek­ben a veleszületett és szerzett szívbajok sebészeti gyógyításá­ban. Az orvosok és műszerészek több készüléket szerkesztettek, amelyek lehetővé teszik a szív és a tüdő kikapcsolását és mes­terségesen biztosítják a vérkerin­gés folyamatosságát. A, sebész így »száraz« szíven végzi a műtétet. A műszer legújabb, tökéletesí­tett példánya minimálisra csök­kenti a vörös vérsejtek roncsoló­dását, ami a külföldön használt hasonló készülékek legnagyobb hiányossága. A pozsonyi szívsebészeti klini­kán eddig 120 súlyos szívműtétet végeztek a »mesterséges szív« se­gítségével. A mesterséges szív tö­kéletesítésében elért eredmények lehetővé tették, hogy a pozsonyi sebészeti klinika orvosai újabb feladatot tűzzenek maguk elé. Egyelőre állatokon végeznek kí­sérleteket azzal a céllal, hogy műanyagból készült protézissel lehessen helyettesíteni a beteg szívbillentyűket. Ezt a problémát eddig még seholsem oldotta meg az orvostudomány. Hit nevezünk új csillagnak? A Népszabadság január 28-i számában néhány sorból álló hírt olvastunk: „Uj csillagot fedezett fel egy olasz csillagász, aki a szép csillagot Supemovának ne­vezte el. A csillag százezerszer nagyobb fényerejű, mint a Nap, azonban egyre veszít fényéből.” Mit jelentsen ez a hír? Uj csil­lag született talán? A csillagok születése szemünk előtt folyik le? Nem, távolról sem erről van szó. Vannak olyan csillagok, amelyek rövid idő alatt hatalmas átalaku­láson mennek keresztül. Eddig halvány, csak távcsővel észreve­CSEREBERE áradtak voltunk az egész­napos városnézéstől. A Hüttel- dorfi Jugendgästehaus harmadik emeletének balkonján ültünk ri­kító színű kagylószékeken es csendben szemlélődtünk. A ma baslatra épült ultramodern szál­ló balkonjáról lehetett látni a Meidling Hauptstrassén lévő Ford felhőkarcolót, lapos tetején meg­állás nélkül forgó hatalmas gló­busszal, távolabb pedig a Ste­phansdom és a Karlskirche tor­nyait. A nyugati városrész ház­tömbjei közül kiemelkedett a Westbahnhof. Hátunk mögött a bécsi erdő sötétlett, ahol egykoron Béri Ba­logh Ádám kurucai hajkurászták a császár katonáit Seregében szép számmal harcoltak Tolna megyei ükapáink közül. Kiss Gyurkával, budapesti gim­náziumi tanár barátommal éppen Cagnacci egyik képéről vitáz­tunk, amely Kleopátrát ábrázol­ja a kígyóval, s amelyet alig né­hány órával beszélgetésünk előtt láttunk a képtárban, amikor a felettünk lévő emeletről türel metlen női kiáltás hangzott. — Lave toi vite! (Mosakodj gyorsan!) A zuhanyozó csobogása és !e- ánykacagás zaja csapódott fülünk be, valahányszor kinyílt a fürdő­szoba ajtaja. Gyuri arcára széles mosoly húzódott. — Fürdenek a francia lányok! — Tudsz franciául? A hűléses megbetegedések ellen — Azt tanítok a gimnázium­ban — válaszolta. Magas, szőke svéd fiú ült le a mellettünk levő kerek asztal­kához egy hazájabeli lánnyal, aki úgy hasonlított rá, mintha ikertestvére lenne. A fiú ingén a svéd cserkészek jellegzetes jelvénye pompázott a baloldali zseb fölött. Autók álltak meg a nemzetkö­zi szálló előtt. Húsz év körüli fiúk léptek ki belőlük, s udva­riasan ajtót nyitottak a jobbju­kon ülő lányoknak. Csakúgy ragyogott róluk az elegancia. Olasz, angol, spanyol kiáltások keveredtek a levegő­ben. Gyuri megvetően hunyorí­tott a luxuskocsik utasai felé. — Burzsuj csemeték! Megtelt a balkon. Besötétedett. Lent kigyúltak a város ezer szín­ben pompázó neonfényei. Végig­futott tekintetem a körülöttem ülőkön. — Itt „proli-csemete” rajtunk kívül aligha akad! Gyurka nevetve bólintott. Fekete hajú, fiús-frizurás lány jelent meg a balkonon, flokon- ból készült, fekete-fehér csíkos ruhában, s amikor látta, hogy az asztalunknál álló széken kívül mindegyiket elfoglalták, megin­dult felénk. Az első percek után feloldó­dott az ismeretlenek véletlen folytán kialakult társaságának jellegzetesen hűvös, tartózkodó légköre. Gyuri minden francia tudását latbavetette. Megtudtuk, hogy asztaltársunk Párizsból jött és Louisenek hívják. A bécsi opera előadásoktól el van ragad­tatva és legkedvesebb tánca a rock and roll. Dúsgazdag papá­ja Rómában jár üzleti ügyben, mamája pedig a svájci Alpok­ban űzi legkedvesebb sportját, a síelést. Gyurka a nagybátyjáról be­szélt Louisenek, aki tizenkilenc­ben emigrált Franciaországba, bányában dolgozott és negyven- háromban a németek kivégez­ték. Kiderült, hogy Louisenek pe­dig a testvérét ölték meg a hit­leristák. Együtt harcolt a par­tizánokkal, és amikor utoljára otthon járt, kijelentette, hogy a kommunisták igaz hazafiak. Az apja emiatt nagyon megharagu­dott rá. Csak akkor bocsájtott meg neki, amikor a halálhíre megérkezett. Azóta az apja an­nak a kevésszámú gazdag polgár­nak a csoportjához tartozik, amelynek a békével és Német­ország felfegyverzésével kapcso­latban egyezik a véleménye a kommunistákéval, annak ellené­re, hogy a kapitalizmus híve. Louise elkérte Gyurkától KISZ- jelvényét és a ruhájára tűzte, ö hető parányi csillagocskák voltak, aztán hirtelen erősödni kezd fényük, sokszor olyan hatalmas mértékben, hogy az eddig sza badszemmel legfényesebbnek Iá tott csillagokat is túlszárnyalják^ Ez a fellobbanás azonban rövid idő alatt folyik le és nemsokára ragyogó fényű csillagunk fokoza tosan kezd elhalványulni, hogy aztán ismét jelentéktelen kis csil- lagocskává változzon. Ezeket csillagokat nova-csillagoknak ne­vezik a csillagászok. Láthattuk hogy nem úgy kell értelmez­nünk az új csillag nevet, hogy a semmiből új csillag keletkezett Ilyenkor ugyanis egy, már meg­lévő csillag hőmérséklete és fé­nyessége változik meg viszony­lag rövid időre, hogy aztán is­mét eredeti állapotába vagy sok­szor még halványabb állapotba jusson. 1901-ben Anderson ama­tőr csillagász a Perseus csillag­képben egy novát fedezett fel A novát február 21-én észlelte. Két nappal az észlelés előtt ké­szített felvételeken még nem volt nyoma a novának, azonban 22-én és 23-án a nova a legfényesebb csillagokat is túlszárnyalta fényé­vel. Ez a csillag Nova Persei ne­vet kapta, mivel a Perseus csil lagképben lévő nováról volt szó, Fényessége fokozatosan csökkent és néhány ingadozás után június 22-re olyan halvány lett, hogy csak a legjobb szemű embe­rek észlelhették, az év végén pedig egy halvány, csak távcső­vel megfigyelhető csillaggá vál­tozott. Hí okozza ezt a változást? A csillagászok hosszú időn ke­resztül nem tudták pontosan meg magyarázni, miért jutnak a csil­lagok ilyen állapotba. Sőt a mai pedig egy fényképet ajándékozott e lméletek szerint a forró csilla barátomnak. Másnap találkoztunk a francia diáklányok csoportjával. A város­ba indultak Köztük volt Louise is. Néhány pillanatra hozzánk lé­pett. A jelvény hiányzott ruhá­járól, s a nevelőnője dühösen rámordult, miközben tekintetével legszívesebben a falhoz szegezett volna bennünket. Louise kissé el­pirult és sietve mondta Gyuri­nak: — Je recois des reproches! (Szemrehányásokat kapok!) Nem volt ideje arra, hogy .ír vabb folytassa. Szavak nélkül is megállapítottuk, hogy a vörös­csillagos KISZ-jelvény miatt ér­ték a szemrehányások, amelyet a ruhájára tűzött. Haypál Tibor | gokban megnő a fény nyomása és ellensúlyozza a nehézségi erőt, aminek következtében at­moszférája erősen kitágul, fel- puffad. Ilyen kitágulások alkal­mával nagy mennyiségű anyag hagyja el a csillagot. Megfigyel­ték, hogy a volt novák körül egy­re távolodó gázburok maradt vissza.' Vannak elméletek, me­lyek a csillag atomszerkezeté­nek megváltozásával hozzák ösz- szefüggésbe a nova-állapotot. Saj nos nem ismerjük egyetlen egy volt nova megelőző állapotát. Mind össze annyit tudunk, hogy kitö­rések előtt és után is több ízben változtatják fényességüket. A Nap nem viselkedik így. Voltak elméletek, amelyek a nova-kitö- rés okául két • csillag, vagy egy csillag és egy bolygó összeütkö­zését hozták fel. Ez az elmélet már csak azért sem tarthatja fenn magát, mivel az ilyen ese­tek csak igen ritkán következ­hetnek be. A nova-csillagok vi­szont gyakoriak. Milyen gyakoriak a novák? Szabad szemmel csak a legfé­nyesebb novák vehetők észre. Ezért őseink ritkán lehettek szem tanúi egy-egy ilyen csillagnak. A csillagok pontos feltérképezése és a távcső alkalmazása óta számuk eléri évente a 20—30-at is, ezek közül azonban csak kettő-három rendelkezik jelentősebb fényerő­vel. Miért Supernova az említett „új csillag" ? A csillagászok azokat a nova- csillagokat nevezik Supernovák- nak, amelyek ilyen állapotba jut va több millió csillag fényét is felülmúlják. A távoli tejútrend­szerekben olyan csillag kitörése­ket is megfigyeltek, melyeknek fénye elérte, sőt fellülmúlta az egész csillagrendszer fényét. El­képzelhető, milyen mérvű kitö­résről lehet szó, amikor egy csil­lag százmillió Nap együttes fé­nyét is felülmúlja. Térfogatát iletően pedig több ezerszer ak­kora, mint a Nap. Várható-e hogy a Nap is ilyen állapotba kerül? Ha napunk nova-csillag lenne, térfogata olyan méretet öltene, hogy a Föld pályájával együtt beleférne. Ilyen esetben termé­szetesen minden élet elpusztulna. Ettől azonban nem kell tarta­nunk. Ugyanis a megfigyelt csil­lagok mindegyike igen forró csil­lag volt. Színképük sem egyező a Nap színképével. Feltevés sze­rint minden csillag bizonyos kor­ban átesik ezen az állapoton. Nincs kizárva, hogy valamikor évmilliárdokkal ezelőtt Napunk is volt nova-csillag. Most azonban Napunk már olyan korban vanä amikor nem kell félnünk ilyen kitörésektől. Nincs tehát semmi ok az aggodalomra. Más részt a nova-állapotba csak elég magas hőmérsékletű és közepes fényes­ségű csillagok jutnak. Napunk viszont egy közönséges csillag. Veszelovszky Gyula a TIT Tolna megyei csillagászati szakosztály tagja Kiscsizmák Angol tudósok egy csoportja kutatja a hűléses megbetegedé­sek megelőzésének módját. Az egészségügyi kutatótanács tudó­sai két évvel ezelőtt kémcsőben kitenvésztették a közönséges náthabacilusok egy fajtáját. — Megállapították, hogy legalább négyféle típusú baktérium okoz hűléses megbetegedéseket, mind­egyikük más-más kórtünetet idéz elő. A tudósoknak nemrég félbe kellett szakítaniok kísérleteiket, mert nem akadt elég önként je­lentkező kísérleti alany. Eddig az interferon nevű gyógyszerrel kísérleteztek, amely orrba csö- pögtetve meggátolja a baktériu­mok elszaporodását. Remélik, hogy sikerül előállítani preven­tív gyógyszert is a súlyos fajtájú hűléses betegségek megelőzésére. — Kiterjedt szénlelőhelyre buk­kantak a Tien San-ban. Kirgiz geológusok a Tien San hegység­ben 3600 méter magasságban ki­terjedt szénrétegre bukkantak. A világ legmagasabban fekvő szén­bányájában még ez évben meg­indul a termelés. A szénréteg sokhelyütt 86 méter vastag A kitermelés egyik-másik helyen máris folyik, mert a szénréteg szinte a felszínen kezdődik. A külszíni fejtéstől függetlenül se­rényen dolgoznak a tárnák épí­tésén, 1930-at írtak. A hőmérő 33 C fokot mutatott árnyékban. A por­felhőben szinte látni sem lehe­tett. A cséplőgépnél dolgozó em­bereket vastagon belepte a por. Elviselhetetlen volt a hőség. A Nap pedig, mintha elhatározta volna, hogy kiszedi azoknak az ágrólszakadt embereknek utolsó csepp erejét is, még melegebben sütött, mint eddig. Nem csoda, hiszen most ért deleiére. — Na emberek! Gyerünk ebé­delni — szólt a bandagazda. A gép megállt. Egy ideig még ke­ringett felette a porfelhő, aztán szép csendesen leszállt pihenni, míg az emberek esznek. Kovács Józsi rántott egyet nad­rágszíján, aztán elindult. Az egyik fáról egy tarisznyát emelt le. Egy szalmakazal tövébe tele­pedett. Nem ment a többiek kö­zé. Szeretett így magánosán ül­dögélni. Ábrándozott ilyenkor egy szebb, jobb életről. És ábrándoz­ni így a legjobb, legalább nem zavarják, kicsomagolta az ebédet. A kenyér került először elő. Fe­kete volt ugyan, egy kicsit ke­mény is, de mégis kenyér az. — Bárcsak ilyent is ehetne minden nap. Aztán tovább kotorászott. Csöpp darab szalonna akadt a kezébe, egy megsárgult kalendá­rium. lapjába csomago'va, Elő­vette zsebéből a bicskáját és le­vágott egii a szalonnából. Nagyot sóhajt' *. Arra gondolt, hogy ez a darab az utolsó. Nincs több. Ezt Marczali Pétertől kap­ta, mert múlt vasárnap segített neki. Ok bizony nem vágtak disz­nót tavaly, de az idén se jutnak hozzá. Marczali megteheti. Vág az hatot is. Ja, könnyű annak, akinek ötven holdja van. Aztán mégis egy kis darab szalonnával fizette ki az egész napi munká­ját. Hirtelen megtelt a szíve ke­serűséggel. Arra gondolt, milyen szép is lenne az élet, ha ilyen Marczaliak nem volnának a vi­lágon. De itt sem jobb az ura­dalomban, itt is csak annyit ke­res az ember, hogy éhen ne hal­jon a család. Ruhára már nem telik. Rongyokban járnak. Mi­lyen jó lenne, legalább tíz hold földje. Venne lovat, tehenet. A gyerekek minden reggel friss te­jet innának. Akkor lenne pénze is, mit is venne? Először egy kis­csizmát az ötéves Miskának. A tavaszon odavoltak a csornai vá­sárban, ott látta meg a gyerek azt a csizmát az egyik sátorban. Aztán hogy bámulta, szinte alig lehetett elhozni onnan. Úgy rém­lik, hallja a hangját, amit kérte: — Edösapám, vedd meg néköm azt a kiscsizmát. Hiába kérte, nem tudta megvenni. Nem sze­gényember fiának készült az. Közben berobogott az ispán. Dúlt-fúlt mérűében, — Még mindig nem dolgoztok? Régen lejárt az ebédidő. Csak sírnak, hogy nincs mit zabálni, de dolgozni azt egyik se szeret. Takarodjatok dolgozni! Az em­berek felkászálódtak és szó nél­kül indultak a gép felé. Csak az egyik legényke dörmögte serke­nő bajusza alatt: — Dögölj meg! * Kovács Józsi nem mozdul. Nem is vette észre az ispánt. — Csak néz maga elé, a kis Miska gyereket látja és hallja bánato­san könyörgő hangját: »Édös- apám, vedd meg néköm, meglá­tod mindig jó leszek!« Úgy látja maga előtt ezt a jelenetet, mint­ha most történne. Még egy könnycsepp is végigördül az ar­cán. Egy csík marad utána a po­ros arcon. Az ispán észreveszi a mozdu­latlanul ülő embert, pár lépéssel ott-terem és hatalmasat rúg az oldalába, — Nem értesz a szép szóból te lusta, naplopó, tahó?! Mozgás dolgozni — ordítja tébolyodott dühhel. Kovács oldalába belényilal a fájdalom. A gyűlölet és a fájda­lom keveréke óriási erőt adott neki. Hirtelen felugrott és ha­talmas öklével az ispán arcába sújtott. Az a földrezuhant. Las­san felemelte fejét, melynek egyik felére rátapadt a por, az­tán felemelkedett. Szája szélén vér szivárgott. — Megállj te csibész, ezt meg- keserülöd, mondta és gyorsan el­vágtatott a hintával. Egy óra múlva két csendőr ér­kezett. Megragadták és elhurcol­ták Jóskát. Solcat sírt a felesége. Mi lesz a gyerekekkel, honnan ad majd en­ni nekik? Éhen pusztul a család. De nem így történt. Este sorba jöttek a szomszédok. Szabó sógor kenyeret hozott, Horváth Sanyi krumplit, Sebökné lisztet. És jöt­tek a többiek is. Mindenki ho­zott valamit. Mindenki adott a szegénységéből. Mikor az asz- szony nem akarta elfogadni, az öreg Béres bácsi csendesen biz­tatta: »fogadd el, Rozi lyányom, mert a Jóskád mindannyiónk ne­vében ütött«. És ez így is volt. Ezt a történetet régen mesélte nekem Kovács Jóska barátom, de ma délelőtt jutott újra eszembe. Jóska bátyám Miska fiával talál­koztam — aki az egyik Tolna megyei faluban tsz-tag. Vele volt 6 éves kisfia is, büszkén lépdelt édesapja mellett. Nem is cso­dálkoztam ezen, jogos volt a büszkesége. Apró lábacskáin ragyogó csiz- mácska volt. Hát erről jutott eszembe a ré­gi történét. BÁU&Z

Next

/
Thumbnails
Contents