Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-04 / 30. szám
1961. február 4. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A termelőszövetkezetek gépesítésének időszerű kérdései A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nyolcvanhét népi eUenőr, 35 termelőszövetkezetben végzett vizsgálata alapján megtárgyalta a termelőszövetkezetek gépesítésének időszerű kérdéseit és határozatokat hozott a hiányosságok megszüntetésére. A vizsgálat sokoldalú, alapos, nagy érdeklődésre tarthat számot már azért is, mert termelőszövetkezeteink gépesítése meggyorsult az utóbbi években; egyre több tsz, egyre több saját géppel rendelkezik. A jövő perspektívája is az, hogy a termelőszövetkezetek saját gépparkja növekedni fog. A népi ellenőrzési bizottság megállapításai nyomán ismertetjük a gépesítés néhány időszerű kérdését. Ismertetésünkben a hibákról beszélünk többet, de ezt olyan szándékkal tesszük, hogy ezáltal is felhívjuk azokra a figyelmet és így elősegítsük megszüntetésüket. A személyi feltételekről A vizsgálat megállapításai szerint a jelenlegi gépesítési színvonal személyi feltétele sem adott sok esetben. Az erőgépek vezetői általában szakemberek, végeztek alapfokú traktorvezetői tanfolyamot, egy kisebb részük pedig elvégezte a pápai trakto- ros-gépészképző iskolát. Olyan szakemberek azonban, akik a kisebb javításokat és karbantartásokat elvégeznék, nincsenek még minden termelőszövetkezetben. Legtöbb helyen a javítást és karbantartást a tsz kovácsa végzi el. Csak a nagyobb termelőszövetkezetek rendelkeznek saját javítóműhellyel, ahol szakképzett szerelők dolgoznak. Ilyen tsz-ek például a tengelici Petőfi, a faddi Lenin, a' tamási Uj Élet. Olyan termelőszövetkezet azonban a megvizsgált 35 közül egyetlen sem akadt, ahol gépészmérnököt, vagy technikust alkalmaznának. A helyi szakemberhiányon segíthetne az, ha a tanácsok mezőgazdasági osztályai gépesítési kérdésekben is tudnának szakirányítást és szakellenőrzést gyakorolni. Az az egyetlen szakember, aki a megyei tanács mezőgazda- sági osztályán gépesítéssel foglalkozik képtelen alaposan és hatékonyan ellátni munkáját. A szakirányítás és ellenőrzés hiányából adódik olyan eset, mint ami előfordult a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben, ahol a gépekben a legfelsőbb szint fölé is töltöttek olajat és az olajcserét rövidebb időközönként végezték el a szükségesnél. A bátaszéki tsz-nek ez a szakszerűtlenség egy év alatt körülbelül 50 000 forint kárt okozott. A gépesítés tárgyi feltételeiről Az erőgépeket akkor lehet gazdaságosan kihasználni, ha azokhoz komplett munkagéppari; csatlakozik. Legtöbb tsz-ben az erőgépekhez hiányoznak a megfelelő munkagépek. így a tsz arra kényszerül, hogy a gépállomás munkagépeit kérje kölcsön, vagy sok esetben engedély nélkül és meg nem engedett módon használja. A vizsgálat kiderítette, hogy például a gerjeni Rákóczi Tsz-nek egy UTOS traktorhoz csak ekéje és vetőgépe, a tengelici Petőfi Tsz-nek ugyanilyen traktorhoz csak egy ekéje van. Még ennél is nagyobb probléma a gépek tárolása. Erről egészen elrettentő példákat sorakoztatnak fel a vizsgálati jegyzőkönyvek. A gépek tárolásának hiányosságai egyrészt abból erednek, hogy a tsz-nek nincs elég fedett gépszinje, másrészt pedig hanyagságból. Nincs elég tároló helye a naki Napsugár, a mado- csai Igazság, a kocsolai Vörös Csillag és sok más tsz-nek. A kocsolai Vörös Csillag Tsz azonban a hanyagságra, a szövetkezeti tulajdon felelőtlen kezelésére is példa lehet a gépek tárolása esetében. A vizsgálat idején egy burgonyaszedőgépet az udvaron tároltak, sáros tisztítatlan állapotban. A fedél alatt tárolt három vetőgép közül kettőre rászáradt a sár, s az egyik magszekrényében rothadásnak indult magot találtak a népi ellenőrök. A lucernatáblán meg kint felejtettek egy lógereblyét, amelyet már erősen kikezdett a rozsda. Ugyanilyen képet kapott az ellenőrzés a sársze~'+1*r'f'oi (uzdi) Táncsics Tsz ''en is. A közei iűöOŐű forint értékű járvasilózó, két vetőgép, egy trágyaszórógép tisztítatlanul, sárosán, rozsdásodva állott a tsz udvarán. A gépállomások a tárgyi feltételek megteremtésében, főleg a gépek javításában segítik a termelőszövetkezeteket. A további feladat az lenne, hogy egyre jobban korszerűsíteni kellene a gépállomások javítóműhelyeit és bővíteni is őket, hogy legyen elég kapacitásuk ellátni a tsz-ek gépeinek nagyjavításait. A tsz-ek- nek pedig olyan kisebb saját műhelyeket kellene berendezni, ahol a gépek kisjavítása megoldható lenne. A tárolás problémáját olcsó fészerek építésével kell sürgősen megoldani, mert a szakszerűtlen tárolás sokat ront a gépek állagán, megrövidíti azok élettartamát és így komoly károkat okoz a termelőszövetkezeteknek. Meg kell szüntetni a hanyagságokat A gépesítést, a gépek állagának megvédését, kapacitásuk jó kihasználását a géppel dolgozó emberek biztonságát sok hanyagságból eredő hiba is gátolja. Ezek közül már említettük azt, hogy nem tisztogatják meg kellőképpen a gépeket, sárosán, piszkosan tárolják és rozsdásodni hagyják azokat. Hanyagságból fordulnak elő a balesetek is. A vizsgálat két példát említ. A madocsai Igazság Tsz-t, ahol 17, a györkönyi Szabadság Tsz-t ahol, 7 baleset fordult elő egy évben. Egyik tsz-nél sincs írásbeli nyoma annak, hogy a gépek kezelői balesetvédelmi oktatásban részesültek. Súlyos hibákat lehet találni a tamási Vörös Szikra, a tamási Uj Élet, a kocsolai Kossuth, a szak- csi Uj Élet, a tengelici Petőfi és más tsz-ekben is, ahol nincs megfelelő védőkorlát, védőrács, a gépek meghajtó szíjánál és fogaskerekeinél. Az adminisztrációs munkában is elburjánzott a hanyagság. Sok tsz hiányosan kezeli a gépek nyilvántartását. A tamási Vörös Szikra Tsz például a múlt évben majdnem egymillió forint értékű gépet vásárolt, de egyetlen gépet sem vezetett be az állóeszköznyilvántartásba. Ugyanezt a hibát elkövette a tengelici Petőfi a bonyhádi Dózsa Népe, a cikói Uj Élet, a zombai Vörös Csillag Tsz. A Szentgál-pusztai Jóbarátság és a madocsai Igazság Tsz- nél úgyszólván nem volt a vizsgálat idején állóeszköz nyilvántartás. Sok tsz nyilvántartása pedig nem megbízható. A gyönki Vörös Csillag Tsz nyilvántartásában szerepel két villanymotor, egy robbanómotor, de a valóságban egyik sincs meg. A kölesd.i Haladás nyilvántartásából pedig hiányzik egy ténylegesen meglévő Zetor traktor. Nem lehet megállapítani a tsz-ek gépeinek teljesítményeit, üzemanyag-felhasználósát, ugyancsak nyilvántartás hiányában, így a gépek morkáiának gazdaságossága nem kísérhető figyelemmel és nem mérhető. A nyilvántartás hiánya melegágya a fekete fuvaroknak, a teljesítménycsalásnak és az üzemanyag pocsékolásának. Előfordul még olyan eset is, hogy gépeket selejteznek ki jegyzőkönyv nélkül. A mado- csai Igazság, az értényi összefogás. az ozorai Petőfi gépeket selejtezett ki anélkül, hogy ezt jegyzőkönyvbe rögzítette és indokolta volna. így nem lehet tudni, miért kellett selejtezni, azért-e, hogy a gép elhasználódott, vagy esetleg javíthatatlanul megrongálódott. * Néhány kérdést ragadtunk .ki a néni ellenőrzési bizottság értékes vizsgálati anyagából. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a hibáknak szenteltünk leginkább teret. Hiszen ezek a hibák, ióllehet a fejlődés velejárói, de akadályozzák a termelőszövetkeztek gépesítésének továbbfejlődését, a gépesítés áldásait korlátozzák és rontják a gépek gazdaságos kihasználását. A hibák körött sok olyan van, amit azonnal meg lehet szüntetni, főleg a hanyagságból eredő hibát. A termelőszövetkezetek vezetőinek és a tanácsok mezőgazdasági osztályainak a feladata, hogy ezekkel a kérdésekkel is többet és mélyebben foglalkozzanak, mint eddiCT. G'zn?s .János Kedden ülést tart a megyei tanács vb. A Tolna megyei Tanács Végre- adója Sajgó Ferenc elvtárs, a hajtó Bizottsága kedden délelőtt ülést tart a szokásos munkarend szerint. Dr. Tuska Pál elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke jelentést terjeszt elő a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról, majd a Dombóvári Járási Tanács VB. beszámolóját vitatják meg a mezőgazdasági és ipari-gazdasági irányító tevékenységről. A napirendi pont előDombóvári Járási Tanács VB-el- nöke. Hovorka János légoltalmi törzsparancsnok jelentést terjeszt elő a megye légoltalmának helyzetéről és a feladatokról. Ezután a megyei tanács vb. apparátusának káderhelyzetéről és az apparátus dolgozóinak továbbképzéséről tanácskoznak. A napirendi pont előadója dr. Tuska Pál elvtárs lesz. Korszerű gépeket szerelnek fel az idén két téglagyárban A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben az idén folytatják a több évvel ezelőtt megkezdett géppark felújítását. Az idén főleg a paksi téglagyár fejlesztésére fordítanak nagy gondot. A földkitermelés teljes gépesítését tudják majd biztosítani a közeljövőben üzembeállítandó száz méter hosszú szállító-szalaggal. Ebbe a gyárba villamos tolópadot is üzembeállítanak még az idén, ezzel további lehetőség i nyílik a gyáron belüli anyag- mozgatás gépesítésére. A paksi gyár utánszárító berendezéséhez az idén több félautomata és automata berendezést szerelnek fel. A dombóvári egyes számú téglagyárban a nyersanyagszállítás meggyorsításéra — olcsóbbá tételére — motoros kulit állítanak üzembe. Pakson, az egyesülés központi javítóműhelyében korszerű ha- rántgyalut állítanak még az 1 lén munkába. Ezen kívül számos kisebb értékű, új és korszerű gépi berendezést állítanak még az idén termelésbe az egyesülés hat téglagyárában. Megoldják az AKÖV javítóműhelyének vízellátását A szekszárdi 25. számú Autó- közlekedési Vállalat fél éve kezdte az átalakító munkálatokat a volt BELSPED-istállóban és szekértelepen. Házilag végezték el a sok munkát. Három állásos javítóműhelyt készítettek, egy műhelyt a pótkocsik javítására rendeztek be, s itt kaptak helyet az ipari tanulók is. Jól felszerelt műhelyt rendeztek be a gépkocsiszerelő tanulóknak. A korábbiakban is sok nehézséget okozott a telepen a vízhiány. Most úgy tervezik, hogy február közepén megkezdik egy csőkét fúrását. A vízvezetéket és a kút fúrását is a vállalat munkásai készítik el. A kút létesítésének költsége szinte minimális lesz, hisz nagyrészt társadalmi munka segítségével oldják meg az új javítótelep vízellátását. A csőkút elkészültével a szociális létesítőié nyékét is bőven el tudják majd látni hideg és melegvízzel. Darvas Jázsel: Hajnali tűz című drámáját mutatja be az Állami Déryné Színház Az Állami Déryné Színház ez évi munkájának nagy eseménye lesz a február 26-i szekszárdi előadás, amikor Darvas József: Hajnali tűz című új drámáját mutatják be a városi művelődési ház közönsége előtt. A Déryné Színház szekszárdi előadása nyitja meg az új dráma előadássorozatát, itt tartják a darab bemutatóját. Addig ezen kívül csak a Nemzeti Színház fogja játszani az új Darvas-drámát. A szekszárdi előadás után még 15 Tolna megyei községben mutatják be a Hajnali tűz-et. A szekszárdi bemutatóra a megyei tanács népművelési szervei meghívták a szerzőt, Darvas József Kossuth-díjas írót, a Magyar írók Szövetségének elnökét. 24. Borsiczky visszasietett a szobájába. Maga elé tette az asztalra a halálos méreggel telt poharat. Úgy várta Matej ka Andrást. Matejkának össze kellett szednie maradék erejét, hogy fel tudjon botorkálni a lépcsőn. Perla- ky zászlós türelmetlenül sürgette. A pallér nem értette, mi történik vele és körülötte. Annyit látott, hogy pánikszerű sürgés-forgás van az épületben. Mindenki futólépésben közlekedik, irományokat és súlyos csomagokat cipel. Már az épület előtt megfigyelte, hogy a csomagokat felha- jigálták a teherautóra. Most forró füst csípte meg az orrát. A folyosó végén, az egyik helyiségből kékes füstfelhő gomolygott elő. Perlaky benyitott Borsiczky szobájába. Szemvillanással jelezte, hogy elhozta a pallért. Borsiczky az ablaknál állt, s most előre sietett. Matejka belépett az ajtón. — Köszönöm. Most hagyj magunkra. Készítsd elő a nagy parancsnoki kocsit. A zászlós betette maga mögött az ajtót. Matejka András megroggyant térddel állt Borsiczky előtt. Amikor tisztelgésre emelte jobb karját, úgy érezte, mintha ólomból volna. A főhadnagy szótlanul bámulta a pallért. Elképesztően megviselt, elnyűtt volt. Mintha minden ízében ösz- szezsugorodott volna. Arca csupa csont és bőíi Horváth József: ARANYKALITKA A főhadnagy szava úgy csattant végig Matejkán, mintha kutyakorbáccsal sújtott volna a mez télén bőrére. — Itt az utolsó pillanat, Matejka. Maga nem hülye, láthatja, hogy a várost kiürítjük. Megértheti, hogy nekem már nincs vesz teni valóm. Ajánlatom a következő: Maga most, azonnal megmondja, hova dugta az aranyat. Aztán velem jön, s előadja. Mármint a felét, természetesen. Aztán csinál, amit akar. Ha tetszik, felőlem haza is mehet, itt marad hat a városban. Borsiczky hirtelen szünetet tartott. Aztán eltorzult hangon folytatta: — Ha pedig nem, akkor ... nézzen ide. Ebben a pohárban halálos méreg van. Megfogja a a poharat és felhajtja a mérget. Hát tessék, válasszon. Matejka András üres tekintettel bámult a semmibe. Jól ismert arcok suhantak el előtte. Mária arca mindenekelőtt. Szép volt, fiatal és szelíd. Készséges és béketűrő. Érezte, hogy megremeg. Aztán Bartalis építész nagy, kerek fejét látta, öntelt, magabiztos volt az arca, enyhe mosollyal fürkészte őt. Aztán az emberei jöttek, az öreg Bogdán, a tudálékos Molnár, meg a fiatal Kónya ... Milyen huncutul néz, milyen okosan pislog most is. Váratlanul egy félig-meddig megőrzött kép libbent meg előtte. Ott ült a körúton, a Nyalka Huszár vendéglőben, s vele szem ben egy barátságos, finom úr. Derék ember ez az úr, még azt is megmondta figyelmeztetően, hogy az aranyat nem szabad ám mutogatni... Az arany! Tíz rudacska a ládikó mélyén, az övé volt, az övé marad! Igen, az erdei tisztáson, az óriás tölgyfa mohos oldalán . .. Milyen szép lett volna, milyen nagyszerű ... — Matejka, nincs idő! — hallotta Borsiczky izgalomba fúló sürgetését. Ez a türelmetlen hang visszazökkentette a valóságba. Az asztalra tévedt tekintete. Egy pohár, benne sűrű, fehér folyadék. Csak lassan hatolt tudatába, hogy ő most itt áll, élet és halál mezsgyéjén. Nézte, nézte a fehér folyadékkal telt poharat, érdekes, mintha hívogatná, csalogatná ez a pohár. Hirtelen megsuhintotta a halál szele, Hát itt kell elpusztít nia, gyűlölt ellenségének lábai előtt! Legyőzte őt ez a gazember. Legyőzte? Nem! Diadalmas érzés lobbant fel Matejkában. — Nem tudott legyőzni, sohasem lesz övé az arany! De megint visszazuhant a halál közelségébe. Kétségbeesetten ágaskodott fel benne az életösztön: „Add fel ezt a halálos párbajt, osztozz meg vele és élhetsz!” Élni? Miért ragaszkodnék az élethez? Végzetesen összegabalyodott és tönkrement az élete* Élni kihűlt szívvel, reménvvesz- tennen. Mária nélkül? És ha most... ha most kiadja titkát ennek a vadállatnak, vajon megtartja-e, amit ígér? Ez? Soha! Lepuffantja, mint egy kutyát és megkaparintja az aranyat. Nem, ezt nem engedi. Az ő aranyán nem' lesz boldog Borsiczky főhadnagy úr! Akkor inkább jöjjön a halál. Ez lesz a bosszúja! Matejka lába megmozdult. Nem vette le a szemét a pohárról. Tétova léptekkel közeledett az asztalhoz. Egy lépés, kettő, még egy ... S az asztal közelében lassan, vontatottan kinyújtotta karját a méregpohár után. Borsiczky élesen felszisszent. A pallér elé ugrott, megragadta a karját. — Ember! — ordította fájdalmasan. Már tudta, hogy vesztett, (Folytatjuk^
