Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-24 / 47. szám
.0 m 1'lehiv.Ssakszárd ^ ''2yetérni Könyvtá 'cs . Szapessy u1 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! /lenuuuxa A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS, LAPJA Péntek 1961. február 24. XK évfolyam 1 Áz 1961. évi költségvetés tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés A költségvetés szerdai vitájában Nyers Rezső pénzügyminiszter beszámolója után felszólalt Friss István, aki bevezetőben a hároméves terv teljesítésével foglalkozott. Megállapította, hogy a folyamatosan emelkedő termelésből nemcsak a lakosság fogyasztásának növelésére jutott, hanem növekvő mértékben a beruházásokra is. A tervezettet elsősorban a mezőgazdasági beruházásoknál haladtuk túl. Friss István hangsúlyozta, hogy az elmúlt három év igazolta pártunk és kormányunk céljait, módszereit. Beszélt a vezetés céltudatosságáról, majd a gazdasági vezetés demokratizmusának erősítéséről szólt. Hangoztatta, hogy jelentősen kiszélesedett a helyi szervek önállósága, a dolgozó tömegek részvétele a gazdasági vezetésben. A sikerekben nagy része volt annak, hogy jobban összehangoltuk az anyagi ösztönzést, az adminisztratív előírásokat és a meggyőzés eszközeit. A társadalmi és az anyagi érdek I összhangját tudatosan is minél teljesebb mértékben erősíteni kell. A továbbiakban Friss István elmondotta, hogy az elmúlt évek Áz országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülésén folytatta az 1961. évi költség- vetés tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr, Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek. Az ülést 10 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Erdei Ferenc képviselő szólalt fel. A tanácsi vállalatok munkájával, a helyiipar eredményeivel és problémáival foglalkozott. Rámutatott, hogy állami helyiiparunk ma már az ország ipari termelésének számottevő részét adja. — Szemléltetően bizonyítja ezt az 1960-as év néhány termelési adata: égetett téglából például 25,7 százalékát, égetett mészből 18,5, nyershúsból 44, mozaik cementlapból 12,5, kenyérből és péksüteményből 100 százalékát adta a helyiipar az ország ipari termelésének. Az állami építőipar teljes termelésének 13 százalékát a tanácsi építőipar oldotta meg. — A helyiipar fejlődése egyes megyékben különösen nagyarányú volt az elmúlt évben — folytatta. — Ez a helyi vezetők kezdeményezését, lelkesedését és rátermettségét is dicséri. Bács megyében például a tanácsi helyi- ipar könnyűipari termelésének értéke az 1953. évi 30 millió forintról tavaly 300 millió forintra emelkedett, s az 1961. évi terv ben a szocialista országok közötti együttműködés új formái fejlődtek ki. Kibontakozik a szocialista országok gazdasági tevékenységének, terveinek céltudatos egyeztetése, nagyobb távlatra is összhangba hozzuk e terveket, a fejlődés meggyorsítása érdekében. Beszélt arról, hogy a lakosság életszínvonalát nemcsak tartani, hanem növelni is akarjuk. Kiemelte, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani mezőgazdaságunk fejlesztésére. A lehetőségeket valósággá kell változtatni, ehhez a paraszti tömegek jó munkája mellett változatlanul szükséges a munkás- osztály államának segítése is. Ipari termelésünk néhány kérdésével foglalkozva, felhívta a figyelmet az üzemszervezés megjavítására, majd a helyes anyag- gazdálkodás jelentőségéről és az ipar termelési lehetőségeinek fokozottabb kihasználásáról beszélt Friss István. Befejezésül a főiskolai és egyetemi oktatás fejlesztéséről, valamint egész munkánk, gazdaságpolitikánk tudományos megalapozottságának jelentőségével foglalkozott. csütörtöki ulese már 400 milliós termelést irányoz elő. A megyében hasonlóan figyelemre méltók a tanácsi vállalatok gazdaságosság-mutatói. A legjellemzőbb számokba sűrítve az eredményeket: 100 forint beruházásra eső termelési érték 1958-ban 254, 1959-ben 314, 1960- ban pedig 657 forint volt. Idei költségvetésünk jelentős fejlesztést irányoz elő. Erről tanúskodik az, hogy a vállalatok befizetése 1960-hoz képest ebben az évben 560 millió forinttal növekszik, ami a vállalatok termelésének 8 százalékos növekedésén alapszik. Szóvá kell azonban tennünk a helyiipar fejlődésének néhány nem egészséges tünetét. A tanácsi vállalatok munkájának termelékenysége korántsem emelkedett kielégítően. Az átlagos létszám például 1959-hez képest 9,5 százalékkal nőtt, az egy dolgozóra jutó termelés csupán 3,8 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy a tanácsi vállalatok munkájában vannak problémák, mihamarabb meg kell találnunk megoldásukat. Ilyen például a váll í- latok nem kielégítő szervezettsége, a szakemberek hiánya, egyes helyeken az anyagellátás fogyatékossága és az alacsony műszaki színvonal. Fel szeretnénk hívni az illetékesek figyelmét arra is, ho"v az ország helyiiparának fejlődésében nagy szerepet játszanak a tanácsi gazdálkodás anyagi alapjai. A helyi gazdálkodás anyagi forrásainak szűkülése nagyon is kihat a tanácsi vállalatok tevékenységére — hangoztatta. Erdei Ferenc ezután a költség- vetés tudományos kutatásokra szánt előirányzataival foglalkozott. Rámutatott, hogy 1961-ben államunk a költségvetés kiadásainak több mint 2 százalékát biztosítja tudományos kutatásra. — A tervszerű tudománypolitikához elengedhetetlen, hogy célszerűen, a fontossági sorrendet megállapítva, gazdálkodjunk az anyagi erőinkkel — folytatta —. Ehhez nagy segítséget nyújt az országos távlati tudományos program összeállítása, azoknak a kutatási köröknek kijelölése, amelyek népgazdaságunk szempontjából a legfontosabbak. Mint ismeretes, 104 tudományos problémakör kimunkálásán dolgoznak a tudomány munkásai — valamennyi problémakörrel a szakterület leghozzáértőbb embereiből alakított előkészítő bizottság tevékenykedik. A bizottságok összeállították programjukat, részletes kutatási tervüket, ezekben a hetekben, hónapokban egyeztetik elképzeléseiket. A munka nagyon biztatóan halad, minden bizonnyal jelentősen fellendíti a legfontosabb népgazdasági feladatok megoldását szolgáló tudományos munkát. Vargha Ferencné, Győr-Sopron megyei képviselő hozzászólásában megállapította, hogy a költségvetés előirányzatai az elmúlt év gaz dasági eredményeire épülnek, s hathatósan alátámasztják az ez évi feladatok végrehajtását. Megyéjük valamennyi textilipari üzeme maradéktalanul teljesítette múlt évi tervét, s fő törekvésük továbbra is az, hogy a rneny- nyiségi követelmények kielégítésén túl minél nagyobb választékban lássák el a lakosságot szép kivitelű, jóminőségű ruházati cikkekkel. Divatbemutatók, kiállítások és az üzletek kirakatai jelzik, hogy könnyűipari termékekben ilyen választékkal még soha nem rendelkeztünk — mondotta. Dr. Huth Tivadar, Baranya megyei képviselő a hároméves terv egészségügyi eredményeivel és az egészségügyi ellátás idei feladataival foglalkozott. Szijjártó Lajos Pest megyéi képviselő a tanácsi felügyelet alatt álló iparvállalatok gazdálkodásáról beszélt, majd Nagy Dániel Csongrád megyei képviselő néhány fontos mezőgazdasági kérdés szemszögéből vizsgálta a költségvetést. Takács András Somogy megyei képviselő szőkébb hazája mezőgazdasági nagyüzemeinek fejlődéséről számolt be. Tóth István Borsod megyei kép viselő után Kovács Sándor Sza- bolcs-Szatmár megyei képviselő szólalt fel a költségvetési vitában. Prantner József elvtárs felszólalása Ebédszünet után Rónai Sándor elnökletével folytatódott az ülés. Prantner József, Tolna megyei képviselő néhány fontosabb szociálpolitikai feladattal foglalkozott, amelyek valóraváltását — mint mondotta — a költségvetés messzemenően biztosítja. Az ilyen célokra előirányzott összegek meggyőző tényei annak, hogy szociális ellátottságban már rég elhagytuk a legfejlettebb tőkés országokat és megtisztelő helyen állunk a szocialista táborban is. Társadalombiztosításunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével össznépi jellege^ öltött, s év végére az ország lakosságának mintegy 95 százaié ka biztosított lesz. A nyugdíjakra előirányzott ŐSZ' szeg meghaladja a négy és félmil- liárd forintot. A szociális otthonok hálózata átfogja az egész országot, ellátottságuk, munkájuk minősége évről évre fejlődik. Ebben az évben a szociális otthonok befogadóképessége ötszázötvennel növekszik. Szociális intézményeinken kívül széleskörű a szociális tevékenység üzemeinkben és ugyanez kezd kibontakozni termelőszövetkezeteinkben is. A termelőszövetkezetekben például évente töbu- száz milliót költenek szociális célokra A szocialista humanizmus, amely pártunk és kormányunk minden intézkedésében, valamennyi tettében megnyilvánul. egyre inkább egész társadalmunk szemléletévé, mind inkább közvéleményformáló erővé válik hazánkban. A szocialista humanizmus a népek testvériségének, a proletár internacionalizmusnak szent érzésével párosul — mondotta ezután. Nagyszerű példáját látjuk ennek abban a mélységes felháborodásban, amellyel egész népünk fogadta a kongói nép nagy fiának, Patrice Lumumbának és harcostársainak meggyilkolását Társadalmunkban mélységes emberi együttérzés nyilvánult meg a mártír hazafi családjával. Megyénkben sokszáz úttörő készít játékot, hogy ajándékba küldje a kis Lu- mumba-árváknak. A költségvetést mind a maga, mind a . Tolna megyei képviselőcsoport nevében elfogadta. Horváth Imréné békés megyei képviselő a földművelésügyi tárca költségvetéséről szólva részletesen foglalkozott a nagyüzemi baromfitenyésztés helyzetével és további lehetőségeivel. A baromfiállományt például az 1960. évi 26 millió darabról 1965-re 28 millióra, a baromfihús-termelést 16 500 vagonról 22 550 vagonra, a tojástermelést egymilliárd 810 millióról kétmilliárd 440 millióra kell növelni. A második ötéves terv időszaka után ez a fejlődés tovább fokozódik. Adottságaink kedvezőek a nagyüzemi baromfitenyésztés kialakítására, parasztságunk kellő tapasztalattal rendelkezik e téren. Most már csak az a fontos, hogy az ország minden részén — elsősorban a termelőszövetkezetek — a mezőgazdaság fejlesztésének egyik fő feladataként kezeljék ezt a kérdést. Számos közös gazdaság már felismerte a baromfitenyésztés jövedelmezőségét, s a baromfi-férőhelyek számának növelésével igyekszik lehetőséget teremteni az állomány nagyarányú növelésére. A múlt évben például országosan több mint 174 000 férőhelyet létesítettek önerőből a termelőszövetkezetek. Mihályfi Ernő, Nógrád megye képviselője felszólalásában elmondotta, hogy a községfejlesztési alap segítségével a városokban, falvakban sok értékes kommunális, szociális és kulturális beruházást, felújítást valósítottak meg. Csupán 1959-ben és 1960-ban több millió négyzetméternyi utat építettek, vagy újítottak fel községfejlesztési alapból — mondotta — s a falvakban az elmúlt évben két és félmillió négyzetméter járdát építettek. Ugyancsak a községfejlesztési alapból fedezték több mint hétmillió méter hosz- szú vízvezetéket, több száz művelődési ház és otthon építését, felújítását, sokhelyütt a közvilágítást fejlesztették, csatornáztak, kutakat építettek, kórházi ágyakat létesítettek és egyéb, szociális jellegű beruházásokat valósítottak meg. Mihályfi Ernő ezután rámutatott, hogy a községfejlesztési alap rendszere kitűnően bevált, bár az elmúlt években egy sor nehézség is jelentkezett. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a községfejlesztési alap pénzügyi lehetőségeit nem mindig kísérte megfelelő műszaki és anyagi fedezet. Ebből adódott, hogy az alap egy részét a községek nem tudták minden évben megfelelően felhasználni — maradványok keletkeztek. Az alap, továbbá a műszaki és anyagi fedezet közötti összhang megteremtésére az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott, amely kimondja, hogy az egészségügyi, oktatási és népművelési beruházások megvalósításához meghatározott mérvű hozzájárulást kell az alapból biztosítani, s a tanácsok kötelesek községfejlesztési alapjuk költségvetésében meghatározott tartalékot létesíteni, amelyet a költségvetési évben nem használhatnak fel. Mihályfi Ernő felszólalása végén rámutatott, hogy a községfejlesztési alapok szinte maguk köré kristályosítják a társadalmi munkát, s az alapok összegének növekedésével együtt nő év- ről-évre a társadalmi munkák értéke is. Nagy Károlyné Vas magyei képviselő után Németh Imre Bor- sod-Abaúj-Zemplém megyei képviselő elmondotta, hogy az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottsága részletesen megtárgyalta és helyeselte a földművelésügyi és az élelmezésügyi minisztérium költségvetését. A bizottság tagjai az ülésen számos tennivalóra is felhívták a kormányzat figyelmét. Bakos István, Veszprém megyei képviselő többi között arról szólt, hogyan segíti a megye munkásosztálya és parasztsága a párt és a kormány politikájának végrehajtását. Kiss Máthé, Békés megyei kép viselő a költségvetés mezőgazda- sági részéhez szólva elmondotta, hogy a szocialista szektor aránya megyéjükben elérte a 95 szá- zadékot. Az országgyűlés péntekén kilenc órai kezdettel folytatja az 1961. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását, majd a legfőbb ügyész tartja meg beszámolóját, végül az interpellációkra kerül sor.
