Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-19 / 43. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAÖ 1961. február 1$ Az Egressy színpadon lép fel a Sárpilisi Népi Együttes A Sárpilisi Népi Együttes április 1-én ünnepli fennállásának 15. évfordulóját f ' Az együttes tagjai Bogár Ist­ván vezetésével megkezdték az előkészületeket. Úgy tervezik, hogy a 15. évforduló ünnepi programját egybekapcsolják áp­rilis 4-e. hazánk felszabadulásá­nak 16. évfordulója megünnep­lésével. s ennek jegyében ren­dezik meg a sárpilisi kulturális hetet. Az ünnepi program keretében kiállítást rendeznek a népi együt tes szerepléséről készült fényké­pek, grafikonok, elismerő okle­velek, díjak ajándékok bemuta­tására. A munkás-paraszt szövetség jegyében megrendezésre kerülő kulturális héten vendégül látják a termelőszövetkezeti községet patronáló Kábel- és Sodronykötél­gyár üzemi kultúrcsoportját és a Csepeli Csőgyár szakszervezeti ■ énekkarát. 1 A Sárpilisi Népi Együttes új műsorral készül a jubileumi ün­nepségre. Fellép az alapító férfi énekkar szólistáival, a tánc- és a népdalesoport, a citerazenekar és az iskolások énekkara szép és vál tozatos műsorral. A kulturális héten ismertető előadást tarta­nak az együttes tizenöt éves mun kájáról, fejlődéséről, történeté­ről. De sor kerül egy filmankét tartására is. A kultúrhétnek ta­pasztalatcsere jellege is lesz. Ven dégül látnak két budapesti üze­mi kultúrcsoport és ezen kívül fellép a Sárközi Népi Együttes tánccsoportja is. A fellendülés jellemzi a Sár­pilisi Népi Együttes munkáját. Az együttes művészeti vezetőjé­nek és tagjainak szereplési ked­vét emeli az a segítség, amelyet a megyei tanács vb. művelődés- ügyi osztályától kapnak. És kü­lönösképpen emeli az is, hogy ed­digi munkájuk elismeréseként meghívást kaptak a Budapesten megrendezésre kerülő népi tán­cosok bemutatójára. Február 25- én az Egressy színpadon lép fel a Sárpilisi Népi Együttes „Szüreti képek 1960.” cselekményes tán­cával, amelynek témáját Bogár István, az együttes művészeti ve­zetője dolgozta fel a tsz életé­ből. Mint érdekességet említjük meg: kilenc országos pályázó kö­zül négy népi együttes került be a budapesti döntőbe. A falusi együtteseket a Sárpilisi Népi Együttes képviseli az országos bemutatón eddigi jó munkája elismeréseként. P-né II tamási gépállomás — ha kell, már holnap 70 jól kijavított traktort küld a termelőszövetkezeteknek A tamási gépállomás vezetői és traktorosai jól tudják, hogy a já­rás közösbeli gazdái rajtuk tart­ják szemüket. Tizenhét termelő- szövetkezet 40 ezer hold közösen művelt földje alapvető talajmun­káit és a terményszállítások zö­mét a gépállomással akarja elvé­geztetni. Jók-e a rendelkezésre álló gépek? Van-e elég traktoros? Biztosított-e a jó munkaszerve­zés? Ez a nagy kérdés Ozorán csakúgy, mint Nagykónyiban vagy Értényben. Ezt tudakoltuk mi is a gépállomás központjában. Meg­nyugtató választ kaptunk. Kezdjük azzal, hogy a tamási gépállomáshoz tartozó termelő­szövetkezetek földterülete nap­jainkban 14 ezer holddal na­gyobb, mint egy esztendővel ez­előtt volt. A géppark pedig ed­dig mindössze 10 szántó traktor­ral emelkedett. Ezek a gépek sem újak. A teveli gépállomásról 8, az iregszemcsei gépállomásról pedig 7 szántótraktort csoportosí­tott át a megyei igazgatóság Ta­másiba. Teljesen érthető, hogy a tevéliek és az iregiek nem a leg­jobb gépeket adták oda. De nem ez dönti el, hogy a gépállomást a nagy munkák idején szidják, vagy dicsérik a termelőszövetke­Me gnyílt Iregsxemcsén a tss-elnökök háromhetes továbbképző tanfolyama Szűcs Lajos elvtárs tartotta a tanfolyam megnyitó előadását Az. Iregszemcsei Kutató Inté­zetben 32 termelőszövetkezeti el­nök és elnökhelyettes vett részt azon -a megnyitó előadáson, ame- 1 lyet SzücS Lajos elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott. Ezzel az előadás­sal kezdetét vette a tsz-elnökök háromhetes továbbképzése. .5; Szűcs elvtárs előadásának be­vezetőjében ismertette a megye ‘mezőgazdaságának fejlődését, a felszabadulás előtti birtokviszo­nyoktól kezdve egészen napjain­kig.-— Megyénkben lényegében be­fejeződött a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése és most már •alig vári Olyan parasztgazda — mondotta Szűcs elvtárs —, aki ne a tsz-ben végezné munkáját. Jelenleg megyénkben 163 ter- íneiőszövetkezet van, a tsz-be lépett családok száma 40 708. a tsz-tagok száma 45 085, a termelőszövetkezetek közös területe 367 823 kataszteri hold. A hároméves terv teljesítéséről szólva az előadó elmondotta, hogy ha a főbb mutatókat gabonaegy­ségben számoljuk ki, a következő képet kapjuk: terveztünk 13 581 534. gabonaegységet, telje­sítettünk 13 264 067 gabonaegysé­get, vagyis a terv 96,9 százalékát. A lemaradás okai: a kenyérgabo­na vetésterületének és az átlag­terméseknek el nem érése, a par­lagon maradt szántók sokszor hanyag és felületes talajmüvelő­se, a növényápolás és a betakarí­tás-veszteségei. A jövőbe nézve hangoztatta Szűcs elvtárs' a kenyérgabona- és a- napraforgótermesztés fontossá­gát; és beszélt a takarmányterme­lés, a szántóföldi növénytermelés, ä szőlő- és gyümölcstermelés idő­szerű problémáiról. — A második ötéves terv — mondötta — nem tűzi ki célul a - szőlőterület jelentősebb növelé­sét, inkább rekonstrukciós felada­tokat tartalmaz. Az új szőlő tele­pítésénél megyénk területén is találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a szőlőt egyre inkább a szántóföldi művelésre alkalmas területekre kívánják telepíteni és a régi, azelőtt szőlővel hasznosí­tott hegyeket és dombokat parla­gon hagyják, vagy beerdősítik. Ez ellen az irányzat ellen fel kell vennünk a harcot, mert a szántó- terület további csökkenését von­ná maga után. Homokos talajokra telepíthe­tünk szőlőt és gyümölcsöst is, mert ezek így használhatók fel a leggazdaságosabban. Az állattenyésztés helyzetéről szólva ismertette az előadó az ál­lattenyésztési tervek teljesítését, az állattenyésztés árutermelésé­nek terv- és tényszámait. Foglal­kozott takarmánykeverékek ete­tésének és a takarmánykeverék gyártásának jelentőségével is. Az állattenyésztés előtt álló három feladat a termelés fokozása, a mi­nőségi igények kielégítése és az állati hozamok önköltségének csökkentése megvalósításához hozzásegítenek megyénkben is a takarmánykeverő üzemek. A megye állattenyésztésének helyzetéről tájékoztatnak a követ­kező adatok. A 100 holdra eső szarvasmarha-sűrűség 12, ebből tehén 4,5, sertés 28,5, ebből koca 3,8, ló 4, juh 17,8. A 100 holdra eső számosállat mutatója: 17,3. Legmagasabb a számosállat létszám a dombóvári járás­ban: 21,4, és Szekszárd város­ban: 20,4. Megyei viszonylatban egy tehén évi tejtermelése 2387. Legmaga­sabb a tejtermelés Szekszárd vá­rosban: 2772, ut;áha következik a bonyhádi járás: 2629, majd a dom­bóvári járás: 2577 literes eredmé­nyével. — Mint az ismertetett számok­ból látható, tennivaló van még bőven. A második ötéves terv célkitűzései ismeretesek, a terv megvalósítását az idén megkezd­tük. Nem közömbös, hogyan fo­gunk a tervek megvalósításához, hogyan hajtjuk azt végre. Beszéde végén utalt Szűcs elv- társ a vezetők legfontosabb fel­adataira. Arról beszélt, hogy a vezető sose felejtse el, hogy őt a tagok választották meg, így min­dent a tagokkal beszéljen meg. Meggyőző szóval és emberségesen kell elintézni a tsz-tagok szemé­lyes ügyeit és. Havonta rendsze­resen tartsanak minden termelő- szövetkezetben közgyűlést és az ott hozott határozatokat hajtsák végre. A könyvelést becsüljék meg és annak számaival gazdálkodja­nak. A vezetők csak úgy tudják végrehajtani feladataikat, hogy­ha minél többet a tagok között tartózkodnak. Az előadás után az elnökök sok kérdést' tettek fel, amelyekből ki­tűnt, hogy munkájuk megjavítása érdekében örömmel vállalják a háromhetes tanulást. Balogh András zeti parasztok. Megtörténhet ez is, az is. De ne bocsátkozzunk jóslásokba. Lássuk inkább, mi a helyzet most? Bernáth István, a gépállomás főmérnöke elmondotta, a 104 erő­gép közül 70-et kijavítottak. Ha arról van szó, akár már holnap hasíthatják a barázdákat, szór­hatják a műtrágyát, megkezdhe­tik az őszi szántások elmunkálá- sát és a tavaszul vetéseket. Kezd­hetik, mert nemcsak a traktorok, hanem a traktorokhoz tartozó munkagépek is készek. Sőt, mű­trágyaszóróból annyi áll rendel­kezésre, hogyha netán egy gép munka közben meghibásodik, a gépállomás azonnal másikat tud küldeni. Jók a vetőgépek, a kul- tivátorok, a fogasok és az ekék is. Simítok dolgában már nem állnak ilyen jól, de a főmérnök azt mondta, a gépállomás mű­szaki gárdája a három nagyjavító műhelyben egyetlen nap alatt rendbe hozza a simítókat. Ezt már megszervezték. A gépek egy részét kiszállítot­ták a brigádszállásokra, ponto­sabban a termelőszövetkezetekbe. A munkát a múlt héten, csü­törtökön megkezdték. Csaknem valamennyi termelőszövetkezet határában dübörgött egy-egy gép. Azóta persze változott a helyzet, mert tegnap úgy értesültünk, hogy a tamási gépállomás körze­tében is teljes lendülettel folyik a szántás. Lesz-e elég traktoros? Ez is aktuális kérdés. Nagy István, a gépállomás főagronó- musa kijelentette, hogy munka­erő tekintetében jól állnak, ösz- szesen 85 fiatalembert képeztek ki az idei télen traktorosnak, részben a pápai szakiskolán, rész­ben pedig a gépállomás központ-* jában. Ezek szerint — annak el­lenére, hogy a múlt héten tizen­négy jól képzett traktorost a gép­állomás átadott a termelőszövet­kezeteknek — 70 gép kétműsza- kos üzemeltetése egész évben biztosított. A brigádokat már en­nek megfelelően szervezték. A 104 erőgéppel rendelkező gépál­lomáson 7 traktorosbrigád lesz. A munkában meghibásodott gépeket nem kell minden alkalommal a központba vontatni, mert jól fel­szerelt javító műhelyt rendeztek be Nagykónyiban és Pincehelyen és ott van persze a központi ja­vító műhely Tamásiban. Uj mun­kaszervezést jelent az is, hogy a gépeket típusonként csoportosít­ják a brigádokban. Ez gyakor­latilag annyit jelent, hogy a szántótraktorok és az univerzális gépek a brigád területén, ha le­het, egy helyen dolgoznak. Ez megkönnyíti a munka minőségi ellenőrzését, könnyebb dolga lesz a brigádszerelőnek, nem kell any- nyit lótni-futni. Hogy mennyi­ben válik ez be, majd a gyakorlat eldönti. Most mindenesetre jónak látszik. Mindent összegezve: a tamási gépállomás felkészült a megnöve­kedett feladatokra. Papíron mu­tatják ki a vezetők, hogy tavaly egy-egy géppel 1014 normálhold munkát végeztek el, az idén 1050 normálholdat kell elvégezni min­den géppel, hogy a gépállomás teljesítse éves tervét, eleget te­gyen a termelőszövetkezetekben vállalt kötelezettségének. A veze­tők — a kollektíva nevében — kijelentették, a tervteljesítés meglesz. Ha mégse, arról nem én tehetek, aki e sorokat papírra ve­tette. Molnár Lászlóné c:4 telei) ízlé az, ők a .. B eválf az ülőkalauz-rendszer a fadd—tolnai autóbuszon Miért nem közlekedhetnek a pótkocsis buszok? December közepén új autó­buszt helyeztek üzembe a Fadd— Tolna-Mözs vasútállomás útvona­lon. Az utasok akkor meglepetés­sel tapasztalták; az új busz ülő- kalauzos, a fővárosi módszerek már eljutottak vidékre is. Azóta két hónap telt el, s mint a szekszárdi 25. AKÖV-igazgató- ságtól megtudtuk, bevált az ülő- kalauzos rendszer. Közismert az, hogy ezen a vonalon rengeteg utast szállítanak és míg azelőtt óriási volt a tolongás, most már fegyelmezettebbek az utasok, ugyanakkor a kalauzoknak sem kell artistának lenni, hogy a buszban összezsúfolódott töme­gen áttornássza magát." A jó tapasztalatok mellett pa­naszt is hallottunk az AKÖV-től. Mint mondották, nemrég kaptak egy új pótkocsit, s így mindkét járat pótkocsival közlekedhetne, könnyebbé válna a forgalom le­bonyolítása, de az autóbuszok kénytelenek pótkocsi nélkül köz­lekedni — a földművesszövetke­zet miatt. A mözsi állomásnál ugyanis csak a földművesszövetkezet ven déglője előtt fordulhat meg a pótkocsis busz. A földművesszö­vetkezet — arra való hivatko­zással, hogy a vendéglő előtt nagy sár keletkezik — cölöpök­kel elzárta az utat. A cölöpöket az utasok kiszedték, erre be­ton-oszlopokat ástak le. Mivel a megforduláshoz nincs elég hely, az autóbuszok pótkocsi nélkül közlekednek. Pedig a két pótko­csi sokat enyhítene a zsúfoltsá­gon. A földművesszövetkezet veze­tősége nem hajlandó megegyezni s most az AKÖV a főigazgató­ságnak tett jelentést. Az Utazó­közönség azt várja, hamarosan intézkedés történik, a közlekedés javára. Még a múlt évben történt, az első termelési tanácskozáson, hogy a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés igazgatója a gyárak közötti verseny győztesének te­levíziós készüléket Ígért jutal­mul. És az időjárás úgy »kedve­zettt«, hogy akik legjobban szá­mítottak a TV-készülékre, azok estek el tőle, különösen az első két negyedévi termelési eredmé­nyek alapján. Újabb termelési tanácskozást tartottak. Ezen már viharos volt a hangulat, mert feledve minden jólneveltséget, bi­zony alaposan megmondogatták egymásnak a dolgozók a magu­két. Különösen azok kaptak so­kat, akik hanyagul végezték a munkát. Közben úgy alakult a verseny, hogy méltán számíthattak az első helyre. Azután megint fordult a kocka, ismét veszélyben volt a TV-ügy, no meg az első helyezés is. Már-már úgy döntöttek a dol­gozók, hogy összeadják a pénzt, s vesznek egy készüléket. Mert a versenyt nem lehet megnyerni. S mint téglagyárakban szokás, dolgoztak úgy, hogy csodájára járt mindenki. Egyre jobb ered­ményeket értek el a termelésben. Közben, hogy tovább bonyolód­jon az ügy, egy másik gyár dol­gozói kerültek az első helyre. Akkor járt kint a gyárban a szakszervezet területi elnöke, s olyan vitát csaptak, egyrészről a gyár dolgozói, másrészről az el­nök, éppen azért, hogy meg­vegyék-e saját pénzükön a TV-t. Végül győzött az igazság: meg­nyerték a versenyt, megkapták a TV-készüléket, nagy ünnepséget csaptak, disznótoros vacsorával, néhány akó borral... Ez volt a bo­nyodalmak vége. S a TV ha ed­dig sok vitát okozott, ezután még több lett. Mert most is az a helyzet, hogy esténként zsúfo­lásig megtöltik a dombóvári egyes számú téglagyár dolgozói a kul­túrtermet, s várhatja a férj­uramat haza az asszony, vőle­gényt a menyasszony, gyereket az anya, az bizony csak akkor nyit be, amikor már vége a TV-mü- sornak. S azt mondják azóta a téglagyári asszonyok: Jó ez a TV, megtanultak az emberek dolgoz­ni, kevesebbet járnak a kocsmá­ba, s ha még a TV-műsor is ja­vulna, akkor semmi baj nem lenne. Reméljük ez utóbbi bonyo­dalom — mely már a TV-szer- kesztőkön múlik — hamarabb megoldódik, mint a TV elnyeré­sére fordított idő volt. Új előadásokra készfii a kétyi színjátszó «•söpört Andorka Sándor levelezőnk a kétyi művelődési otthon színját­szó együttesét látogatta meg, s annak alapján beszámol az együt­tesben folyó munkáról. Ábrahám Béla, a művelődési otthon igaz­gatója elmondta, hogy január 29- én nagysikerű szellemi versenyt tartottak, február 12-én pedig a farsangi mulatság műsorában léptek fel a színjátszók. A jelen­tősebb eseményre április első napjaiban kerül sor, akkor mu­tatják be Kisfaludy: A kérők cí­mű színművét. A kétyi művelődési otthon szín­játszói is részt vesznek a kultu­rális szemle rendezvényein. Egy- felvonásosokat mutatnak be, több szavalójuk készül a szereplésre és a szellemi öttusában is részt kí­vánnak venni. A csoport tagjai elégedettek a közeli és távoli programmal és valamennyien ké­szülnek a legközelebbi bemutató­ra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents