Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
I íiiiv. Saaks* ye temi Kör Ssspe. a ,f.a, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vasárnap 1961. február 19. XI. évfolyam 43. szám * ARA: 70 FILLÉR As első tavass A A szakályi Kapos Völgye Tsz gazdái 288 mázsa vetőmagot adtak eddig össze gtermelésének zömét a családtagok vállalták el A kapásnövények me Megyénk új termelőszövetkezeteinek egyike a szakályi Kapos Völgye Tsz parasztsága a közös munkák megszervezésénél felhasználja a régebbi termelőszövetkezetek jó tapasztalatait. A kapásnövények megművelésénél például azt a módszert alkalmazzák, amit tavaly a tamási Széchenyi Termelőszövetkezet. A termelési tervek papírra vetése előtt a vezetőség megkérdezett minden családot, hogy mekkora kapásterület megművelésére futja erejéből, s ennek alapján tervezték meg, hogy mit, mekkora területen termelnek. Az eddigi számítások jót mutatnak. A szakályi Kapos Völgye Termelőszövetkezet tagjai és a családtagok ugyanis biztosítják a vezetőséget arról, hogy megművelnek 615 hold kukoricát, 50 hold cukorrépát, 100 hold burgonyát és 100 hold napraforgót. A felsorolt területeket kimérik a szövetkezeti családoknak, akik munkaegység jóváírással dolgoznak, s a termés 15 százalékát prémium címén kapják meg, úgy mint a tamási Uj Élet Tsz-ben. így a közös gazdaság növénytermesztési brigádjának mindössze 200 hold napraforgót, 50 hold borsót és a szálastakarmányokat kell megtermelni, mert a kapások zömét a családtagok művelik meg. A tervet ennek alapján készítette el a vezetőség. Közeleg a tavaszi munkák ideje, maholnap szántani, vetni kell. Erre vonatkozóan Takács Gyula, a Kapos Völgye Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy — amennyiben az idő engedi — 50 pár lófogattal és a gépállomástól kapott traktorokkal a héten már szántanak, az idősebb tsz-tagok, pedig másik 50 pár lófogattal trágyát hordanak. — Hogyan biztosítják a vetőmagokat? — kérdeztük az elnöktől. — Amit lehet a saját erőnkből. A közgyűlés döntése alapján minden egy-egy hold közös használatba adott föld után 20 kiló szemestakarmányt adunk össze vetőmagnak. Már eddig összejött 288 mázsái Ez vegyes. De nem baj, mert a kukoricát, az árpát és a zabot kicseréljük a terményforgalmi vállalatnál nemesített vetőmagra! A 100 holdra szükséges burgonyavetőmagot szintén szövetkezetünk tagjai biztosítják. Nem egy olyan szövetkezeti paraszt van itt Sza- kályban, aki 30 mázsa burgonyavetőmagot ajánlott fel a közösnek — hangzott a válasz. „A csecsemőhalálozás! teljesen fel lehet számolni” — Ankét a terhes- és csecsemővédelemről — Az év elején alakult meg Dunaföldváron a háromezer holdas Virágzó Tsz. Az új szövetkezeti gazdák mindent megtesznek, hogy már az első esztendőt is jó eredménnyel zárja a szövetkezet, a koránjött tavasz első napjaiban megindult a közös munka a szövetkezet földjein. Munkában a bölcskei gépállomás Belorussz traktorai. Napraforgó alá szántanak a Száras-dűlőben Az idén még nem tud elég gépet adni a gépállomás, tást pedig minél előbb el kell végezni. A Barota-dűlőben lene szövetkezeti fogat szánt. A közelmúltban lapunkban már beszámoltunk arról a világviszonylatban is számottevő eredményről, amelyet Szekszárd egészségügye elért; az elmúlt évben a csecsemőhalálozás aránya 25 ezrelék volt. Az eredmény möBefejeződtek a szekszárdi A dűlő másik részében már vetik a zöldborsót. A közös gazdálkodás első bevételét zöldborsóért kapja majd a Virágzó Tsz, Tegnap, szombaton befejeződött Szekszárdon a jogásznapok rendezvénysorozata. Délelőtt 10 órai kezdettel könyvankltra került sor, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Polgári és Munkaügyi Tanszéke, valamint a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei szervezetének polgári ás munkaügyi szakosztálya rendezett. A könyvankéton dr. Prant- ner József, a megyei bíróság el nökhelyettese, a TIT megyei al- elnöke elnökölt. Az ankét keretében megvitatták Pap Tibor tanszékvezető egyetemi tanár »A házasság intézménye a népi demok ratikus jogban« című művét. Az ankét vitáját dr. Bacsó Jenő igaz ságügyi minisztériumi osztályvezető vezette. Koreferensek voltak dr. Boda Géza pécsi ügyvéd, dr. Borsos Dezső kaposvári tanácsvezető bíró, dr. Hamar Gyula kaposvári megyei bíró, dr. Horváth Béla szekszárdi járásbíró és dr. Páll József pécsi egyetemi tanársegéd. Az ankéton megjelent többek között Nagy Kálmánné osztályvezető, a Legfőbb Ügyészség képviseletében, dr. Popovics Béla, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Vállalat lektor igazgatója, dr. Deli István, a Baranya megyei Bíróság elnöke és dr. Rudolf Lóránd egyetemi tanszékvezető tanár. A jogásznapok záróbeszédét dr. Szilcz Ákos megyei főügyész, a Magyar Jogász Szövetség megyei csoportjának elnöke tartotta. Tegnap, szombaton este nagysikerű jogászbál volt Szekszárdon •a városi művelődési otthonban, , I gött a jól szervezett terhes- és ’ csecsemővédelem áll. Az anya- és csecsemővédelemről tartottak most ankétot a városi tanács egészségügyi osztályán, s arról, hogyan született meg ez az eredmény. Az ankéton részt vettek a körzeti orvosok, a gyermekorvosok, a védőnők. Dr. Major György főorvos beszámolója után dr. Scherer Sándor foglalkozott a csecsemőhalálozás arányának alakulásával. — A huszonöt ezrelékes arány világviszonylatban is jelentős, hiszen tíz évvel ezelőtt magunk sem hittünk ilyen eredményben. A huszadik század felső évtizedeiben még az ötven ezreléket tartották elérhető aránynak. Azóta az egészségügyi kultúra, a szociális viszonyok fejlődése mégin- kább csökkentette a gyermekhalandóságot. Ma már ott tartunk, hogy a következő időkben teljesen felszámolhatjuk. A csecsemő- halálozás két alapvető tényezője a nyomor és a tudatlanság. E két tényező végleges felszámolásával elérhetjük a gyermekhalandóság i megszüntetését. Dr. Scherer Sándor ezután ismertette, hogyan alakult az utóbbi öt évben a gyermekhalálozások aránya. (1956-ban 36 ezrelék, 1957-ben 57, 1958-ban 44, 1959- ben 29, 1960-ban 25 ezrelék.) Megemlítette, hogy Magyar- országon a legszigorúbb a statisztika, hiszen ha a csecsemő születése után lélegzetet vesz, élve* születettnek kell venni. Dr. Bakó Béla az RH-faktorró! tartott beszámolót, az RH-beteg- ség gyógyításáról. Az RH-faktor ugyanis nagy szerepet játszik a gyermekhalandóság alakulásában. Elmondotta, hogy a megyében két-három hónap óta végzik a terhes asszonyok RH-vizsgálatát, majd beszámolt arról, hogy a szüléseknél milyen eljárást alkalmaznak az RH-betegség esetén. Hangsúlyozta; először terhes asz- szony ne szakítsa meg a ’terhességet, mert következménye lehet az RH-betegség. Dr. Bakó Béla beszámolója után Vesztergombi Teréz vezető védőnő számolt be a terhes- és csecsemővédelemről. Á Tolna megyei Tanács VB. kedden a tavaszi felkészülésről tárgyal A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága legközelebb kedden, február 21-én, délelőtt fél 9 órai kezdettel tart ülést. Dr. Tuska Pál elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke jelentést terjeszt elő a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb.-határozatok végrehajtásáról. Ebben a jelentésben szerepel többek között egy sor új termelőszövetkezet működési engedélyének megadása. A sióagárdi Siópvöngye, a decsi Egyetértés, a decsi Uj Korszak, a decsi Uj Élet, a szekszárdi Béri Balogh Ádám, a szekszárdi Jóreménység, a paksi Rákóczi, a du- naföldvári Virágzó, az ozorai Sió Völgye, a paksi Aranykalász, a dunaföldvári Dunagyöngye, a du- naföldvári Aranykalász, az Ozorai Példa, a paksi Ezüstkalász, a regölyi Jókai és a szakályi Kapós Völgye Termelőszövetkezetek decemberben és januárban kapták meg a működési engedélyt, s ennek ióváhagyásáról dönt a végrehajtó bizottság. Az előterjesztésben szerepel több termelőszövetkezet egyesülésének jóváhagyása. A következő napirendi pontban a mezőgazdasági osztály vezetője jelentést tesz a tavaszi munkákra való felkészülésről, valamint a gépállomások felkészüléséről. A napirendi pont előadója Szűcs Lajos mezőgazdasági osztályvezető. Külön napirendi pontban tárgyalnak a képesítési rendszer bevezetéséről szóló 1021/ 1960. számú kormányhatározat végrehajtásáról. A napirendi pont előadója Fülöp Lajos személyzeti csoportvezető.
