Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

VILÁG PROLETÄR.TAT. EGYESÜT.JETEK! v: MAGYA R SZOCIALISTA M U N K Á S P A? r TOLNA- MEGYE' B.i Z p T.T S.ÁG A' É S A KEGYEL TAN ÁCS. TÁRTA TOLNA MEGYEI Szombat 1961. február 18. XI. évfolyam 42. szám * ARA: 50 FILLÉR A szakszervezeti munka fontos része a termelés segítése Ülést tartott ax építők sxaksxervexetének válasxtmánya Megkezdődtek a jogásznapok A megnyitó ünnepélyen a békeharcról hangzott el előadás Tegnap az építők szakszerve­zetének választmánya kibővített ülésen tanácskozott a szakszerve­zet 1961. évi feladatairól. A szak- szervezeti munka fő feladatául jelölték meg, hogy továbbra is segíteni kell jó módszerekkel; a dolgozók mozgósításával a válla­latok 1961. évi tervének teljesí­tését. A Tolna megyei építőipar az idén közel kétszáz millió forint értékű munkát végez, jelentősen többet, mint a múlt évben volt. A választmány tagjai részletesen megvitatták az öt építőipari vállalatot érintő feladatok szak- szervezetre eső részének meg­oldását. Elhatározták, hogy to­vább szélesítik az üzemekben, építkezéseken a szocialista mun­kaversenyt. Rendszeressé teszik az üzemi tanácsok segítő, ellen­A bonyhádi járás KISZ végre­hajtó bizottsága felmérte az apar- hanti termelőszövetkezetben dol­gozó fiatalok helyzetét és tevé­kenységét. Utána a végrehajtó bizottság ülésén tárgyalták meg a látottakat, hogy a hasznos ta­pasztalatokat a járás többi ter­melőszövetkezetében is általáno­síthassák az ifjúsági munkában. Az aparhanti termelőszövetke­zetben jelenleg 80 fiatal dolgozik, ezek közül harmincöt termelő­szövetkezeti tag, 45 pedig mint családtag végez munkát. A fia­talok az elmúlt évben átlagosan 313 munkaegységet teljesítettek. A munkaegység értéke 41 forint őrző munkáját. A jó módszerek felkutatása és alkalmazása az épí­tési idők rövidítését teszik lehe­tővé, ennek érdekében a szak- szervezeti alapszervezetek széles­körű mozgósítást indítanak a ter­melési tanácskozásokon kívül is a termelést segítő módszerek al­kalmazása érdekében. Több jelentős javaslat hangzott el a tanácskozáson arról is, hogy a munkafegyelem megszilárdítá­sa, az építési költségek csökken­tése milyen feladatokat ró a szakszervezetekre. — A szakszer­vezetek nem nézhetik tétlenül ha­talmas országépítő munkánkat, kötelességünk, hogy a szakszer­vezeti munka fontos részévé te­gyük a termelés segítését — ál­lapította meg a tanácskozás vé­gén Kiss Ferenc, az építők szak- szervezetének elnöke. 70 fillér. A fiatalok átlagkeresete, háztájit nem számítva, évi 12 849 forint. Az elmúlt napokban Bonyhá- don, Pakson, Dombóvárott, Gyön- kön és Szekszárdon kétnapos csa­patvezetői értekezletet tartottak a járási úttörő-elnökségek. A csapatvezetői értekezleteken a KISZ első kongresszusa határo­zataiból adódó feladatokat, vala­Tegnap, pénteken délelőtt meg­kezdődött Szekszárdon a jogász­napok ünnepségsorozata. A jo­gásznapokat a Hazafias Népfront Tolna megyei jogi bizottsága, a Magyar Jogász Szövetség megyei csoportja, a TIT és a Közalkal­mazottak szakszervezetének me­gyei bizottsága rendezte. A jo­gásznapok megnyitó ünnepélyén részt vett dr. Szalai József is, az igazságügyminiszter első helyet­tese. A díszelnökségben dr. Szá­lai József igazságügyminiszter­helyettes, dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtit­kára, dr. Jókai Lóránd, a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének országos főtitkára, dr. Vígh De­zső, a Tolna megyei Tanács vb. elnökhelj'ettese. dr. Tóth Bálint, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának osztályvezetője, dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke, a Hazafias Népfront me­gyei elnöke, dr Szilcz Ákos, a megyei főügyészség vezetője, dr. Bihari Ottó, a pécsi egyetem dékánja, dr. Papp Tibor tanszék- vezető egyetemi tanár, dr. Bacsó Jenő igazságügyminisztériumi osztályvezető, Földes Imréné, a Közalkalmazottak Szakszervezeté­nek megyei titkára és dr. Sarlós László, a Tolna megyei ügyvédi mint az úttörőmozgalom 15. év­fordulójának megünneplésével kapcsolatos teendőket tárgyalták meg a csapatvezetők. A csapatvezetők hazatérve, a kétnapos tanácskozás tapasztala­taiból adódó feladatokat, a csapa­tok helyi adottságainak megfele­lően dolgozzák ki. munkaközösség elnöke foglalt he­lyet. Dr. Szily László elnöki megnyitója után dr. Benedek Je­nő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára mondott ünnepi beszé­det „A haladó jogászok szerepe a békemozgalomban” címmel. Dr. Benedek Jenő beszámolójá­ban behatóan foglalkozott a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozatával, mél­tatta annak jelentőségét, a nyi­latkozat tükrében elemezte a nemzetközi helyzetet és rávilágí­tott a jogászok feladataira. — Egyik legfontosabb felada­tunk a nemzetközi jogok, szer­ződések betartásáért küzdeni. Nem tűrhetjük, hogy a háború után kötött békeszerződések sú­lyos megsértésével ismét háborús tűzfészkeket teremtsenek a világ különböző pontjain. A háború nélküli világ reális valósággá válhat, ennek megvannak a fel­tételei, mert a Szovjetunió ve­zette béketábor ma olyan nagy erőt képvisel, amely megfékezheti a háborús törekvéseket. Dr. Benedek Jenő foglalkozott a Demokratikus Jogászok Nem­zetközi Szervezetének szerepével, tevékenységével. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Tolna megyei szervezete az elmúlt évben igen sok rendez­vényt tartott a magyar és szov­jet nép barátságának elmélyítésé­re, azért, hogy a Tolna megyei dolgozókkal megismertesse a Szovjetunió gazdasági és kulturá­lis eredményeit, a Szovjetunió né­peinek életét. De ezen túl szemé­lyes kapcsolatokkal is igyekeztek elmélyíteni a magyar—szovjet ba­rátságot. Kétszáz Tolna megyei úttörő és KISZ-fiatal folytat ál­landó levelezést szovjet ifjúval s némelyik diák egész gyűjtemény­re tett már szert a Szovjetunió különböző vidékeit ábrázoló ké­peslapokból. Húsz Tolna megyei iskolában összegyűjtötték a Szov­jetunióból érkezett képeslapokat és állandó kiállítást rendeztek belőlük. Tavaly sok szovjet család is — A legutóbbi kongresszuson — mondotta többek között — elfogadott nyilatkozat támogatta a Szovjetunió békepolitikájátj Ezt a nyilatkozatot magáévá tet­te a legkülönbözőbb államok jo­gászküldöttsége, a legkülönfélébb ideológiai meggyőződésű és fajú jogászok sokasága. Ez is mutatja, hogy az alapvető nemzetközi prob lémák megoldásáért együtt har­colhat minden békeszerető erő. A kongresszus egyébként tanúbi­zonysága volt annak is, hogy mennyire megnövekedtek a de­mokratikus erők a nemzetközi jogi életben. Az ünnepi tanácskozás mintegy 120 résztvevője elhatározta, hogy tiltakozó táviratot küld Lumum­ba meggyilkolása miatt, amely­ben követelik a gyilkosok nem­zetközi bíróság elé állítását. Délután dr. Bihari Ottó, a Pé­csi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának dékánja tartott előadást „A tanácsi szer­vek hatáskörének fejlődése a Magyar Népköztársaságban’1 címmel. A mai napon is több ér­dekes program lesz a jogászna­pok keretében és befejezéskép­pen este jogászbálra kerül sor. Boda felkereste megyénket, hogy meg­lássa az itteni felszabadító har­cokban elesett hozzátartozója sír­ját. Az MSZBT Tolna megyei szervezete minden alkalommal segítségére sietett kedves vendé­geinknek és a kalauzoláson túl­menően ajándékokkal is kedves­kedett a vendégeknek. Több szov­jet családdal hazautazásuk után sem szakadt meg a kapcsolat. A jereváni Arsa Perzaharjan is a Tolna megyei harcokban esett el és a szekszárdi temetőben van a sírja. Az ősszel özvegye, orvos­lánya és fia Szekszárdra látoga­tott és azóta is tart a levelező kapcsolat köztük és az MSZBT szekszárdi csoportja között. Arsa Perzaharjan özvegye nemrégiben arról értesítette a szekszárdiakat, hogy képsorozatot küld Grúziáról,- mert azt akarja, hogy nekik is legyen emlékük a grúz földről. A Venus-rakéta útja Befejeződött a baromfitenyésztési tanfolyam Középhidvégen Háromszáztizenhárom munkaegységet teljesítettek az elmúlt évben átlagosan az aparhanti tsz fiataljai Kétnapos csapatvezetői értekezletet tartottak a járási úttörő elnökségek Áz MSZBT Tolna megyei szervezete személyes kapcsolatok kialakításával mélyíti a magyar—szovjet barátságot 1961. február 12-én a Szovjet­unióban a világűrkutatási prog­ramnak megfelelően felbocsátot­ták a VIII. szputnyikot. Az óriási súlyú, többlépcsős mesterséges hold fedélzetéről ugyancsak az­nap távirányítású kozmikus ra­kétát indítottak el a szovjet raké­ta szakemberek. A 643,5 kg súlyú, rádióadó-vevővel és egy sor tudo­mányos műszerrel felszerelt auto­matikus bolygóközi állomás má­sodpercenként 'fi'ti kilométeres sebességgel száguld Földünk leg­közelebbi bolygótársa: a Venus felé. A Venus, vagy közismert nevén az esthajnalcsillag méretei hason­lóak bolygónkéhoz, de valamivel kisebbek annál. A Venus közepes távolsága a Naptól 108 millió ki­lométer, keringési ideje 225 nap. A Föld közepes távolsága a Nap­tól 150 millió kilométer, keringé­si ideje egy év, azaz kereken 365 nap. Számos egyéb tényező mel­lett a két bolygó keringési sebes­sége közötti különbséget így fi­gyelembe vették a szovjet tudó­sok a Vgnus-rakéta pályaelemei­nek kiszámításánál. Döntően a ke­ringési sebesség közti különbség a magyarázója annak a körülmény­nek, hogy 1961. február 12-én, a rakéta kilövésekor a Venus a Földhöz viszonyítva mintegy 75 millió kilométerrel »hátrább« volt pályáján, míg a rakéta megérke­zésekor, azaz május közepe után az esthajnalcsillag pályasíkján már mintegy 60 millió kilométer­rel »előbbre« halad a Földnél. A szovjet Venus-rakéta helyze­téről hetenként tájékoztatják az érdeklődő nagyközönséget. Leg-1 utolsó helyzetjelentés szerint 1961. február 13-án az első Venus-raké­ta kereken 500 000 kilométer tá­volságban volt a Földtől. Megyénk termelőszövetkezeti1 asszonyai és lányai az idén több mint 300 000 baromfit nevelnek fel. A nagyüzemi baromfitenyész­tés módját sokan szakemberektől sajátították el a télen. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya szervezésében ugyanis a tél ele­jén volt egy baromfitenyésztési tanfolyam Lengyelben, amelyen I 22 termelőszövetkezeti asszony tanult. Az Állattenyésztési Kuta­tó Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságában pedig pénteken fe­jeződött be egy kéthetes baromfi­tenyésztési tanfolyam, amelyen 32 szövetkezeti asszony és lány vett részt. Az év végéig összesen 120 termelőszövetkezeti baromfi- tenvésztő tanulja még meg ha­sonló módon a szakmát. A baromfitenyésztési tanfolya­mokon részt vett termelőszövet­kezeti asszonyok a közös gazda­ságokban elfoglalják munka­helyeiket, de tanulnak is. Többes jelentették be, hogy az év végéig a nagyüzemi baromfitenyésztés­ből szakmunkás vizsgát tesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents