Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1691. február 1. r Elénk visszhangot keltett Nyugaton Kennedy kongresszusi üzenete Az Egyesült Államok politikai köreiben vegyes fogadtatásra talált az új elnök kongresszusi üzenete. Szenátusi körökben az üzenet vegyes benyomásokat keltett. A demokratapárti politikusok általában megelégedéssel méltatták az elnöki üzenet »kendőzetlen-« hangját, az ál-optimizmus hiányát és az elnöknek az amerikai erőforrásokba vetett hitét. Több köztársaságpárti szenátor azonban bírálta az elnököt. — Thurston Morton és George Aiken szenátorok szerint Kennedy őszinte volt, de túl sötét képet tárt a kongresszus elé. Fulbright demokrata szenátor szerint az üzenet kijózanító és realisztikus volt. Ezzel éles ellentétben nyilatkozott Barry Woldwater arizonai szenátor, a köztársaságpárti jobbszárny elismert vezetője, aki szerint a Kennedy-kormány »elijeszti a világot az amerikai életformától és veszélyezteti a nemzet érdekeit«. A New York-i tőzsdén azonnal megélénkült az irányzat, mihelyt az üzenet ismeretessé vált. Az ipari részvények — mint az UPI jelenti — 1960. június óta a legmagasabb színvonalat érték el. Az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Bizonyos washingtoni megfigyelők szerint nyitott kérdés marad, mennyire ismerte fel Kennedy, hogy az Egyesült Államok nehézségeinek és bajainak oka elsősorban az erőviszonyok tényleges megváltozása volt. — Kongresszusi üzenetéből ez nem állapítható meg, bár elgondolásainak egy része tükröz ilyesféle felismerést is. E körök szerint Kennedy őszintén feltárta a nehézségeket és bajokat, mint tényeket. Ez teljesen ellentétes az Eisenhower-kormány magatartásával és komoly önbizalomra vall. A »gyógymód« kérdéséről Kennedy nem beszélt részletesen, de a Fehér Ház köreiben azt hangoztatják, hogy a gazdasági nehézségek leküzdéséhez szükséges összegeket »az adóalap jobb felhasználásából« tudják majd előteremteni. Ezen az eddig eltitkolt jövedelmek megadóztatását értik. Ha ez valóban így lesz, akkor Kennedy szembe fog kerülni a nagyvállalatok egy részével, más vállalatok pedig, amelyeket jó kapcsolatok fűznek a mostani kormányhoz, előnyökhöz jutnak, s ez ellentétek forrása lehet. Az elnök politikai terveiről Washingtonban megállapítják: Kennedy szükségesnek tartja, Amnesztiát követeinek a spanyol és portugál politikai foglyok Montevideo: (TASZSZ) Uruguay fővárosában véget ért a spanyol és portugál politikai bebörtönzöt- tek számára közkegyelmet követelő második latin-amerikai konferencia. Az értekezlet több fontos határozatot hozott. Egyhangúlag jóváhagyta azt a nyilatkozatot, amelyet a közelmúltban Spanyolországban és Portugáliában megfordult jogászok készítettek, s amely a többi között rámutat, hogy ezekben az országokban megvalósított rendszer összeegyeztethetetlen az emberi jogokról szóló ENSZ-nyilatkozat szellemével. Népmozgalmat kell szervezni azzal a céllal — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy az ENSZ megfelelő szerveit lépések megtételére bírják e jogok helyreállítására. Az értekezlet résztvevői felhívással fordultak Spanyolország és Portugália kormányához, adjon haladéktalanul amnesztiát a politikai foglyoknak. Egy másik határozat szolidaritási mozgalmat szorgalmaz a politikai b'^örtönzöttek és azok családi"' --lyagi és erkölcsi megsegítésére. hogy az Egyesült Államok egész politikáját átvizsgálják, és minden jel arra vall, hogy ezt komolyan végre is akarja hajtani. Figyelemre méltó, hogy az elnök lényegében mindvégig elkerülte az agresszív hangot és modorában a diplomáciai keretek között maradt. Ez a hangnem módot ad a kérdések józanabb megtárgyalására, a reális, komoly vitára. Washingtoni körökben felhívják a figyelmet, hogy az új kormány gyorsan munkához látott. Kennedy erőteljesen kezében akarja tartani az Egyesült Államok egész politikai és katonai gépezetét. Kérdés, milyen ellenállást kell emiatt leküzdenie a kongresszusban. Kedden erre már bizonyos választ kapunk. A képviselőház ugyanis szavazni fog a mindenható házszabálybizottság hatalmának megtöréséről. Rayburn, a képviselőház demokratapárti elnöke a 12 tagú bizottság létszámának 15-re növelését javasolja, ami biztosítaná Kennedy többségét. Zorin megbeszél Washington (MTI) Nyugati hír- ügynökségek egybehangzó jelentése szerint Valerian Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-megbí- zottja hétfőn találkozott Adlai Washingtoni megfigyelők szerint a keddi szavazás bizonyos értelemben bizalmi szavazás lesz Kennedy mellett vagy ellen. Ha az elnök megnyeri ezt a menetet, akkor nagy akadály hárul el terveinek megvalósítása elől. Angliában jórészt kedvezően fogadták az elnöki üzenet józan, a »komor valósággal szembenéző« szellemét. A keddi Times szerint az üzenet »becsületes csatakiáltás a veszély órájában«. A szabadelvű Guardian megállapítja, hogy a legutóbbi nyolc év alatt a Nyugatot állandó fájdalomcsillapító adagokkal kormányozták. Az új amerikai vezető képes rá, hogy szembenézzen a kellemetlen igazságokkal. Hasonló hangon írnak a többi londoni lapok is. A Combat szerint Kennedy kíméletlenül felébresztette az amerikaiakat. A nyugatnémet DPA hírmagyarázója szerint Kennedy" hétfőn lerántotta a leplet annak a programnak körvonalairól, amellyel erőssé akarja tenni Amerikát. lse Stevensonnal Stevensonnal, az Egyesült Államok újonnan kinevezett ENSZ- beli főmegbízottjával. Tárgyalásaikról részletesebb jelentés nem érkezett. Tárgyalások Galvao kapitány és Alleen Smith amerikai ellentengernagy között Havanna (TASZSZ): Mint a Prensa Latina tudósítója Rio de Janeiróból jelenti, Allen Smiht ellentengernagy, az Egyesült Államok 10. Karib tengeri körzetének parancsnoka kedden tárgyalásokat kezdett a Santa Maria fedélzetén Galvao kapitánnyal az amerikai utasok átadásáról. Párizsból jelenti a TASZSZ, hogy mint a demokratikus jogászok nemzetközi szövetsége közölte, hogy táviratot kapott a Santa Maria fedélzetéről. A távirat hangsúlyozza, hogy „az ibériai félsziget elnyomott hazafiai, akik éltek a felkelés jogával, felhívással fordulnak az egész világ be-1 csületes jogászaihoz, ítéljék el a hivatalos hírügynökségek és diktátorok sértő kijelentéseit. Az utasok és hajó személyzete éli a maga megszokott normális életét. Minden olyan lépés e'őtt, amely^a hajó utasainak egy semleges kikötőben való partraszállására vonatkozik, követeljük a felkelés elismerését”. A táviratot Enrico Galvao írta alá. A demokratikus jogászok nemzetközi szövetsége táviratban válaszolt, amely a többi között rá- i mutat, hogy a felkelőknek joguk j van partra tenni az utasokat és | élhetnek a politikai felkelőket I megillető jogokkal. Visszavonulással fejeződött be a Mobutu-zsoldosok támadása Az ENSZ kongói parancsnoksága sorozatosan kivonja csapatait a lázadók várható támadása előtt AP-jelentés szerint Leopoldvil- leben úgy tudják, hogy a Mobu- tu-féle zsoldosoknak hétfőn nem sikerült megszilárdítani helyzetüket a kongói törvényes kormány ellenőrzése alatt álló keleti tartomány területén. Bár a kongói lázadók egyik szóvivője hangoztatta, hogy a zsoldosok elérték Basokot, a jelek szerint a kongói törvényes kormány csapatainak ellenállásába ütköztek és visszavonultak Basoko térségéből. Az ENSZ leopoldvillei képviseletének egyik szóvivője hétfőn foglalkozott azzal a légitámadással, amelyet egy állítólag „ismeretlen nemzetiségű” repülőgép hajtott végre Manono észak-katan- gai város ellen. A szóvivő nem vett tudomást róla, hogy Csőmbe, Katanga szakadár „miniszter- elnöke” felvonultatta zsoldosait Észak-Katangának, a kongói törvényes kormányhoz hű baluba- törzs lakta területei ellen, hanem azt kívánta elhitetni, hogy az ezen a területen fekvő Amono ellen végrehajtott banditatámadás az ENSZ-szel szemben elkövetett ellenséges cselekmény. Mint hozzáfűzte, az ENSZ semmiféle előzetes figyelmeztetést sem kapott és ezért a támadás felkészületlenül érte a Mananó- ban állomásozó ENSZ-egysége- ket. A szóvivő nem tiltakozott a manonói polgári lakosságot ért támadás miatt. Az ENSZ-nek ez az intézkedése követi a korábbiakat, amikor | a rendfenntartással megbízott fegy veres egységeinek kivonásával elősegítette a lázadók támadásait a kongói törvényes kormány ellenőrzése alatt álló területek lakosságával szemben. Az AFP New York-i jelentése szerint a Biztonsági Tanács szerdán tartja „egyik legnagyobb jelentőségű ülését”, amikor ism^ Kongó kérdésével foglalkozik és meghallgatja Hammarskjöld jelen tését. Az ENSZ-főtitkár főképpen az ENSZ kongói fegyveres erőinek problémáját akarja a tanács elé terjeszteni. Ismeretes, hogy több ország az ENSZ rendfenntartó erői rendelkezésére bacsá- tott csapatok visszahívásával tiltakozott az ENSZ kongói magatartása ellen. A Biztonsági Tanács elé került szerdán az úgynevezett „casablan cai csoport” tiltakozása Lumum bának, Kongó törvényes miniszterelnökének elhurcolása ellen, továbbá az a panasz, amelyet a kongói árulókat képviselő Ka- szavubu elnök nyújtott be az Egyesült Arab Köztársaság állítólagos „kongói beavatkozása” miatt. Leopoldvilleben bejelentették, hogy Josehp Ileót, a Kaszavubu- féle árnyék-kormány miniszter- elnökét választották meg a különböző lázadó csoportok ellentéteinek kiküszöbölésére Leopold viliébe összehívott úgynevezett ..kerelcasztal-értkezelet” elnöké • nek. Tizenöt évvel ezelőtt az országgyűlés kikiáltotta a Magyar Köztársaság megalakulását, s ezzel az évszázados feudális elnyomás utolsó jelképe is eltűnt. A magyar történelemben több kísérlet is volt, amely a Habsburgok trónfosztására irányult a kedvezőtlen belső és külső helyzet azonban mindannyiszor lehetővé tette a gyűlölt uralkodócsaládnak, hogy visszaszerezze hatalmát, s tovább bitorolja az uralmat. A sorrendben az ónodi országgyűlés volt az első, amely kimondta a trónfosztást, Marti- novicsék mozgalma pedig nem jutott tovább a kísérletnél. A nevezetes katekizmus, amelyet Martinovics 1794 tavaszán írt, már világosan kimondta, hogy »a magyar nemzet vegye ki a főhatalmat a király kezéből és hazáját szabad és független köztársasággá alakítsa«. Félszázaddal később a magyar szabadságharc sem hozta meg a várt eredményt: Debrecenben ugyan detronizálták a Habsburgokat, a szabadságharc leverése után azonban szörnyű elnyomás szakadt az országra, amelynek minden gonosztette az uralkodóházhoz tapad. Évszázadok szabadságtörekvése vált valóra tizenöt évvel ezelőtt, a Magyar Köztársaság megalakulásával. A Horthy-kor szak közjogi képtelensége, a király nélküli királyság után a feudalizmus utolsó jelképe is eltűnt: Magyarország köztársaság lett. A Szovjetunió felszabadító harcai, a szovjet katonák hősiessége évszázadok súlyos bilincseit zúzták szét, hisz a királyság fogalma egyet jelentett a feudális rabszolgasággal. A magyar nép szabad lett s ez a szabadság egyben azt is jelentette, hogy saját akarata, legjobb belátása szerint fejlesztheti tovább életét. Megszűnt a nagybirtok, a föld azé lett, aki megműveli, majd a bányák, bankok, gyárak államosításával a magyar nép ura lett a magyar föld minden gazdagságának. A királyság végképp elavult, már a Horthy-kor szak alatt is anakronizmussá vált intézményének felszámolása és a köztársaság kikiáltása természetesen csak az első lépés volt a fejlődésnek azon az útján, amelyre a magyar nép a szabadság birtokában lépett. Mert Magyarországon is megértek a szocializmus építésének feltételei s hazánk népe egyre határozottabban lépett fel a szocialista építés ügye mellett, ami a kizsákmányolás minden formájának felszámolását jelentette. A köztársaság kikiáltása és megvalósítása óta nagy lépéssel mentünk előre a fejlődésben, amit az ország nevében is kifejezünk. Ma már hazánk népköztársaság, s az elnevezéssel is hangsúlyozni akarjuk, hogy Magyarországon, amely a szocialista világtábor része, minden hatalom a dolgozó nép kezében van. Ennek a fejlődésnek, amely a nép felemelkedésének biztosítéka volt, első állomása az az ünnepélyes országgyűlési aktus volt, amely köztársasággá nyilvánította hazánkat. Kennedy kongresszusi üzenete vegyes érzelmeket keltett nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a szövetséges országokban is. Ismeretes, hogy a választási hadjárat során Eisenhower és Nixon több ízben is az Egyesült Államok tekintélyének, gazdasági és kulturális helyzetének emel kedéséről beszélt, mint a republikánus kormányzat sikereiről. Nos Kennedy első kongresszusi üzenetében alaposan rácáfolt mindenre. Sötét színekkel, bár amint az Egyesült Álllamok- ban megállapítják, kendőzetlenül vázolta az Egyesült Államok mai helyzetét. Megállapította, hogy a gazdasági élet aggodalmat kelt, mert hét éve csökken a gazdasági fejlődés üteme, a munkanélküliek száma pedig az Egyesült Államok történetében most a leg magasabb. Jelenleg 5,5 millió munkanélküli van az Egyesült Államokban, s ezek közül több mint 1 millió már négy hónapnál hosszabb idő óta keres munkát. A munkanélküliek egy- nyolcada — mondotta Kennedy — jóformán minden remény nélkül él abban a körülbelül száz körzetben, ahol különösen nagy a nyomor, nagyok a nehézségek. Az új elnök megjgyezte, hogy szakértői szerint a gazdasági élet további lanyhulására lehet számítani. Ezzel a kérdéssel függ össze a2 Egyesült Államok fizetési mérlegében mutatkozó hiány. Az utóbbi három év alatt 11 milliárd dollárral nőtt a hiány, az arany- készletek pedig 5 milliárd dollárral apadtak. Itt Kennedy megjegyezte, hogy mindez azért következhetett be. mert az Egyesült Államok a kelleténél nagyobb részt vállalt a Nyugat kötelezettségeiből, elsősorban a katonai segúlynyújtás terén. Hasonlóan komor színekkel ecsetelte Kennedy az ország kulturális életét. Elmondotta, hogv 25 millió amerikai silány körülmények között lakik, az iskolák befogadóképessége elégtelen, rossz és drága a kórházi ellátás, nincs elég orvos, nincs elég tanár. Beszélt az amerikai szervezett bű- i-r-’-ről és a fiatalkorúak bűn- cs-’p'-r-'oypiről. sőt kitért a fa ji megkülönböztetésre is, amely, mint mondotta „nyugtalanítja az ország lelkiismeretét és kitesz bennünket a világ közvéleménye bírálatának.” Mindezek a problémák — folytatta az elnök — elhalványulnak azok mellett, amelyek világviszonylatban merülnek fel előttünk. A válságok napról-napra sokasodnak. Az események áradata egyre inkább túlhalad rajtunk, az idő pedig nem nekünk dolgozik. Kennedy kitért a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal kialakult kapcsolatokra, s hangsúlyozta, meg kell vizsgálni és újra kell értékelni az Egyesült Államok katonai, gazdasági és politikai eszközeit. Ezen a téren kijelentette, hogy neki is szándéka az Egyesült Államok katonai eszközeinek növelése, de emellett tökéletesíteni akarja a gazdasági eszközöket, valamint a politikai és diplomáciai fegyvereket, „az együttműködés és az egyetértés eszközeit, mert végeredményben ezeken kell alapulnia a világrendnek.” A kongresz- szusi üzenet részletesen foglalkozott a leszerelés kérdésével is, hangoztatva, nem szabad megengedni, hogy a fegyverkezési verseny átterjedjen újabb országokra, hogy újabb nukleáris hatalmak keletkezzenek. Kennedy kongresszusi üzenetét a republikánusok érthető aggodalommal fogadták, ugyanakkor az Egyesült Államokban is és Nyugaton is általában megállapítják, hogy az üzenet komor- hangja megfelel az Egyesült Államok jelenlegi komor helyzetének. Nem kétséges azonban az sem. hogy a nyolcéves republikánus kormányzat után Kennedy új han got és új módszereket próbál bevinni az Egyesült Államok politikájába. Ha valóban őszinteség vezeti, s ha őszinte szándékait valóra is tudja váltani, jóvá teheti mindazt, amit elődjétől örök ségül kapott. Ha valóban a békés egymás mellett élést és a nem zetközi feszültség enyhítését állítja külpolitikájának középpontjába, a szovjet—amerikai viszony megjavításával kedvező lehetőségeket nyithat az egész nemzetközi életben. \
