Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

1961. január 15. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 4 S<zá 2 /óerőé „kubikoéok1 Nyolc hónapja harapják már a Koppány medrét, partját a száz­lóerős »kubikosok«. A kis folyó völgyét éjjel-nappal a dübörgés, a nyersolaj nehéz égett szaga üli meg. Száz lóerős »kubikosok« szabályozzák a folyót, háromne­gyedköbméteres »lapátjukkal«. * 1 ózsi bácsi. Raktáros, amo- •' lyan mindenes. Nehéz, ko­pott kaparót visz vállán a motor­házig sáros vipponhoz. Csúszkál a bokáig érő sárban, billeg vál­lán a nehéz alkatrész. Nagyot fújva dobja a pótkocsi platójá­ra... — Mi vagyunk a kotrók, jó he­lyen jár — s nyújtja nehéz kér­ges kezét. — Jöjjön a kocsiba, ott kényelmesebb. Két lakókocsi áll az országút és a Koppány szögletében. Füst kí­gyózik a vékony bádogkéményen. Józsi bácsi belöki az ajtót, billen a lépcső alattunk, belülről szén­gáz csap arcunkra. Célcipőben dagasztom a töl- ' tés sarát Szarka Károly mellett. Csúszkálunk a frissen forgatott földön. — Most csak havaseső esik, de dolgozunk, ha fagy, akkor is. Bír­, ják a gépek, erősek, jók. — És az emberek? Szarka megáll, rám néz, csizma jával rugdos egy kitépett bodza­bokor tövet. — Azok is. Még jobban, mint a gép. Lent járunk már a tizenhetes folyam-kilométerkőnél. Ide lát­szik Pári. Halljuk már a két »elő­retolt« kubikos dübörgését. A 117-es gépnél állunk meg. Csobban a tizenötmázsás puttony a Koppány vizében, sarat, iszapot, földet merít náddal keverten, emelkedik a puttony, csattan, sur­ran a drótkötél, nehéz zuhanás­sal ürül a puttony. Szarka int a mesternek. Megáll a puttony, a gép dübörgése halkul. Leszáll a kezelő Faddi János. Topog, ugrál a gép mellett:.. — Vendéget hoztam, újságírót, nálunk még úgy sem jártak. — Be mutat mindenkinek, János bácsi­nak, az éjjeliőrnek, a vippon ve­zetőjének és Szarka Károly mun­kahelyi szerelőnek. — Kicsit büdös van itt, de me­leg, becsap a kéménybe a szél, s nehéz ilyenkor jól tüzelni. A fehérzománcos asztali tűzhe­lyet üljük körül. Szarka Károly beszél. Nyújtogatja gémberedett lábait. — Miklós, a főmester elment terepszemlére, most jöttünk ide a tizenhetes kőhöz, innen megyünk fölfelé. — Tájékoztatja a szere­lőt Karcsi, nézze meg a feszült­ségszabályozót, valahogy rosszul működik. Szarka Károly felmászik a gép­házba, csavarhúzóval piszkálgatja a dinamót. Faddi János pedig történetet mesél: — Harmincketten vagyunk itt a Koppánynál, három kotróval. Itt élünk már nyolc hónapja s né­hány napja. Érdekes dolgot keres? Hát nálunk nem hiszem, hogy sok akad ..i Szarka elmegy ebédelni, hár­man maradunk a kocsiban. Amíg hányjuk-vétjük a kotró­élet szépségeit, küzdelmes óráit, egy jó kollektíva, szorgalmas munkásemberek jelennek meg előttem, akik szeretnek dolgozni, akik szeretik a szakmát. — Csak az a jó kotró, aki sze­reti a gépet, meg a munkát. S itt mindenki szereti... — Fiatal koromban sokat ka­száltam, el is fáradtam kegyetle­nül, de az semmi sem volt ahhoz képest, ahogy most az ember ki- túgdalja magát egy műszak alatt. Erősek a fékek, mert így bizton­ságos — magyarázza és mutatja a kézzel alig mozdítható fékpedá­lokat. W izesárkot ugrunk keresztül. " A K—125-ös géphez me­gyünk. Gázolajos hordók hever­nek a sárban 50—60 méteres tá­volságra egymástól. Műszakon­ként osztják el a hordót. Egy hor- ' dó gázolaj egy műszakra, ötven­Kiutalást A termelőszövetkezet fennállá­sa óta rohamosan növekedett a naki Napsugár Termelőszövetke­zet vagyona. A szövetkezet tag­jai annak idején, amikor közös gazdaságukat létrehozták még meg sem kezdték a közös mun­kát, már gondoskodtak arról, hogy a kezdéskor közös va­gyonuk legyen. Egyéni gazdasá­guk terményeinek egy részét már a közös állatállomány részére tet­ték félre... A szövetkezet azóta is gyarapszik, gazdagodik. Legutóbb másfélmillió forintos költséggel száz férőhelyes tehén­istállót építtetett a szövetkezet, hogy állatállományát növelni tudja, s ezen keresztül a tagság jövedelme is nőjjön. Az új istállónál minden meg­található, ami egy hasonló, mo­dern létesítménynek kelléke... A vízellátás biztosítása érdekében kutat fúratott a szövetkezet, melyhez beszerezték a szivattyút is, amivel a vizet a szükséges helyre eljuttathatják. Most már minden a legna­gyobb rendben lenne, ha a víz helyszínre vezetéséhez szüksé­ges háromszáz folyóméter csövet is be tudná szerezni a szövetke­zet. De hol, és hogyan?... Ezt még eddig nem sikerült megoldani. A megyei tanács illetékes osztályá­tól kellene kapnia csőkiutalást a termelőszövetkezetnek. De a pa­pír, vagy kiutalás, ' amit a ta­nács adott — és aminek birto­kában a szövetkezet vásárolni akart — nem volt megfelelő. A gyárban azt mondták, hogy cső von, amennyi csak kell, de nem keresnek arra a papírra, amit a tanács adott. A szövetkezet ismét a tanács­hoz fordult, ahol most azt a feU világositást kapták, hogy a Föld­művelésügyi Minisztérium ad ilyen kiutalást, próbálkozzanak ott... Ismét a fővárosban, az em­lített helyen kopogtattak a szö­vetkezetiek, ahol azt a választ kapták, hogy leküldték a szüksé­ges nyomtatványokat a megyei tanácsokhoz, a kiutalást ott in­tézik. Ismét vissza, a megyei tanács­hoz, ahol most a következőket mondták a küldötteknek: — Nincs ilyen papírunk... Tes­sék majd január 3-án érdeklőd­ni, akkor talán lesz... Január 3-a elmúlt és szeren­cse, hogy nem köszöntött be mind ez ideig a kemény tél. A na­ki Napsugár Termelőszövetkezet istállójához a 100 szarvasmarha részére ugyanis tartályokban hordják a vizet. Az istálló a fa­lun kívül van, a most kialakuló majorságnál, ahová kövesút nem vezet, s a közlekedési lehetősé­gek igen mostohák. Négy lóval vagy traktorral vontatják a tar­tályt. Már most is, de különösen a tél beálltával lehetetlennek látszik a nagyszámú állat kellő vízmennyiséggel való ellátása... A szövetkezetei patronáló Ló­dén Posztógyár munkásai már vállalták, hogy ha megkapja a közös gazdaság a csöveket, ők beszerelik. Csövet azt kapnának is... De kiutalást hol lehet szerez­ni? hatvan méter meder-, partfal­szabályozáshoz. Egyed János kotrómester. Ha­talmas, nagy, erős ember. Meg­tölti a kis fülkét. Fürgén, kezes­bárányként engedelmeskedik aka­ratának a gép. O is megáll, amikor a géphez közelítünk. Ez szabály. Úgy, mint útkereszteződésnél a piros lámpa. Cigarettaszünetet tartanak. A motor mögé állunk, ott eny­hébb az idő, a csípős szél a motor meleg levegőjét teríti ránk ... — Kilenc éve kotrok. Kilenc éve, haj, ha tudnám, mennyi föl­det mozgattam már meg?! Me­gyünk, dolgozunk csináljuk a munkát. Pedig sok baj van — s legyint —, de hiába mondjuk bárkinek. November-december hónapokban egy géptől ötezer köbmétert vettek el. Pedig ki­emeltük. Jött egy bürokrata, s azt mondta, hogy minőségi levonás. Gödrös volt egy kicsit a hullám­tér, de hát nem kubikoslapát a kotró! Számolja csak, hatvan fil­lér egy köbméter, mennyit vettek ki zsebünkből igazságtalanul! — Fellebbeztek? — Lehet itt fellebbezni? Hóna­pokig tájunkra sem jön senki! Magunkra hagyottak vagyunk. Élünk, ahogy tudunk, dolgozunk, mert ez a kötelességünk. Szarka Károly meséli az úton. míg a 169-es géphez megyünk- — A legjobb kotrómester Egyed János. Ha kedve van, s jó a föld. úgy dolgozik a géppel, mint egy kubikos. Olyan a munkája, mint a tükör. Nagy hangja van őneki is. De hát ez is a munkával jár. Itt nem lehet suttogni. Itt a dü­börgő százlóerő mellett kiabálni kell. * A 169-es gép is dolgozik. Sű­rűn fordul a folyótól a töl­tés felé teli puttonnyal. Két em­ber áll a motorháznál. Derékig kihajolnak. Ott meleg van, körül j becsukták az ajtót, s a motor me­leg levegője, ahogy felszáll, me­legíti a felső és az alsó kenőt. Dubinszki Tibor kotrómester ül a »volánnál«. Ok is megállnak, ahogy közeledünk. Itt is panaszkodnak. Csak rövi­den, amit tíz perc alatt elsoroltak. 1 Nincs rádió a munkásszálláson, pedig a brigádjuk két hónap alatt annyi szakszervezeti tagdíjat fi­zet, hogy telne belőle egy rádió­ra. Nem veszik figyelembe véle­ményüket. Jogtalan levonások vannak a munkabérből, azt sem tudják, miért és mire... — Ezeket mondták feletteseik­nek? — Ha mondjuk, kinevetnek bennünket. Inkább nem jönnek, hogy ne kelljen panaszunkat, kö­vetelésünket hallani. Pedig mi tartjuk el őket, a múlt évben is másfél millió hasínot hoztak a vízügyi igazgatóságnak a kotrók. Azt mondták, kapunk jutalmat. Ez is ígéret maradt. Mocsán Ottó és Tolnai János brigádtagok is bizonyítják, meg a többiek, akik most pihennek ..; • "1 ogos sérelmeik is vannak a kotróknak. A törvényesen járó dolgok nagy részét is úgy kell kiverekedni. S ezek ellenére egyre dübörögnek a százlóerős ku­bikosok. Harapják a nehéz putto­nyok a Koppány medrét... Ismét a szállás, a lakókocsi felé ballagunk. Lánctalpas traktor húz maga után hat hordót, csak a hordókat látni, a közlekedési al­kalmatosság, nehéz vaslemez a sárban csúszik, hasig merül a traktor a sárba .. . S egész ősszel ilyen idő volt. Még most is he­lyenként matracfát raknak a kot­rók alá, hogy ne csússzon a folyó­ba a nehéz gép. Küzdelmes, ne­héz, férfimunka a kotrómesterség. S itt Tamásiban becsülettel helyt­állnak ezek a kissé elfelejtett, magukra hagyott derék munká­sok. Pálkovács Jenő SZEKSZÁRDI REGGELEK A kenyérgyárban A legtöbb ember még az igazak álmát alussza, a pékek pedig már elfáradtak a szekszárdi kenyér­gyárban. Amikor pedig reggel munkába sietnek, a szekszárdi üzletekben már ott van a melegen gőzölgő, friss kenyér. Az éjjeli műszak pedig hazafelé készülő­dik. Szombat hajnal lévén, »me­leg váltás« van. Az egyik műszak — a kovászolók, a dagasztok, a táblamunkások, a vetők — átadja a másiknak a »félkész terméket«. Ilyenkor egyszerre kezd a műszak, mert a hét végén mindig több kenyeret kell sütni, hogy az üz­letekben ne legyen belőle hiány. Egyébként »lépcsős« munka­kezdés van. Először a dagasztok látnak munkához, egy órával ké­sőbb a feldolgozók, majd ismét egy óra múlva a vetők, a sütők. A tavasz óta sütnek kenyeret az új üzemben, amely a legnagyobb kapacitású a megyében. Tiszta, világos, higiénikus. Megszokták már a pékek, ámbár hosszú ideig vártak rá. — Úgy voltunk mi is — mond­ja Schubert István, az éjszakás telepvezető —, hogy kisüzemről kellett átállnunk nagyüzemre. A régi helyen a legtöbb munkát kézzel kellett végezni, és ehhez az új üzemhez képest valóságos ko­vácsműhely volt; füstös, kormos. A kemencék kiégve, a fűtés is a munkatérből történt. Ez már csakugyan kenyérgyár. Valóban. A beérkező lisztet la­boratóriumban vizsgálják meg, a nehéz munkákat gépek végzik. A kenyérgyártás egyik folya- liszt, amíg ide kerül, mata: a dagasztás. Schnitz Lász- Itt az üzemben a dagasztáshoz ló dagasztónak csak a kerekeken sóoldatot használnak, amely kü- gördülő csészét kell a dagasztógép lön helyiségben, korszerű beren- alá tolni — valamikor ez volt ta- dezéssel készül. Nem fordulhat Ián a legfárasztóbb pékmunka. — elő, hogy valaki sócsomókat talál Most három emeletet »jár meg« a a felszelt kenyérben. Munkában a ve­tők, teljes üzem­ben a hat kemen­ce. Ezekből kettő elősütő kemence, amelyekben a ke­nyér csupán per­cekig sül, ezután rakják a kisütő kemencékbe, há­romnegyedórás idő tartamra. Háromezer egy­kilós, ugyanannyi kétkilós kenyér sül naponta a ke­mencékben, hét­köznapokon. Ün­nepek előtt lénye­gesen több — mint a pékek mondják —, volt eset, ami­kor 200 mázsa ke­nyeret kellett ké­szíteniük. Ekkor mindkét műszak tizenkét órát dol­gozott. Kult János, Nagy József vetők, Győrffy Lajosné segítő az utolsó vetést végzik a műszakban. Vilá­gosodik már kint, nemsokára dúlnak, az üzletekben már ott mehetnek haza, pihenni. lesz az általuk sütött friss kenyér. Mire az emberek munkába in- Bognár István Úttörő művészeti csapatszemle Kocsolán A Magyar Úttörők Szövetsége országos tanácsának felhívására művészeti csapatszemléket ren­deznek úttörőcsapataink. Az el­múlt napokban rendezték meg a művészeti csapatszemlét Kocso­lán, amely igen nagy sikerrel zajlott le. Az úttörőcsapat tag­jai lelkesen készültek az előadás­ra, amely kivívta a közönség osztatlan elismerését. A szemle szereplői közül. Feny­vesi József csapatvezető tájékoz­tatása szerint, a következők tűn­tek ki: Németi Emőke szavalatá­val, Kiss János hegedűszólójá­val, Jánosi Virgilia harmonika­szólójával, a Vércse őrs jelene­tével. Nagy sikert aratott a Gyöngyvirág és Partizán őrs je­lenete, valamint a Vércse és Fecske őrs tagjaiból alakult ének­kar. Az énekkart Varga Ibolya vezényelte (BUNI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents