Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-14 / 12. szám
■<Í?4 . ^ —<t/>\ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! > N’ -GYE *7^1 A Ä # ’/tenulMa 1 •N’ .GYE MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANACS LAPJA Szombat 1961. január 14. XI. évfolyam 12. szám * ARA: 50 FILLÉR J Majdnem 43 forintot ér egy munkaegység a diósberényi Petőfi Tsz-ben A diósberényi Petőfi Tsz gazdái úgy döntöttek, hogy egyesítik közös gazdaságukat a helybeli Kossuth Termelőszövetkezetével. Ezért időben elkészítették a zárszámadást és már meg is tartották a zárszámadási közgyűlést. Jól gazdálkodott idén a Petőfi Tsz. Ezt mutatják gazdasági eredményeik, a közös gazdaság gyarapodása és az is, hogy a tsz gazdái egyénileg is megtalálták a számításukat. A tervezett 29 forint 51 fillér helyett 42 forint 79 fillért ér egy munkaegység. Ebből 26 forint 65 fillért pénzben, 16 forint 14 fillért természetben fizettek ki a szövetkezeti gazdáknak. Már 300 munkaegységet szereztek a közösben Amikor néhány héttel ezelőtt megalakult Szakályon a Kapos Völgye Termelőszövetkezet 3000 holdon és 560 családdal, a tsz-gazdák úgy döntöttek, hogy azonnal megkezdik a közös munkát Legsürgősebb feladatuk volt az őszről elmaradt szántások pótlása, mert a szövetkezet megalakulásakor csaknem 2000 hold szántatlan föld terült el a szaká- lyi határban. A fogatok időlegesen a szövetkezeti gazdáknál maradtak, ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy 800 négyszögölnyi szántás után adnak a fogatos gazdáknak egy munkaegységét. I A mezei leltár elkészítése után a hét elején megindultak a ló- ; fogatok a Kapos Völgye Tsz | földjein, s azóta naponta átlag I 100 eke végzi az őszről maradt I szántást A napi egy munkaegy- 1 séget minden szövetkezeti tag megszerzi, de van olyan is, mint Bognár Antal, vagy Szekeres József, aki naponta 1600—1700 négyszögölet szánt feL | A szakályi Kapos Völgye Tsz I tagjai eddig 150 hold területen pótolták az őszi mélyszántást, s ezért 300 munkaegységet írtak ' nekik jóvá. Decsen hétezer tojás eladására kötöttek szerződést a gazdák A termelőszövetkezeti községgé átalakult Decs szövetkezeti gazdái az elmúlt napokban hétezer tojást szerződtek le eladásra a MÉK-nél. A tojásszerződés komoly előnyöket jelent a parasztok számára. A gazdák minden tojás után nyolc deka baromfi tápszert kapnak állami áron. A vegyes öszszetételű baromfitápszer tartalmazza a tojástermelés fokozása szempontjából szükséges össze.s tápanyagokat. A megye területén több helyen nagy az érdeklődés a tojásszerződés iránt. Különösképpen öcsényben, ahol 5200 és Bo- gyiszlón, ahol 4000 tojás eladására kötöttek szerződést. Decsen építik fel az első Tolna megyei takarmánykeverő üzemet Amint már lapunkban is hírül adtuk, Tolna megyében idén három takarmánykeverő-üzem kezdi meg munkáját. A három üzem a tervek szerint naponta, egyenként körülbelül másfél vagon sertés-, marha- és baromfitápot tud adni a szövetkezeti gazdaságoknak. Az első takarmánykeveréküzemet a Sárköz legnagyobb falujában, Decsen rendezik be, s már a kora tavasszal munkához lát. A másik két üzem helyét, amelyet a későbbiekben építünk fel, még nem jelölték ki. Pontos időt bemondó berendezést helyeznek üzembe a dombóvári postán Pontosidő-közvetítő berendezést helyeznek üzembe vasárnap déli 12 órakor Dombóvárott. Az önműködő közvetítő központ az átmenő országos pontosidő-bemon- dó hálózat felhasználásával működik. Működése: a 12—12 szám tárcsázására a központ egyszerre három előfizetőnek jelzi a pontos időt. Többlethívás esetén rendes foglaltsági hangot hall a hívó fél. A közvetítő kétszer bemondja a hívó előfizetőnek a pontos időt, óra perc és másodperc megjelöléssel. A pontosidő-szol- gáltatás egy helyi beszélgetés díjáért éjjel-nappal a lakosság rendelkffisésére áll. a vásárcsarnok Mint a perzsavásár, olyan a szekszárdi pi®c. Zsúfolt, szűk és mondhatjuk azt, egészségtelen is. Talán emberemlékezet óta nem sokat változott a piaci kép. Évtizedes probléma volt a lakosok kérésének megoldása. És végül, a lakosság segítségével épül fel a vásárcsarnok. Először, amikor az ipari iskola udvarán az új piacteret megépítették, az is szűknek bizonyult, zsúfoltabb volt, mint a templom melletti terület. Néhány hétig volt csak otthona ez az új piactér a vásározóknak, őstermelőknek. S akkor a lakosok kérésének figyelembevételével a tanács elhatározta, vásárcsarnokot építenek. Korszerűt, amely minden igényt kielégít. Vagonszám érkezett a tégla, cement, vasbeton-gerenda az új építkezésre. Társadalmi munkáJáreménység a neve Sxeksxárd második új termelősxövetí esetének Tegnap délelőtt tartották meg a felsővárosiak szövetkezetük alakuló közgyűlését Zsúfolásig töltötték meg a felsővárosi szövetkezeti gazdák tegnap délelőtt a szekszárdi városi sportcsarnokot. 365 szövetkezeti tag alakított 2000 hold földön új termelőszövetkezetet Jóreménység néven. Az alakuló közgyűlésen részt vett több megyei, városi vezető és Szabópál Antal elvtárs, Szek- szárd város párttitkára mondott ünnepi beszédet. A vitában sokan felszólaltak, sokan tettek fel közérdekű kérdést. Nagy körültekintéssel választotta meg a tagság a tsz vezetőségét és hozott fontos határozatokat. Részt vett a felsővárosiak közgyűlésén Benke Valéria, Tolna megye országgyűlési képviselője, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után televíziót ajándékozott Benke Valéria elvtársnő a felsővárosi termelőszövetkezetnek. Az alakuló közgyűlés részletes ismertetéséle lapunk vasárnapi számában visszatérünk, összegyűjtik és az ozorai várban helyezik el a Kapós-völgye tsz-einek történetét A XV. században épült ozorai várban kapott helyet a Tamási Járási Múzeum is. Sok értékes régiséget őriznek itt, amit bármikor megtekinthetnek az érdeklődők. Hiteles leírások és értékes dokumentumok vannak többi között az 1765-ös ozorai jobbágyfelkelésről, az 1848-as ozorai diadalról, az 1905-ös arató sztrájkról, az 1919-es proletárforradalomról, s az 1945-ös földosztásról; A Kapos völgye parasztsága mai történelmének napjait is meg kívánják örökíteni a múzeumban. Ifjú Poór Ferenc, a múzeum igazgatója ugyanis elmondotta, hogy összegyűjtik a Kapos völgye termelőszövetkezeteinek alakulásával kapcsolatos történeteket. Egy-egy termelőszövetkezet életével foglalkozó fényképet, írásos történetet helyeznek el a múzeumban. Ha az anyag összegyűlt, állandó jellegű kiállítást rendeznek belőle a járási múzeumban. A múzeum legközelebbi tervei között szerepel egy másik, értei késnék ígérkező esemény is. Munkásmozgalmi kiállítás rendezésére készül a múzeum, melyet 1961, április 4-én, hazánk felszabadulásának 16-ik évfordulóján nyitnak meg. A nagy munkát igénylő kiállítás anyagának összegyűjtéséhez máris hozzáfogtak Ozoráo» Három év alatt kétszeresére nőtt a termálvizek felhasználása Az idén újabb hat-hétezer négyzetméteren vezetik be a természetes melegvízfűtést. sok bontani kezdték a régi, évszázados épületeket, hogy helyet csináljanak az újnak, a vásárcsarnoknak. Napok alatt tűnt el a régi épület, napok alatt változott építési komplexummá az új, köralakú piactér. Néhány hét múltán már falegyenben volt az épület — mint képünkön is látható. S most, ebben a téli, zordnak éppen nem mondható időben is építőmunkások serénykednek a falakon, a belső munkáknál. Épül, napról-napra szebb lesz az új vásárcsarnok, városunk legfiatalabb büszkesége. Nem fordul még egyszer az idő télre, már otthona lesz a háziasszonyoknak, őstermelőknek. Otthona, mert egy korszerű, áruval zsúfolt vásárcsarnok kétszeresen öröm számunkra! A felmérések szerint hazánkban naponta 220 000 köbméter, 55 foknál melegebb vizet adnak a természetes hőforrások és kutak. Ennek tényleges fűtőértéke — 20 százalékos felhasználási veszteséget leszámítva — évente kereken 250 000 tonna szén fűtő- j energiájának felel meg, s jóval több, mint az ország összes központi fűtésű épületének egész évi tüzelőanyag-szükséglete. A mezőgazdasági területeken levő melegvízforrások ingyen energiáját elsősorban a téli és a kora tava szi zöldséghaj tatásoknál érdemes felhasználni, köztudomású i’*van- is, hogy az üveg alatti termesztés költségeinek harminc-hatvan százalékát a fűtési költségek teszik ki. Az elmúlt három év alatt a | termálvízzel fűtött primőrzöld- ség-termelő területeket a kétszeresére növelték. Jelenleg országosan 45 000 négyzetmétert fűte- nek természetes melegvízzel, ami 30—35 százaléka a hajtatásos zöldségtermesztésre használt területeknek. Mint a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti igazgatóságán elmondották, az idén újabb hat-hétezer négyzet- méteren létesítenek termálvizes hajtatókertészetet, elsősorban Bor sód megye termelőszövetkezeteiben. A kertészeti szakemberek foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a termálvizes források, kutak energiáját a szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló földgáz felhasználásával egészítik ki. A legcélszerűbb földgázfűtési módszerek kidolgozásához a szakemberek a román kertészek tapasztalatait tanulmányozzák. A termelőszövetkezetekben mind nagyobb érdeklődés tapasztalható a hajtatásos zöldségtermesztés iránt. Jellemző például, hogy míg a múlt évben 140 000 új me- legágyi ablakkeretet használtak fel a haj tatásoknál, az idén további 190 000 ablakkeretet igényeltek. A kertészüveg-igénylés a múlt évi 400 000 négyzetméterről 630 000 négyzetméterre emelkedett.
