Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 9. szám
1961. január 11. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG s A zárszámadások mellett készülnek a termelési tervek is megyénk termelőszövetkezeteiben Egységes akarattal Bizakodással és nagy felelősséggel kezdik meg új életüket a szekszárd-felsővárosi szövetkezeti gazdák Nemcsak a zárszámadásokra készülnek ezekben a napokban megyénk termelőszövetkezetei, hanem készítik az évi terveket is. A termelési tervek készítését megyénk sok termelőszövetkezete befejezte már és a közeli napokban minden régi termelőszövetkezetben megkezdik a pénzügyi tervek készítését. A termelési tervek azt mutatják, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek gazdálkodása tovább halad a belterjesség irányába. Az új termelőszövetkezetek újabb belterjes üzemágakat alakítanak ki, a régi termelő- szövetkezetek pedig tovább fejlesztik belterjes gazdálkodásukat. Megyénk négy termelőszövetkezetéből kaptunk információt a zárszámadási előkészületekről és a termelési tervek érdekesebb mutatóiról. Baromfitenyésztéssel és kertészkedéssel is foglalkozik idén a kistormási Dózsa Isz A kistormási Dózsa Tsz-ben január 19-én fejezik be a zárszámadást. A mennyiségi leltározást már befejezték és folyik a felvett mennyiségek pénzügyi értékelése is. A zárszámadási előkészületek mellett a termelési terv is elkészült, sőt a járási tanács mezőgazdasági osztálya már jóvá is hagyta. Érdekessége az ez évi termelési tervnek, hogy a nagyüzemi baromfitenyésztés kifejlesztését is megtervezték a kistormási Dózsa Tsz-ben. Van a termelőszövetkezetnek 42 hold halastava, ezeken víziszárnyasokat, főleg kacsákat kívánnak tenyészteni. Kihasználják a már évekkel ezelőtt felépült baromfiólat is, amely eddig kihasználatlan volt. Ebben a baromfiólban csirkéket nevelnek majd. A termelőszövetkezet elnöke a napokban Tevelen járt, a Kossuth Tsz-ben, ahol megtekintette és tanulmányozta a nagyüzemi baromfitenyésztést. Nem volt eddig kertészet sem a kistormási Dózsa Tsz-ben. Most azt tervezik, hogy idén tíz hold kertészetet létesítenek, ahol foglalkoztatni tudják maid az idősebb, főleg női tsz-tagokat is. Egvrn több tenyészállatot értékesít saiát tenyésztörzsénRk szaporulatából a dunakömlődi Szabadság Tsz A dunakömlődi Szabadság Tsz termelési tervében is a belterjes gazdálkodás további fokozása mutatkozik meg. Továbbra is sok ipari növényt termel a termelő - szövetkezet és fejleszti az állat- tenyésztést. Ebben az évben 40-ről 50-re emelkedik az anyakocák és 70-ről 75-re a tehenek száma. Az anyakocák és a tehenek szaporulatát felnevelik, részben ebből fejlesztik tovább és frissítik fel tenyészállat- állományukat, másrészt ebből biztosítják a hízóanyagot, de azt is tervezik, hogy tenyészállatokat nevelnek saját tenyésztésük szaporulatából, eladásra. A múlt évben 8 tenyészüszőt adtak el, idén tervük szerint 25-öt fognak értékesíteni. A tenyészüszőkön kívül kocasüldőket és tenyészkanokat is értékesítenek, a tervek szerint mintegy 150-et. A dunakömlődi tsz felvásárolja tagjainak háztáji gazdaságából is az állatszaporulatot. A múlt évben például 10 borjút vásárolt fel a tsz. A termelőszövetkezet állattenyésztésének jó tartaléka a tagok háztáji állattartása is. A közös állatállomány szaporulatán kívül a háztáji gazdaságok szaporulatát is igyekeznek felnevelni, vagy más módon hasznosítani. Túlteljesítette árutermelési tervét, Idén is ' " '„gazdálkodni a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet eddig is belterjesen gazdálkodott, amit az is bizonyít, hogy sok árut értékesített. Múlt évben például minden hold redukált szántóföldje után több mint 200 forint értékű árut adott a népgazdaságnak. Árutermelési tervét, amely megyei viszonylatban is jelentősen kiemelkedik, a tsz 220 000 forinttal túlteljesítette. Például fűszerpaprikából 430 mázsával, kenyérgabonából 8,5 vagonnal, cukorrépából több mint 20 vagonnal adott el többet a tervezettnél. Az árutermelési terv túlteljesítése után a tsz jelentős kedvezményt kap államunktól, hitelelengedés formájában. A termelőszövetkezetben befejezték az 1961. évi terv termelési részét. Ez a terv azt mutatja, hogy a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz az idei évben belterjesen fog gazdálkodni. Első lépés a fixfizetéses munkadiiazásra a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben Dunaszentgyörgyön, az Ezüstkalász Tsz-ben most folyik a leltározás összesítése, s a tervkészítés is a vége felé jár. 1961. évi terveikben az a legérdekesebb, hogy meg akarják tenni az első lépést a fixfizetéses munkadíja- zásra. Ennek érdekében a tsz egyszerűsíti a részesedésosztást, mégpedig úgy, hogy a tagokkal teljes egészében pénzben számol el és szükségleteik szerint pénzért ad el nekik terményt, hatósági áron. Az egy munkaegység tervezett értékének a felét évközben, rendszeresen, minden hónapban kifizetik a tagoknak. A termelőszövetkezet jő gazdálkodással fogja biztosítani azt, hogy a tagok rendszeresen megkaphassák a tervezett fix előleget. A múlt évben például megteremtették a nagyüzemi sertéstenyésztés szilárd alapjait. A kezdeti 19- ről év végére 170-re emelték az anyakocák számát, így aztán az idei hízott sertéseket teljesen saját kocaállományuk szaporulatából nyerik. Ezáltal a sertéshizlalás gazdaságossága jelentősen megnövekszik és több jövedelmet jelent majd a termelőszövetkezetnek. 4. Amikor Réczey a temetés és a kötelező részvétnyilvánítás után visszatért hivatalába, Sze- rémy mérnök már várta. Mellette egy középkorú, magas, csontos. férfi álldogállt, ellenzás sapkáját kezében tartotta. A polgármester szemügyre vette az idegent. Negyven-negyvennégy évesnek látszott. Nyúlt, barnára égett arca hegyes állban végződött. De az arcán mindenekfö- lött különös kéf szeme uralkodott. Ezekben a szemekben hűvös fény ült, s az egykedvűség látszata mögött is folyton fürkésző tekintet. A polgármester semmit sen) tudott leolvasni a szenvtelen arcról. Szerény meghajlással köszöntötte a polgármestert, majd az idegenre mutatott: — Engedje meg polgármester uram, Matejka András, a pallér. Ö vezeti a bontást. — Hány embert adott mellé? — kérdezte Réczey, egy kézfogásra sem méltatva a pallért. — Nyolc szakmunkást, polgár- mester uram és a fogatosokon kívül tizenkét segédmunkást. — Elég lesz, fiam? — kérdezte Matejkától a polgármester. — Dolgozzanak inkább többen, de két huszonnégy óra alatt végezniük kell. A romokat nyomtalanul el kell tüntetni! És ami nagyon fontos, jól jegyezze meg — hallgatni! Mintha semmi sem történt volna! A pallér közömbösen válaszolt; A felsővárosiak új életük első ” közgyűlésére készülnek, s a készülődés jegyében beszélgetésre jöttek össze a felsővárosi iskolában a város vezetőivel. A hivatalos beszélgetés előtt megindult már a vita az iskola folyosóján, a tantermekben. Kisebb-na- gyobb csoportokban tárgyalta meg a felsővárosiakat képviselő harminc ember a terveket, gondokat, elképzeléseket az új szövetkezeti életről. Azok az emberek, akik még tegnap egyéni gondjaikkal törődtek, ma már tágabb látószögben a felsőváros népe nevében cserélték a szavakat. Sok az ember, s minden ember más, így sokféle a terv, az elképzelés is. Egyes csoportok elképzelései ellent is mondanak egymásnak, de hát azért kell a beszélgetés, a vita, hogy tisztázzák a kérdéseket, kicseréljék érveiket a vitában, majd csak kiderül, kinek lesz igaza. A beszélgetést széleskörű véleménykutatás előzte meg. A városi pártbizottság, a tanács vezetői, a szövetkezetét előkészítő bizottság sok-sok ember véleményét latolgatta, a különböző városrészek, a három alakuló szövetkezet, az egész város érdekeit egybevetve alkotta meg a javaslatát arról, hogy hogyan lépjenek tovább a felsővárosiak. Szabópál Antal elvtárs elmondotta a város vezetőinek elképzeléseit arról, hol legyen a felsővárosiak szövetkezete. Nagy térképen mutatta meg, magyarázta el, hogy a felsővárosiaknak jó lenne, ha szövetkezetüket a Kese- lyüsi út balbldalán. a volt Haladás Tsz-től a József mninrig. más részét a Malomtai dűlő körül alakítanák ki. Új mezőgazdasági növényfajtákkal kísérleteznek A bolgár fajtakísérleti állomásokon, az ország különböző tájegységein idén 50-nél több új — szovjet, román, keletnémet, olasz, francia és kanadai — búzafajtával végeznek majd összehasonlító kísérleteket. Ezenkívül 40 szemes- és silókukorica kettős hibridet is kísérletre állítottak be. A kísérleti anyagot a Szovjetunió, az Egyesült Államok és néhány más ország szállítja. I 11 11 I 1 I-------------— Az emberek elegen vannak, de két nap kevés. Három nap alatt végzünk. — Rendben van, elmehet. Mérnök úr, maga még maradjon. A pallér köszönt és távozott. A polgármester megkérdezte: — Maga ismeri ezt a pallért? — Hogyne, polgármester uram. Megboldogult főnököm nagyra becsülte, régi embere volt. Igen törekvő ember, tessék elképzelni, az a bogara, hogy folyton sorsjegyek garmadával játszik, azt mondják, fele keresetét sorsjátékra költi. — Köszönöm. Ha bármi jelen- tenivalója lenne, megtalál. Matejka, a pallér nyugtalanul forgolódott ezen az éjszakán. Maga sem tudta, miért nem jön álom a szemére. Talán Bartalis halála rendítette meg az idegeit? Háromszor is végiggondolta, hogyan kezd a bontáshoz a csapatával. Úgy ismerte a Bartalis- ház minden zeg-zúgát, mint a tenyerét. Hiszen az építkezést is ő vezette annak idején. Gondolatban vériíTlépdelt a villa szobáin. hc'visfgein. a padlástól a pincéig, C gyféleképpen lehet csak ér- tékelni azt a vitát, amely Szabópál elvtárs javaslata után elég sokáig eltartott. Jóllehet sokféle érvelés és legyünk őszinték sok olyan felszólalás is elhangzott, amely csak a felsővárosi érdekeket vette figyelembe, de azért az egész vita, az egész beszélgetés azt tükrözte, hogy mindenki, aki szót emelt, ezt felelősséggel tette, érezte, hogy véleménye hangoztatásával felelős a közösségnek, az alakuló szövetkezetnek. Csak helyeselni lehet az eszmecserét, amely végül is az igazság győzelméhez vezetett, a szenvedélyes vita után egységes akaratra jutottak az új szövetkezeti gazdák a város vezetőivel. AAi is lesz hát a felsőváro- siakkal, hogyan kezdik meg az új életet? Úgy, hogy önálló szövetkezetei alakítanak. — övék lesz a lapon a Keselyüsi út baloldali része, hosszú sávon, a Haladás Tsz épületei, berendezése, a József major és övék lesz a Malomtai dűlő körül fekvő terület. Mindjárt el is határozta ez a harminc szövetkezeti gazda, minél előbb majort építenek a Malomtai részen, olcsó, szerfás épületeket emelnek és egy önálló üzemegységet szerveznek majd ott tanyaközponttal. Abban is egyetértettek, hogy saját erőből építenek majd és saját erejükből teremtik meg a közös alapokat is, pénzhozzájárulással. önálló szövetkezetük lesz tehát A pince... Matejka szíve nagyot dobbant, Hogyan is volt az? Igen, a lejárótól balra, a sarokban ... Kimászott az ágyból, s azon mód, amint volt kilopakodott az udvarra. Verejték csörgött az arcán. A máskor csendes villanegyed rendkívül mozgalmas képet öltött. Kőműves-csapatok serénykedtek egyszerre hét-nyolc kúrián. Sérült falrészeket javítottak ki, repedéseket foltoztak össze. A Bartalis-ház romjait sebesen takarították el. Egyik fogat a másik után hordta a törmeléket a város szélére. Szinte alig maradt valamicske használható anyag. A romház előtt rendőr őgyelgett, s elzavarta a kíváncsiskodókat. Matejka, a pallér keveset beszélt. Emberei kitűnően összeszoktak, tudták a dolgukat, parancsszó nélkül is. A kőművesek is hallgatagon dolgoztak. Megrendítette mindnyájukat a pusztulás, a légibombák sohsem képzelt iszonyú hatása. Egyetlen óriásbomba és ime, mi maradt utána . .. Délben a törmelékkel borított a felsővárosiaknak. Adottságaik jók lesznek, terveik, elképzeléseik is olyanok: okosak és szépek, a megvalósításban is bíznak, mert úgy mondották, hogy a felsővárosi nép képes lesz megvalósítani a terveket. Élmény volt hallgatni az idős, tekintélyes Ferenc Péter bácsit, a felelősségérzet fűtötte Sörös Sándor szavait és a jövőbe vetett hit járta át mindazt, amit Dabi József mondott. Sok mindenről esett szó, egy tudósítás nem is elég erről a beszélgetésről, mert mindmegannyi felvetésük külön téma. Az egész beszélgetés abban csúcsosodott ki, hogy felállt az ősz Ferenc Péter és azt mondta: «-Most aztán egyet akarunk és tényleg el is indultunk közös akaratunk szerint. Énekeljük el tehát a himnuszt!« C s a himnusz után mind*■ annyian, mind a harminc szövetkezeti gazda odament Szabópál Antalhoz, Kalmár Józsefhez, Rácz Jánoshoz és kezet szorítottak a közös akarat, az egységes elhatározás jegyében. Sok volt ebben a kézfogásban! A vezetők és a nép egybeforrott- Sága, bizalom és egyetértés, barátság és egymásratalálás. A kézfogás jegyében indultak el a felsővárosiak a közös cél felé, a szebb, boldogabb életet jelentő szocializmus felé, amelynek majd a pénteki közgyűlés lesz első hivatalos állomása. —is—os— kertben, egy nagy fa tövében falatoztak a kőművesek. Bogdán, az öreg szociáldemokrata kőműves Bartalist emlegette: — Kár azért az emberért. Nem volt rossz ember. Én már épp elég vállakozónál dolgoztam, de még ilyennél nem. A fiatal, hevesvérű, csillogó értelmű Kónya csípősen felelt: — Hagyjuk ezt, papa. Holtakról vagy jót, vagy semmit. — Mit tudsz te, mi, — zsörtölődött az öreg. — Ilyenek vagytok ti, mai fiatalok. Hát persze, titeket még nem táncoltatott meg az élet. Mit tudjátok ti, milyen a rossz gazda! Azt hiszed, mind olyan, mint Bartalis vo!t? Ez az ember szóbaállt a munkásaival. Hát melyik tette ezt meg kívüle, mi? Tudod te, milyen nagy szó ez? Kónya teleszájjal nevetett, vállat vont, nem válaszolt. Varjú, a halkszavú, középkorú szervezett munkás fel sem nézett a szalon- názásból, csak bökött egyet a fejével a levegőbe: — Fenegyerek volt a Bartalis úr. Én emlékszem, negyvenegyben kerültem a keze alá, hát nagyon tüzelt a háborúért, aztán most itt van ni... — Na igen, de mostanában már nem úgy gondolkozott, az csak a háború elején volt— fortyant fel Bogdán. — Mert azóta rájöttek az urak, hogy rossz lóra tettek — villant Kónya szeme. (Folytatjuk,) Másfélezer előadást tart ebben az évben megyénk termelőszövetkezeteiben a TIT Az ismeretterjesztő társulat Tolna megyei szakosztályai az elmúlt évben megyénk 276 termelőszövetkezetében tartottak ismeretterjesztő előadást. Az előadások száma 1250 volt. Hozzávetőlegesen százezer azoknak a szövetkezeti tagoknak a száma, akik a TIT előadásain részt vettek. Legnagyobb száma az agronómiái előadásoknak volt, de a megnövekedett érdeklődést és az érdeklődési kör kiszélesedését mutatja az, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett az egyéb tárgyú előadások száma is. Több mint száz közgazdasági, illetve nemzetközi I témájú előadás hangzott el 1960- ban, a földrajzi és biológiai előadások száma kétszáz volt. Vál- I tozatlanul nagy érdeklődés nyil- : vánult meg a pedagógiai előadások iránt, számuk. 191 volt, de j 91 filozófiai és 50 csillagászati előadást is tartottak a termelő- szövetkezetekben a TIT előadói, A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Tolna megyei szervezetének az idei programja jóval bőségesebb a tavalyinál. Még tovább kívánják javítani az előadások minőségét, de a mennyiséget is emelik. 1961-ben 1500 előadást tervez a TIT Tolna megyei termelőszövetkezetekben. Horváth József: ARANYKALITKA 17811862
