Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
IflU. január 1. TOLNA MEGYEI NEPttJSAG S SZILVESZTERI CALIPSO Az utolsó szilveszterük volt ez Amerika földjén. Két nap múlva behajóznak, úgy hírlik, a Távol-Keletre viszik a divíziót. Istentelenül remek újévi ajándék! Nem igaz? Ugyan, ne nyafogj, fiam, inkább nézd azt a nőt! Hol terem ilyen minden bokorban? Mi?!... Már csak a vetkőzőszám utolsó, nagy aktusa volt hátra, amikor Johny gyomrába beleütött a görcs. Azt hitte, menten elájul. Tom, egy másik katona és az asztaluknál ülő két nő vihogva nézték Johr.y görnyedezé- sét, sőt az egyik, a szőkehajú még oldalba is bökte a fiút, úgy nevetett. — Mi lel, fiúkám? Megártott a sztriptíz? Szilveszter volt, és idegölő calipsót játszott a zenekar. A másik nő, valaha szép, csillogó barna haja lehetett, Tom éllát birizgálta, és a sok brandy- től esetiő-botló nyelvvel sugdosott az angyalbőrbe bújtatott katona fülébe. — My darling. mit bámulod úgy? Jobb sztriptízt csinálok én nekpd, ha akarod ... Igaza volt szegénynek, hiszen idegölő calipsót játszott a zenekar, és nem jó dolog az, ha olyan tökéletes szépségek rontják a katona-barát hölgyek-renoméját, mint amilyen Juddy is, a mulató első számú sztriptíz táncosnője. Az egymásra torlódott asztaloknál ’ pezsgett-bizsergett az élet, és mire hajnali három lett, és már elfelejtették az új esztendőt köszöntő éjféli nuszikat is — véglegesen kialakult a párok aznapi elrendeződése, A zenekar egyre csak calipsót játszott, a sztriptiz-sztár eltűnt, Johny pedig hétrét görnyedve nyöszörgőit a suta széken, arcán hol pirosság, hol meg falfehérség ütközött. Tom dühbe gurult. — Mi lel, te ló? Az ördögnek jössz ide, ha olyan kényes a hasad?! — ő nem bírja azt. arm itt megy — motyogta Johny és azt is. hogy bemenne már szívesen a laktanyába ... De erre már a szőke szeme is szikrákat szórt. — Hát velem mi lesz? Azt hiszed, potyán kötöttem ki melletted ma este? Ha nem jössz velem, te bánod, de két dolcsit akkor is kinako'sz. kisanám. Johny nem ellenkezett. Od” - rdia a pénzt, jó, csak hagviák békén, mert iszonyúan felfordult a gyomra. Nem bíria az ilyesmit... Az állatok is különbek szerinte. Hiába duruzsolt a barnahaj i Tom fülébe, Johny kifakadását mégis me°hallotta. — Most aztán elég volt! Tűnj el! Unom az örökös nyavalygá- sod, hogy nem így képzelted, meg nem találod a helyed. Hát men.i vissza, ahonnan jöttél! Johny alig tudta kinyögni, hogy nem olyan könnyű dolog az. Ebbe az egészbe csak bele- dögleni lehet. — Idióta! — röhögött Tom. — Micsoda nő teszi le melléd a szoknyáját, té meg émelyegsz, mint egy kamasz. Térj már észre, vagy tényleg elment az gC'T-'rí ? Johny lassan mégis jobban érezte már magát, közben egyre zuhogott az idegölő calipso. Elment az eszem? Mostanában jött meg inkább! Az a baj, hogy csak mostanában ... ö ezelőtt nem is gondolt ilyesmire, de most egyre-másra összejönnek a dolgok. Ami meg tegnap történt... Nem, azt nem lehet elmondani még Tómnak sem, aki ugyan nem barátin, csak együtt szöktek ki. még ötvenhat novemberiben, és azóta eeyütt kóborolnak a világban. Illetve csak kóboroltak mert amióta a jenkik mundérját felhúzta oda mennek, ahová viszik őket... Gyönyörű új esztendő, veszettül gyönyörű!... Ami meg az este történt, az elég volt egy életre. A calipso egyre zavarosabb hullámodban örvénylett az asztalok között, a köralakú táncparketten erotikus keringőket látszottak a szer pentinbe gabalyodott emberek. Johnv mondia. beszél, gondolkozik, megint beszél, s a másik három már osak őrá figyelt. Olginok hívták, a menyasszonya volt. Azzal hagyta otthon, ő. Jancsi. ko<rv ha maid fr neki. utána jön. Már Ausztriából írt égi' lmot, da Olgi nem végszóit. Ezt seho^v sem értette, nyomozóit utána mindenütt, majd nagvsokára. talán egv év is eltoU már. amikor meghallotta. hozy Olgi is kijött, de a Petrás Karcsival, az otthoni fociccmat centerével, aki már r£i*Pbben oonno'T0t+'> a szelét Olgi szoknyáin körül. Ennek két éve. va“v több is valamivel . . . Akkor verölte Öleit ,'»sic"li P7 pc-nédői. dn a szivéből is. Aztán későhh ráiött. hosv nem sikerült kitörölő! sem az e^hő1, sem a szívéből, mert nagvon szerette. Azóta mindennap Olgi ra eopönlt, — í'z iött a tegnap este... A szilveszteri ca'"so még összébb r-ése’te a párokat. — A főutcán őmel get t — mondta e"yre idegesebben Johnv —. rpzpn-ptfn a kír?kofo- k"t áq elgondolt0: ha most 0'°i itt lenne, vagv ha — istenem! — otthon lennének, mit is venpo peVi? T.t; cn-órjef rni Az egyik kirakat előtt sokáig álldogált. Lehet, hogy ő akkor félpráig is nézelődött ott, amikor megérezte, hogy egy nő áll mögötte. Még félre is húzódott kicsit. .. A nő is félrehúzódott. Aztán szorosan melléje lépett. Megfogta a kezét. — One dollár ... egy dollár ... ahogy kívánod, my boy... fiúkám. Váratlanul érte a dolog, csak meresztette a szemét a nőre, és ... (Tovább őrjöngött a calipso...) — Nem volt egy dolcsid se, mi? — kacagott nagyot a szőke. hiszen egyre jobban tetszett neki ez a gyámoltalan kisketo- na. akitől már nem is kérne két dollárt, esetleg csak egyet, hiszen olyan jópofa, szegény, ahogysírja itt a bánatát... Johny iszonyút csapott az asztalra. a népv brandys pohár olyan vitustáncot járt a csillogó üveglapon, mintha földrengés remeutette volna meg az egá°z mulatót. Hát nem értik? Olgi volt az a nő! Olgi!! Megdermedve bámult egymásra a másik három, csak a zenek°r kevert* tovább a megveszett calinsőt. A szőke tért először* magához, lehúzta a maradók bran- dyt és Johnv arcát simogatva teli szájjal kacagott. — Legalább t*’dod most m- r. hogy milyen lett volna, mint feleség ... . , Ami ezután következett sűrűsödött az e«vet’°n ha. Johny k°ria e’őrr’enoy ökle megvillant a r>~r~Cm*»ími neonfényben. és a czőke lezuhant az asztal mellé. A calipso hnH-'m-l verődte’', és fah-lan erével ostromolták a tarka mennyezetet. Hainzli réévkor m'r nnip- don’-i elfelejtett* a mentőautó szirénájának yi üoa'sát. és a°t j*. körív a r’° d ő0utÓTra! Ó°Vo'’ő rendőrök hogyan tn°"keH*k lefelé a naraneeezrnű fényben tündöklő teremből egy síró jenki-katonát. Reggelre hamur°ürke vo’t az ég. és a hainaler ilag méz sokáig pislogott odafenn rvnlh.n azt keresné mer**0, hol i°bet r” a szegény fiú, aki maga sem tudta talán, hogy jutott idáig... Uj esztendő első napja vo’t. Este, a mulatóban. in’*° fe’k*- gött a szaxofon, a szőke már egv tengerészt karolt, és hömpölygőit, crvénylett a szilveszteri calipso. Sass Ervin A MAGUNK EREJÉBŐL. Munkához láttak a szekszárdi termelőszövetkezetek előkészítő bizottságai Az 19G0-as esztendő utolsó napjaiban a szokottnál nagyobb volt a forgalom a városi tanácsnál. A közös gazdálkodás útjára lépett városi parasztok képviselői tanácskoztak a párt és az állam városi vezetőivel. Csütörtökön délután az alsóvárosi szövetkezeti gazdák 24 tagú küldöttsége tartott megbeszélést a város vezetőivel. A nagy kérdés itt is, mint az Újvárosban és a Felsővárosban, az volt, hogyan tovább: lesz-e a közeli napokban alakuló alsóvárosi termelőszövetkezetnek központi székháza, hol alakítják ki a közös gazdaság határát, mikor és hogyan fogjanak hozzá a közös állatállomány kialakításához, lesz nek-e szakemberek, akik segítenek kidolgozni a termelési terveket és így tovább. Először Szabónál Antal, a városi pártbizottság titkára ismertette a város vezetőinek elképzelését arról, hogy hár.y termelő- szövetkezet legyen. — Az újvárosi tsz-tagok képviselőivel megállapodtunk abban, hogy ők zömmel a meglévő Béke Tsz-hez csatlakoznak, mert itt vannak gazdasági épületek. Ajánljuk, hogy alakítsanak maguknak az alsóvárosiak is külön közös gazdaságot. De ésszerűnek tartanánk azt. is, hogy a meglévő szőlőhegyi Szabadság Tsz-hez csatlakozzanak. A felsővárosiaknak szintén javasoljuk egy új tsz alakítását. Tudniillik, ha három tsz lesz a városban, akkor is közel 3000 holdja lesz egy-egy gazdaságnak — mondotta a többi között Szabópál Antal. Mindenki egyetértéssel fogadta a városi pártbizottság titkárának azt a bejelentését, hogy az alsóvárosi szövetkezeti gazdák rendelkezésére bocsátják azt az épületet, ahol jelenleg a könyvtár van. Itt lehet a szövetkezet központi irodája, tanácskozó terme és berendezhetnek klubhelyiséget is. — Ami a határrészek kialakítását illeti, arról ma még biztosat mondani nem tudunk. Hiszen közismert, hogy sok olyan szekszárdi gazda van, akinek a fö’d- je egyik, vagy másik szomszédos község közigazgatása alá esik. Az öcsénvi határban van csak 1(KI hold föld, amit szekszárdiak, tú’- nyomósészt a’sóváro'i gazdák munkálnak, az ő tulajdonukat képezi. Hasonló a helyzet Mözzsel és öcsénnyel is — válaszolt Esztert Jánosnak Kalmár József, a városi tanács elnöke. — A nagyüzemi gazdálkodás elképzelhetetlen már a kezdet kezdetén gépek nélkül. Nekünk is traktorok kellenek, ha lehet, már holnap. Tudjuk, hogy az állam pénztára nem kimeríthetetlen, mindenre nem kaphatunk azonnal hitelt. Ezért az a javaslatom, hogy mi, alsóvárosi gazdák, a pinceszövetkezettől, meg a földművesszövetkezettől járó jutalékból gépeket vegyünk. Én a nekem járó összeget már most felajánlom erre a célra — emelkedett szólásra Tam József. — Ezt a magam részéről csak helyeselni tudom. Nekem is az a véleményem, hogy a magunk erejéből teremtsük meg közös gazdaságunk alapjait. Ha arról lesz szó, én külön is adok a szövetkezetnek pénzt traktorvásárlásra. Ha lehet, akkor hitelt ne nagyon vegyünk fel, mert tartozni nem jó — mondotta el véleményét H. Szabó Gábor. Készülnek a zárszámadásra Tarr Viktor, a kurdi Uj Élet Tsz elnöke, Faggyas Józsefné főkönyvelő, Müller Katalin és Végh Jánosné adminisztrátorok a zárszámadási elszámolással kapcsolatban tartanak megbeszélést. A zárszámadás előkészületeihez tartozik a év végi leltározás is. A le! tál-készítők a termelőszövetkezet minden tulajdonát számba- veszik. Újévi nyilatkozatok Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára: — Bizalzodással tekintek a következő esztendő elé. Bízom abban, hogy békés körülmények közölt, eredményesen dolgozhatunk majd orszán építő nagy feladataink megoldása érdekében. A Hazafias Népfrontra igen komoly feladatok hárulnak a következő esztendőben. Szükséges, hogy a Haza- fics Népfront községi bizottságai a gazdasági termelőmunkát állítsák munkájuk középpontjába. Minden eszközzel igyekszünk elérni többek között, Eszteri János, Budai Mátyás és Simon József arról beszélt, hogy amíg a szövetkezet hivatalosan nem alakul meg, addig is intézzék el, amit lehet. Mérjék fel, hogy mennyi jószágot visznek a közösbe, mennyi takarmányra lesz szükség újig, mennyi gépet tudnak vásárolni és kérjenek fel szakembereket, akik segítenek kidolgozni az üzem terveit. Javaslatukra hivatalosan is kimondták, Jiogy megalakult az alsóvárosi termelőszövetkezet előkészítő bizottsága, amelynek elnöke ifi. Heimann Lajos. A 24 tagú előkészítő bizottságon belül három albizottságot hoztak létre. Az albizottságok hétfőn megkezdik a munkát. Az üzemszervezéssel kapcsolatos szakmai tanácsadásra a Palánki Tangazdaság jelenlévő igazgatóját, Mártonfai Dénest kérték meg, aki nemcsak a maga, hanem az iskola tanári kara nevében ezt megígéri?. Úgy lesz teljes a kép, ha elmondjuk, megalakult a termelő- szövetkezet előkészítő bizottsága aa Újvárosban, meg a Felsővárosban is. Mindhárom megbeszélésen az elmondottakhoz hasonlókban állapodtak meg a szekszárdi gazdák képviselői. tehogy n szövetkezet ügye az egész község ügye legyen. Mindez szoros kapcsolatban áll a békéért folytatott küzdelmünkkel. Abból az elvből indulunk ki, hogy nem elég csak a békét óhajtani, hanem azért tenni, cselekedni is kell és mi elsősorban orsíágépííő nagy feladataink megoldásával tehetünk sokat a békéért. Széles-i körű felvilágosító munkát végzünk, hogy egyre többen győződjenek' meg arról: a mi béke- harcunk elválaszthatatlan az afrikai, ázsiai országok szabadság küzdelmeitől. Varga István, a paksi járási tanács vb-elnöke: — Elsősorban nem valami nagyösszegű állami beruházást várok a következő esztendőre, mert hiszen szem előtt kell tartani népgazdaságunk teherbíró képességét. Főként a helyi lehetőségeket akarjuk fokozottabban kihasználni és e téren kell nagy előrehaladásra számítanunk. A jelenlegi feltételekből következtetve bízom abban, hogy járásunk minden községe termelőszövetkezeti község lesz az 1961-es esztendőben és őszre már mindenfelé összefüggő, nagy táblákon gazdálkodhat majd a parasztság. Takács Mihályné, a Nőtanács megyei titkára: — Elsősorban azt várom az új esztendőtől, hogy megyénk asszonyai, leányai még az ideinél is nagyobb lelkesedéssel, eredménnyel vegyék ki részüket a termelőmunkából. Elsősorban a termelőszövetkezet asz- szonyaitól, leányaitól kell nagyobb odaadást, lelkesedést várnunk, mert a közös gazdaságok, megszilárdítása ezt megkívánja. Az illetékes szervektől pedig azt. várjuk, hogy minél több olyan háztartási gépet, eszközt hozzanak forgalomba, amelyekkel a dolgozó asszonyok megkönnyítaz. o&hani^munltáisaí. • V/«ÖHí*
