Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-31 / 26. szám
Meiiiv* Ecetei Pécs... tsz. ^.Zz'V ;Q VILÁG PROLETÁRJAI, EG YES ÜT. JETEK? /tCMMA4M> ii mi irw ............... in ...................... ■■ BR____________ — - —..............-WH-«,, M AGYAR .SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kedd 1961. január 31. XI. évfolyam 26. szám ARA: 50 FILLER J SZÁMVETÉS Tavaly 57 millió forintot fordítottak kösségfejlesxtésre Tolna megyében »1958—60-ban a magyar dolgozók jelentős sikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében, a szocialista termelési viszonyok kiterjesztésében, az életszínvonal emelésében. Mindezekben túlszárnyalták a hároméves tervben kitűzött célokat«. — E szavakkal kezdődik a vasárnapi lapoknak kétségtelenül legérdekfeszítőbb »olvasmánya«, a Központi Statisztikai Hivatalnak a hároméves tervről szóló jelentése. Jól dolgoztunk az elmúlt három esztendő alatt, büszkeséggel és bizakodással tölt el minden magyar dolgozót a jelentés, a három év számvetése. Arról tanúskodik, hogy az ellenforradalom leverése után helyes irányban haladtunk előre gazdasági téren is. Az emberi tevékenység legfontosabb területén, az anyagi termelésben megállta helyét népünk. A termelésben elért sikerek biztosították az életszínvonalnak egyenletes, megalapozott növelését. A tízmillió magyar — a jelentés első adatai számolnak be arról, hogy az., ország lakosságának száma 1960. júliusában elérte, és túlhaladta a 10 millió főt — jobban él, mint történelme folyamán bármikor. Nehéz lenne »rangsort« felállítani a Központi Statisztikai Hivatal jelentésének mintegy két- háromszáz számadata közt, valamennyinek megvan a jelentősége. Azoknak is, amelyek mennyiségi változást tükröznek és a korábbi évek jelentéseiben is rendszerint szerepeltek, de nem kisebb figyelmet érdemelnek a népgazdaság fejlődésében, az életszínvonal alakulásában végbement minőségi változást jellemző adatok sem. Iparunk csaknem kétszeresen teljesítette túl a termelés növelésének tervét, a három évre tervezett 22 százalékkal szemben 40 százalékkal nőtt az ipari termelés. A mezőgazdaság 11—12 százalékkal termelt többet, mint az előző három év átlaga. Pedig a mezőgazdasági termelés ilyen alakulásában csak részben hatott a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. — Az elmúlt három évben ment végbe lényegében a szocialista átalakulás a mezőgazdaságban. — Ez a fölény teljes mértékben csak az elkövetkező években juthat érvényre. A nemzeti jövedelem a tervezett 13 százalékkal szemben húsz százalékkal nőtt. Az iparban a munka termelékenységének növekedése is túlszárnyalta az előirányzatot. Többet építettünk, több beruházást végeztünk el a tervezettnél. Húszezer család jutott terven felül új lakáshoz. Tíz-tizenegy százalékos reálbérnövekedésről számol be a jelentés. Igen érdekesek a lakosság fogyasztásának alakulásáról szóló adatok. Csalhatatlan jele az élet- színvonal növekedésének az, amikor az élelmiszereknél az élettani szempontból értékesebb cikkek fogyasztása nagyobb mértékben nő, mint az egyéb élelmiszereké, az iparcikkek forgalmának növekedése megelőzi az élelmicikkekét. Tucatnyi adat mutatja ezt a tendenciát. Egy-két példa: A három esztendő alatt 345 ezer mosógép került forgalomba, tehát — négy főt számítva átlagosan egy családra — minden hetedik család vásárolt mosógépet. Az elmúlt évben közel két és fél- szerannyi bútort vásárolt a lakosság, mint 1957-ben. Számos olyan átlát is van a jelentésben, amelyekkel korábban nem találkoztunk és amelyek inkább a népgazdaságban végbement átalakulás minőségi jellemzői. A beruházások anyagi-műszaki összetételének megváltozására mutat, hogy 1958-tól 1960-ig egyharmaddal nőtt a termelés növelésére, műszaki színvonalára közvetlen hatást gyakorló gépi beruházások aránya. Tovább javult, illetve alakult kedvező irányban iparunk szerkezete. — Nőtt a nehézipar súlya az egész iparban, a műszaki haladás szempontjából döntő szerepet betöltő gépipar és vegyipar részesedése is nagyobb, mint az előző években. Sikerrel valósítjuk meg a fűtőanyaggazdálkodás megjavítására kitűzött célokat, a népgazdaság fűtőanyagellátásában egyre nagyobb a jelentősége a szénnél sokkal kedvezőbb hatásfokkal tüzelhető kőolajnak és földgáznak. Uj- iparágaknak vetettük meg az alapját, új gyártmányok egész sorát vezettük be a hároméves terv időszaka alatt. Iparunk megkezdte a PVC műanyag és szintetikus műszál alapanyagainak gyártását, a televíziókészülékek gyártását, egy sor újfajta ruházati cikk tömeges termelését. A mezőgazdaság gépállományának megkétszereződése. 137 ezer öreg termelőszövetkezeti tag nyugdíjban való részesítése, a po-1 litechníkai oktatás bevezetése az ' általános és középiskolákban. | olyan eredmények, amelyek első j ízben szerepelnek ilyen több évet j átfogó statisztikai jelentésben Első ízben olvashatunk számokat I a keresetek alakulásáról is. örvendetes tény, hogy 1957-hez viszonyítva csaknem felére csökkent a havi 1000 forint alatt keresők aránya, viszont másfélszer többen keresnek havonta kétezer forint fölött, mint három évvel ezelőtt. Sikereinkről, eredményeinkről számol be a tervjelentés. De nem hallgatja el a hibákat sem. Mert nem minden területen valósítottuk meg a három évvel ezelőtt kitűzött célokat. Bár a termelékenység nagyobb arányban nőtt a tervezettnél, a termelés felfutásának alig több, mint felét biztosítottuk csak a termelékenység növelésével. Nem áll arányban a termelékenység növekedése a meglévő lehetőségekkel. Nem sikerült lényeges haladást elérni a beruházások kivitelezési idejének megrövidítésénél, az építkezések nagy részének kivitelezési ideje meghaladja azt, ami műszakilag indokolt lenne. Nem teljesítette több feladatát az építőipar. Bár az iparban javult a vezetés színvonala, de még itt is sok a tennivaló. Végül néhány szót arról, amiről nem beszél a jelentés, de ami következik a számadatokból. — Egészségtelen szokás nálunk az »alátervezés« a lehetőségek jó részének figyelembe nem vétele. Nem mozgósíthat eléggé az olyan terv, aminek legfontosabb mutatóit akár másfélszeresen is túl lehet teljesíteni;. Megalapozottabb tervezéssel minden bizonnyal még nagyobbak lehetnének az eredmények. A tervjelentés — bevezető szavaiban — a magyar dolgozók sikereiről beszél. Büszkék lehetünk az eredményekre, de nem megelégedettek. Az elkövetkezendő évek mutatják majd meg, hogy még többre is képesek vagyunk. «. M A megyei tanács községfejlesztési csoportja összesítette az elmúlt évi községfejlesztési adatokat és értékelte az eredményeket. Az összesítésből mindeneic- előtt kiderült, hogy Tolna megyében még egy évben sem volt ilyen széleskörű községfejleszté- s munka, mint 1960-ban. 1955ben mindössze 4 millió forintot fordítottak községfejlesztési célok ra Tolna megyében. Ettől kezd- vi minden évben növekedett a felhasznált összeg. 1956-ban 6 millió. 1957-ben 9 millió. 1958-ban 20 millió, 1959-ben pedig 47 millió forint volt Tolna megyében a községfejlesztési célokra fordított összeg. Tavaly pedig már több mint 57 millió forintot fizettek ki a tanácsok a községfejlesztési alánból a különböző közérdekű feladatok megvalósí- tásár^. 1955. óta tehát tizenötszörösére növekedett a községfejlesztési célokra fordított pénzösszeg. Ebből csaknem 4 millió forint volt a társadalmi munka értéke és igen jelentős értékű, úgynevezett helyi anyagot használtak fel. Az előirányzott társadalmi munka és helyi anvagfelha=ználási tervet túl!eí;os.ítoíte-megyénk. Az. összkiadás tervteliesíiése meghaladta a 92 százalékot. A járások és a város eredménye a községfejlesztési terv teljesítésében a következő: 1. Szckszárd város 99.5 százalékos, 2. Dombóvári járás 97,4 százalékos, 3. Szekszárdi járás 95,8 százalékos, 4. Bony hadi járás 95.2 százalékos, 5. Tamási járás 89 százalékos. 6. Paksi járás 86,6 százalékos és 7. Gyönki járás 83 százalékos teljesítésével. A községfejlesztés terén elért eredmények azért is jelentősek, mert az elmúlt évben megyénk területén, kilenc község kivételével, mindenütt termelőszövetkezeti gazdálkodást folytatott a parasztság. A megye összefogásában tehát már a szövetkezeti parasztságnak volt oroszlánrésze. A több mint 57 millió forintból többek között 78 kilométer hosszú járdát építettek. Ez azt jelenti, hogy a 6-os műút mentén, Szekszárdiéi Pécsig 1 méter széles szilárdburkolatú járdát építhettek volna és ezenkívül még „egy kis” tartalék is maradt volna. A villanyhálózatot 34 kilométerrel bővítették. Mindez főként az újonnan épített lakótelepeket érintette. Ugyanis szinte minden községben épült az elmúlt évek során új utca, utcarész, ahol eddig nem volt járda és villany. A tanácsok fő feladatuknak tartották e problémák megoldását. A megye hat új autóbusz-váróteremmel gazdagodott. Ezek kő zül a legszebb a hőgyészi, amely egészen modem terv alapján épült meg. Autóbusz-váróterem épült Dombóvárott, Kétyen, Zom tón, Cikón és Tévéién. Ezeket ugyancsak nagy örömmel fogadta a lakosság, mivel az utazók régi kívánsága volt a váróterem. A helyi utak, hidak, járdák javítására és építésére közel 17 millió forintot fordítottak megyénkben. Mintegy 16 millió forintot fizettek ki a megye tanácsi szervei a vízellátás megjavítása érdekében. Tehát igen nagy gondot fordítottak tavaly ennek a régi problémának a megoktésáf-a. Több községben, Dombóvárott, Simon- tornyán, Bátaszéken, Sárszentlő- rincen, Tolnanémediben és Bony- hádon befejeződött a vízmű építése. A munkálatokat mindenütt megkezdték már az előző évben. Tavaly 65 kilométer hosszú vízvezetéket adtak át rendeltetésének. Ezenkívül több községben, így Bátán, Döbröközön, Ozorán és Regölyben hozzákezdtek a vízmű építési munkálataihoz, néhány községben pedig most kezdik meg a vízmű építését. A vízmű építési költségei igen magasak. A dombóvári és bonyhádi vízmű például 6—6 millió forintba került. A bátaszéki vízmű építési költségei elérték a 4 es félmillió forintot. A nagy ősz- szeget nem tudták volna előteremteni egy-két év alatt a községié jlesztési hozzájárulásból, ezért legtöbb helyen vízgazdálkodási társulást alakítottak. A hazes telektulajdonosok arányosan elosztva többévi részletben fizetik ki a vízmű költségeit, amelyre az OTP hitelt folyósított a társulásoknak. Tolnán és Pakson a közelmúltban alakult meg a vízgazdálkodási társulás. Gyünkön egy mélyfúratú kutat létesítettek 460 000 forintos költséggel a -községféitesztési alapból. Az egcszségügí’i viszonyok javítása érdekében a tanácsok tavaly öt új orvoslakást léteA Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az idén is jelentős tevékenységet fejt ki a mezőgazdasági létesítmények építésében. A vállalat az idén sokkal több munkát végez a termelőszövetkezeteknek, mint a múlt évi volt. Az előzetes tervek szerint harmincnégy termelőszövetkezetben építenek száz férőhelyes tehénistállót. öt termelőszövetkezetnek csibenevelőt készítenek. Tizenhárom termelőszövetkezetben vízvezeték-hálózatot építenek. Az építő vállalat dolgozói már megkezdték az 1961. évi munkák Bensőséges ünnepre került sor pénteken Bátaszéken. Kettős névadó ünnepséget rendeztek a község párt-, állami és tömegszervezetei, valamint a termelőszövetkezet. Ekkor adtak nevet ünnepélyes keretek között Székely Kálmán és felesége, Kulcsár István és felesége lányának, illetve fiáogk. sítettek. Közel 2 millió forint értékben. Megépült tavaly községfejlesztési alapból Bogyiszlón egy egészségház, Bölcskén pedig megkezdték egy orvos-lakás és egészségház építését. Nagy gondot fordítottak az általános iskolák fejlesztésére. Tizenegy általános iskolai tantermet létesítettek, több mint 2 millió forintos költséggel. Közel 7000 kötet könyvet vásároltak a községi könyvtárak részére. Nagyon sok tanács vásárolt televíziós-készüléket — összesen huszonötöt Kurdon, Szakcson, Pusztahencsén és Faddon új, kor szerű művelődési otthont építettek. A költségek túlnyomó részét községfejlesztési alapból fedezték. A múlt évi eredmények értékelésével egy időben megkezdődött az idei községfejlesztési munkára való felkészülés. Még igen sok tennivaló van a községekben és a tanácsok az idei évben is nagy erőfeszítéseket tesznek azok megoldása érdekében. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai mindenütt elkészítették az idei évre a községfejlesztési javaslatokat. A következő hónapban pedig mindenütt ülést tart a községi tanács, amelyen megvitatja j és jóváhagyja a községfejlesztési , tervet. 1 B. F. előkészítését. Készülnek a sza- kályi, bikácsi és tolnanémedi iskola építésére is. Ezenkívül még az idén tíz községben iskolákat és óvodákat újítanak fel. Befejezik a dunaföldvári szálloda újjáépítését. Az idén Pincehelyen és Tolnán SZTK rendelőintézet építését kezdik meg a vállalat szakemberei. 1961-ben továbbra is egyik legfontosabb feladata a vállalatnak a lakásépítés. A tervek szerint 1961-ben száznegyven lakást adnak át Szekszárdon. Az ünnepélyes alkalomra a feldíszített termelőszövetkezti klubot zsúfolásig megtöltötték a meghívottak és az érdeklődők. A hivatalos aktus után sorba köszöntötték az úttörők, a KISZ- fiatalok és a társadalmi szervek képviselői az ünnepeiteket. Ezután elhalmozták őket ajándékaikkal. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ez évi terveiből Gépeket vásárol a döbröközi Zöld Mező Tsz A döbröközi Zöld Mező Termelőszövetkezet tagsága komoly célt tűzött ki; azt, hogy a nehezebb munkák elvégzésére gépedet helyeznek üzembe, a lehetőség szerint kiküszöbölik a kézi erőt. Az alig egyéves termelőszövetkezet már az elmúlt évben három Zetort vásárolt. Az elmúlt esztendő sikeres gazdálkodása újabb gépek vásárlását tette lehetővé a döbröközieknek. A közeli napokban újabb négy Szuper-Ze- tort és egy Mauwulf traktort vásárolnak a hozzájuk való rpur kagépekkel együtt. A szállítást kát, a kaszálást, növényápolást - és részben a talajmunkákat - saját gépeikkel végzik. De gäbe nafúvó berendezést, kazalozókí is vásárolnak — ezzel lényegi ben a nehezebb munka alól mer tesíteni tudják az embereket. A gépvásárláshoz 250 000 forir tot a tagság adott össze hozzá járulásként — holdanként 150 fc rintot —, az áruértékesítési tér túlteljesítése pedig 260 000 fc rintot eredményezett. Kettős névadó ünnepség Bátaszéken
