Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

1961. január 28. TOLNA MEGYEI NÉPtJSÁG s „GAZDAGODJANAK FÖLDJEINK” Mezőgazdasági előadások a bonyhádi járásban A Hazafias Népfront Gyönki Járási Bizottsága az elmúlt na­pokban járási tanácskozást tar­tott a »Gazdagodjanak földjeink« országos mozgalom beindításával kapcsolatban. Erre a tanácsko­zásra meghívtuk a termelőszövet­kezetek mezőgazdászait, több el­nököt. ezüstkalászos tanfolyamok vezetőit, a községi népfront-bi- zotságok elnökeit és a tömegszer­vezetek képviselőit. A tanácsko­zásnak az volt a célja, hogy ki­kérjük a különböző társadalmi szervek, és gazdasági vezetők vé­leményét a mozgalom beindítá­sával kapcsolatban és egyben a járásban minden erőt mozgósít­sunk a mozgalom sikere érdeké­ben. MIT KELL TUDNUNK ERRŐL A MOZGALOMRÓL? Járásunkban sok tennivaló van a termelőszövetkezeti földeken, a talajerő utánpótlása terén. A mozgalom keretében segítséget kívánunk adni különböző szak­mai kezdeményezésekkel, kísér­letek beállításával a talajerő után­pótlásához. Segíteni kívánjuk a termelőszövetkezeteket a helyes istállótrágya-kezelésben, a zöld- trágyázási lehetőségek kihaszná­lásában, a mezőgazdasági és me­zőgazdaságon kívüli hulladék- | anyagok hasznosításában, a ta'aj termékenységének fokozása érde­kében. Egyben segíteni kívánjuk a talajerózió elleni küzdelmet. A mozgalom különböző egészség­ügyi és üzemszervezési tenniva­lókat is tartalmaz. Ezen a járási tanácskozáson a vitaindító előadást dr. Piukovics József, a szakadáti Aranykalász Tsz mezőgazdásza tartotta. Az előadásból kitűnt, hogy a gyönki járásban évente 28 000 vagon is­tállótrágyára lenne szükség és csupán 12 000 vagon áll rendelke­zésre. így a talajerő visszapótlás mindössze 42 százalékos. E MOZGALOM BEINDÍTÁSA szoros kapcsolatban áll a második ötéves terv célkitűzéseivel, mert járásunkban, mint termelőszö­vetkezeti járásban ezáltal is nagy segítséget tudunk nyújtani a magasabb terméshozamok el­éréséhez és a termelőszövetkeze­tek megszilárdításához. A helyes és szakszerű istálló- trágya-kezelés mellett évente a jelenleginél legalább 4000 vagon­nal több nitrogénben gazdag szer­ves trágyához juthatnánk. A zöld- trágyázás adta lehetőségek maxi­mális kihasználásával tovább tud­ni \ enyhíteni a szervestrágya- hiányt. Felvetődött egy járási szervestrágya vállalat létrehozá­sának és működtetésének gondo­lata. Ez a különböző hulladék­anyagok komposztálásával és fe- I káítrágya készítésével nagyban hozzájárulna a szervestrégva- szükséglet biztosításához. Iey megközelíthetően biztosítani tud­nánk a járás területére a szüksé­ges szervestrágya-mennyiséget. A beszámoló nagy érdeklődést váltott ki. s utána sokan felszó­laltak. A felszólalók több, HASZNOS. ÉS MEGVALÓSÍT­HATÓ JAVASLATOT TETTEK és valamennyien felajánlották szakmai tudásukat, segítségüket a felvetett probléma megoldásá­hoz. Az elhangzott javaslatok alapján két bizottságot hoztunk létre. Az egyik a talajerőgazdál­kodási bizottság, a másik rét- és legelőjavítási bizottság. Mindkét bizottságnak az a célja, hogy a termelőszövetkezetekben felmérje a lehetőségeket és a termelőszö­vetkezetek vezetőivel, a Hazafias Népfront-bizottságokkal karöltve megtegye a szükséges intézke­déseket. Felvetődött egy trágyamestere­ket képző tanfolyam szervezésé­nek gondolata is. Ez igen szüksé­ges lenne ahhoz, hogy a helyes trágyakezelés által naey mennyi­ségű tápanyagot menthessünk meg földjeink számára. Ezenkí­vül sok egyéb javaslat hangzott el és mind azt a célt szolgálja, hogy járásunkban a rendelkezésre álló erők öss7pfon««rval fokozni tud­juk szántóföldjeink tápanyag tar­talmát. Megkezdődött a javaslatok fel­dolgozása és azok gyakorlati mag­valósítása is folyamatban van. MawvaH Béla, a Hazafias Népfront Gyönki Járási titkára Érdekes, újszerű állattenyész­tési szakelőadás volt Aparhanton, Kétyen és Kisdorogon. J. Hor­váth László tudományos kutató, a »Vidám sertéstenyésztés« a »Vidám-rajzos szarvasmarha­tenyésztés«, a »Vidám-rajzos juh­tenyésztés« és a »Malacnevelés« című népszerű szakkönyvek író­ja látogatott le a bonyhádi já­rásba, hogy átadja tudását, ta­pasztalatait az állattenyésztési szakembereknek, dolgozóknak. Mint követendő jó példáról kell megemlékeznünk arról, hogy egy országoshírű szakember, az egyik legnépszerűbb szakíró »nem volt pontos«, mert bár az aparhanti előadását 25-én este 6-ra hirdet­ték, J. Horváth László már kora délután megérkezett, hogy meg­tekintse a Búzavirág Tsz szarvas­marha törzstenyészetét, hasznos gyakorlati tanácsokat adhasson a tsz állattenyésztési szakemberei­nek, dolgozóinak. Elismeréssel szólt a Búzavirág eddigi eredményeiről, s az állat- tenyésztők munkájáról, miután tüzetesen tájékozódott a tsz ál­lattenyésztésének fejlődéséről, s az állattenyésztésben dolgozók munkamódszereiről. A dicséret­nek meg is volt az alapja, mert a nyolcéves tsz-ben a takarmány­előkészítést, tárolást, az egységes állatállomány kialakítását, gon­dozását és az állategészségügyi feladatokat is szakszerűen, gon­dosan és eredményesen oldják meg. A neves szakember a láto­gatás után tömören így foglalta össze véleményét: sok tsz-ben, állami gazdaságban láttam ki­elégítő állattartást, de kevés he­lyen láttam ilyen alapos te­nyésztői munkát. Az eredményes módszerek mellett persze megtárgyalták a meglevő hiányosságok megszün­tetésének leggyorsabb, leggazda­ságosabb módszereit is: az egye­di takarmányozás bevezetése ré­vén a tejtermelés növelését, az itatásos borjúnevelés fokozatos bevezetését, s az egyöntetű szarvasmarha-állomány fejlesz­tésének feltételeit. A fejlődésnek fninden alapja megvan, hiszen az állomány valamennyi egyede a tagok által bevitt bonyhádi táj­fajta tehenekre alapozva a tsz saját nevelése. Az esti előadáson, amely telt ház előtt hangzott el, J. Horváth László azon a közérthető, vilá­gos nyelven ismertette a szarvas­marha- és sertéstenyésztés sok csínját-binját, mondta el hasznos gyakorlati tanácsait, amelyen népszerű könyveit írta. Színesí­tette előadását könyvei illusztrá­tora, Füzesi Árpád grafikus mű­vész ötletes, színes rajzainak be­mutatása, melyek szórakoztató, mégis szakszerű megoldásai mel­lett összefoglalták és még in­kább bevésték a hallgatók emlé­kezetébe az elhangzott szakmai tudnivalókat. Hasonló sikerrel találkozott 26-án Kétyen, 27-én Kisdorogon is J. Horváth László az állatte­nyésztési dolgozókkal, szakköny­veinek olvasóival. Előadása előtt Kétyen és Kisdorogon is a helyi termelőszövetkezet istállóiban tartott szemlét és adott megszív­lelendő jótanácsokat. Kiváló ízelítő volt ez a három író-olvasó találkozó a februári Mezőgazdasági Könyv Hónap előtt. Szívből kívánjuk az elő­adások rendezőinek, a Megyei Könyvtárnak és a Mezőgazdasági Kiadónak, hogy megyénkben és országszerte még sok hasonló, eredményes mezőgazdasági elő­adással segítsék elő az új öt­éves terv egyik igen fontos cél­kitűzését, a termelékenységnek a szakmai tudás fejlesztésén alapu­ló növekedését. Erki Gyula Az élelmiszerboltok 80 százalékát önkiszolgálóvá, az iparcikküzletek 60 százalékát pedig gyorskiszolgálóvá alakítják át a következő öt esztendőben Esztendős tapasztalatok, for­galmi statisztikák és több mil­lió vásárló véleménye alapján határozta meg a belkereskedelem az új eladási formák jövőjét. Mint a minisztérium illetékesei elmondták, jelenleg 2500 új mód­szerrel dolgozó üzlet van hazánk­ban. Az új boltok forgalma csak­nem mindenütt megkétszerező­dött, csökkent a leltárhiány és a kereskedelmi dolgozók munkája is gazdaságosabbá vált. A következő öt évben, a fel­újítási és a hálózatfejlesztési ter­vek szerint az új üzletek 90 szá­zaléka már új rendszerű lesz, a régi boltok közül pedig csaknem mindegyiket átalakítják. 1985-ig az élelmiszerboltok 80 százaléká­ban bevezetik az önkiszolgálást, az iparcikküzletek és az áruhá­zak 60 százalékában pedig az önkiválasztást és a gyorskiszol­gálást. A régi üzlethelyiségek átépítését, átalakítását is terv­szerűbbé teszik. Ezután már nem fordulhat elő, hogy a keres­kedelmi vállalatok boltjaikat öt­letszerűen, indokolatlanul bezár­ják átalakítás miatt. A kereskedelem a jövőben fo­kozottan előnyben részesíti az új eladási formákat a vendéglátó- iparban is. A következő évek­ben épülő új vendéglátóipari egy­ségek közül már több lesz ön-, vagy gyorskiszolgáló rendszerű. Elsősorban az üzemi étkeztetés területén honosodik meg az ön- kiszolgálás. Bővül az extra méretű és a konfekció-ruha választék A tavalyinál 15 százalékkal több félkész ruha kerül az üzletekbe A kereskedelem az idén a ke­resett szintetikus árukból a ta­valyinál 15—20 százalékkal töb­bet kap az ipartól. A kedvelt műselyem és nylon fehérneműk­ből 20—30 százalékkal kerül több az üzletekbe. A ruházati boltok és az áruházak javítják a tré­ningruha-ellátást is. A tavalyinál több, főleg kis- és nagyméretű tréningruhát hoznak forgalomba. A fehérneműgyárak már az év elején több ízléses, új fazonú női fehérnemű gyártását kezdik meg. Ilyen lesz például a halásznad- rágos hálóruha és, a többféle színű hálókabát. Bővítik a női konfekcióruhák választékát. A tervek szerint pél­dául 20 százalékkal több kész kosztüm között válogathatnak, mint tavaly. Az elmúlt évinél több gyermekfelsőruházati cik­ket hoznak forgalomba. A tava­lyinál 25—30 százalékkal több fiúöltöny — és leánykaruha ke­rül az áruházak gyermekruháza­' tokba A vásárlóközönség kíván­ságára a tavalyinál mintegy 10— I 15 százalékkal több félkész ruhát is gyárt az ipar, közte férfi sportzakót, félkész nadrágot és a különböző fazonú férceit öltönyö­ket. 1961-ben új cikkekkel is bő­vül az áruházak választéka. Már tavasszal vásárolhat a közönség fémszálas divat kosztümszövete­ket, különböző tiszta gyapjút, csí­kos férfi szöveteket és ruhaszö­veteket, sötét és fekete színű bal- Jonkabátokat, újfajta olasz fazo­nú olcsó férfi félcipőket és gyer­mek ballerina-cipőket. Sokféle új női kalap is készül, velúr és me- lusin anyagokból. Jól fogadta a hideg telet a külföldi búzafajta A mezőgazdasági kutatómunka újabb területére terjedt ki a kis országok együttműködése, meg­kezdődtek az első hivatalos nem­zetközi fajta-kísérletek. A hét európai szocialista ország közös kísérlete során eddig a vizsgálat­ba vont különböző őszi búzákat vetették el. Hazánkban hat — az ország különböző vidékein el­helyezkedő — fajtakísérleti állo­máson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió 16 búzafajtájának magja került földbe. A hazai búzákat a köz­termesztésben eddig legjobban bevált bánkúti 2101 és a fertődi 293 képviseli. A kísérleti parcel­lákon az ősszel kikelt, fiatal nö­vények jó állapotban, megerősöd­ve fogadták a telet. A nemzetközi fajta-kísérletek­ben a búzán kívül további kilenc kapás-, takarmány- és kertészeti növény szerepel: ezeket tavasz- szal vetik el, ugyancsak a fajta­kísérleti állomások. 1XXXXXXXXXXXXXXXXXXX30C A lottó e heti nyerőszámai: 7, 27, 62, 66, 67 aocxAxxxxxxxxxxxxxxxxx: 19. Borsiczky vigyázzba mereved­ve hallgatta Baltazár ezredes mennydörgő intelmeit: — Meg vagy bolondulva? Tes­sék! Ilyen szennyes dolgokba keveredni, piha! Tessék? Nem sül ki a szemed, a fél város a szájára vette a nevedet! Te uni­formist viselsz! Tessék? Az ezredes dúlt-fúlt, sebes lép­tekkel járkált a szobában és folyton a főhadnagy orra alatt hadonászott. Borsiczky megfeszí­tette figyelmét. Hogyan vágja ki magát? Nem, nem adhatja fel a harcot a pallér aranyáért, azt már nem! — Hogyan jutott eszedbe össze­állni azzal a perszónával, tes­sék? — kiabált az ezredes. — Ezredes úr, alázatosan je­lentem, én szeretem azt a höl­gyet és szándékomban áll fele­ségül venni. — Micsoda? Hölgy? Megőrül­tél, tessék? Egy ilyen házasság­ba sohasem fogok beleegyezni! Ehhez tartsd magad. Lelépni! Tessék? Borsiczky megszeppenve távo­zott a kihallgatásról. Ez már nagy baj. A mennykő csapjon ebbe a randa pletykafészekbe, itt mindenki össze-vissza locsog. Az ezredes már igazán eléggé exklu­zív körökben forog, mégis a fülé­be jutott minden, ráadásul rém­történetté kerekítve. Perlaky zászlós ebben a hely­Henrátb Jíistf: | ARANYKALITKA mim-------------------------­z etben is felvillantott egy re­ménysugarat: — Tudod mit, öregem? Nincs más hátra, írj a papának. Ha a papa közbeszól, majd csak meg­szelídül az ezredes. Borsiczky kapott a pompás öt­leten. Még aznap megírta Bor- siczky-papának, hogy a finis előtt micsoda vész fenyegeti. Borsiczky-papa gondterhelten olvasta fiacskája levelét. De ,az ő homloka sohasem borul re- dőkbe ok és eredmény nélkül. Két hét múlva egy piroslampa- szos nagyság érkezett a honvé­delmi minisztériumból, s meglá­togatta Baltazár ezredest. Az es­tét együtt töltötték. Baltazárt meglepte, hogy a tábornok mele­gen érdeklődött bizonyos Bor­siczky Albert főhadnagy sorsa iránt. Mintha csak a keresztfia volna... Baltazár belátta, hogy leghasznosabb lesz, ha dicséri se­gédtisztjét. De azért megemlítet­te, hogy éppen bajlódik a fiúval, rossz házasság fenyegeti. A tá­bornok azonban a legnagyobb jó­indulattal nyugtatta meg Balta­zárt, hogy ő ebben a készülő frigyben nem lát kivetni valót, sőt, kimondottan előnyösnek tű­nik előtte. Baltazár ezredes fur­csának tartotta ugyan a tábor­nok álláspontját, de természete­sen habozás nélkül magáévá tet­te. És Borsiczky Albert megint áldhatta a papa csodálatosan hosszú kezét, amely mindenüvé elér... Bizonyosan dörmög sze­gény, sokba kerülhetett neki ez a tábornoki látogatás és a kicsor­duló jóindulat. Borongós ősz szakadt Bor­siczky Albertra. Az az ember volt, aki szívósan és rendületle­nül tud küzdeni céljáért, s min­den egyebet alá tud rendelni ezeknek a céloknak. Mégis, a múló idővel megfakult a Matejr kánéval kezdett kaland szépsége. Az érzelmek hőfoka erősen lelo­hadt. Matej káné ugyan változat­lan ragaszkodással vette körül, s odaadó volt, akárcsak viszonyuk kezdetén. Vadházasságuk mégis megszokássá kopott. Úgy éltek egymás mellett, mintha már nyolc-tíz esztendeje házasok vol­nának. Az asszony aprólékosan gondoskodott Borsiczkyról. A fő­hadnagy pedig a mirtpférj szere­pét játszotta, aki — lobogás nél­kül ugyan —, de kitartóan sze­reti hitvesét, figyelmes hozzá, és igyekszik ápolgatni boldogságát. De amíg ennek a viszonynak kéz detén Borsiczky magát a szerel­mi kalandot is élvezetesnek tar­totta, most mindinkább tudatos­sá lett benne, hogy ez az együtt- lét merő kényszerűség. Ámbár efféle gondolataiból mitsem árult el, és az asszony valóban nem is sejtett semmit. Hosszúra nyúlt a káland, hosz- szúra a válóper, hosszéra az arany iránti vágyakozás. Bor- siczkyt mélyen lehangolta a há­ború menete is. A szovjet sere­gek már az egész Tiszántúlt el­foglalták, Budapesten már meg­lehetősen nyíltan beszéltek orról, hogy az erőszakot nem lehet fel­tartóztatni. Október 15 én Horthy kormányzó átadta a ha­talmat a nyilasoknak, ő pedig Hitler vendégbarátságába távo­zott. Mindez magával hozta azt a veszélyt, hogy a most .nég nyugodalmas csókavári helyőrség is előbb-utóbb felkerekedik, le­het, hogy Baltazár ezredét egy szép napon riadóztatják, kiviszik a frontra és bevetik. De lehet, hogy csak áttelepítik. Egyre megy, mert így is, úgy is ki­csúszhat a keze közül az átkr zott pallér aranya. S ez az érzés napról napra fokozta a főhad­nagy nyugtalanságát. Nem, ez a sole erőfeszítés nem veszhet kár­ba. Valamit ki kell találnia. (Folyta tjukj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents