Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-27 / 23. szám

1961. január 27.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

8

Egy-két érdekesség a dunakömlődi Szabadság Tsz ez évi terveiből

Készül még a zárszámadás, a könyvelés most állítja össze az előzetes mérleget a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben. A figyelem azonban a múlt évről már az idei évre terelődik. A múlt évet jól zárják, ezt mindenki tudja, 40 forint körül lesz az egy munkaegység értéke. A tsz vezetői és a szövetkezet tagjai most mélázón dolgoznak: idén is úgy gazdálkodhassanak, hogy év végén, a zárszámadáskor ismét elégedetten állapíthassák meg eredményeiket

A munkaigényes növények területét növelik

A dunakömlődi Szabadság Tsz növeli a jól jövedelmező, munka- igényes növények területét, mert munkaerő helyzete ezt lehetővé teszi. Cukorrépa területét 5, kukorica területét 45, zöldség területét 29 holddal növeli meg. A cukorrépa jól jövedelmez az idén is a tsz-nek. Egy holdról 236 mázsás termést takarítottak be, s a 20 hold cukorrépa terméséből 245 000 forint bevételt nyertek, A kukoricaterület növelését az állattenyésztés fejlesztése, a zöldségfélék területének növelését a zöldségtermesztés jövedelmezősége teszi indokolttá. Növelik a kenyérgabona vetésterületét is, az állattenyésztés fejlesztését elősegítendő, a pillangósok arányát a múlt évi 8 százalékról 12,5 százalékra emelik.

Ugyanakkor 40 holddal csökkentik a zab és 50 holddal az őszi árpa vetésterületét, tekintve, hogy e két növény termesztéséhez nincsenek kellő adottságai és így kívánja a helyes vetésforgó kialakítása is.

Felnevelik az állatszaporulatot, tenyészállatokat értékesítenek

A dunakömlődiek már eddig is szép eredményeket értek el az állattenyésztésben. A sikerek egyik oka az is, hogy felnevelik állataik szaporulatát, sőt a háztáji gazdaságokból is felvásárolják a felesleges szaporulatot.

Az állattenyésztés fejlettségét mutatja, hogy a múlt évben 105 tenyészkocát és nyolc tenyész- üszőt adtak el, idén pedig 150 tenyészkocát és 25 tenyészüszőt terveznek értékesíteni. A tenyészállatok értékesítésével segítik más tsz-ek állattenyésztésének fejlesztését is.

A tenyészállatok mellett húsállatokat is értékesítenek. A múlt évben 33 hízott marhát és 268 hízott sertést adtak el. Idén 31 hízott marhát, 488 hízott sertést és 100 ürüt terveznek eladni. Múlt évben az állattenyésztés be„Parasztsors — parasztgond4

r«

A Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront kiadásában egy igen jelentős mű látott napvilágot «Parasztsors—parasztgond« címmel. A mű, amely mintegy 300 oldal terjedelmű, az 1919—1944. közötti magyar parasztsorsról közöl egy egész sor hiteles adatot az Országos Levéltár anyaga alapján. A művet Kiss Dezső állította össze és ő írta a dokumentumokhoz a bevezető szöveget. A könyvben több Tolna megyei dokumentum is szerepel. így például adatok vannak benne a fürgedi és bölcskei Da- rasztsorsról, parasztgondról A könyvet a Hazafias Népfront terjeszti és igen nagy az érdeklődés iránta.

Jelentkezzenek a károsultak

A rendőrség sorozatos csalásért őrizetbe vette Mitró Mihály, többszörösen büntetett szabósegédet, aki többek között Vácott, Szerencsen. Hevesen, Szikszón, Saiószentpéteren és Putnokon ruhakészítést vállalt. Az átvett anyagot és ruhát értékesítette, majd az így szerzett pénzt elköltötte. Az eddigi megállapítás szerint tizenegy személyt károsított meg ilymodon és összesen 12 000 forint kárt okozott nekik.

Á Budapesti Rendőrkapitányság kérj a károsultakat, hogy személyesen. vagy levélben jelentkezzenek a következő címen: Budapest, VIII. kerület, Tolnai Lajos utca 39. I. emelet 13. szám. Telefon: 131—210.

vételei az összes bevételeknek több mint a felét adták.

Az állattenyésztés további fejlesztésének alapjait úgy teremtik meg, hogy idén 42-ről 50-re emelik az anyakocák. 280-ról 350-re az anyajuhok számát. A tehenek számát szerényebben, csak hárommal emelik, a férőhely hiánya miatt.

A helyi lehetőségek jó kihasználását célozza a juhtenyésztés fejlesztése. Dunakömlődön ugyanis 376 hold olyan legelő van, amelyet más célra nem tudnak felhasználni, csak juhok legeltetésére. Ezért az idén 400-ról 900-ra emelik a juhok számát. Elhelyezésüket 600 férőhelyes juhhodály építésével biztosítják.

Fejlesztik

a munkaegységrendszert

A múlt évben még idegenkedtek a dunakömlődiek a premizálástól. A megye tsz-einek kedvező tapasztalatai meggyőzték őket a prémiumrendszer előnyeiről, ezért idén helyesen alkalmazva a premizálást a dunakömlődi adottságokhoz. tovább fejlesztik a munkaegységrendszert. Úgy tervezik, hogy a terven felül termett termékek 50 százalékát fizetik ki prémium címén. Premizálják a kukorica, a cukorrépa, a burgonya és a napraforgó termelését, mivel területeik nem egyformák, egyes területek között lényeges különbség van. a kapások területét nem egyénekre, hanem brigádokra osztják ki. A prémiumot a brigádtagok között a teljesített munkaegységek arányában osztják el.

Növelik az eev munkaegységre adott havi e'ő'eg összegét is. Múlt évben 12 forintot, idén 15 forintot fizetnek havonként minden teljesített munkaegységre.

Idén 40 forint körül lesz egy munkaegység értéke, az idei évre pedig azt tervezik, hogy a termelés és áruértékesítés emelése nyomán felemelik a munkaegység értékét 46 forintra. A dunakömlődiek ezt meg is tehetik, mert okosan. jól gazdálkodtak eddig is, idei évi terveik pedig azt mutatják. hogy ezután is így fognak gazdálkodni. I

211 vöröskeresztes egészségügyi állomás, 4 csoport és 187 segélyhely működik megyénkben

Jelentős előrehaladást tett a vöröskereszt megyénkben az egészségügyi csoportok számának növelésében. Ezeknek tagjai különösen a tisztasági mozgalom keretében végeztek jó munkát. Rajonként beosztva rendszeresen ellenőrzik az üzletek, piacok, bölcsődék tisztaságát. Az elmúlt évben a meglévő négy egészségügyi csoport mellé még négyet szerveztek. így ma nyolc csoport működik. Az alapkiképzést már megkapták és most folyik továbbképzésük.

A vöröskereszt által szervezett és működtetett egészségügyi egységek sorába tartoznak az egészségügyi állomások is. 21 községben és számos üzemben 211 egészségügyi állomás működik. Az állomások szerepe is elsősorban a tisztasági mozgalom szervezése idején jelentős, de inkább kialakul területi munkájuk is. mint a felvilágosító, a szociális munka, valamint a propaganda anyagok szétosztása.

Fontos feladatot látnak el a főútvonalak mellett szervezett segélyhelyek is. Számuk az elmúlt évben tizenkettővel szaporodott. Ezekkel együtt jelenleg a megye főútvonalai mellett 187 segélyhely működik. Állandó felszerelésükről szintén a vöröske- I reszt gondoskodik.

Tsz-fiatalok a kultúra terjesztéséért

A paksi Vörös Sugár Tsz KISZ-szervezetének fiataljai dicséretre méltó munkát végeznek a kultúra területén, összefogtak a fiatalok és munka után a járási művelődési házban, a művészeti előadó segítségével Urbán Ernő: Cseberből-vederbe című hangulatos, egyfelvonásos vígjátékán kívül szavalatokat, énekszámokat és népi táncot tanultak. Céljuk az volt. hogyha sikerül vidám műsoros estjük, a bevételt tanulmányi kirándulásra fordítják.

A járási művelődési házban legutóbb nagy érdeklődés mellett első ízben nyilvánosan — mutatták be a fiatalok munkájuk és fáradozásuk eredményét.

Most elhatározták, hogy műsorukkal Dunakömlődre, Duna- | szentgyörgyre, esetleg Madocsara í is ellátogatnak és meghívják a I termelőszövetkezeti fiatalokat, hogy közös akarattal, összefogás- i sál hirdessék a szocialista kultú- j rát. lelkesítsenek és mozgósítsa- I nak a tavasz folyamán megrende- ! zésre kerülő kulturális seregszem- j lére. Az elért erkölcsi és anyagi siker eredményeként pedig egy ! kedves kirándulás élményé vel I gazdagodva kezdhessenek még nagyobb feladatok elvégzéséhez

Tűsei oltott a kéményseprő

Kékszínű Ikarus állt meg hajnali ötkor Paks központjában, az italbolt előtt. Amikor tovább akart indulni Budapest felé, a vezető nem tudta, begyújtani a motort. Papirossal, meg olajos ronggyal a motor alá gyújtott, de meggyulladt a motorból kicsöpögő üzemanyag is, pillanatok alatt lángbaborult a motor. A gépkocsi vezető nem vesztette el lélekjelenlétét, a kocsin lévő tűzoltókészülék csövét a tűzre irányította és azzal próbálta eloltani. A készülék azonban hamar kiürült, de a tűz nem aludt el.

Nagyon megijedt az autóbusz vezetője, hiszen nem volt már

tűzoltókészüléke, tehetetlenül nézte a tüzet.

Pár pillanat telt el, mire Kriszt Antal, a fiatal kéményseprő kirohant az italboltból — éppen a kályhát tisztította ott — kezében a bolt tűzoltókészülékével. Bebújt az autóbusz alá és a készülék csövét a tűz fészkének irányítva sikerült azt eloltania. A sofőr nem akarta engedni, hogy alábújjon, félt, hogy fölrobban, de ő nem vette figyelembe az autóbusz vezetőjének figyelmeztetését.

Dicséretet érdemel a derék kéményseprő, aki megmentette az értékes autóbuszt.

S. K.

Horváth József:

ARANYKALITKA

18.

Borsiczky könnyű szédülést érzett. Lázasan csillogott a szeme, úgy csüggött az asszony minden szaván.

— De azt a pénzt is eltitkolta. Félt, hogy ha a világ tudomására jut a szerencséje, egy részét elkunyerálják. Engem is ütött, vert, hogy hallgassak a vagyonúnkról, és mondjak le mindenről. Csak nemrég tudtam meg, hogy hol tartja a pénzét, képzeld, színaranyat vásárolt a pénzen, s az aranyat elrejtette. Amikor lázadoztam, mindig odavágta: »Nemcsak az enyém, a tied is. Fele-fele«. De ez az aljas gazember most nem akarja kiadni a részemet. Pedig ma is kiköveteltem tőle. Szóba sem állt velem. De az az enyém! Én is koplaltam érte. Csak a jó isten a megmondhatója, mennyit szenvedtem én.

Az asszonyt sírás fojtogatta Teljesen őszintén csengett a szava, amint ezt elbeszélte. Mintha szóról szóra hinné is az egészet Hinné? Igenis hiszi! Ez így van, ennek így kell lennie! — győzködte magát.

Bor iczky szerelmesen magához vonta a zokogó Matejkánét. Óriási diadalérzet vett erőt rajta. Hiszen ez fejedelmi bér kitartásáért és fáradozásáért! Hej, papa, ha tudnád...

Égető szomjúságot érzett. Kisietett, hogy igyék. Meg aztán időt is akart nyerni. Csak okosan! Amikor visszatért, erőltetett nyugalommal fordult Máriához:

— Nézd, kedvesem, nem tagadom, nagyon meglepett, amit mondtál. De nekem te vagy a fontos, semmi más!

El volt ragadtatva tulajdon színészi képességeitől, miközben felfogta az asszony végtelenül hálás pillantását.

— Ne, most ne szólj. Mától kezdve együtt fogunk élni, drágám. Ez most már a te otthonod, ne is gondolj többé arra az emberre.

Matejkáné megindultan közeledett az őt szelíden, jóságosán fürkésző férfihez. Zokogva nyakába borult. Kimondhatatlanul boldog volt, úgy érezte, hogy Borsiczky önzetlensége határtalan. Majd rapszodikusan kiszabadította magát a tiszt öleléséből és mint egy vadult fúria, felszisz- szent:

— Nem, édes, a jussomat nem hagyjuk. Annyi jár nekem, hogy egész életünkben gondtalanul élhetünk belőle. Meg kell szereznünk a pénzemet, mindenáron! Én gazdag akarok lenni! És azt akarom, hogy te is gazdag légy! Ugye, megígéred, hogy megszer- zed a részemet?

Borsiczky úgy tett, mint aki még csak nem is szívesen beszél erről. Gondterhelt arcot vágott, aztán, mintegy az asszony megnyugtatására, kijelentette:

— Hát... nem bánom, de csak kedvedért, szépségem!

Pedig elképzelhető, micsoda láz égett Borsiczky pénzsóvár lelkében. Alig várta a reggelt. A szokottnál is korábban ment be a parancsnokságra. Egy katonát hivatott az őrségből és egy pársoros levelet küldött Matejka Andrásnak. Töprengett, hogy nem volna-e jobb, ha személyesen keresi fel a pallért, de aztán mégis a levél mellett döntött. Elvégre nem mehet le abba a koszíészek- be, kültelekre. Egy m. kir. főhadnagy. Röviden azt írta Matejká- nak, hogy fontos ügyben, saját érdekében még a mai napon keresse fel a katonai parancsnokságon.

Matejkát a küldönc nem találta otthon. A szomszédság biztatására elvitte Borsiczky levelét a pallér munkahelyére. A pallérnak arcizma sem rándult, amikor a hevenyészett sorokat elolvasta. Kemény volt már a szíve, mint a kőszikla. Neki ez a tiszt nem tehet már s° jót, se rosz- szat. Csak egy fél mondaton

akadt fenn a gondolata. Azt írja a főhadnagy úr, hogy »saját érdekében«. Keserű gúny villant a szemében. Ez már itt nálunk szokás — gondolta. — Minálunk »saját érdekében« dobják utcára a munkást, és talán még a na- lálos ítéletek indokolásában is ott szerepel a kitétel: »saját érdekében...«

A déli, félórás ebédidőben felment a parancsnokságra. Borsiczky szíve nagyot dobbant, amikor az ajtónálló bejelentette a pallért. Legszívesebben eléje rohant volna, mégis megvárakoztatta. Ez mindig jó hatást tesz. Megpróbált felkészülni mondó- kájára. Csiszolgatta a mondatokat. Mégis, amikor ott állt előtte a pallér és nyíltan, fürkészően a szeme közé bámult, elvesztette önbizalmát, torkában dobogott a szíve, izgult, mint egy kisdiák és kiszáradt a szájpadlása.

— Nézze, Matejka úr — kezdte —, én nem kertelek. Én szeretem a feleségét, ő is szeret engem. Ez már fait accompli. Tudniillik kész helyzet, ezen változtatni nem lehet.

Kérem, ne gördítsen akadályt a válás, illetve házasságkötésünk elé.

Matejka annyira egykedvűen fogadta ezt a bejelentést, hogy a tiszt valósággal megrettent. Matejka még várt, hátha mást is akar mondani a tiszt, de Borsiczky hallgatott és tekintetét a szoba sarkára szegezte. Akkor a pallér szenvtelen hangon megszólalt:

— Elmehetek, kérem?

Borsiczky dühbe gurult:

— ön nem felelt a kérdésemre!

— Kérem, ehhez nekem semmi közöm. Én semmiféle akadályt nem; gördítek. A volt feleségem azt tesz, amit akar.

— Hát jó. Akkor hát megállapodtunk, Matejka úr. Remélem, ön minden tekintetben tudja a kötelességét.

Elhallgatott. Mátéiké megint megrémítette fénytelen, szenvedély nélküli tekintetevei. Aztán mégis nekidurálta magát:

— Természetesen arra gondolok, hegy közős háztartási szerzeményüket meg kell vele osztani. De úgy tudom, ön ezt megtagadta. Mivel magyarázza ezt.

Matejka vére felizzott. Tehát elárulta őt az asszony? Borsiczky felfogta ezt a kilövő indulatot, s tovább folytatta:

— Kérem, az ön vagyona, a szerzés valamennyi forrását tekintve, tehát a gyűjtögetés, a takarékosság és a sorsjegynyere- mény is de jure felosztandó javakat képez. Érti ön ezt, Matejka úr?

A pallér visszazökkent nyugalmába. Tehát mégsem árult el semmit az asszony. Nem hát. — Majd megőrült!

— Kérem, főhadnagy úr — szólalt meg határozott hangon a pallér —, én megtartom a szavamat. Nincs min osztozkodnom. Megmondtam, nem is másítom meg.

Azzal sarkon fordult, s még mielőtt Borsiczky egyet is szólhatott volna, kilépett a szobából.

(Folytatjuk.}