Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. december 2, Asszonyoknak — lányoknak A családi nevelés A Pestig érő járda és a Mount Everest magasságú villanyoszlop A túlságosan szigorú nevelés káros hatásának ismertetése után a rendszertelen neveléssel foglalkozunk. Előfordul még egy családi nevelésféle és ez talán a leggyakoribb: a teljesen rend- szertelen nevelés. A gyermeket egyszer teljesen felügyelet és irányítás nélkül hagyják, más­kor viszont túlságosan gyám­kodnak felette. Egyszer becéz - getésekkel és semmivel kj nem érdemelt dicséretekkel halmoz­zák el, máskor szigorú szidá­sokban, dorgálásokban, fenyíté­sekben részesítik. Egyszóval: a A női pongyola nem tartozik azok közé a divatholmik közé, mely túlságosan ki lenne téve a divat változékonyságának. Termé­szetesen nem jelenti azt, hogy ezen e területen ne lehetne vala­mi újat, valami mást hozni, elté­rően az eddig megszokottaktól. Miben látjuk az újat? Elsősorban, ami szembetűnik, a hosszak. A pongyola bizonyos fokig összefügg a fehérnemű-divattal, miután a hálóingeknél minden hosszúságot megtalálunk, kivéve a földig érőt azt nem, így a pongyolák ennek következtében szintén megrövi­dültek. Azok számára, akik szíve­sebben hordják otthoni viseletre pongyola helyett a nadrágot, azok részére ajánljuk a férfiaktól el­hódított házikabát rövid változa­tát, mely a férfiköntös fazonjától, nyitott vagy magas nyakkal egye­nes, vagy bővülő formában diva­tos keskeny »mikro« kordbár­sonyból, kockás és sima szövetből. Legtöbb esetben övvel viselik. A pongyola nem sokkal hosszabb az utcai ruhánál. Lefelé bővülő, tei- los vagy anélkül, kissé mellmagas­ság felett húzással, vagy hajtá­sokkal bővítve. Tetszés szerint övvel, vagy öv nélkül viselhető. Továbbra is divatos marad a de­nevelés hebehurgya módon, meggondolatlanul történik, min­den a felnőttek hangulatától függ. A gyermekkel szemben tanú­sított magatartás gondatlansá­ga és rendszertelensége igen gyakran a család egész élet­beosztásában is megnyilvánul. Mindent rendetlenül, kapkodva tesznek, a tárgyaknak nincs meghatározott helyük, a mun­kának, pihenésnek, alvásnak, étkezésnek, szórakozásnak nincs meg a kijelölt ideje. Érthető, hogy ilyen légkörben a gyermek rékban gumírozott, vagy nem el­vágott egy- és kétsoros pongyo­la. Az ujj általában három­negyedes vagy kinőtt hosszúságú. Ha csuklóig érő, akkor 14—16 centiméter szélességben saját anyagával bélelt, így keskenyeb­ben, vagy szélesebben háromne­gyedes hosszúságra visszahajtha­tó. Díszítésül paszpolozást, tűzést, selyem zsinórozást alkalmazha­tunk. Pongyolára a legmegfele­lőbb anyagféleségek a sima, csí­kos, mintás kordbársony, a mat- iassé, a düftin, a kockás és sima szövetek. 1. rajz: Fekete jersey, vagy szö­vetnadrághoz viselhető ez a rövid köntös, mely színes »mikro« kord­bársonyból készült. Az övét az oldalvarrásba hagyott nyíláson át­fűzzük, vagy kívül körbe megkö- tősen viseljük. 2 rajz: Sima szövetből készült rövid, bővonalú pongyola. Elütő színű többsoros tűzéssel díszítjük. Övvel vagy öv nélkül hordható. 3. rajz: Xmprimé mintás mát- lasszéra terveztük ezt a fazont, j kétsoros gombolással, elején de­rékban nem elvágott, a háta de­reka gumírozott. A hosszú, sima ujj háromnegyedesre visszahajt­ható. nem szeretheti meg a rendet, nem tud szert tenni olyan ké­pességre, mellyel célszerűen be­oszthatná idejét és erejét. A he­behurgya nevelés és rendetlen családi élet következtében az­után kapkodó jellemek nőnek fel, akik nem tudják, mit akar­nak, akik nem képesek maguk elé határozott célokat kitűzni, kikben nincs annyi állhatatos­ság, hogy az akadályokat le­küzdjék, az élethez rosszul al­kalmazkodó, gyenge jellemű neuraszténiás egyének lesznek belőlük. A szülők harca, gyermekeikért... Naponta látunk fiatal gyere­keket, akik felnőttes komolyság­gal eregetik a szürke füsfelhőket. Cigarettáznak, önfeledten, s kis­sé felelőtlenül. Felelőtlenül ma­gukkal szemben. A jobbérzésű szülők — akik már nagyon so­kan vannak — látják a veszélyt és mindent megtesznek, hogy a nagy szenvedély, s ha nem is szenvedély, de káros szo­kások. kerüljék el gyermekeiket. A szülők jóindulat, a szeretet ve­zérletével mindent elkövetnek. A jóindulat, a féltés a rossz elleni megvédés vágya hajtja őket. S bizony előfordul nagyon sokszor, hogy rossz eszközökhöz nyúlnak. Csattanós pofonnal vetnek véget a zugcigarettázásnak. Eként feje­ződik be egy korsó sör elfogyasz­tása is. Meggondolatlan, kissé el­hamarkodott cselekedetek. Ma már más világot élünk. Ma a gyermekeknek, még ha tanulók is, elég zsebpénzük van. Helyes, ha a fiatalok figyelmét a zsebpénz jó felhasználására irányítjuk, s ezzel együtt megmagyarázzuk azt is, hogy a fiatal szervezetre mi­lyen káros hatással van a korán kezdett dohányzás és a szeszes­ital fogyasztás. Józan ítélőképességgel, türel- mességgel, s kellő szíwel-lélek- kel foglalkozzunk gyermekeink­kel, s az eredmény nem kétsé­ges. Mert talán kevésnek látszik az a segítség, amit a szülő adott gyermekének, amikor még kis­korú volt, amikor felnőtté csepe­redett teljes tudatával fel tudja mérni azt a segítséget, amelyet a káros szokások leküzdésében szüleitől kapott; (balás) CT» % ' a. r Iiz jotanacs Politúros bútorról a vízcseppet eltünteti a petróleumos vatta. Radírgumival dörgöljük le an­tilopcipőnk orráról, oldaláról a szalonnás foltokat. Rézkilincseink szidolozásához készítsünk kartonpapírból kere­tet, hogy a folyadék az ajtó­fát ne maszatolja be. Rozsdafoltot késről, kisebb vas tárgyról fahamu és petróleum keverékének bedörgölésével, eb­ben történő áztatással, majd me­legvizes lemosással távolíthatunk el. Ruhaakasztóinkra horgoljunk maradék pamutjainkból burkola­tot. Az akasztóról nem csúszik le a holmi és a ruha vállát nem nyomja ki. Sajtmaradékot diódarálón meg­őrölve tegyük el sós sütemény készítéséhez. Savanyúság ecetjét ne öntsük ki, étel ízesítéséhez, céklához felhasználhat j uk. Sörfoltot tiszta, melegvizes ru­hával kell kidörgölni. Sztearinfoltos anyagot két tisz­ta itatós közé téve vasalunk. Termoszt szódás, meleg vízzel, üvegmosóval mossuk, közvetlen használat után. Éjszakára — du­gó nélkül — hagyjunk benne hi­deg vizet. A dugót gyakran főz­zük ki, Az egyik számadat: Amióta a községfejlesztési hoz­zájárulás van és ezzel az összeg­gel a helyi tanácsok gazdálkod­nak, Tolna megyében 233 519 négyzetméter járda épült. (Az ál­lami pénzből épülteket természe­tesen nem számítva.) Mielőtt kü­lönböző számításokat végeznénk, nézzük meg az évenkénti felsoro­lást. 1955 6 790 négyzetméter 1956 18 060 négyzetméter 1957 34 540 négyzetméter 1958 72 938 négyzetméter 1959 67 141 négyzetméter 1960 34 000 négyzetméter A legutóbbi természetesen még nincs befejezve, egyelőre ez a szám mutatható ki. A számok részleteiben és össze­sítve különösen imponálók. Egy négyzetméter körülbelül egy mé­ter hosszúságnak felel meg, hi­szen az általános gyakorlat, hogy négyzetméteres kockákban építik a járdát. Ha egymás mögé raknánk eze­ket a kockákat, Budapesten jóval túl érne az út, amelyen száraz lábbal lépkedhetne az ember. Vagy egy olyan háromszöget ke­rítene be, amelynek egyik pólusa Szekszárd, a másik Dunaföldvár, a harmadik pedig Tamási. De nem ez a lényeg, mert hiszen játszani lehet a számokkal, sokkal fonto­sabb ellenben az út, a járda, ame­lyen száraz marad a lábbeli. Zom- bán, Dombóvárott, Bonyhádon, Tamásiban csaknem minden ut­cát leköveztek, alig néhány akad, ahol még cuppog a sár esős időben a lábbelik alatt. Végül ezzel kapcsolatban még egy szám: 1 millió 635 ezer fo­rintot fordítottak járdásítási célra a felhasznált társadalmi munkán kívül. Még egy számítás: több A karácsonyi kirakat-díszítés még hiányzik, de a karácsonyi láz jelei már mutatkoznak a szekszárdi könyvesboltban. A vásárlók száma napról-napra nő. Naponta három-négyszáz kötet talál gazdára, de ez kü­lönösen az ünnepeket megelőző héten előreláthatólag még emel kedni fog. A bolt egymaga nem is bírná a rohamot, ezért rövidesen a városban még két helyen fognak árusítani. Ezen­kívül 52 helyen, minden vala­mire való vállalatnál, üzemben, hivatalban a bizományosok bo­nyolítják le a könyvvásárt. A bizományosok napi forgalma majdnem ugyanannyira tehető, mint a bolté, így aztán mint­egy hatszáz kötetet vásárolnak meg naponta a szekszárdi könyvbarátok. Leposa Dezső boltvezető nyi­latkozik: — Forgalmunk napról-napra növekszik. A bizományosok állandóan jönnek pótlásért, nem tudunk annyi könyvet adni nekik, ami el ne fogyna. S ugyanakkor a boltban sincs egy nyugodt percünk. — Ki tudja-e elégíteni a bolt az igényeket? — Úgy hisszük igen. Talán egy évben sem volt ilyen jó az ellátottságunk. Több mint fél­ezer fajta könyv között válo­gathatnak törzsvendégeink és azok, akik ajándéknak szánják a könyvet. A félezer fajta könyv már ön­magában is figyelemre méltó és megnyugtató, de vajon elég változatcs-e a készlet, minden­ki megtalálja-e amit keres? mint hat forint jut tehát a megye minden egyes lakosára (bölcsőtől a koporsóig) — járdában. A másik számadat: Az eltelt évben, 1960-ban 130 kilométer hosszúságban építettek Tolna megyében villanyvezetéket. A felszabadulás óta nehéz lenne kiszámítani, hány kilométer vil­lanyhálózattal gazdagodott me­gyénk, elégedjünk meg azzal a számmal, hogy 37 községet villa­mosítottak, leszámítva a pusztá­kat, településeket. Miről tanúskodik ez a 130 kilo­méter? Ha összeszámoljuk, hat­száz kilométernyi vezetéket épí­tettek be, tehát négyszer olyan távolságra érne a kifeszített drót, mint Szekszárdtóh Budapest. A 130 kilométernyi távolságon hoz­závetőlegesen 3800 oszlopot he­lyeztek el. Rövid számolás után kiderül, ha egymás fölé helyez­nénk az oszlopokat, közel 38 000 méter magasra nyúlnának, har- mincötször olyan magasra tehát, mint hazánk legmagasabb hegy­csúcsa, a Kékes, vagy több mint négyszer meghaladná a világ leg­magasabb hegycsúcsának, a Mount Everestnek magasságát. S mindez egy esztendő alatt. Na­gyon is fáradságos munka lenne kiszámítani, a felszabadulás óta hány kilométer vezetéket építet­tek be megyénkben, de ha csak tízszeresét számítjuk az elmúlt esztendeinek, akkor is az Egyen­lítőnek mintegy hetedrészére ele­gendő lenne a Tolna megyében felhasznált villanydrót. * Mindez persze csak játék a szá­mokkal. A lényeg: egyre kevesebb falusi utcában cuppog a sár ősz­időben, és mind kevesebb azok­nak a házaknak a száma, ahol villany helyett petróleumlámpa pislákol, (letenyei) Erre a kérdésre így válaszol a boltvezető: — A választékkal sincs baj. Ifjúsági regényekből, mese­könyvekből a legnagyobb a készlet, hiszen ebben az idő­szakban ezek iránt tapasztal­ható a legnagyobb érdeklődés. Ismét kiadták Gárdonyi: Egri csillagok című regényét, több Verne regényt kaptunk, meg­jelent Móricz: Légy jó mind­halálig, Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című regénye és több Cooper-regény. — S a felnőttek? — Csak néhány érdekességet. Bőségesen van raktáron a kö­vetkezőkből: Stendhal: Vörös és fekete és Stendhal: Vörös és fehér, Zola: összeomlás, Victor Hugo: A párizsi Notre Dame. Díszkiadásban jelent meg Vörösmarty: Csongor és Tündé-je, a Toldi-trilógia, Pe­tőfi összes költeményei, több Jókai és Mikszáth regény, hogy csak a legérdekesebbeket említsem. Ugyanakkor számos ma élő író műve is megtalál­ható boltunkban. S még néhánii érdekesség: kapható a Mithologia, bővített kiadásban a Nemzetközi alma­nach és bibliapapíron, három kötetben egy magyar népmese­gyűjtemény. Egyelőre ennyi talán elég is. Ebből látható, hogy a könyv­választék bőséges, ki tudja állni a legnagyobb karácsonyi rohamot is. A Télapó november végén és a decemberi első napokban a szekszárdi könyvesbolt első­számú vásárlójává lépett elő. — i — gy — A philadelphiai gázművek és a sajtó A philadelphiai gázművek rész­vételi jegyet váltott a Phila­delphiai Sajtószövetség évi dísz­ebédjére. A díszebéd alkalmával »az év legjobb riporterét« ünne­pelték az újságírók. A gázművek igazgatósága szerencsére még ide­jében értesült, hogy »az év leg­jobb riportere« a kitüntetést azzal az írásával érdemelte ki, amely­ben élesen támadta a gázművek­nél tapasztalható szabálytalansá­gokat. Ahol a tyúkokat felboncolják Kolumbia gazdag smaragdlelő helyén, Muzióban elrendelték, hogy „halála” után minden egyes tyúkot hivatalos közeg jelenlété­ben fel kell boncolni, miután ka- pirgálás közben a tyúkok sok smaragdszemcsét is lenyelnek. Minden házhoz, ahol tyúkot vág­nak, ki kell hívni az arra illeté­kes tisztviselőt és kizárólag an­nak jelenlétében szabad a tyúk gyomrát felnyitni, a benne talált smaragdszemcséket be kell szol­gáltatni az államnak, A karácsonyi könyvvásár küszöbén A félezer fajta könyvből már most naponta hatszáz talál vevőre

Next

/
Thumbnails
Contents