Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \'A MI6VP« V hj MAGYAR SZOCIALISTA MUnFÁSPARÍ lOLNA' MfcGYEí BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS .LAPJA ülést tartott a KISZ negyei végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizott­sága. Az ülésen a végrehajtó bi­zottság tagjain kívül részt vettek a KISZ járási bizottságok tit­kárai és a Szekszárd városi KISZ bizottság titkára is. Az ülés első napirendi pont­jaként az újonnan megválasztott járási KISZ-bizottsági tagok és póttagok, valamint a járási vég­rehajtó bizottságok tagjainak jó­váhagyása szerepelt. A második napirendi pont során az egybegyűltek a megyei KISZ végrehajtó bizottság 1961. első félévi munkatervét vitatták meg. Ezen kívül szó esett a jövő év első hónapjában beinduló »Ifjú­ság a szocializmusért« próba megszervezéséről, a kulturális munka körüli teendőkről és a sportmunka további feladatairól. A KISZ végrehajtó bizottsága többek között úgy határozott, hogy a jövő évben beinduló kul­turális seregszemlét Mátai An­talról, az 1956-os ellenforrada­lom idején meggyilkolt hős ifjú kommunistáról nevezik el. A Mátai Antal ifjúsági seregszem­lébe való benevezés követelmé­nyeit a KISZ végrehajtó bizott­sága mellett lérehozott kulturális bizottság tagjai dolgozzák ki. Közösen készítettek a háztáji állatoknak silótakarmányt a tengelici szövetkezeti tagok A tengelici Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjainak háztáji gazda­ságában 196 tehén van. A jelen­tős számú tehén átteleltetése azonban nem okoz gondot a ten­gelici gazdáknak, mert a tsz se­gítségével és saját összefogásuk­kal biztosítani tudták a téli siló­takarmányt. A szövetkezet min­den háztáji tehénnek 32 mázsa silótakarmányt adott ki, amelyet 4—5 család közösen tett el és kö- i liter tejet értékesítenek. A Sárközi Együttes januárban megkezdi előadásait Huszonnégy tagú Űttörő Táncegyüttes alakult Szekszárdon zösen is használ fel a téli hóna­pokban. q így nemcsak a szövetkezeti gazdák téli takarmánygondját ol­dották még, hanem biztosítani tudták, hogy a téli hónapokban is elegendő mennyiségű tej kerül­jön a háztáji gazdaságokból köz- fogyasztásra. Ez a mennyiség pe­dig nem kevés, mert a tengelici Petőfi Tsz tagjai háztáji tehe­nük után naponta körülbelül ezer A Sárközi Együttes, amely a november 7-i díszünnepség mű­sorában már bemutatkozott a szekszárdi közönség előtt, felké­szült arra, hogy rendszeres elő­adásokat tartson. Tekintettel a felkészülés előrehaladottságára, januárban megkezdi az együttes előadássorozatát. A megye sok községét keresik fel műsorukkal. Havonta két előadást tartanak. Műsoruk kétórás, egész estét betöltő, zömmel népi táncszá­mok, emellett népi zene- és ének­számok szerepelnek benne. E hónap elsejével megalakult Szekszárdon a városi művelődési ház szervezésében és támogatá­sával az Úttörő Táncegyüttes. Az együttesnek 24 tagja van, tizen­két táncospár. A III. számú ál­Nagysikerű előadás az fllrika- kutatásról Bonyhádon December 13-án nagysikerű is­meretterjesztő előadást rendez­tek Bonyhádon, a járási művelő­dési házban. Az előadást dr. Kende István, a külügyminiszté­rium munkatársa tartotta Afri­káról, áz Afrika-kutatásról. — Kende István maga is részt vett Afrika-kutató expedícióban és személyes élményeiről is beszá­molt a bonyhádi közönségnek. Két előadásból álló sorozatának ez volt a második része. Manap­ság a dolgozók körében nagy érdeklődés tapasztalható Afrika, az afrikai problémák iránt. Ez is magyarázza, hogy igen nagy volt az érdeklődés, közel négyszázan hallgatták meg és fogadták nagy tetszéssel a beszámolót. talános iskola úttörőcsapatának tagjai alkotják az együttest, amelynek célja kétirányú: egy­részt a gyerekek szórakoztatását szolgálja, másrészt utánpótlást biztosít a Sárközi Együttes szá­mára. Mindkét együttes vezetője Mi- halik József koreográfus, az Ál­lami Népi Együttes volt tagja. Évrői-érre több árut adnak megyénk termelőszövetkezetei a népgazdaságnak A közös gazdaságok háromszor annyi kenyérgabonát adtak az idén, mint amennyit a tanácsi szektor adott tavaly "... Egy időben megoldható a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése és a termelés növelése,« — mondotta a többi között Ká­dár János elvtárs, az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán el­hangzott beszédében. Ezt a mi megyénk termelőszövetkezeti gazdaságainak ez évi termelési eredményei is igazolják. Első­sorban pedig az, hogy a szövet­kezetbe tömörült parasztság év­ről évre több árút ad a népgaz­daságnak, mint az egyéni gazda­ságok adtak. Beszéljenek erről a számok. Az 1957. évihez viszonyítva — ek kor még megyénk mezőgazdasá­gában túlsúlyban voltak az egyéni gazdaságok — a tanácsi szektor 57 millió forint értékű áruval adott többet az idén. Az árutermelés emelkedése el­sősorban a népélelmezési cikkek­nél domborodik ki. Míg tavaly a termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok összesen 247 vagon kenyérgabonát értékesítettek szer­ződések alapján és szabadon, add'g az idén a közös gazdaságok egyedül 725 vagon gabonát adtak az államnak. Hasonló a helyzet a tejnél is. Megyénk ternv-lm- zövetkezeti pa­rasztsága, amely ma már túl­Ma: Nők akadémiája a városi művelődési házban Ma este, hat órai kezdettel ke­rül sor a szekszárdi városi mű­velődési házban a Nők akadé­miája soronkövetkező előadásá­ra, amelynen címe: Kultúrált ma­gatartásra nevelés«. Az előadást dr. Kaszás Imre tanár, szak- felügyelő tartja. súlyban van és az egyéni gazda­ságok együttvéve 15 000 hektoli­terrel több tejet adtak, mint az elmúlt esztendőben. Cukorrépá­ból pedig — ebben az évben már csak a termelőszövetkezetek termeltek cukorrépát — majdnem 2000 vagonnal töb­bet szállítanak el a cukor­gyárak megyénkből, mint az elmúlt évben. Hízott sertésből az idén me­gyénk termel" övetkezeti gaz­daságai nem adnak annyit az államnak, mint amennyit az év elején terveztek. Ennek a ma­gyarázata elsősorban az, hogy nem volt elég hízónak való koca, nem rendélkeztek a termelőszö­vetkezetek megfelelő férőhelyek­kel és takarmánnyal. De a fej* lődés itt is szembeötlő. Tavaly ugyanis a termelő- szövetkezetek 11000 hízott sertést adtak el, az idei év végéig pedig 30 000-et adnak a népgazdaságnak. Többet adtak a tsz-ek egyéb hús­áruból és aprómagvakbói is* mint amennyit 1957-ben adtak a tanácsi szektorhoz tartozó egvéni gazdaságok és tsz-ek együttvéve. A számok felsorolása koránt­sem teljes. De úgy véljük, az el­mondottak is igazolják, hogy a kialakított nagytáblákon a kol­lektív munkára szövetkezett pa­rasztság többet termel, több árut ad a népgazdaságnak, mint a kisparaszti gazdaságok adtaki Negyei ankéton vettek részt a protestáns lelkészek Szerdán délelőtt ankéton vet­tek részt a megye protestáns lelkészei Szekszárdon, dr. Kathona Géza református es­peres elnökletével. Az elnök­ségben helyet foglalt Kraling Dániel gyönki evangélikus es­peres is. Dr. Kathona Géza esperes köszöntötte a megje­lent lelkészeket, majd felkérte Walter Jánost, a Tolna megyei Tanács VB. elnökhelyettesét, hogy tartsa meg előadását. Walter János »Időszerű bel­politikai kérdések« címmel a termelőszövetkezeti mozgalom­ról, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességé­ről beszélt. Ismertette megyénk eredményeit, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokat s összehasonlította a mi mezőgazdaságunkat a kül­földön tapasztalható irányza­tokkal. Kérdés: Ki Tolna—Baranya „legfurfangosabb furfangosa”? Válasz: Biber László, a Tolnai Fémipari és Szerelő KTSZ elnöke . Nem is annyira furfangossóg- ról volt szó ezen a versenyen, melynek megyei bajnokságát az elődöntők után Pécsett rendezte meg az Országos Rendező Iro­da, inkább tájékozottságtól. Igaz, a kérdéseket nem egyenesen, az első pillanatban közérthetően adta fel a játékvezető Pálos Mik­lós, hanem — ha úgy tetszik — furfangosan. Mert ugyan mi jutna valaki­nek eszébe egy-két másodperc alatt erről a számról: 121? Bi­ber László kapásból tudott vála­szolni: Az a 121 francia politi­kus, művész és író, akik felemel­ték szavukat a kormány algériai politikája ellen s a 121 aláírással megpecsételt iratban adtak han­got tiltakozásuknak. Utólag, gratulációnk után, mi is néhány kérdést intéztünk Bi­ber Lászlóhoz. Ezek a kérdések egyáltalán nem voltak furfan­gosak, hiszen ebben fel sem mernénk venni a versenyt a baj­nokkal. íme a kérdések és az azokra kapott válaszok: Milyen kérdéseket kapott a versenyen? — Ha a kérdezett nem tudott válaszolni a hozzá intézett kér­désre, mi kisegíthettük, s ezért fél pontot kaptunk. Én lényegé­ben így szedtem össze pontjai­mat. De arra is tudtam válaszol­ni, hogy Ki a világ egyetlen női miniszterelnöke?, Melyik az a te­rület, amely miatt nézeteltérés van Indonézia és Hollandia kö­zött?, Mivel nyert nagydíjat Magyarország a brüsszeli világ- kiállításon?, stb. (A kérdésekre a választ nem közöljük, aki kíváncsi kérdezze meg Biber Lászlót, vagy kövesse példáját az ismeretanyag meg­szerzésében.) Minek köszönheti győzelmét? — Mit is mondjak hirtelen? Talán annak, hogy a politikai és műszaki kérdésekben én voltam a legjártasabb. Ez pedig onnan ered, hogy minden nap rendsze­resen olvasom az újságokat és szeminárium-vezető vagyok az »Időszerű kérdéseit« szeminá­riumon. Hogyan fogadta ezt a szép eredményt ? — Először meglepődtem. Ter­mészetesen nagyon örülök neki. (Ezt mi is természetesnek tart­juk, hiszen a dicsőség mellé 3000 forint pénzjutalom is járt. A szerk.) Közbevetőleg megjegy­zem, hogy a versenyre nem le­hetett »felkészülni«. Tolnán ugyan annak idején az Országos Rendező Iroda osztogatott egy brosúrát, de a versenyen egészen más kérdések szerepeltek, mint amelyekkel a brosúra foglalko­zott. A furfangossághoz ez is hozzá­tartozik. — Biztosan. Részt vesz-e az országos dön­tőn? — Igen és szeretnék ott is szép eredményt elérni. Végül még egy kérdést: Isko­lai végzettsége? — Gimnáziumi érettségi. Befejezésül még egyszer gra­tulálunk Biber Lászlónak, Bara­nya és Tolna »legfurfangosabb furfangosának« s szurkolunk, hogy az országos döntőn megis­mételje szép szereplését. (letenyei) A beszámoló után a jelen* lévő lelkészek közül igen so­kan felszólaltak és elmondot­ták véleményüket népgazdasá­gunk nagy problémájáról, a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről. Egyöntetűen he­lyeselték, szükségesnek tartot­ták a termelőszövetkezeti moz­galmat és valamennyien han­goztatták, hogy ennek a segíté­séből a lelkészeknek is ki kell venniük a részüket. Az ankét résztvevői igen nagy tetszéssel fogadták dr. Kathona Géza re­formátus esperes felszólalását* aki többek között a következő­ket mondotta: — A legutóbbi országgyűlés és Walter János beszámolója még inkább meggyőzött arról* hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének gyors be­fejezése szükségszerű. Mi lelki- pásztorok készséggel igent mon­dunk a szocializmusnak, a mezőgazdaság fejlesztésének, a termelőszövetkezeti mozgalom­nak. Ez az átalakítás mint lel­ki, lelkészi probléma is je­lentkezik: elő kell segítenünk a döntést, hogy híveink mi­előbb a helyes, a szövetkezeti utat válasszák. A közösségi szellem nem idegen az egyhá­zunktól. A közösségben, a kö­zösségért dolgozni tiszteletre méltó cselekedet és ne­künk, lelkipásztoroknak, min­den erőnkkel segítenünk kell az új kialakulását. Kräling Dániel evangélikus esperes többek között ezt mon­dotta: — Jó érzéssel tölt el ben­nünket az a tudat, hogy a ter­melőszövetkezeteken belül ki­alakulóban van az egységes paraszti osztály és ezzel eltű­nik falun a kasztrendszer, a vagyonok miatti torzsalkodás, veszekedés. Meggyőződésünk, hogy a parasztság a termelő- szövetkezetben egységesen meg találja a boldogulását és ne­künk, lelkészeknek az a tenni­valónk, hogy segítsük az elha­tározást, a belépést, majd pe­dig a szövetkezetek felvirágzá­sát. Több lelkész elmondotta a tapasztalatait a szövetkezeti mozgalomról és javaslatokat tett a tsz-ek megerősítésével kapcsolatban. é

Next

/
Thumbnails
Contents