Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-13 / 293. szám
I960, december 13. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO „A minőségi sport nem lehet öncél, a sportmozgalommal az a célunk, hogy Magyarország az egészséges emberek hazája legyen" Hegyi Gyula elvtárs élménybeszámolója a szekszárdi sportcsarnok felavatásán A megyeszékhely új sportcsarnokkal gazdagodott. A megyei tanács végrehajtó bizottsága néhány hónappal ezelőtt hozott határozatával a volt Április 4 kultúrotthont az MTST és a városi sportélet rendelkezésére bocsátotta. A határozat meghozatala óta szorgos munkáskezek varázsolták újjá az épületet és most azért töltötték meg diákok, sportolók, sportvezetők a széksorokat, hogy tanúi legyenek a csarnok ünnepélyes átadásának és meghallgassák Hegyi Gyula elvtársnak, az MTST elnökének, a magyar olimpiai csapat vezetőjének előadását. Az elnökségben Hegyi elvtárson kívül Tuska Pál dr., a megyei tanács elnöke, Molnár József, a magyar olimpiai csapat attaséja, Tatár Lajos, a KISZ megyebizottság titkára és Lépő László, az MTST elnöke foglalt helyet. Lépő László üdvözölte a vendégeket, majd felkérte Tuska elvtársat az avató beszéd megtartására. volt azt várni, hogy a svéd világ- bajnokságra nevezett 22 játékosunk nélkül is képesek leszünk megnyerni az olimpiai labdarúgó tornát, amelyen pl. a győztes Jugoszlávia legjobb csapatát szerepeltethette. A kajak-kenusok teljesítményéről szólva úgy vélekedett Hegyi elvtárs, hogy a maconi Európa- bajnokság, amelyen hét versenyszámból hatban dobogóra kerültek versenyzőink, kissé eltúlozta a várható esélyeket. Beszélt a sportágban alkalmazott technikai újításokról és kijelentette, hogy a sportban a legnagyobb művészet a formaidőzítés. A vívásban elért gyengébb eredményeinket az magyarázza, hogy egyes versenyzőink kiöregedtek. Példaképpen említette Gerevich Aladárt, aki a maga 51 évével is tagja volt az olimpiai csapatnak. Dicsérettel szólt Hegyi elvtárs az ökölvívókról. Ez a sportág, a különben megmutatkozó hibák ellenére, eddig minden olimpián megszerezte a maga egy vagy két olimpiai bajnokságát. Szólt arról, hogy az otthoniak szeretete adott erőt a sportolóknak, amely a táviratok ezreiben mutatkozott meg. Dicsérettel emlékezett meg a magyar olimniai csapat fegyelmezett viselkedéséről, majd így fejezte be beszédét: "Szép dolog az, hogy a tanács ilyen létesítménnyel gazdagította a szekszárdi sportlétesítményeket, de az a cél, hogy a fiatalság minél több pályát építsen társadalmi munkában is. Éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket államunk ma kíván adni a sportoló ifjúságnak, és akkor elérhetjük célunkat: az egészséges emberekből álló Magyarországot.« A nagy tetszéssel fogadott előadás után Lépő László, az MTST elnöke sorolta fel azokat az eredményeket, amelyeket a megye a sportlétesítmények társadalmi munkában történő létesítése terén elért (61 létesítmény, kb. egymillió forint értékben, amelyből 70 százalék a társadalmi munka), majd ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy a megye fiatalsága igyekszik élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a párt és a kormány a költségvetéssel, a községfejlesztési alapok erőforrásaival kínál a megye sportoló ifjúsága számára. és milyen egyéb körülmények gátolták sportolóinkat abban, hogy igazi tudásukat kifejthessék. Éppen ezért sikernek könyvelte el ilyen körülmények között csapatunk melbournei szereplését. »Hallatlan konkurrencia, soha nem látott és hallott felkészülés jellemezte a római olimpiai játékokat. A magyar csapat ötödik helyezésével általában elégedett a sportközvélemény, de ennek ellenére hallatszanak olyan hangok, hogy a vízilabdázók, a labdarúgók, a kajak-kenusok és vívók több első helyet szerezhettek volna.A vízilabdázókról szólva kijelentette az előadó, hogy a csapat idősebb játékosain bizonyos szkep ticizmus vett erőt, és amellett, hogy több nemzet felzárkózott mellénk, a mi csapatunkat is eiI kapta az a betegség, amelyet álta- j Iában a világnagyságok lelki válságának szoktak nevezni. Ezzel I kapcsolatban megemlítette Co- | nolly példáját, aki az olimpia előtt néhány héttel világrekordot dobott, az olimpián azonban nem tudott bekerülni a döntőbe. Megemlítette azt is, hogy az olaszok, enyhén szólva, gondoskodtak arról, hogy a játékvezetők ne legyenek rosszindulatúak velük szemben. Nagy derültség közben jelentette ki a labdarúgók telje- ] sítményére áttérve, hogy Magyar- ' országot "focialista« államnak szokták nevezni. Szerinte túlzás Barátságos labdarúgó-mérkőzés Szekszárdi Petőfi—’Testnevelési Főiskola 4:4 (3:3) "Bűn lett volna, ha a megyei tanács végrehajtó bizottsága figyelmen kívül hagyta volna a határozat meghozatalánál azokat az eredményeket, amelyeket a Tolna megyei sportélet az utóbbi években elért- — mondotta, majd arra buzdította a fiatalságot, hogy még szebb eredményekkel örvendeztesse meg a megye sportszerető közönségét. A sportvezetőket pedig arra hívta fel, hogy az irányításuk alatt lévő fiatalságot hazafias szellemben neveljék. A sportcsarnokot a sportolók nevében Lépő László, a megyei TST elnöke vette át, majd Hegyi Gyula elvtárs tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását. Elöljáróban örömének adott kifejezést, hogy ilyen sok fiatalt lát, és arról beszélt, hogy a kis Tolna megye is milyen sok sportolót és sportvezetőt adott az egyetemes magyar sportéletnek. Ennek kapcsán Sipos Mártont említette meg, majd igen közvetlen hangon szólt kedves munkatársáról, a szekszárdi származású Molnár Józsefről, a magyar olimpiai csapat attaséjáról, aki a melbournei olim piára angolul, a római olimpiára pedig olaszul tanult meg. Nagy derültség közepette jelentette ki, hogy a tokiói olimpiára japánul is meg kell tanulnia. "A legkisebb eredmény is hozzájárul a nagy eredményekhez. Ezért mindenkit buzdítok a Kilián testnevelési mozgalomban való részvételre, ahonnan nyitva áll az ajtó a minőségi sport felé- — mondotta, majd kijelentette, hogy a minőségi sport nem lehet magában öncél, hanem a sport- mozgalommal az a célunk, hogy Magyarország az egészséges emberek hazája lehessen. Ezután részletesen elemezte a londoni, a helsinki, a melbournei és a római olimpiára való felkészülés körülményeit, és az ott elért eredményeket. "1945-ben még javában dúlt a háború és az utána következő években is jó részt azzal voltunk elfoglalva, hogy a fel nem robbant bombákat távolítsuk el, éppen ezért óriási eredmény volt olimpiai csapatunk londoni szereplése. Helsinkire négy éven át nyugodtan készültünk. Nem is maradt el az eredmény. Tizenhat olimpiai aranyéremmel és harmadik helyünkkel a világ közvéleményének a csodálatát értük el- — mondotta Hegyi elvtárs. Ezután részletesen elemezte az 1956. évi melbournei olimpiára va ló felkészülést. Emlékeztette a hallgatóságot az 1956-ban elért Szekszárd, 200 néző. Vezette: Babits. Szekszárd: Bencze — Tur- gonyi (Rochi), Simon, Bosnyák — Zoményi, Ulrich — Hómann, Taliga, (Lizák), Benács (Rostás), Czifrik, Török. TF: Grescsák — Solti, Ali, Garamvölgyi — Kristóf, Mezei — Monoid, Kovács, Glatz, Megyeri. A Petőfi kapott először lábra Támadást támadásra vezetett, de nagyon sokat körenyelműs'ködtek a csatárok. A könnyelműség aztán átragadt a védőkre is. így a 10. percben akadálytalanul futhatott el a jobbszélső, akinek beadását kapásból küldte Harcsa a Petőfi kapujába, amelyet a beteg Grei- lieh helyett a Dózsától kölcsönkapott Bencze védett. 0:1. A gól után is a Petőfi rohamozott. Taliga jó lövése után Benács késlekedett jó helyzetben. A 15. percben egyenlített a hazai csapat Török. Czifrik volt a labda útja és Benács közelről a hálóba fejelt. 1:1. Lassan eleredt az eső. Egyelőre csak szemerkélt, de később mind jobban ráeredt. A 20 percben ismét a vendégek szereztek vezetést. A balszélső beadott, Simon belenyúlt a labdába, amely a saját kapujába jutott. 1:2. Sőt 5 perc múlva újra gólt értek el a vendégek, a Petőfi védelmének könnyelreiű- ségéből. Ezúttal Megyeri maga- mögött hagyta a védelmet és l:3-ra alakította a mérkőzés eredményét. Ekkor változatos volt a játék A 30. percben aztán Török egyéni játéka újra Petőfi-gólt hozott. 3:2, A 33. percben Bencze minden tudására szükség volt, hogy megmentse kapuját az újabb TF-góltól. Továbbra is eseménydús volt a küzdelem. Benács az üres kaput sem találta el, majd a TF gólját nem adta meg a játékvezető. Nem sokkal a befejezés előtt Simon hibája miatt Harcsa került helyzetbe, de hibázott a csatár, a túloldalon viszont Benács lövése a kapuba jutott, így a Petőfi még szünet előtt kiegyenlített. 3:3. Szünet után még jobban esett, úgyhogy a salakpálya sem tudott már több vizet felszívni. Eleinte a Petőfi támadott. Időnként szépen vándorolt a labda lábról lábra, máskor pedig bosz- szantó hibák adódtak. Az 5. percben Török remekbeszabott góllal vezetést is szerzett, de a félidő nagy részében hiába volt fölényben a hazai csapat, a jól tömörülő TF-védelemmel szemben nem tudott eredményt elérni, sőt Rochi hibája után Megyeri emelte ismét hálóba a labdát és így a küzdelem végülis döntetlenül végződött. 4:4. A mérkőzés után a Petőfi végleg pihenőre tér és majd csak januárban kezdi meg a felkészülést a tavaszi idényre. A csapatban szerepelt több próbajátékos is, akik nem mozogtak rosszul, de egy mérkőzés után a szakadó esőben aligha lehet eldönteni azt, hogy mire lesznek majd képesek. Totó-eredmények 1. Tatabánya—MTK 1 2:1 2. Győr—Csepel 1 1:0 3. SBTC—Honvéd 1 3:1 4. DVTK—Dorog 1 1:0 5. FTC—DVSC 1 7:0 6. Franciaorsz.—Bulgária 1 3:0 7. Alessandria—Novara 1 4:1 8. Como—Triestina 1 3:1 9. Palermo—Venezia 1 3:1 10. Prato—Mantova 1 1:0 11. Verona—Marzatte 1 5:3 12. Monza—Reggiana 1 2:0 „Eger Magyarországon van?“ A közeljövőben megjelenik dr. Bárány István Derűs sporttörténetek című könyve. Az egykori egri úszóbajnok ennek keretében közel 200 sport-anekdotát dolgozott fel. A legtöbb anekdota saját élményeihez fűződik európai útjai alkalmával. Egy ízben Londonban állt rajthoz és sikerült legyőznie az angol gyorsúszókat. A verseny után a magyar követségen fogadást adtak az úszók tiszteletére. S ekkor Zichy Rubidó Iván gróf, magyar követ, amikor az úszók tisztelegtek nála — megkérdezte Báránytól: — Eger Magyarországon van? A magyar úszók eleinte álmél- kodva hallgatták a „jól tájékozott” magyar követ szavait, utána azonban — kinevették. Bárány dr. azt is megírja, amikor az egyik olimpiai győztes vi- zilabda-csapat fogadtatásánál a főyárosj tanácsnok következetesen „vizicsoló-pacsatnak” nevezte őket, világrekordokra és arra, hogy az ellenforradalmi események hogyan zavarták meg a felkészülést,
