Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-13 / 293. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. december 13. Vérfürdő Algírban Több száz halálos áldozata van a de Gaulle-ellenes tüntetésnek — Algír és Oran arab negyedeit körülzárta a csendőrség Algír (MTI): A francia gyar­matosítók vasárnap délután Al­gírban vérfürdőt rendeztek az FLN zászlaja alatt felvonuló, al­gériai Algériát követelő lakosság soraiban. A francia katonaság és a ro­hamrendőrök Algír öt pontján tüzeltek a tüntető arabokra. Hi­vatalos jelentés szerint a halálos áldozatok száma 51-re emelke­dett. A Reuter tudósítója rámu­tat, hogy szemtanúk szerint en­nél sokkal több — feltehetően mintegy száz — a halálos áldo­zatok száma. A sebesültek szá­ma több százra tehető. A tüntető arabok botokkal, vasvillákkal és saját készítményű kézigránátokkal védekeztek a ka­tonaság és a rohamrendőrök brutalitásai ellen. Sűrűn vissz­hangzott a kiáltás: „Éljen az Al­gériai Felszabadítási Front! — Éljen az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya! — Le de Gaulle tábornokkal! — Tárgyalá­sokat követelünk az FLN-nel!” Oranban a katonaság és a ro­hamrendőrök körülzárták a város arab negyedét, majd házról-ház- ra haladva hozzáláttak annak „megtisztításához”. Az akció kö­vetkeztében igen sok arabot — főleg fiatalokat — elhurcoltak. Blidában a délután folyamán mintegy ezer arab tüntetett az algériai Algéria mellett. Jean Morin, a francia kormány algériai főmegbízottja, aki eddig de Gaulle tábornok kíséretében volt, vasárnap este a súlyos hely­zetre való tekintettel visszaér­kezett Algírba. Az éjszaka beálltáig Algír nagy része csatatérhez hasonlí­tott. Egyes városrészekben bari­kádok torlaszolták el az utcákat. Mindenütt állig felfegyverzett katonai járőrök cirkálnak. Mint az AP tudósítója jelentette, az Algírba vezető utakon sűrű so­rokban katonai oszlopok halad­nak. A hatóságok újabb jelen­tős erősítéseket irányítottak a városba. Mint a Reuter tudósítója jelen tette, hivatalos körökben aggo­dalommal ítélik meg a helyze­tet. Az algériai körútját folytató de Gaulle tábornok a késő dél­utáni órákban Bougie-be érkezett. Szélsőjobboldali telepesek egy legszigorúbb katonai rendszabá­lyokat léptették életbe, az éjsza­ka nyugalomban telt el. A késő esti órákban hozzáláttak az úgy­nevezett „Valentine”-terv meg­valósításához, amelynek az a lé­nyege, hogy elszigetelik egymás­tól a város különböző negyedeit, különösen az arab és az európai negyedeket. Újabb vérfürdő Algírban Algír (MTI). Az AP és a Reu­ter legújabb jelentése szerint Algírban, ahol a gyarmatosítók vasárnap vérfürdőt rendeztek az Algéria szabadsága mellett tün­tető arabok soraiban, francia ka­tonaság hétfőn délelőtt ismét tü­zet nyitott tüntető arabokra. Az újabb össczetűzések Algír muzulmán negyedének peremén folytak. Eddigi jelentések szerint a hétfő délelőtti vérengzésnek nyolc halálos áldozata van. va­lamennyien arabok. Az AP jelentette, hogy a va­sárnap megsebesült arab tünte­tők közül az éjszaka folyamán tízen belehaltak sérülésükbe. A halálos áldozatok számát hiva­talos helyen nyolcvanháromra becsülik. Á valóságban azonban ez a szám jóval nagyobb és mint az ADN rámutat, a halottak és sebesültek száma csupán Algír városában összesen kétezerre te­hető. Az algíri rádió hétfő délelőtt sürgős felhívással fordult az ösz- szes orvostanhallgatóhoz, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a kórházakban A gyarmatosítók újabb katonai erősítéseket vezényeltek Algírba. Hétfőn a városba érkezett az idegenlégió egy ejtőernyős ez- rede és jelentések szerint 40 te­herautón újabb idegenlégiós egységek vannak úton Algír felé. Algír és Oran arab negyedeit szigorúan körülzárva tartja a ka­tonaság és a csendőrsóg. Fel­tűnő, hogy míg a katonák és a csendőrök gyilkos sortüzet zúdí­tanak a tüntető arabokra, addig jóformán semmit sem tesznek az ultrák tevékenységének megaka­dályozására. Mint a Reuter tudó­sítója rámutat, szélsőjobboldali csoportok akadálytalanul készül­nek újabb tüntetésekre. Algír katonai táborhoz ha­sonlít. Az utcasarkokon csend­őrökkel zsúfolásig telt katonai teherautók túráztatják motor­jukat. Az üzletek zárva vannak, a közlekedés leállt. Algír kikötő­jében tétlenül vesztegelnek a hajók. A Szovjetunió és Kína Londonban tömeggyülés és tüntetés követelte Lumumba szabadonbocsátását A londoni Hyde-parkban va­sárnap népes tömeggyűlést tar­tott az afrikai szervezetek bi­zottsága. A gyűlés elfogadta a felolvasott határozati javaslatot, amely követeli Hammarskjöld ENSZ-főtitkár lemondását, Lu­mumba kongói miniszterelnök haladéktalan szabadonbocsátását és sürgeti az ENSZ-et, fegyve­rezze le Mobutu ezredes önké­nyeskedő zsoldosait. Leopoldvilleben a kongói ENSZ-képviselet szóvivője va­sárnap sajtóértekezlfeten megerő­sítette, nem tudnak semmit az állítólagos újabb letartóztatások- ^erettTe *• Gaulle ellen és Lagaillarde-ot él­tette. De Gaulle a városban töl­tötte az éjszakát. De Gaulle megszakította algériai körútját Algír (MTI): Az AP amerikai hírügynökség kora reggli jelen­tése szerint Algírban közölték, hogy de Gaulle tábornok meg­szakítja algériai körútját és a tervezett hat nap lejárta előtt már kedden visszatér a francia fővárosba. De Gaulle elhatározá­sát nem indokolta meg. Mint a Reuter már korábban jelentette, de Gaulle némileg módosította algériai útitervét és hétfőn Philippeville helyett Bis- karába utazott. Jean Morin, a francia kormány algériai főmegbízottja vasárnap este hivatalosan közölte, hogy a nap folyamán lezajlott véres összetűzésekben 65 ember életét vesztette, rek szerint a keleti tartomány Bunia és Áru városaiban több belgát őrizetbe vettek. AP-jelentés szerint több nyu­gati ország diplomáciai képvise­lője Stanleyvülebem tartózkodik, ahol állampolgáraik helyzetéről tárgyalnak- Lundulával, a hadse­reg főparancsnokával és más ha­tóságokkal. Hírek szerint az ENSZ etiópiai egységeinek néhány ka­tonája Elisabeta városába utazott, hogy Stanleyvillebe kísérje a ha­zatérni kívánó körülbelül har­mincöt európait. Nehru indiai miniszterelnök hétfőn bejelentette az indiai par­lamentnek, hogy az indiai kor­mány ez idő szerint nem szán­dékszik visszarendelni az ENSZ kongói fegyveres erőinek áten­gedett indiai csapatokat, mert el akarja kerülni, hogy az ENSZ helyzete Kongóban bizonytala­nabbá váljék. Ugyanakkor azonban hangoz­tatta, az ENSZ kongói képvisele­te »erélytelen és hatástalan« mó­don lépett fel Kongóban és ezért — mint mondotta ■— a jövőben határozottabb magatartást kell tanúsítania »azokkal a kísérle­tekkel szemben, amelyek Kongó területén a belga imperializmus új formáját akarják megvalósí­tani«. Nehru szerint továbbra is »az ENSZ-től remélhető a nyílt há­ború megakadályozása Közép- Afrika térségében«, de India kénytelen lesz módosítani csa­patok átengedésére vonatkozó ál­láspontját, ha ezeket a katonai egységeket az ENSZ kongói pa­rancsnoksága nem a megfelelő feladatok végzésére használná fel. Nkrumah ghanai miniszterel­nök hétfőn Hammarskjöld ENSZ- főtitkárhoz intézett táviratában követelte, az ENSZ lépjen fel Lumumba kongói miniszterelnök szabadonbocsátásáért. Figyelmez­tette az ENSZ-et, kénytelen lesz a felelősséget viselni, ha Lumum­ba és kormánya több tagjának fogságban tartása súlyos követ­kezményeket zúdít majd Kon­góra. megbonthatatlan barátságának szentel vezércikket a kínai párt- és kormányküldöttség lá­togatása alkalmával a Pravda és a Remnin Ribao. A kínai küldöttség, amelyet Liu Sao-csi vezetett a Szovjetunióba, tár­gyalásaival, a szovjet vezetők­kel folytatott tanácskozásaival újabb bizonyítékát szolgáltatta annak az örök, megbonthatat­lan barátságnak, ami a szovjet és a kínai nép között kialakult, s amelynek alapja a teljes egyenjogúság, a sokoldalú gaz­dasági, politikai, kulturális együttműködés, a kölcsönös előnyök, a testvéri segítség, a marxizmus—leninizmus elvei, a proletár internacionalizmus. A Pravda vezércikke kiemeli, a szocialista világrendszer egyik legnagyobb vívmánya, hogy az osztályok közötti an- tagonisztikus ellentét meg­szüntetésével megszüntette a nemzetek közötti antagoniz- must is, s az államok erősödé­se és fejlődése együttműködé­sük valamennyi formájának erősödését is eredményezi. A szovjet—kínai barátság nemcsak a két nép életében fontos, s nemcsak a szocialista tábor életében játszik nagy szerepet, hanam jótékony ha­tással van az egész nemzetközi életre is, mindjobban előse­gíti a nemzetközi helyzet egész­ségesebbé válását. A Szovjet­unió és a népi Kína szilárd kö­vetkezetességgel folytatja a bé­kés együttélés politikáját, s ha­tározottan síkraszáll a világ­béke érdekében. Éppen ezért a két nép barátsága, ennek a ba­rátságnak elmélyülése, gazda­godása kedvezően hat az egész nemzetközi életre s ez a tény különös jelentőséget kap nap­jainkban, amikor az imperia­lista hatalmak minden eszköz­zel a nemzetközi helyzet kiéle­zésére, a hidegháborús hangu­lat szítására törekszenek. A Renmin Ribao arról ír, hogy- a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme új szakaszt nyitott a két nép ba­rátságában. A szovjet nép kö­vetendő példát adott a szocia­lizmus és a kommunizmus éDítésére, s kínai kommunis­ták joggal tekintik az Októberi Forradalom egyenes folytatásá­nak a kínai forradalmat. A kí­nai nép harcában mindig igaz barátra, hűséges szövetségesre, édes testvérére talált a Szov­jetunióban s a Kínai Kom­munista Párt és a kínai nép szent kötelességének tartja a két párt között kialakult ben­sőséges kapcsolat ápolását és megszilárdítását. Nemzetközi téren fontos ré­sze a Szovjetunió és Kína kap­csolatának, hogy a népi Kína kormánya és népe következe­tesen támogatja azokat a kez­deményezéseket, amiket a Szovjetunió tett és tesz a vi­lágbéke megőrzéséért, az em­beri haladásért. A szovjet és a kínai nép ba­rátsága több mint negyven évig edződött és acélosodott s nemcsak a szocialista tábor egységének alapkövét jelenti, hanem a nemzetközi kommu­nista mozgalom sarkköve is. Kína és a Szovjetunió, — ír­ja a Renmin Ribao — a kínai és a szovjet párt nagy egysége fontos biztosítéka a világbéke és az emberi haladás győzel­mének, fontos tényező abban, hogy az imperializmus számá­ra lehetetlenné tegyük az új háború kirobbantását. Azok a kapcsolatok, ame­lyek a két nép között alakul­tak ki, csak új típusú, szocia­lizmust építő országok és né­pek között lehetségesek. A szovjet és kínai nép örök, megbonthatatlan barátsága en­nek a barátságnak elmélyülése, erősödése megnyugvással tölt­heti el a béke híveit szerte a világon. Amint a Pravda ve­zércikke külön is kiemeli, a Szovjetunió és Kína éberen őr­ködik az egyetemes béke feleit s közös erőfeszítéseikkel már nem egyszer elállták a háború útiét, amikor a nemzetközi im­perializmus agresszív erői há­borút próbáltak kirobbantani. A két nép barátsága ezzel az egész béketábor erejét növeli, s az emberi haladásnak, a népek boldogulásának, felvirágzásá­nak válik szerves részévé. A béke fenntartásának érdekei parancsolóan követelik egy közös front megalakítását A Pravda vezércikke a világ népeihez intézett békef elhívásról Nyugati jelentések szerint új kormány alakult Laoszban Vientiane (MTI). A Reuter és az AP jelentése szerint a pénte­Algírban 55 muzulmán. 5 eu- ken többedmagával Kambod- rópai és egy rendőrtiszt esett i utazott Souvanna Phouma, áldozatául az összetűzéseknek, I laoszi miniszterelnök kormányá- Oranban a katonaság sortüze j nak Vientianeban maradt négy négy arab halálát okozta. Több tagja vasárnap új, úgynevezett százan megsebesültek. E hivata- ügyvezető kormányt alakított. Az los adatokkal szemben nyugati tó kormány élén Quinim Phol- hírügynökségj jelentések változat sena, a Souvanna Phouma-kor- lanul lényegesen magasabbra be- mány tájékoztatásügyi minisz- csülik a halálos és sebesült ál- tere áll. dozatok számát. A Figaro tudó- J sítása szerint csupán Algírban Mint az AP jelentette, az új 1500-an sebesültek meg — köz- kormány szóvivője közölte, hogy tűk 300-at kórházba kellett szál- vasárnap déli hatállyal feloszlott lítani — Oranban pedig mintegy a Pathammavong tábornok veze- 500 a sebesültek száma. • tésével szombaton megalakult Algírban, ahol a hatóságok a katonai bizottság, A bizottság által gyakorolt polgári és kato­nai hatalom az új kormányra száll át. A katonai bizottság rá­diónyilatkozatában jelentette be feloszlását. Az Uj Kína hírügynökség kö­zölte, hogy Souvanna Phouma herceg, laoszi miniszterelnök de­cember 9-én táviratot intézett Csou En-laj-hoz, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsának el­nökéhez és abban bejelentette, hogy a laoszi helyzetre való te­kintettel a királyi kormány ba­ráti küldöttsége nem látogathat Kínába a megállapított időpont­ban. Souvanna Phouma a láto­gatás elhalasztását javasolta. Moszkva (MTI). — Az egész világ a kommunista és munkás­pártok képviselőinek tanácsko­zásán kiadott történelmi doku­mentumok hatása alatt áll — írja a Pravda hétfői számának vezércikke. — A kommunista és munkáspártok képviselőinek nyi latkozatát és a népekhez intézett felhívását az emberiség javáról és boldogulásáról való mély gon­doskodás hatja át A kommunis­ták lánglelkű felhívása a dolgo­zók százmillióinak legfőbb érzel­meit és törekvéseit tükrözi. A vezércikk megállapítja, hogy a nyilatkozat és a felhívás meg­cáfolhatatlan tényekkel mutatja meg. hogy az amerikai imperia­lizmus a háború és az agresszió fő ereje, az amerikai imperia­lizmus veszélyezteti a békét, a világot a háborús katasztrófa szélére sodorja. Ha az imperia­lista agresszorok megtehették volna, már régen egy új világ­háborúba sodorták volna az em­beriséget. Ámde. már elmúltak azok az idők, amikor az impe­rialisták kényük-kedvük szerint határoztak arról, legyen-e hábo­rú, vagy sem. — A l>éke fenntartásának ér­dekei parancsolóan követelik egv széles, közös front megalakítását az agresszió és háború imperia­lista politikája ellen — írja a továbbiakban a Pravda. Az élet megmutatta, hogy az összes bé- I komrpv’nistá'nak keerők egységes és aktív fellé- j egymás mellett I pésével meg lehet akadályozni I diadaláért, az imperialista . agresszorok bár­milyen háborús provokációját. A békéért harcolni ma any- nyit jelent, hogy fáradhatatlanul le kell leplezni az imperializmus politikáját, éber figyelemmel kell kísérni a háborús gyúi tógá­tok mesterkedéseit. — A kommunista és munkás­pártok képviselőinek nyilatko­zata és a világ népeihez intézett felhívása e határozott, céltu­datos harc részletes programja — állapítja meg a továbbiakban a vezércikk, majd hangsúlyozza, hogy — az imperialisták hódító háborús politikájával a kommu­nisták egyöntetűen szembeállít­ják a békés egymás mellett élés lenini elvét. — A békés egymás mellett élés politikája és az a tény. hogy a világ kommunistái határozot­tan támogatják a nemzetközi kapcsolatok e lenini elvét, any- nyira összhangban áll az embe­riség túlnyomó többségének alapvető érdekeivel, hogy még a burzsoá sajtó is a moszkvai nyi­latkozat kommentálásában Külö­nösen nagy figyelmet fordít a kérdésnek erre az oldc.’úra. Sok angol, amerikai, svéd cs más lap hangsúlyozza, m'lyen rend ívül nagy jelentőségű a nemzetközi helyzet szempontjából a szocia­lista országokn"k, az egész világ harca a békés élés elveinek

Next

/
Thumbnails
Contents