Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

I960, december ti. TOLNA "MEGYEI NÉPÜ.TSAG s az országgyűlés ülésszaka A magyar nép céljai egybeesnek az emberi haladás céljaival Tisztelt képviselőtársaim! Ami- f ségtudattal itt együtt tanácskö- kor mi itt a mezőgazdaság fej-1 zunk az ország szocialista féjlo­lesztéséről, a szocialista társada­lom alapjainak lerakásáról ta­nácskozunk, a szocialista Magyar ország felépítésének kérdéseiről beszélünk, jó, ha tudjuk, hogy ez a célunk egybeesik az emberi ha­ladással. Jó tudnunk, hogy né­pünk ma az emberi haladás élén járó nemzetek sorában van. Nem a múlthoz, a jövőhöz kötötte sor­sát a magyar nép: a világ fejlődésének fő áram- • tatában, a szocialista fejlődés áramlatában haladunk. A mostani Moszkvai Nyilatkozat történelmi okmány. Valójában ha­talmas, történelemformáló erő összpontosul ebben a Nyilatkozat­ban; a világ kommunista mozgal­mának egységes ereje. »Az emberi társadalom történelmi fejlődésé­nek fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait korunkban a szocialista világrendszer — azok az erők határozzák meg, ame­lyek az imperializmus ellen, a tár­sadalom szocialista átalakításáért harcolnak« — hangzik a Nyilat­kozat. Ezek közé az erők közé tar­tozik a Magyar Népköztársaság is. Mi, magyar kommunisták, a Központi Bizottságban is és má­sutt is gyakran mondjuk: tevékenységünkért felelünk a magyar nép előtt és fele­lünk a nemzetközi munkás- osztály színe előtt is. Felelősek vagyunk a magyar nép jövőjéért és a magunk frontján, illetve a magunk erejéhez képest a világ kommunista mozgalmá­nak jövőjéért is. Azt szeretném, ha ezt a felelősséget — barátsá­gunknak és szövetségünknek megfelelően — kicsit kiterjeszte- jiők a pártonkívüliekre is, abban az értelemben, amilyen felelős­déséről. Mi 81 kommunista és munkás­párt küldötteivel tanácskoztunk együtt. A 81 közül csak 12 párt volt olyan; amelynek hazájában a munkásosztály van uralmon, s amely párt egy ország életét irá­nyítja. Erre a 12 pártra különö­sen nagy felelősség hárul, s en­gedjék meg, hogy ezt a felelőssé­get egy kicsit a mi parlamentünk re is átvigyem. Azok a kommu­nista hazafiak, akikkel a moszk­vai tanácskozáson együtt ültünk, számítanak ránk; várják tőlünk is, hogy eredményesen, jól dol­gozzunk. Nemcsak a Szovjetunió­ra, hanem minden egyes szocia­lista országra, tehát a Magyar Népköztársaságra is bizalommal, és mint példára tekint a világ minden elnyomottja. Szeretnék, ha ügy dolgoz­nánk, hogy saját népük előtt példának említhessék a mi hazánkat is: nézzétek, ott Van a Magyar Nép- köztársaság. a szabad emberi élet és boldogság hazája, ahova a szo­cializmus útja vezet. Mi a felszabadult szocialista népek családjához tartozunk; ez ad nekünk erőt. S a mi erőnk is ad valamit ahhoz a nagy nemzet­közi erőhöz, amely a népek jövő­jét védi, biztosítja. „Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem előrehaladását. Létre­jöttek a szocializmus további dön tő győzelmének szilárd előfeltéte­lei. A szocializmus teljes győzel­me elkerülhetetlen” — állapítja meg a Nyilatkozat, s hozzáteszi: a kommunista világmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a társadalmi haladás leg­fontosabb tényezője lett. A nemzetközi munkásmozgalom legyőzhetetlen erővé vált Mi, akik ott lehettünk a moszkvai tanácskozáson, szinte ta pinthatóan éreztük azt a legyőz­hetetlen erőt, amelynek magunk is részesei, vagyunk^ Öt világrész kommunista és munkáspártjainak képviselőit hallva, még inkább meggyő­ződhettünk arról, hogy a kom munizmus lángja a marxiz­mus—Ieninizmus — amely­nek a világító fáklyáját Marx és Engels gyújtotta meg, s Lenin emelte magasra — ki- olthatatlanul lobog immár a föld minden országában. S milyen célt tűz maga elé a nemzetközi kommunista mozga­lom? „A kommunisták történelmi küldetésüket — mondja a Nyilat­kozat — nemcsak abban látják, hogy világméretekben megszün­tessék a kizsákmányolást és a nyomort, és örökre kizárják az emberi társadalom életéből bár­milyen háború lehetőségét, ha­nem abban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az emberiséget a háború rémétől.” A világ kommunista pártjai minden erejüket e nagy történel­mi küldetés megvalósításának szentelik. Mi, magyar kommunis­ták is, mert forrón óhajtjuk, hogy a magyar munkás, paraszt, értel­miségi szabad társadalomban al­kothasson, hogy egészségesen nőjenek fel a magyar gyerekek, fiatalok, hogy békében éljenek a magyar nők, férfiak és békében pergethessék napjaikat a munká­ban elaggottak. Azt akarjuk, hogy virágozzék hazánk földje. Mi, magyar kommunisták min­den szavunkkal és tettünkkel bi­zonyítani akarjuk és fogjuk a legnagyobb igazságot: azt, hogy a kapitalizmus az ember megalázá­sa, a kommunizmus az ember szabadsága; a kapitalizmus létbizonyta­lanság, a kommunizmus a biztos jövő cs az emberi jó­lét; a kapitalizmus a háború örök fenyegetése, a kommu­nizmus az emberiség szilárd békéje. (Nagy taps.) Tovább folytatjuk a kétfrontos harcot Kedves elvtársak! Tisztelt kép­viselőtársaim! A Moszkvai Nyilatkozat elítél­te a revizionizmust, az ■ imperia­listákkal való megalkuvást, az imperialisták előtti meghajlást. Elítélte a dogmatizmust, a töme­gektől való elszakadást. Pártunk egész politikája, immár négy, éve folytatott szilárd és állhatatos kétfrontos harca tehát — amely egy időben harcol a revizionista árulás, valamint a dogmatizmus és a szektarianizmus ellen — ezen a tanácskozáson újabb igazolást és, megerősítést nyert a nemzet­közi munkásosztály által. ' Bernünket sokan azzal vádol­tak — és talán ma is vádolnak—, hogy túl kemények voltunk, mert határozottan szakítottunk és le­számoltunk' a ^evizibnista árulók­kal és az ellenforradalmárokkal. Ez,.nem baj. A nép ellenségeivel szemben pártunk ilyen lesz a jö­vőben is. Más oldalról viszont az­zal vádolnak bennünket, hogy túl puhák, engedékenyek, revizionis­ták vagyunk. Miért? Mert nem az ellenséget kerestük minden emberben, hanem az embert, még azokban is, akik négy évvel ez­előtt szemben álltak velünk, vagy legalábbis az emberi vonásnak, azt a maradványát, amelynek segít­ségével a megtévedteket is visz- szavezethetjük a helyes, útra. Bí­zunk abban, hogy pártunk e te­kintetben is ilyen lesz a jövőben. Mert pártunk azt tartja — és ugyanezt vallja kormányunk, parlamentünk is —, hogy rendszerünket mindenkor vaskézzel kell védeni minden belső és külső ellenséggel szemben, de mindig emberi módon kell bánni az embe­rekkel. (Taps.) Nem tettünk és nem teszünk en gedményt a jövőben sem, sem a revizionizmusnak, sem a dogma- tizmusnak és a szektarianizmus- nak: Pártunk megmarad a mar­xista—leninista úton, következe­tesen kitart az igazi, tényleges kommunista politika mellett. Tisztelt képviselőtársaim! Nincs tehát semmiféle fordulat a mi po­litikánkban. Az eddigi úton me­gyünk tovább. Ugyanazt a politi­kát valósítjuk meg a társadalom egész életében, az államéletben, amellyel népünk, kormányunk, or szággyűlésünk eddig is egyetértett, és amelynek végrehajtásában egy ségesen támogatta Központi Be zottságunkat. Népünk saját tapasz talatai alapján győződött meg e politika helyességéről és nem kí­vánja, hogy változtassunk rajta. Inkább azt várja, hogy még követ kezetesebben és jobban végrehajt suk azt a politikát, amely immár négy esztendeje .áthatja az egész országot, az államéletet. Bí­zunk abban, hogy pártunk a nép pel még erősebben összeforrva küzd az előttünk lévő feladatok megoldásáért. Ez a bizalom adja azt a meggyőződést, hogy a követ kező években fellendítjük a mező gazdaságot is és végigvisszük a nagy történelmi művet: a mező- gazdaság szocialista átalakítását, s befejezzük hazánkban a szo­cialista társadalom alapjainak lerakását. Meggyőződésem, hogy a követ­kező évek a munka, a szívós harc és nemegyszer az egymás közötti vita évei lesznek. De a gazdag eredmények évei is, egész népünk javára — fejezte be nagy tetszés­sel fogadott beszédét Kádár Já­nos elvtárs. OT KÉRDÉS — OT VALASZ A nemzetiségi problémák megoldásáról Az országgyűlés határozata nácsolja a termelőszövetkezeti Kádár János elvtárs beszéde parasztság, a falusi értelmiség, után az országgyűlés határozatot a munkásosztály legjobbjainak: fogadott el. A határozat a követ- meggyőző, jó szóval adjanak kező: megfelelő baráti segítséget ahhoz, hogy a még egyénileg dolgozó Az országgyűlés a földműve- parasztság újabb tíz- és százezrei lésügyi miniszternek a ^mezőgaz- bátran válasszák a szövetkezeti daság helyzetéről és az előttünk gazdálkodást, amely immár a álló feladatokról adott tájékozta- parasztság egésze számára nyitja tóját tudomásul veszi, jóváhagy- meg az emberibb, jobbmódú éle- ja a forradalmi munkás-paraszt tét, a kulturális felemelkedés le- kormánynak a falu szocialista át- hetőségét. alakítására és a mezőgazdasági A termelőszövetkezeti mozga- termelés fejlesztésére irányuló lom továbbfejlesztésének munká- politikáját. ja mellett az országgyűlés fel­Az országgyűlés helyesli a kor- hívja a figyelmet a mezögazda- mánynak azt az elhatározását, sági termelés és felvásárlás meg- hogy a tél folyamán a termelő- javításának időszerű tennivalói- szövetkezeti mozgalom győzelem- ra, általában a termelőszövetkc- rc juttatásával lényegében fejez- zetek, állami gazdaságok, erdő- zük be a mezőgazdaság szocialista gazdaságok gazdálkodásának átalakítását. A falu szocialista át- eredményesebbé tételére, különö- szervezésének sikeres befejezésé- sen pedig a mezőgazdasági igaz­vei még szilárdabbá válik a népi gatás és a felvásárlási apparátus hatalom, a munkás-paraszt sző- munkájának határozott megjaví- vetség, a Magyar Népköztársaság, tás£*a. Mindez nagyon fontos elő megteremtjük alapját a nagyobb feltétele a második ötéves terv­hozamú mezőgazdasági termelés- ben, s ezen belül az 1931-es mé­nek. Ez érdeke a munkásosztály- zőgazdasági tervben a mezőgaz­nak, magának a dolgozó paraszt- daság előtt álló jelentős termelési súgnak, egész népünknek. és árutermelési feladatok ered­Az országgyűlés ajánlja és ta- menyes megoldásának. — Mi pártunk és kormányunk nemzetiségi politikájának a lénye­ge? Daradics Ferenc, az MSZMP Tolna megyei bizottságának tit­kára válaszol: — A nemzetiségi lakosságnak azelőtt Magyarországon igen hát­rányos megkülönböztetésben, el­nyomásban volt része. Tolna^ me­gyében, az akkori politika követ­keztében, szinte hagyományai voltak a nemzetiségiek torzsalko­dásának, 1945-ben a telepítések to vább élezték ezt az állapotot. Az­óta a nemzetiségi problémák meg­oldása terén nagy utat tettünk meg a párt és a kormány helyes politikája alapján, amely minden tekintetben egyenjogúságot biz­tosít a nemzetiségi kisebbségek­nek. A nemzetiségiek túlnyomó többsége ma már egyetért politi­kánkkal, támogatja nagy, ország­építő feladataink megoldását. A múlt nevelése, a régi rossz politi­ka helyenként még kísért, de ez már nem jellemző, elhalóban van. így ma a nemzetiségi probléma, mint ilyen, egyre inkább megszű­nik, eltűnik az egységes szocialis­ta nemzet kialakulásával. A kü­lönböző nemzetiségiek, népcsopor­tok összefogva küzdenek, dolgoz­nak nagy, közös célunk, a szocia­lista társadalom felépítéséért. Ez legjobban a fiatalságnál mutatko­zik meg. A KISZ-szervezeteken belül nagyszerűen megértik egy­mást, barátkoznak egymással nem ritkaság a házasság sem. vezetésben, álíami életünk irányi tásában is részt kapnak a nem­zetiségiek. Egy-egy választásnál nem az a szempont, hogy »milyen nemzetiségű«, hanem az, hogy »mennyire rátermett«. Továbbra is, ezen a jól bevált úton hala­dunk. Az a célunk, hogy a nem­zetiségi problémák maradványai is eltűnjenek és minden nemzeti­ség, népcsoport teljés erejével se­gítse valamennyiünk közös ügyét, a szocializmus építését. Gazdasági tekintetben milyen viszonyok között élnek a járás nemzetiségi dolgozói? Dr. Bercsényi Vince, a bonyhá­di járási tanács vb-elnöke vála­szol: __A mi járásunkban aránylag i gen nagy a székelyek és a német nemzetiségűek száma. A lakosság Zömét a nemzetiségiek adják. Já­rásunk termelőszövetkezeti járás és ebből következik, hogy a nem­zetiségiek túlnyomó többsége is ott találta meg a számítását. A I német ajkú tagok száma a tsz-ek- ben például mintegy 6—8000. Be­csületesen, szorgalmasan dolgoz­nak. Mondhatjuk, hogy a szövet­kezetek legszorgalmasabb tagjai a németajkúak. Nagy részük az ál­lattenyésztésben dolgozik. Ez igen jelentős dolog. A bonyhádi járás ugyanis hagyományos állatte­nyésztő vidék. Az őslakos néme­teknek tehát nagy állattenyésztési tapasztalatuk van és tapaszta­lataikat most nagyszerűen hasz­nosítják ' a termelőszövetkezetek­ben. Ennek szép példáját láthat­juk az apárhatnti tsz-ben, amelynek eredményei közismer­tek. Több termelőszövetkezetben együtt dolgoznak a németek és a székelyek. Jól megértik egymást, a szövetkezet eltüntette köztük a régebbi súrlódásokat, a közös cél érdekében megtalálták a közös hangot. A járás nemzetiségi la­kosságának a fő jövedelmi forrá­sa a termelőszövetkezet, és mind­járt hozzá kell tenni, hogy több­ségének, a szorgalmasan dolgo­zóknak a tsz nem is akármilyen, hanem jó életet biztosít. — A német nemzetiségiek anya­nyelvi oktatására van-e lehető­ség? Bárd Flórián, a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tőhelyettese válaszol: — Az alkotmány biztosította jo­gok értelmében igyekszünk min­den lehetőséget megadni a nemze­tiségi anyanyelvi oktatáshoz. A, megyében mintegy’ 20 általános iskolában tanítanak anyanyelvet heti három órában. Az anyanyel­vi oktatáshoz természetesen biz­tosítottuk a megfelelő képzettség gű pedagógusokat is. A nyelvokta­táshoz adva vannak a megfelelő tankönyvek. Érdekességként meg kell említeni, hogy nagy segítsé­get nyújtottak a Német Demokra­tikus Köztársaságból kapott tan­könyvek. A nemzetiségi nyelvok­tatás is megfelelő tanrend sze­rint történik, annak rendje és módja szerint ellenőrzik az okta­tók tevékenységét. Tehát erre is ugyanúgy körültekintő gondot fordítunk, mint az egész általá­nos iskolai oktatásra. Néhol már az óvodákban is megfelelő formá-r ban foglalkoznak a nemzetiségi gyermekekkel, hogy később az általános iskolában könnyebben tanulhassák az anyanyelvet. Kü­lön szakfelügyelő ellenőrzi a né­met nemzetiségi nyélvoktatást végző általános iskolák munkáját Csató László bátaszéki pedagógus személyében. — Milyen nemzetiségi jellegű rendezvények voltak megyénk­ben? László Antal, a Hazafias Nép­front Tolna megyei irodájának munkatársa válaszol: — A nemzetiségi lakosság kör, rében helyenként tapasztalható volt bizonyos visszahúzódás, tar­tózkodás a közügyektől, annak el­lenére, hogy egyenrangú állam­polgárok. Mi egy sor ünnepélyt, baráti találkozót rendeztünk, amelyekkel az volt a határozott célunk, hogy a nemzetiségi dolgo­zókat is aktivizáljuk, bekapcsol­juk a politikai életbe. Ezek a ren­dezvények legtöbb esetben meg is hozták a kívánt eredményt. Pári- ban például egy alkalommal a ba­jai német nemzetiségi gimnázium kultúrgárdája vendégszerepeit a meghívásunkra egy magyar—né­met baráti nap keretében. Mucsi- ban és Györkönyben magyar- német baráti est keretében Buda környéki német nemzetiségi kul- túrcsoport vendégszerepeit. Azóta az itteni német nemzetiségi la­kosság a termelőmunka mellett a politikai életből is aktívabban kiveszi részét a tanács és a Haza­fias Népfront keretében. Szinté minden olyan községben rendez­tünk ilyen találkozót, ahol jelen­tős számban laknak németajkú dolgozók. Ezekhez a rendezvé­nyekhez nagy segítséget adott a Magyarországi Németek Demok­ratikus Szövetsége. Legutóbb Bonyhádon és a szekszárdi baktai szőlészetben rendeztünk ma­gyar—német baráti találkozót — igen nagy sikerrel. — Milyen a nemzetiségi lakos­ság kulturális élete? Pártái Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának nép­művelési csoportvezetője válaszolt — Megyeszerte sok nemzetisé­gi kultúrgárda tevékenykedik,. Várdombon sváb tánccsoport, Ci- kón közös székely és sváb tánc*, csoport tevékenykedik és mind­nyájan a saját nemzetiségi ruhá­jukban táncolnak. Závodon és Lengyelben ugyancsak székely, tánccsoport működik. Lengyelben egy tájjellegű székely művelődési otthon, Medinán délszláv zene­kar van. Természetesen tovább sorolhatnánk még a nemzetiségi együttesek neveit. Ezek nemcsak helyben lépnek fel, hanem gyak­ran ellátogatnak a környező köz­ségekbe is, és beneveznek a kai*' túrfesztiválokra. Megyénkben d lakosság összetételének megfele­lően igen élénk a nemzetiségi kul­túráiét. Ennek a fő központja a bonyhádi járási művelődési ott­hon. A különböző rendezvénye­ken gyakran fellép a nagymányo- ki Kretzer—Moser duó, jellegze­tes német énekszámokkal. A nem­zetiségi kulturális élethez kell sorolni a népművészet felkarolá­sát, továbbfejlesztését. Boda FeretMt

Next

/
Thumbnails
Contents