Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

I960, december ti.

TOLNA "MEGYEI NÉPÜ.TSAG

s

az országgyűlés ülésszaka

A magyar nép céljai egybeesnek az emberi haladás céljaival

Tisztelt képviselőtársaim! Ami- f ségtudattal itt együtt tanácskö- kor mi itt a mezőgazdaság fej-1 zunk az ország szocialista féjlolesztéséről, a szocialista társadalom alapjainak lerakásáról tanácskozunk, a szocialista Magyar ország felépítésének kérdéseiről beszélünk, jó, ha tudjuk, hogy ez a célunk egybeesik az emberi haladással. Jó tudnunk, hogy népünk ma az emberi haladás élén járó nemzetek sorában van. Nem a múlthoz, a jövőhöz kötötte sorsát a magyar nép:

a világ fejlődésének fő áram- • tatában, a szocialista fejlődés áramlatában haladunk.

A mostani Moszkvai Nyilatkozat történelmi okmány. Valójában hatalmas, történelemformáló erő összpontosul ebben a Nyilatkozatban; a világ kommunista mozgalmának egységes ereje. »Az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait korunkban a szocialista világrendszer — azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak« — hangzik a Nyilatkozat. Ezek közé az erők közé tartozik a Magyar Népköztársaság is.

Mi, magyar kommunisták, a Központi Bizottságban is és másutt is gyakran mondjuk:

tevékenységünkért felelünk a magyar nép előtt és felelünk a nemzetközi munkás- osztály színe előtt is.

Felelősek vagyunk a magyar nép jövőjéért és a magunk frontján, illetve a magunk erejéhez képest a világ kommunista mozgalmának jövőjéért is. Azt szeretném, ha ezt a felelősséget — barátságunknak és szövetségünknek megfelelően — kicsit kiterjeszte- jiők a pártonkívüliekre is, abban az értelemben, amilyen felelősdéséről.

Mi 81 kommunista és munkáspárt küldötteivel tanácskoztunk együtt. A 81 közül csak 12 párt volt olyan; amelynek hazájában a munkásosztály van uralmon, s amely párt egy ország életét irányítja. Erre a 12 pártra különösen nagy felelősség hárul, s engedjék meg, hogy ezt a felelősséget egy kicsit a mi parlamentünk re is átvigyem. Azok a kommunista hazafiak, akikkel a moszkvai tanácskozáson együtt ültünk, számítanak ránk; várják tőlünk is, hogy eredményesen, jól dolgozzunk. Nemcsak a Szovjetunióra, hanem minden egyes szocialista országra, tehát a Magyar Népköztársaságra is bizalommal, és mint példára tekint a világ minden elnyomottja.

Szeretnék, ha ügy dolgoznánk, hogy saját népük előtt példának említhessék a mi hazánkat is:

nézzétek, ott Van a Magyar Nép- köztársaság. a szabad emberi élet és boldogság hazája, ahova a szocializmus útja vezet.

Mi a felszabadult szocialista népek családjához tartozunk; ez ad nekünk erőt. S a mi erőnk is ad valamit ahhoz a nagy nemzetközi erőhöz, amely a népek jövőjét védi, biztosítja.

„Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem előrehaladását. Létrejöttek a szocializmus további dön tő győzelmének szilárd előfeltételei. A szocializmus teljes győzelme elkerülhetetlen” — állapítja meg a Nyilatkozat, s hozzáteszi: a kommunista világmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a társadalmi haladás legfontosabb tényezője lett.

A nemzetközi munkásmozgalom legyőzhetetlen erővé vált

Mi, akik ott lehettünk a moszkvai tanácskozáson, szinte ta pinthatóan éreztük azt a legyőzhetetlen erőt, amelynek magunk is részesei, vagyunk^

Öt világrész kommunista és munkáspártjainak képviselőit hallva, még inkább meggyőződhettünk arról, hogy a kom munizmus lángja a marxizmus—Ieninizmus — amelynek a világító fáklyáját Marx és Engels gyújtotta meg, s Lenin emelte magasra — ki- olthatatlanul lobog immár a föld minden országában.

S milyen célt tűz maga elé a nemzetközi kommunista mozgalom? „A kommunisták történelmi küldetésüket — mondja a Nyilatkozat — nemcsak abban látják, hogy világméretekben megszüntessék a kizsákmányolást és a nyomort, és örökre kizárják az emberi társadalom életéből bármilyen háború lehetőségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az emberiséget a háború rémétől.” A világ kommunista pártjai minden erejüket e nagy történelmi küldetés megvalósításának szentelik. Mi, magyar kommunisták is, mert forrón óhajtjuk, hogy a magyar munkás, paraszt, értelmiségi szabad társadalomban alkothasson, hogy egészségesen nőjenek fel a magyar gyerekek, fiatalok, hogy békében éljenek a magyar nők, férfiak és békében pergethessék napjaikat a munkában elaggottak. Azt akarjuk, hogy virágozzék hazánk földje.

Mi, magyar kommunisták minden szavunkkal és tettünkkel bizonyítani akarjuk és fogjuk a legnagyobb igazságot: azt, hogy a kapitalizmus az ember megalázása, a kommunizmus az ember szabadsága;

a kapitalizmus létbizonytalanság, a kommunizmus a biztos jövő cs az emberi jólét; a kapitalizmus a háború örök fenyegetése, a kommunizmus az emberiség szilárd békéje. (Nagy taps.)

Tovább folytatjuk a kétfrontos harcot

Kedves elvtársak! Tisztelt képviselőtársaim!

A Moszkvai Nyilatkozat elítélte a revizionizmust, az ■ imperialistákkal való megalkuvást, az imperialisták előtti meghajlást. Elítélte a dogmatizmust, a tömegektől való elszakadást. Pártunk egész politikája, immár négy, éve folytatott szilárd és állhatatos kétfrontos harca tehát — amely egy időben harcol a revizionista árulás, valamint a dogmatizmus és a szektarianizmus ellen — ezen a tanácskozáson újabb igazolást

és, megerősítést nyert a nemzetközi munkásosztály által. ' Bernünket sokan azzal vádoltak — és talán ma is vádolnak—, hogy túl kemények voltunk, mert határozottan szakítottunk és leszámoltunk' a ^evizibnista árulókkal és az ellenforradalmárokkal. Ez,.nem baj. A nép ellenségeivel szemben pártunk ilyen lesz a jövőben is. Más oldalról viszont azzal vádolnak bennünket, hogy túl puhák, engedékenyek, revizionisták vagyunk. Miért? Mert nem az ellenséget kerestük minden emberben, hanem az embert, még azokban is, akik négy évvel ezelőtt szemben álltak velünk, vagy legalábbis az emberi vonásnak, azt a maradványát, amelynek segítségével a megtévedteket is visz- szavezethetjük a helyes, útra. Bízunk abban, hogy pártunk e tekintetben is ilyen lesz a jövőben. Mert pártunk azt tartja — és ugyanezt vallja kormányunk, parlamentünk is —, hogy rendszerünket mindenkor vaskézzel kell védeni minden belső és külső ellenséggel szemben, de mindig emberi módon kell bánni az emberekkel. (Taps.)

Nem tettünk és nem teszünk en gedményt a jövőben sem, sem a revizionizmusnak, sem a dogma- tizmusnak és a szektarianizmus- nak: Pártunk megmarad a marxista—leninista úton, következetesen kitart az igazi, tényleges kommunista politika mellett.

Tisztelt képviselőtársaim! Nincs tehát semmiféle fordulat a mi politikánkban. Az eddigi úton megyünk tovább. Ugyanazt a politikát valósítjuk meg a társadalom egész életében, az államéletben, amellyel népünk, kormányunk, or szággyűlésünk eddig is egyetértett, és amelynek végrehajtásában egy ségesen támogatta Központi Be zottságunkat. Népünk saját tapasz talatai alapján győződött meg e politika helyességéről és nem kívánja, hogy változtassunk rajta. Inkább azt várja, hogy még követ kezetesebben és jobban végrehajt suk azt a politikát, amely immár négy esztendeje .áthatja az egész országot, az államéletet. Bízunk abban, hogy pártunk a nép pel még erősebben összeforrva küzd az előttünk lévő feladatok megoldásáért. Ez a bizalom adja azt a meggyőződést, hogy a követ kező években fellendítjük a mező gazdaságot is és végigvisszük a nagy történelmi művet: a mező- gazdaság szocialista átalakítását, s befejezzük hazánkban a szocialista társadalom alapjainak lerakását.

Meggyőződésem, hogy a következő évek a munka, a szívós harc és nemegyszer az egymás közötti vita évei lesznek. De a gazdag eredmények évei is, egész népünk javára — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Kádár János elvtárs.

OT KÉRDÉS — OT VALASZ

A nemzetiségi problémák megoldásáról

Az országgyűlés határozata

nácsolja a termelőszövetkezeti Kádár János elvtárs beszéde parasztság, a falusi értelmiség, után az országgyűlés határozatot a munkásosztály legjobbjainak: fogadott el. A határozat a követ- meggyőző, jó szóval adjanak kező: megfelelő baráti segítséget ahhoz,

hogy a még egyénileg dolgozó Az országgyűlés a földműve- parasztság újabb tíz- és százezrei lésügyi miniszternek a ^mezőgaz- bátran válasszák a szövetkezeti daság helyzetéről és az előttünk gazdálkodást, amely immár a álló feladatokról adott tájékozta- parasztság egésze számára nyitja tóját tudomásul veszi, jóváhagy- meg az emberibb, jobbmódú éle- ja a forradalmi munkás-paraszt tét, a kulturális felemelkedés le- kormánynak a falu szocialista át- hetőségét.

alakítására és a mezőgazdasági A termelőszövetkezeti mozga- termelés fejlesztésére irányuló lom továbbfejlesztésének munká- politikáját. ja mellett az országgyűlés felAz országgyűlés helyesli a kor- hívja a figyelmet a mezögazda- mánynak azt az elhatározását, sági termelés és felvásárlás meg- hogy a tél folyamán a termelő- javításának időszerű tennivalói- szövetkezeti mozgalom győzelem- ra, általában a termelőszövetkc- rc juttatásával lényegében fejez- zetek, állami gazdaságok, erdő- zük be a mezőgazdaság szocialista gazdaságok gazdálkodásának átalakítását. A falu szocialista át- eredményesebbé tételére, különö- szervezésének sikeres befejezésé- sen pedig a mezőgazdasági igazvei még szilárdabbá válik a népi gatás és a felvásárlási apparátus hatalom, a munkás-paraszt sző- munkájának határozott megjaví- vetség, a Magyar Népköztársaság, tás£*a. Mindez nagyon fontos elő megteremtjük alapját a nagyobb feltétele a második ötéves tervhozamú mezőgazdasági termelés- ben, s ezen belül az 1931-es mének. Ez érdeke a munkásosztály- zőgazdasági tervben a mezőgaznak, magának a dolgozó paraszt- daság előtt álló jelentős termelési súgnak, egész népünknek. és árutermelési feladatok eredAz országgyűlés ajánlja és ta- menyes megoldásának.

— Mi pártunk és kormányunk nemzetiségi politikájának a lényege?

Daradics Ferenc, az MSZMP Tolna megyei bizottságának titkára válaszol:

— A nemzetiségi lakosságnak azelőtt Magyarországon igen hátrányos megkülönböztetésben, elnyomásban volt része. Tolna^ megyében, az akkori politika következtében, szinte hagyományai voltak a nemzetiségiek torzsalkodásának, 1945-ben a telepítések to vább élezték ezt az állapotot. Azóta a nemzetiségi problémák megoldása terén nagy utat tettünk meg a párt és a kormány helyes politikája alapján, amely minden tekintetben egyenjogúságot biztosít a nemzetiségi kisebbségeknek. A nemzetiségiek túlnyomó többsége ma már egyetért politikánkkal, támogatja nagy, országépítő feladataink megoldását. A múlt nevelése, a régi rossz politika helyenként még kísért, de ez már nem jellemző, elhalóban van. így ma a nemzetiségi probléma, mint ilyen, egyre inkább megszűnik, eltűnik az egységes szocialista nemzet kialakulásával. A különböző nemzetiségiek, népcsoportok összefogva küzdenek, dolgoznak nagy, közös célunk, a szocialista társadalom felépítéséért. Ez legjobban a fiatalságnál mutatkozik meg. A KISZ-szervezeteken belül nagyszerűen megértik egymást, barátkoznak egymással nem ritkaság a házasság sem. vezetésben, álíami életünk irányi tásában is részt kapnak a nemzetiségiek. Egy-egy választásnál nem az a szempont, hogy »milyen nemzetiségű«, hanem az, hogy »mennyire rátermett«. Továbbra is, ezen a jól bevált úton haladunk. Az a célunk, hogy a nemzetiségi problémák maradványai is eltűnjenek és minden nemzetiség, népcsoport teljés erejével segítse valamennyiünk közös ügyét, a szocializmus építését.

Gazdasági tekintetben milyen viszonyok között élnek a járás nemzetiségi dolgozói?

Dr. Bercsényi Vince, a bonyhádi járási tanács vb-elnöke válaszol:

__A mi járásunkban aránylag

i

gen nagy a székelyek és a német nemzetiségűek száma. A lakosság Zömét a nemzetiségiek adják. Járásunk termelőszövetkezeti járás és ebből következik, hogy a nemzetiségiek túlnyomó többsége is ott találta meg a számítását. A I német ajkú tagok száma a tsz-ek- ben például mintegy 6—8000. Becsületesen, szorgalmasan dolgoznak. Mondhatjuk, hogy a szövetkezetek legszorgalmasabb tagjai a németajkúak. Nagy részük az állattenyésztésben dolgozik. Ez igen jelentős dolog. A bonyhádi járás ugyanis hagyományos állattenyésztő vidék. Az őslakos németeknek tehát nagy állattenyésztési tapasztalatuk van és tapasztalataikat most nagyszerűen hasznosítják ' a termelőszövetkezetekben. Ennek szép példáját láthatjuk az apárhatnti tsz-ben, amelynek eredményei közismertek. Több termelőszövetkezetben együtt dolgoznak a németek és a székelyek. Jól megértik egymást, a szövetkezet eltüntette köztük a régebbi súrlódásokat, a közös cél érdekében megtalálták a közös hangot. A járás nemzetiségi lakosságának a fő jövedelmi forrása a termelőszövetkezet, és mindjárt hozzá kell tenni, hogy többségének, a szorgalmasan dolgozóknak a tsz nem is akármilyen, hanem jó életet biztosít.

— A német nemzetiségiek anyanyelvi oktatására van-e lehetőség?

Bárd Flórián, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese válaszol:

— Az alkotmány biztosította jogok értelmében igyekszünk minden lehetőséget megadni a nemzetiségi anyanyelvi oktatáshoz. A,

megyében mintegy’ 20 általános iskolában tanítanak anyanyelvet heti három órában. Az anyanyelvi oktatáshoz természetesen biztosítottuk a megfelelő képzettség gű pedagógusokat is. A nyelvoktatáshoz adva vannak a megfelelő tankönyvek. Érdekességként meg kell említeni, hogy nagy segítséget nyújtottak a Német Demokratikus Köztársaságból kapott tankönyvek. A nemzetiségi nyelvoktatás is megfelelő tanrend szerint történik, annak rendje és módja szerint ellenőrzik az oktatók tevékenységét. Tehát erre is ugyanúgy körültekintő gondot fordítunk, mint az egész általános iskolai oktatásra. Néhol már az óvodákban is megfelelő formá-r ban foglalkoznak a nemzetiségi gyermekekkel, hogy később az általános iskolában könnyebben tanulhassák az anyanyelvet. Külön szakfelügyelő ellenőrzi a német nemzetiségi nyélvoktatást végző általános iskolák munkáját Csató László bátaszéki pedagógus személyében.

— Milyen nemzetiségi jellegű rendezvények voltak megyénkben?

László Antal, a Hazafias Népfront Tolna megyei irodájának munkatársa válaszol:

— A nemzetiségi lakosság kör, rében helyenként tapasztalható volt bizonyos visszahúzódás, tartózkodás a közügyektől, annak ellenére, hogy egyenrangú állampolgárok. Mi egy sor ünnepélyt, baráti találkozót rendeztünk, amelyekkel az volt a határozott célunk, hogy a nemzetiségi dolgozókat is aktivizáljuk, bekapcsoljuk a politikai életbe. Ezek a rendezvények legtöbb esetben meg is hozták a kívánt eredményt. Pári- ban például egy alkalommal a bajai német nemzetiségi gimnázium kultúrgárdája vendégszerepeit a meghívásunkra egy magyar—német baráti nap keretében. Mucsi- ban és Györkönyben magyar- német baráti est keretében Buda környéki német nemzetiségi kul- túrcsoport vendégszerepeit. Azóta az itteni német nemzetiségi lakosság a termelőmunka mellett a politikai életből is aktívabban kiveszi részét a tanács és a Hazafias Népfront keretében. Szinté minden olyan községben rendeztünk ilyen találkozót, ahol jelentős számban laknak németajkú dolgozók. Ezekhez a rendezvényekhez nagy segítséget adott a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. Legutóbb Bonyhádon és a szekszárdi baktai szőlészetben rendeztünk magyar—német baráti találkozót — igen nagy sikerrel.

— Milyen a nemzetiségi lakosság kulturális élete?

Pártái Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője válaszolt

— Megyeszerte sok nemzetiségi kultúrgárda tevékenykedik,. Várdombon sváb tánccsoport, Ci- kón közös székely és sváb tánc*, csoport tevékenykedik és mindnyájan a saját nemzetiségi ruhájukban táncolnak. Závodon és Lengyelben ugyancsak székely, tánccsoport működik. Lengyelben egy tájjellegű székely művelődési otthon, Medinán délszláv zenekar van. Természetesen tovább sorolhatnánk még a nemzetiségi együttesek neveit. Ezek nemcsak helyben lépnek fel, hanem gyakran ellátogatnak a környező községekbe is, és beneveznek a kai*' túrfesztiválokra. Megyénkben d lakosság összetételének megfelelően igen élénk a nemzetiségi kultúráiét. Ennek a fő központja a bonyhádi járási művelődési otthon. A különböző rendezvényeken gyakran fellép a nagymányo- ki Kretzer—Moser duó, jellegzetes német énekszámokkal. A nemzetiségi kulturális élethez kell sorolni a népművészet felkarolását, továbbfejlesztését.

Boda FeretMt