Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-01 / 283. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1960. flecemtrer 1. Tizenöt év múfva már csak szórványosan jelentkezik TBC-s megbetegedés Január elsejével életbelép az új tbc-törvény, amelynek végrehajtása újabb, nagyobb lépést jelent a „magyar népbetegség” végleges felszámolása felé. Az elmúlt évtized jelentős eredményeket hozott; nagy mértékben lecsökkent a tbc-s betegek halálozási aránya az új, nagyhatású gyógyszerek, sebészeti eljárások alkalmazásával. — Mit jelent gyakorlatilag az új törvény a megye egészségügyi helyzetében, mennyire teremtődtek meg végrehajtásának feltételei a megyében? — ezt kérdeztük dr. Reglődi Józseftől, a megyei tüdőgondozó intézet igazgatófőorvosától. — Először is, a berendezésünket ' mutatom be, amely teljesen megfelel a korszerű követelményeknek. A lelke ez a két munkahelyes röntgen-gép; az egyik rétegfelvételek készítésére szolgál, a másik átnézeti felvételekre, de átvilágításokat is lehet vele végezni. Ma például 48 felvétel készült, de van olyan nap, amikor hatvan, részben a saját körzetünkből, részben a járási gondozók által beküldött betegekről i— mutatja be a röhtgen-labora- tóriumot dr. Reglődi József. — De ez még nem minden. Éppen most kaptuk ezt a hat ládát — súlyuk egyenként három—hat mázsa —, a tartalmuk: egy vadonatúj ernyőszűrő berendezés. Ilyen berendezésünk eddig Baranya megyével volt közösen. Ezzel most évente százezer felvételt készíthetünk. Gyakorlatilag kétévenként átvizsgálhatjuk a megye egész lakosságát. Ennek az új berendezésnek előnye, hogy 7x7 centiméteres filmre dolgozik, szemben a régi 24x36 .millfméte- res méretével. így lényegesen könnyebbé válik a felvételek értékelése, feldolgozása. — A tbc elleni küzdelem három feladatkörre osztható — folytatja dr. Reglődi József —, a felkutatásra, a gyógyításra, és a megelőzésre. — A felkutatást, a tüdőszűréseket ezzel a most kapott berendezéssel végezzük. Mint már említettem, kétévenként át tudjuk vizsgálni a megye egész lakosságát. A megelőzéshez tartozik az js, hogy á BCG-oltásokat az eddigi 18 éves kortól kötelezővé teszik harminc éves korig. — Nagyon lényeges a gyógyító munka, s ennek nagy része a gondozókra hárul. Habár a felszabadulás óta lényegesen növekedett a kórházi férőhelyek száma, a betegeknek még mindig csak kisebb részét tudják felvenni. Az ötéves terv során Szekszárdon felépül a háromszáz ágyas tbc-kór- ház, építését már a jövő évben megkezdik. Ami a gyógyszeres kezelést illeti, a megyében évente 1 200 000 forint értékű PAS-t és izomicidet kapnak a tbc-s betegek. — Az új törvény egyik legfőbb pontja, hogy a szolgáltatások — a szűrővizsgálatok, a védőoltások, a kórházi, klinikai gyógykezelés, betegotthoni ápolás — teljesen ingyenesek. Ez azt jelenti, hogy az állam komoly milliókat fordít a tbc elleni küzdelemre. — A tizenöt éves lakásfejlesztési terv megvalósítása is igen lényeges, mert a tbc-s megbetegedést elősegítik a kedvezőtlen lakásviszonyok. Ezáltal mód és lehetőség nyílik arra, hogy a lakás- elosztásoknál figyelembe vegyék a fertőző tbc-s betegek igényeit — mint ahogy azt a rávonatkozó lakásrendelet is leszögezi. — A megelőzés — a megfelelő életkörülmények, az egészséges életmód, stb. — mellett a rehabilitációnak is nagy a szerepe, ami a meggyógyított betegek újbóli munkábaállítását jelenti. Sok üzem idegenkedik az ilyen betegektől mivel egy részük — például, akik műtéti eljáráson estek keresztül — csak könnyebb munkát képes végezni. Van olyan terv, hogy az állam kötelezzen egyes vállalatokat rehabilitált betegek-, alkalmazására! Egyébként az országban már működik néhány olyan üzem, ahol meggyógyított tbc-sek dolgoznak: például orvosi műszereket gyártanak. Évente a megyéből egy-két gyógyult beteget átképzésre el tudunk ide juttatni. — Az új tbc-törvény kitér arra is, hogy a betegeket kezelésük ideje alatt anyagi támogatásban, rendszeres, vagy esetenkénti segélyben kell részesítem. Természetesen figyelembe kell venni a beteg hozzáállását is, hogyan tartja be az orvos utasításait, a gyógyuláshoz megfelelő, helyes életmódot, — Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem — mondja dr. Reglődi József —, hogy nálunk már 1952. óta az a gyakorlat, hogy a betegeket időnként a védőnők, az asszisztensnők és a gondozó orvosai is felkeresik, ellenőrzik, hogyan tartják be az előírásokat, — A tbc leküzdése az egész társadalom ügye. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mekkora szerepe van a párt-, állami, és tömegszervezeteknek e betegség leküzdésében, különösen a szűrővizsgálatok megszervezésénél, az oltások lebonyolításában, és az egészségügyi felvilágosító tevékenységben. — Itt, a megyében is nagymértékben javultak a feltételek: gépi felszerelésben, és egyebekben is. A közeljövőben megnyílik Grábócon a szociális otthon, kimondottan tbc-s betegek számára. Ugyancsak a közeljövőben a kórházban tbc-bakteriológiai laboratóriumot helyezünk üzembe. A gondozó személyzete ezzel kapcsolatban nyolc fővel kibővül. Sokat áldoz tehát az állam, ezért kell még fokozottabban közreműködni a társadalomnak is. így elérjük, hogy tizenöt év múlva a tbc nem lesz népbetegség, csak szórványosan fordul majd elő — kaptunk választ kérdésünkre dr. Reglődi Józseftől. Bognár István A KPVDSZ választmányi ülése Ülést tartott az elmúlt napokban Szekszárdon a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei választmánya. Az értekezleten részt vett és felszólalt Ligeti László elvtárs is, a szak- szervezet főtitkára. A szakszervezet közelmúltban megtartott kongresszusának határozataival foglalkozott felszólalásában. Beszélt többek közt a várható bérpolitikai intézkedésekről. — Mint mondotta, 1961-ben általános bérrendezésre nincs lehetőség, de — a népgazdaság teherbíró képességétől függően — az ötéves terv folyamán sor kerül erre is. A szakszervezet vezetőségének véleménye szerint a prémiumos bérrendszert szűkíteni kell, előtérbe kell helyezni a jutalékos bérezést. Felhívta a figyelmet a kereskedelmi dolgozók szakképzettségének növelésére, mert hiába áldoz a népgazdaság százmilliókat a kulturált kereskedelem technikai feltételeinek biztosítására, ez hatástalan marad, ha a kereskedelmi dolgozók nem növelik szaktudásukat. Különösen sok a tennivaló a vendéglátó- iparban, mivel a földművesszövetkezeti vendéglátóipar dolgozóinak csak 14 százaléka rendelkezik megfelelő szakképzettséggel. Bérügyi intézkedésekkel is kell ösztönözni a magasabb szakképzettség elérését. A törvényesség problémáinál megemlítette, hogy ez kétoldalú kérdés, a munkaidő csökkentésének — amire a Szovjetunióban már sor került — alapvető feltétele, hogy a jelenlegi negyvennyolc órás munkaidőt mindenki ledolgozza, az ne csak papíron legyen meg. Részletesen foglalkozott felszólalásában Ligeti elvtárs az alapszervezetek feladataival. Iskolások az állatni gazdaságban Karácsonyi játékpiac Párizsban A párizsi üzletek kirakataiban a napokban megjelentek az új karácsonyi játékok. Hogy miért ilyen korán? A kereskedők szerint azért, hogy »a szülők nyu- godtabban vásárolhassanak« és a karácsonyi vásár időtartamát) minél hosszabbra elnyújtsák. A tapasztalatok különben azt mutatják, hogy a játékok 50 százaléka december 10 és 15 között talál vevőre. A játékvásár óriási üzlet Franciaországban, ámbár a szülők szomorúan tapasztalják, hogy az árak egyre emelkednek. Ma már általában 50 új frankba (300 forint) kerül egy kb. 30 centiméter nagyságú baba, egy mackó ára pedig aszerint, hogy mekkora, 39—60 új frank. A gépezettel ellátott játékok persze még ennél is jóval drágábbak.' Áruk 120—150 új frank között mozog. Franciaországban kb. kétezer vállalat foglalkozik játékgyártással, de ezeknek csak csekély hányada iparosított üzem. A többi egészen kezdetleges felszereléssel dolgozik. Van persze olyan üzem is, amely naponta 1000—1200 babát gyárt. Babák terén egyébként az év legszebb újdonsága a »Coucou« nevű kislánybaba, »akinek« egy különleges optikai berendezés folytán a gyönyörű nagy barna szeme nemcsak mozog, de pillantásával követi azt, aki ránéz. A haja persze modern »lófarokba« fésült és éppen úgy kezelhető, mint az emberi haj. Coucou egyébként valódi Dior modellek kicsinyített mását »viseli«. A babapiac másik slágere egy bébibaba, amely nyomásra nemcsak sírni tud, hanem arca is síró grimaszba torzul. Újdonság a piacon egy inkább felnőtteknek való szerencse-baba, a japán »Kismi«. Ennek az a különlegessége, hogy hunyorog a szemével és inkább komikus, mint szép. Japánban óriási sikert aratott és annyira nem tudták fedezni a szükségletet, hogy a feketepiacon 10 dollárt is fizettek egy Kümiért. Franciaországban egy áruház megvette a japán gyártási licencet és Franciaországban állítja elő a babát. A Ben Húr film nyomán, amely Nyugaton nagy sikert aratott, »Ben Húr« felszereléseket is árusítanak: római sisakot, tőrt és egyéb »hiteles« római tartozékokat. További érdekességek a játékpiacon: festék, amely azonnal szárad és nem kell hozzá víz, neve »Prestopeint«; apró távcső csillagtérképpel együtt, továbbá egy jól működő babaporszívó, minden felszereléssel, csekély 70 új frankért. A béresnek elég annyit tudni. hogy álljon be az eresz alá, amikor esik az eső. — Ez a »szállóige« uralkodott hajdan a pusztákon. Igen, a földbirtokosoknak nem tetszett a megokosodott cseléd, azt tartották, a négy ökröt el tudja hajtani, ha a nevét éppen csak le tudja írni. Még jobb volt, ha egyáltalán le sem tudta írni, úgy könnyebben a markukban tudták tartani, ott csaphatták be, játszhatták ki, ahol éppen akarták. A hajdani urasági cselédek, béresek, vagy azok fiai viszont manapság beülnek az iskolapadba. Pedig a bütykös ujjak nehezen forgatják a ceruzát, az idősebb agy nehezen fog a számtanhoz, a földrajzhoz, a természetrajzhoz. A Dalmandi Állami Gazdaságban 128 fő jelentkezett a dolgozók esti iskolájába, a VII—VIII. osztály elvégzésére. A szakszervezet még a nyáron hozzálátott a szervezéshez — eleinte vajmi kévés eredménnyel. — Minek tanuljak? Kapálhatok én a nyolc általános iskola nélkül is — nem egy. és nem is kettő vélekedett így a gazdaság dolgozói közül. Ilyesféle beszélgetések zajlottak le a munkások és a szakszervezeti bizalmiak között: — Nekem elég, amit tudok. — Most. De meddig lesz elég? — Amíg élek. — Nono. Látsz-e ökörfogattal szántani a gazdaságban? — Nem a’... Csak traktorral. — Na, látod? Tudod, mennyibe kerül egy lánctalpas traktor? Százezer forintba. — No és? — Hát amikor a vasútnál megkövetelik a pályamunkástól a nyolc elemit, hogyan bízhatunk több tízezer forintos gépet olyanra, akinek csak három elemije van? Egyre több ember ül a traktorra, de nemcsak úgy, Jézus nevében, hanem, ha elvégzi az iskolát. Az idén is húszán mennek Pápára, traktoros iskolára.:: — Az igaz . .. — Újságot olvasol? — Na, hallod? — Rádiót is hallgatsz? — Azt is. Az Állami Déryné Színház együttese Semsei—Nádori—Csanak: Érdekházasság című zenés vígjátéká val vendégszerepei a Tolna megyei községekben. Eddig tíz előadást tartottak megyénkben figyelemre méltó sikerrel. Képünk jelenet a darabból. A képen: Hollósy Pál, Jurik Julcsi, Désy Mária, Harmatzy József és Kiss László. — És mi érdekel? — Hát a politika. Hogy mi történik Kubában, meg Kongóban. — Tudod, hol vannak ezek az államok? — Tudja a fene. Valahol Afrikában. — No, látod, ezért is kell a tanulás. A földrajz, meg a természetrajz. Elveted a búzát, tudod, mi megy végbe, amíg aratni lehet? Hát ezért kell az iskola. Végül is eredményre vezettek ezek a beszélgetések, nem várt eredményre. Százhuszonnyolc jelentkező akadt __ H anem olyan nehézségek is jelentkeztek, amelyeket nem sikerült megoldani. Felsőleperden és Sütvényben nem sikerült megoldani az oktatást, mert legalább tíz fő kell egy-egy osztálylétszámhoz. Volt olyan jelentkező, akinek csak három, négy olyan, akinek négy elemije volt csak, egy csak öt osztályt végzett. A későbbiek folyamán megoldást kell találni, hogyan vehetnek részt az esti oktatásban ezek a dolgozók. így jelenleg Dalmandon VIT—1 VIII. osztály, Vörösegyházán, Al- sóleperden, Szilfáson VII. osztály működik. Dabi József, a gazdaság szb-el- nöke mondott el egy esetet. Szilfáson a VII-es »nebulók« biológiát tanultak, az élővilág keletkezését, az ember származását. Vitára került sor, vajon az ember a majomtól származik-e, avagy az egysejtűek közül fejlődött ki? Levelet írtak a központba, küldjenek ki olyan előadót, aki elfogadhatóan tisztázza ezt a kérdést. Mit lehet még elmondani az állami gazdaság »kisiskolásairól«? Azt, hogy rendkívül szorgalmasak, hiányzó úgyszólván nincs, még a tízperceket is arra használják fel, hogy a tananyagról vitatkozzanak. Azok, akik nemrég még azt. mondták, nagyon jól megvannak a tanulás nélkül is, most napi fáradságos munkájuk után iskolapadban ülnek, tankönyvet vesznek a kezükbe. Rájöttek, hogy a tanulásnak ők maguk veszik hasznát. — i — A
