Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

üemielős ztwet kezet i >J(utáes ^Jőíradója Számvetés és tervek a Tolna megyei Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási és Önsegélyző Csoportjának működésével kapcsolatban B közös gazdálkodás megszilárdításának eszköze.: a termelőszövetkezeti általános vagyonbiztosítás Alig egyéves múltra tekint vissza a Tolna megyei Termelő­szövetkezeti Tagok Biztosítási és önsegélyző Csoportja. Év elején alakult meg a csoport megyei in­téző bizottsága, amelynek elnöke Majzik László elvtárs, a Termelő­szövetkezeti Tanács megyei meg­bízottja. Megkerestük Majzik Lászlót, hogy a Termelőszövetke­zeti Tanács Híradója keretében néhány szóval tájékoztassa a Nép­újság olvasóit a csoport fölada­tairól és terveiről. — A csoportot azzal a céllal alakítottuk meg megyénkben, hogy a Földművelésügyi Minisz­térium, a Termelőszövetkezeti Ta­nács és Pénzügyminisztérium ál­tal jóváhagyott alapszabály sze­rint termelőszövetkezeti tagjaink részére egy ,oIyan szervet lé­tesítsünk, amely sok tekintet­ben kiegészíti a társadalom- biztosítás szolgáltatásait a termelőszövetkezeti tagok ré­szére, de ezen túlmenően olyan kedvez­ményeket is nyújt, amelyek szak­szervezetszerű és külön biztosítá­si előnyöket jelentenek. így állan­dóan érkeztek már a múltban is kérelmek a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodájához rászo­rulók részéről, magunk is gyak­ran találkoztunk beteg termelő­szövetkezeti tagokkal, akiknek semmi kilátásuk nem volt arra, hogy gyógyfürdőbe kerülhessenek. Az önsegélyző csoport egyesíti ma gában a társadalombiztosítás, a szakszervezet és az állami bizto­sítás előnyeit. A rendes segélyeket az Állami Biztosító nyújtja a tag, vagy a tag 1—18 éves korban lé­vő gyermekének elhalálozása, to­vábbá abban az esetben, ha a tag az őt ért bármilyen természetű baleset következtében állandó, teljes vagy részleges- rokkanttá vált. A rendes segélyösszeg nagy­sága a belépés évében betö'tött életkortól függ. — Nagy lehetőséget rejtenek magukban a rendkívüli segélyek, amelyet a csoport a havi 10.— Ft tagsági díj 25 százalékából képez. Rendkívüli segély kérhető például házasság, szülés, hosszan tar­tó betegség, hozzátartozó el- •I ozása, iskolára küldés eseteiben. A rendkívüli segély összegét mérlegelve a tag szociális helyzetét és a ké­rés indokát, a rendelkezés­re álló kereten beiül az intéző bizottság esetről esetre álla­pítja meg. Felhasználható a rendkívüli se­gélyalap üdültetésre is. így már ebben az évben a Tolna megyei csoporttagok közül harmincat üdültettünk Harkányban. Mint­A megyei tanács határozata az Állami Biztosító feladatairól A Tolna megyei Tanács végre­hajtó bizottsági ülésen foglalko­zott megyénkben, a biztosítás helyzetével. A termelőszövetke­zeti átszervezés fokozott felada­tokat hárít úgy az Állami Bizto­sító apparátusára, mint a tanácsi szervezet részéről nagyobb támo­gatást tesz szükségessé a biztosí­tás irányában. A megnövekedett feladatok ellátása érdekében az Állami Biztosító megyénkben is több kirendeltség felállítását vet­te tervbe, amelyeknek elhelyezé­séhez feltétlenül szükséges az il­letékes tanácsi szervek segítsége. Határozatában a megyei tanács végrehajtó bizottsága felhívta a járási, városi tanácsok v’o-elnö- keinek figyelmét, hogy a termelő­szövetkezetek, elsősorban az újonnan alakult tsz-ek tagsága biztosítása érdekében végezzenek megfelelő nevelőmunkát a terme­lőszövetkezeti tagok között. Nyújt sanak segítséget a biztosítási szerveknek a háztáji általános biztosítások és a csoportos segély­biztosítások terjesztése érdeké­ben. Különös időszerűséget ad a me­gyei tanács vb határozatának az a körülmény, hogy 1961. január hó 1-ével lép életbe a termelőszö­vetkezeteknek új rendszerű álta­lános vagyonbiztosítása, amely a népgazdaság központi célkitűzé­sének, a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése befejezésének és a szövetkezeti gazdálkodás megszi­lárdításának országos feladatából kiindulva, korszerű alapokon, kedvezményes díjtétellel egyet­len biztosítás keretében fogja át az egész szövetkezeti vagyont, a közös tulajdon védelmét. Ezért mondja ki a megyei tanács ha­tározatának 3. pontjában, hogy a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai kapcsolódjanak bele az új biztosítás bevezetésének mun­kálataiba. egy ötven esetben folyósítottunk minimálisan 200 forint rendkívü­li segélyt. A jövő évre a rendkí­vüli segélyezési lehetőségeket fel­tétlenül ki kívánjuk terjeszteni, aminek előfeltétele az, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok többsége belépjen az önsegélyző csoportba. A rendkívüli segélyezés körében a tagok szakmai és kulturális fej­lődését kedvezményes társasuta­zásokkal is ki kívánjuk szélesíte­ni, élve az IBUSZ nyújtotta elő­nyös társasutazási lehetőségekkel. — Az intéző bizottság mindent meg fog tenni az elkövetkező év­ben, hogy az önsegélyző csoport működését minél szélesebb ala­pokra helyezze. Már az 1960-as év utolsó három hónapjában igen erőteljesen láttunk hozzá a tag­toborzáshoz és a legjobb tagszer­zők részére jutalmakat is tűztünk ki, hogy a tagság számának nö­velésével megteremtsük a jövő évi munkánk alapjait. így ez év utolsó szakaszában mintegy k'"t és félezer új taggal gyarapodtunk, ami már a téli hónapokban meg­nyitja a gyógyüdülés lehetőségeit. De foglalkozni fogunk egyik tag­szerzőnk. Szantner József ma- gyarkeszi lakos javaslatával is, aki felvetette, hogy a rendkívüli segélyalapot tag­díjakon kívüli forrásokból is növeliük rendezvényekké!, előadásokkal, esetleg tárev- sorsolásokkal. amelyeknek tiszta jövedelme az önsegély­ző csoport segélyezési alánjai­nak kiterjeszthet szolgálhat­ná. __Megyénk termelőszövetkezeti á tszervezése — feiezto b° nyilat­kozatát Majzik László elvtárs — dolgozó parasztságunk tóinyomo többsége számára -negnvt’a a le­hetőségét a Tóira rrprrei Terme­lőszövetkezeti Torzok önsegélyző Csoportjába való belépésnek, és minden remény megvan arra. hogy a jövőben íven sok tag ta­pasztalhassa majd a tagsággal já­ró előnyöket. Tudja-e, hogy 1960—61. években a nyugdíjasok évenként 250, a járadékosok változatlanul csak 120 (nők 80) munkaegységet teljesíthetnek korlátozás nél­kül? hogy aki 1960. december 31-ig belép a termelőszövetkezetbe, még 10 éves tagság után része­sülhet nyugdíjban? Az erőteljesen fejlődő mező- gazdasági termelőszövetkezetek termelési biztonságának és za­vartalanságának előmozdítása megkívánja, hogy a biztosítás az eddiginél jobban szolgálja a szö­vetkezetek pénzügyi biztonságát. Ennek a célkitűzésnek a megva­lósítását szolgálja az 1961. janu­ár 1-től bevezetésre kerülő új biztosítás: a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek általános va­gyonbiztosítása, amelynek lénye­ge: a. A biztosítási feltételek szerint megtérítésre kerülnek a tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, földrengés, állatelhullás, kény­szervágás és a jégverés kárai, valamint az árvízkárok 50 szá­zaléka. b. A termelőszövetkezet vala­mennyi vagyontárgyára kiter­jed, tehát nem fordulhatnak elő biztosítatlan károk. c. A biztosítás feladásánál nincs szükség külön gondot jelentő értékmegállapításra és az ál­talános biztosítás útján a tény­leges kár megtérül. d. Az általános vagyonbiztosítás megkötése rendkívül egyszerű. e. Az általános vagyonbiztosítás keretében a termelőszövetkezet kedvezményes díjjal kötheti meg a szállítmány és gépjár- műbiztosítást. £. Az általános vagyonbiztosítás díja lényegében olcsóbb, mint­ha a termelőszövetkezet külön- külön kötné meg a tűz-, állat- és jégbiztosítást. A fentieken túlmenően a biz­tosítás még további kedvezmé­nyekre is jogosít. A termelőszö­vetkezet a biztosítási díjból kü­lön engedményre is jogosult. A sertéseket kéthónapos, a szarvas- marhákat, lovakat, kecskéket, juhokat háromhónapos kortól biz tosítja az Állami Biztosító e biz­tosítás keretében. Tehát a fiata­labb korban sűrűbben jelentkező betegségekből keletkező károk is megtérülnek. Az Állami Biztosító az általá­nos vagyonbiztosítással segíti a termelőszövetkezetek termelését, vagyonuk megőrzését az előre nem látható károk esetére és ezzel a termelőszövetkezetek meg erősödését szolgálja. A termelőszövetkezet főkönyvelőié és a biztosítás — Az F. M. állásfoglalása — A Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja már több al­kalommal felhívta a termelőszö­vetkezetek vezetőségének figyel­mét a háztáji biztosítás fontos­ságára. A háztáji biztosítás a ter­melőszövetkezetbe tömörült pa­rasztság anyagi érdekvédelmét, ezen keresztül életszínvonalának, szociális helyzetének emelkedé­sét szolgálja, és lényegesen ked­vezőbb feltételek mellett része­síti a termelőszövetkezeti dolgo­zókat általános biztosítási véde­lemben, mint ez az egyéni gaz­dák esetében a helyzet. A Földművelésügyi Miniszté­rium a közelmúltban állást fog­lalt abban, hogy az Állami Biz­tosító illetékes kirendeltségei a termelőszövetkezet vezetőségének hozzájárulása alapján megálla­podást köthetnek a szövetkezet könyvelőjével, aki e megállapo­dás alapján tevékeny segítséget nyújt a háztáji biztosítási véde­lem kiszélesítése terén. Neveze­tesen mind a tagok felvilágosí­tása tekintetében, mind a bizto­sítási díjak beszedése során ko­moly segítséget nyújtanak az Állami Biztosító dolgozóinak, akiknek természetesen elsődleges feladatuk a tagok tájékoztatása, meggyőzése, a háztáji biztosítási feltételek elmagyarázása. A fő­könyvelők, a tagok előzetes hoz­zájárulása alapján, utalják át a biztosító csekkjén a munkaegy­ség-előleg fizetésekor beszedett biztosítási dí jakat és őrködnek a biztosítási védelem folytonossága felett, nehogy.ez díjfizetés miatt megszakadjon és a biztosítónak ilyen jogcímen — a törvényes feltételek értelmében — kártérí­tések kifizetését kelljen elutasí­tani. A Földművelésügyi Miniszté­rium álláspontját magáévá téve a szövetkezet vezetősége a bizto­sítás fontosságáról tájékoztassa a tagságot és a főkönyvelők — ahol a megbízotti megállapodá­sok már megtörténtek — a tag­ság érdekeit mozdítsák elő. Közérdekű válaszok — A Tsz. Tanács Tolna megyei jogügyi főelőadója válaszol — nal vízmintát kell venni és ezt 24 órán belül fel kell küldeni az A Tolna megyei termelőszö­vetkezetek jogi képviseletét igen sok esetben a Tsz Tanács me­gyei megbízottja mellett műkö­dő jogügyi főelőadó látja el. A felmerülő kérdések száma alig kimeríthető és igen sokrétű, be­hálózzák az egész szövetkezeti életet. Egy-két jelentősebb prob­lémát ragadunk csak ki, ame­lyekre a választ dr. Szabó Gyu­la jogügyi főelőadó adja meg. Kérdés: Sokat hallottunk ar­ról, hogy a Sió és Kapos vize szennyes, a siói hal nem ehető, maga a Népújság is többször foglalkozott ezzel a kérdéssel. Lezárult-e már ez az ügy? Válasz: A nagy perben, amely ben a Tsz Tanács jogügyi irodá­ja is részt vett, a Szekszárdi Megyei Bíróság meghozta az ítéletet. A Sió vizének szennye­zése és ennek következtében okozott halpusztulás miatt 125 000 Ft kár megtérítésére kö­telezte a Dombóvári , MÁV Fa­telítő Vállalatot. A per folya­mán meghallgatott Növényvé­delmi Kutató Intézet szakvéle­ménye szerint a fenolos szeny- nyezés ártalmas nemcsak a ha­lakra. de az ilyen vízzel öntöző termelőszövetkezetek növényál­lományára is. Ennek érdekében fokozott mértékben kell küzde­ni a jö-CIjen termelőszövetkeze­teinknek az ilyen természetű szennyezésekkel szemben. Azon­Országos Mezőgazdasági Minő­ségvizsgáló Intézethez (Buda­pest II., Hámán Ottó u. 15.) vagy a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság vegyészeti laborató­riumához. Kérdés: Gyakran halljuk, hogy károsodás ér egyes ter­melőszövetkezeteket egyesek hanyagságából, mulasztásából kifolyólag. Hogyan térülnek me- ezek a károk? Válasz: Például a termelési és terményértékesítési szerződések teljesítésénél érhetik súlyos ká­rok a termelőszövetkezeteket egyesek hanyagságából, vagy mulasztásából. A vállala­tok számítanak a szerződési­leg lekötött termék és termé­nyek leszállítására, sőt az ilyen igények érvényesítését jogsza­bály is előírja. Az időben meg­tett akadályközlés sokszor ment­heti a termelőszövetkezetet a kötbérfizetési kötelezettség alól. Külön fel kell hívni a ter­melőszövetkezetek figyelmét az állatszavatossági károkra. Az Állami Biztosító megtéríti a termelőszövetkezeti általános vagyonbiztosítási szerződés, il­letve állatbiztosítási szerződés alapján az állatelhullási káro­kat, de tizenöt napi várakozási időt köt ki kizárólag idegen helyről származó évközi szapo­rulatra, amely várakozási időn belül kárt nem térít, ennek el­telte után pedig a kártérítést az esetben tagadhatja meg, ha bi­zonyítani tudja, hogy az állat már a birtokbavétel idején be­teg volt. Az általunk ismert ilyen pe­rekből és perenkívüli eljárások tapasztalataiból tudjuk, ho<m az állatszavatosságra vonatkozó szabályokat a termelőszövetke­zetek. nem ismerik, azok még nem mentek át a köztudatba. — Sok tsz nem tudja, hogy a sza­vatosságot kizárni csak írásban lehet, az érdekelt felek együttes akaratával. Ha ezt a felek ki­zárták, ilyen irányú igénnyel nem lehet fellépni. Az eladó szavatossággal tartozik az általa eladott állatok hibamentessé­géért és ebbe a fogalomkörbe tartozik az a ténykörülmény is. ha tenyészállat nem felel meg a minőségi követelményeknek. A vevő hibás állat szállítása esetén követelheti: a) a szerződés felbontását; b) fajta szerint meghatározott állat adásvétele esetén pedig az állat kicserélését. Az állatforgalmi vállalattól vagy a TEGI-től állatot vásároló termelőszövetkezetek szavatossá­gi kárigényüket az előírt határ­időben érvényesíthetik, és ennek módja egy az eladóhoz intézett nyilatkozat, amelyet a hiba fel­ismerésétől számított 8 napon belül jogvesztés terhével kell megtenni. Ugyancsak jogvesztő határidő 60 nap az állat átvéte­létől számítva, amely időn be­lül, ha a tsz nem indítja meg az eljárást, kártérítési igényét elveszti. Kérdés: Mind több termelő- szövetkezet önállósítja gép­parkját, erőgépeket, teherautó­kat vásárolnak. Tisztában van­nak-e a szövetkezetnél azzal, hogy milyen felelősség áll fenn az ilyen gépekkel okozott kár tekintetében? Válasz: A termelőszövetkezeti géppark növelésére ösztönöz a 3004/3. Korm. Határozat is. Ál­talában azonban nem tudják, az ilyen gépekkel okozott károk tekintetében az üzembentartó tárgyi felelősséggel tartozik, ami annyit jelent, hogy vétkes­ségre tekintet nélkül tartozik megtéríteni az üzembentartó mindazt a kárt, ami az üzem körébe esik. Ezeknek a károknak a megtérítése csak az Állami Biztosítóra hárítható át, a gépjárműbiztosí­tás, illetve 1961. január I-től kezdődően a termelőszövetkezeti általános vagyonbiztosítás révén. Sarno-s, nem egy esetben fordult már elő, hogy a tsz Zetónjával szerencsétlenség történt, ami SZTK-szolgáltatás és több évi járadék fizetésével terheli a szövetkezetét. A felmerült költ­ségek kifizetése jogszabályon alapuló kötelezettség, biztosítás nélkül azonban a fizetés csak a közös jövedelem terhére történ­hetne, ami jelentékenyen érin­teni a tagságot. Befejezésül megemlítette még dr. Szabó Gyula, hogy' az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgató­ságával karöltve a közeljövőben a termelőszövetkezeti tagok részé­re a közérdekű társadalmi tulaj­don védelmi és biztosítási tudni­valókat összegyűjtve, külön kis könyvecskében fogják kiadni és ezeket a szükséges ismereteket az ezüstkalós70s tanfolyamok ke­retében fogják terjeszteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents