Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

I960, december 25. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG r A nagy család karácsonyi társbérlete Amikor este a többség ott­hon van és leülnek vacsorázni, bizony alig fémek el a nagy asztalnál, mert elég népes a Kuner család. Pakson laknak, nem messze a konzervgyártól, egy takaros új házban. Né­hány éve építették. Képünkön nem látható az egész család, mert az idősebbek közül né- hányan még nem érkeztek ha­za a munkából. (Az előtérben az apa, Kuner József látható.) De egy másik oka is van, hogy nem teljes a család. Júlia el­utazott Budapestre a rokonok­hoz — szabadságából náluk tölt néhány napot. Jólesik egy kis városi kirándulás... Hiány­zik a képről Kató is. Amiért nincs itt, annak az oka pedig a következő: .Férjhez ment s már nem Pakson, hanem Tol­nán lakik, a férjével együtt A 14 »gyermek« közül ő az első, aki házasságot kötött. Előtte ő is a konzervgyárban dolgozott. A férje szakmunkás. Ez az if­jú pár kétszeresen házasodott: egyszer az anyakönyvvezető előtt, amikor kimondták a bol­dogító »igent« és egyszer a la­kodalom utáni hónapok egyi­kében, amikor sikerült az ai- kü megegyeztek és Tolnán egy kis családi lakóház boldog tulajdonosaivá lettek. Mind­két házasodás az idén történt és mindkét alkalommal kísérte őket a nagy család segítő együttérzése. A ház megvétele­kor Kunerék anyagilag is se­gítették az ifjú párt. Az első házasság után tehát csakha­mar következett egy szeren­csés második »házasodás« és Szamos Rudolf: BARAKKVÁROS Vacsorához készülődnek Ez az egy levágott disznó pe dig valahogyan nem stimmel az előre elképzelt írásba. De a családfő szerencsére meg nyugtatott: — Még van ám az ólban is két hízó..i Jöjjenek, nézzék meg. Nagyobbak, mint amek­korát levágtunk. Ezekre az ünnepek után kerül majd sor. Sőt, mi több, csakhamar ki­derül, hogy már a jövő évi hízónak valók is az ólban vannak. Előrelátóak és hát a körülményeik miatt meg is te­hetik, hogy jóelőre tervezze­nek. A legifjabbak részére már jóval karácsony előtt megkez­dődött a játékvásárlás, mert hiszen számukra nem lenne karácsony a karácsony játék nélkül. Csakhogy ha már egy­szer hazakerült a játék, azt mindját »üzembe« is helyezik a legkisebbek, Zoli, meg a Az anya is segít a játékban így már a fiatal pár is saját otthonában lakik. A közelmúltban levágtak egy nagy hízót. — Még ha nagy volt, egy hízó akkor sem sokat számít ilyen népes családban... Kíváncsian várjuk a választ és egy pillanatra felmerül az a gondolat, hogy talán nem is olyan jól él ez a nagy család, mint az első látásra hinné az többiek. Amikor náluk jár­tunk, azon a délutánon egy »gyöngy-kdrakót« vásároltak és hoztak haza. Az új játék rö­vid idő alatt igen népszerű lett. körülülték és megpró­bálták kirakni a különféle mintákat. Végül még az édes­anyának, Kimer Józsefnének is »segítenie« kellett. Az anyá­nak ugyan éppen elég dolga van, de hát a gyermekek ér­dekében néha még ilyenre is rá kell érnie. Az egész családra jellemző a szorgalom. Az idősebbek, akik már valahol 'állásban vannak, valamennyien becsü­lettel megállják a helyüket, tisztességesen dolgoznak. A legfiatalabbak pedig alkalom- adtán otthon szorgoskodnak. Az egyiket a boltba küldik be­vásárolni, a másik a főzésnél kap megbízatást... Nem henyé­Zolika segít a krumpli hámozásában ‘ lésre nevelik Kunerék a gyer­mekeket: gondoskodnak arról, hogy a játék mellett megis­merjék a házkörüli munkát. Olyan természetes dolog, hogy a sok gyermek közül mindenki dolgozik valamit. Ismeretlen itt a rossz testvérek alapjel­leme: nem egymásra tuszkol­ják a megbízatást, hanem mindegyik készségesen szor­goskodik. Tehát láthatóan jól neveltek a gyermekek. A, mai fiatalságnak ige nagy öröme telik a különfé1' dolgok gyűjtésében. A gyűjtő szenvedély néha-néha fellán­gol Kuneréknál is. Ez a Ián* ugyan nem mindig tartós, de Ica, aki az egyik üzletben Ír szolgáló, igazi gyűjtögető. Mint legtöbb leányt, őt is na gyón érdeklik a színésze’ fényképei. Szorgalmasan íroge híres külföldi művészeknek é fényképeket kér tőlük. Né hánytól már kapott is. Ezer kívül a képeslapokból rend­szeresen kivágja a művészei; képeit és azokat összegyűjt: egy albumba. Már igen te kintélyes gyűjteménye van. Ha most karácsony napjár betoppannék Kunerékhoz, az előjelekből következtetve, kö­rülbelül ezeket a gondolato­kat írhatnám jegyzetfüzetem­be: »Boldog megelégedéssel, vidámsággal, kacajjal ünne­pelnek Kunerék s mint a hét­köznapokat, a karácsonyt is békességben töltik. Beköltözött i hozzájuk az öröm, a mosoly s a nagy családdal együtt ez is lakója a háznak. Társbérlet­ben élnek vele«. Szöveg: BODA FERENC Foto: JANTNER JÁNOS Száraz értékelés, kimért jel­zők, mondatok helyett mit is lehet mondani Szamos Rudolf könyvéről? Mert mindez kevés, öszintétlen lenne, hiszen a Ba­rakkváros sokkal többet ad, is- meretben, megértetésben és megéreztetésben, mint aminek bemutatásához elég egy kimért, szabatos recenzió. Riport is a maga nagy lélek- zetvételével, szociográfia is, még- ! pedig érdekes, különös, számos részletében roppant izgalmas szociográfia, de érzem benne a regényt is, noha korántsem re­gény. De a hangvétel, a han­gulat, amit teremteni tud, a szerkesztési mód nem egy he- j lyen a regény igényével lép fel — nem jogtalanul. A könyv borítóján, az úgyne­vezett »fül«-ön az ismertető a : többi között azt mondja: »A te- '• lepiekről, az emberré váló kül- J telki vagányokról, szerelemről, tisztaságról, emberi gyarlóságról, a Mária Valéria telep negyven esztendejéről és jövőjéről szól ennek a könyvnek minden tör­ténete«. így igaz. Vitathatatla­nul. Igaz és mégis több ennél. Több mindenekelőtt azzal, hogy : mindvégig érezteti a szerző, a Mária Valéria telep jövője már a mában is benne él és ha a jö­vőben különbek lesznek — mert azok lesznek — az egykori va- j Iériások, annak feltételei már most megteremtődtek és napról napra teremtődnek, sőt benne élt a tisztességesebb többségben mindenkor. Mert úgy írja és a könyv nyomán úgy is kell érez- nünk: az itteniek közül sem volt mindenki angyal, de ördög sem. Csak voltak keményebb gerincű emberek, akiknek erős munkásjelleme a legnehezebb helyzetekben is megőriztette az • emberi méltóságot, a tisztességet és becsületet. És a gyengébbek, a kisebbség, akik elbuktak, mert el kellett bukniok, sen. saját maguknak köszönhetik sorsukat, hanem elsősorban a körülmé­nyeknek, a társadalmi rendszer­nek. S ha még ma is kísért né­mely ember gondolkodásmódjá­ban, manatartásában a múlt, a tisztulás folyamata gyors, hiszen a legjobbak, a t~lepi kommunis­tákkal az élen állandóan gyor­sítják ezt a folyamatot. Arcképcsarnok is a Barakkvá­ros. S hitelesnek érzünk min­den portrét. Szamos jó eszkö­zökkel nyúlt a témához s az igé­nyes munka értékes műben ter­metté meg gyümölcsét. Gyors ritmusú, szélessodrású írás a Barakkváros. Legnagyobb értékét kétségtelenül az adja, hogy jól mutatja be azokat az erőket, amelyek a társadalom mélyén hatottak és hatnak, min­den sorát az emberbe vetett bi­zalom hatja át, segít előítélete­ket leküzdeni, s feltétlenül hoz­zájárul ahhoz, hon-• helyes képet alkossunk múltról, jelenről, jö­vőről. Azért külön elismerés, hogy nem mint »különlegességet«, nem mint kuriózumot mutatja be a Mária Valéria telepet és életét. Nem szépít, ahol az az igazság rovására történnék, de mindenkor és mindenben be­mutatja a jót, a tisztát, az előre­mutatót. L. Gy. * Kossuth Könyvkiadó. .-IÁ * i $ dfV f! >)! § I I I fI 8 $ ! • üx állattartók isf®s pénzforrást. Ismét működik Felsőnánán a színjátszó együttes Marika kenyeret hoz a boltból ember. A riportban pedig arra a kérdésre szeretnénk választ adni, hogy Kunerék karácsonya boldog elégedettséggel, vagy gondterhelt zsörtölődéssel te- lik-e majd el előjelek szerint. ! A felsőnánai kulturális élet- ; ben hagyomány, hogy minden télen két-három színdarabot ta- I nulnak meg és mutatnak be a fiatalok. Az elmúlt évben azon­ban megszakadt a folyamatos­ság, különböző okok közbejötté folytán elmaradtak a próbák és természetesen az előadások is. Az idén szakítottak ezzel a gyakorlattal. Újra feltámasztot­ták a színjátszó csoportot, új erők kapcsolódtak be a munká­ba. A község társadalmi élete vezetőinek és a község pedagó­gusainak segítségével nagy si­kerrel mutatták be a Százházas lakodalom című vígjátékot. A közönség nagy elismeréssel fo­gadta az előadást és most már elvárja, hogy a színjátszó együt­tes rövidesen ismét előadásban számoljon be tevékenységéről. Éppen ezért a tsz-sportkör tag­jai, Forgács László sportköri el­nök vezetésével elhatározták, hogy januárban hozzákezdenek egy újabb, szintén mai tárgyú darab betanulásához. Takarmányjuttatás állami áron' Most kössön szerződést az iUTFORGALMI VÁLLALATTAL

Next

/
Thumbnails
Contents