Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-03 / 285. szám
I860, december 3. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Jól jövedelmez a szerződéses növénytermesztés a várdombi Egyetértés Tsz-nek Az 1250 hold szántóföldön gazdálkodó várdombi Egyetértés Termelőszövetkezet viszonylag sok:. 21 féle növényt termelt az idén, előre megkötött szerződések alapján. Az év lassan lejár, a termések zömét betakarították, hozzávetőleg tiszta kép van arról, hogy jól, avagy kevésbé jártak jól a szövetkezeti tagok egyik vagy másik szerződéses növény megtermelésével. Ha mindent egybevéve vizsgálónk, akkor kiderül, hogy a szövetkezetnek jó üzlet a szerződéses termelés. A gazdaság főkönyvelője ugyanis kimutatja, hogy a most folyó gazdasági évben mintegy másfélmillió forint jövedelmet biztosított a szerződéses termelés. Pedig a szántóterületnek csak negyed részét foglalták el a különböző szerződéses növények. A környéken hagyományos növényféleségek közül legjobban fizetett a sörárpa, az étkezési borsó, a cukorrépa és a káposzta. A 45 hold sörárpa termése 207, a 20 hold étkezési borsó termése 95, a 10 hold káposzta termése pedig közel 100 ezer forinttal növelte a gazdaság pénzbevételét. A cukormázsa a holdankénti átlagtermés. De a szállítás még folyamatban van, így nem tudták megmondani, hogy mennyi lesz az ebből származó összjövedelem. Foglalkozott Sárközben a szövetkezet a ritkaságszámba menő növények termelésével is. A gazdaságban volt például öt hold anyarozs, aminek a terméséért 40 000 forintot kapott a tagság. Szóval a legtöbb szerződéses növény termesztése kifizetődő a gazdaságban. De volt olyan is, amire ráfizettek Ez a lucernamag termelése. A 25 mázsa lucernamagért mindössze mondd és írd 845 forintot utalt át a szövetkezet számlájára a magtermeltető vállalat. Pedig ez esetben is a törvényes szabályok szerint járt el a vállalat, nem csapta be a szövetkezetét. De a lucernamag annyira szemetes volt. hogy nem járt érte több. A várdombiak ezellen nem is fellebbeztek, de tanulságképpen levonták azt a tényt, hogy a lucernamag jövedelmező termesztésérépa is jól sikerült, hiszen 220 I hez ma nincsenek meg a gazdaTagjelöltség nélkül... „...a budapesti, illetve a me gyei pártbizottságok jóváha. gyásával kivételesen megokolt esetben tagjelöltség nélkül, vagy a tagjelöltségi idő letelje előtt is fel lehet venni párttagokat." (Szervezeti szabályzat.) Néhány héttel ezelőtt a fenti határozat szellemében döntött a megyei pártbizottság. Molnár- Ferenc elvtárs, a bonyhádi Ezüstkalász Tsz elnöke és Tóth Gyula elvtárs, a tsz állattenyésztési, brigádvezetőjének soronkívüli tagfelvételéről. Mindketten becsületesen végzett munkájukkal, a termelőszövetkezetek megszilárdításában kifejtett tevékenységükkel váltak méltókká a párttagságra. Tagfelvételükkel az Ezüstkalász Tsz-ben új pártszervezetet lehetett létrehozni. — Örömmel vettem a pártbizottság döntését, amelynek alapján jelöltség nélkül párttag lehettem. Azelőtt is igen nagy tisztelettel viseltettem a párt iránt, mert lépten-nyomon azt tapasztaltam, hogy a párt a nép boldogulásáért harcol. Eddig mint párton- kívüli dolgoztam, most pedig mint párttag segítem a párt politikájának végrehajtását — mondja szép, ízes, székely beszédével Molnár elvtárs. — Tudom — folytatja —, hogy a párttagoktól többet vár a tagság, de tisztában vagyok azzal is, hogy mint vezetőnek és mint kommunistának sokszor a népszerűtlennek látszó feladatot is meg kell oldani. Munkám végzésében mindenkor azt tartom szem előtt, hogy amikor a párt nevében szólok, a tiszta igazságot mondjam. hogy időközben elállt az eső, s a tagság körében mozgósítani kellett a munka végzésére. Végigkopogtattuk a tsz-tagok házát, úgyszólván álmukból „vertük fel” tagjainkat. Nem volt hiábavaló a munkánk, jöttek is dolgozni szép számmal. Vagy egy másik alkalommal, amikor késő este a cukrot kellett kirakni a vagonból. Az irodában már nem •volt más, mint a tsz-elnök, a párttitkár, a főkönyvelő és a zetoros. Nem kellett álláspénzt fizetni a vagonért, mert mind a négyen olyan derekasan fogtak munkához, hogy két-három óra leforgása alatt biztonságba helyezték a tsz cukorjárandóságát. Három párttaggal beszélgettem. Közülük kettő soron kívül tagjelöltség nélkül került a pártba. A beszélgetés során igen helyesen nem használtak nagy szavakat. Olyanok voltak, mint máskor, hónapokkal ezelőtt, csak valamivel bátrabbak és céltudatosabbak. Pozsonyiné * — ...... s ágon belül az adottságok. Ezért lucernamag-termeléssel jövőre nem is foglalkoznak. Ha már itt tartunk, elmondjuk azt is, hogy a várdombi termelő- szövetkezetben — csakúgy mint megyénk más közös gazdaságaiban — folyamatban vannak a jövő évi tervkészítések. A szerződéses növénytermelés jelentős szerepet kap jövőre is a szövetkezetben. Felsorolni sok lenne, hogy miből mennyit vetnek, mennyi áruféleség értékesítésére kötöttek és kötnek szerződést De, hogy mi a helyzet, azt érzékeltetni lehet egyetlen számadattal. Azt ugyanis a szövetkezeti narasztok már eldöntötték, hogy jövőre 2 millió forint értékű növényt termelnek szerződésesen. Ebben van étkezési burgonya, káposzta, fűszer- paprika, cukorrépa, árpa és különböző gyógynövények. Az anyarozs termelését nyolcszorosára növelik. Lesz borsósmenta, digi- tálisz és harminc holdon köménymagot is termel a gazdaság. Megkérdeztük a főkönyvelőtől, hogy milyen tapasztalataik vannak a szerződtető vállalatok munkájával kapcsolatban. Semmi okuk a panaszra. A vállalatok minden esetben a megállapodások szerint jártak el. Nem csapták be a szövetkezetei, de nem is tudnák becsapni, mert ismerjük mi is a rendelkezéseket — hangzott a főkönyvelő, Orbán elvtárs válasza. Dorogi Erzsébet Mélyfúrású kút épül Gyulajon Gyulaj községben még az idei évben 200 ezer forintos költséggel egy mélyfúratú kút épül. A kút fúrási munkálatait az elmúlt hónap második felében kezdték meg. Eddig 64 méter mélységet értek el. A talajtani kutatások és az eddigi fúrások eredményei úgy mutatják, hogy bőséges mennyiségű és jó ivóvízre van kilátás. Ezek figyelembevételével a községi tanács úgy tervezi, hogy egymillió-hétszázezer forintos költséggel törpevízművet létesítenek Gyulajon. A vízmű építéséhez a lakosság 500 000 forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. Követendő példa A KISZ soron következő kongresszusának nagy mozgósító ereje van országszerte. A földműves szövetkezeti mozgalom ifjúsága is magáévá tette a kongresszusra való méltó felkészülés ügyét. A napokban levelet kaptunk a dunaszentgyörgyi Béke Ifjúsági Szövetkezettől, s úgy gondoljuk, lelkes levelüket a nagy nyilvánosság is érdeklődéssel olvassa. »Mi, ötvenen a dunaszentgyörgyi Béke Ifjúsági Szövetkezet úttörő tagjai örömmel üdvözöljük és munkafelajánlással köszöntjük a decemberben összeülő KISZ-kongresszust. Ebből az alkalomból a következő felajánlásokat tesszük: kertészeti brigádunk 300 öl terülexen dísz-faiskolát létesít. Itt különféle díszfákat, cserjéket, bokrokat nevelünk és szaporítunk, községünk utcáinak, tereinek parkosítása céljából. Gyümölcstermelő brigádunk részt vesz a helyi Ezüstkalász Tsz erdőtelepítési munkáiban: ezer facsemete elültetését vállaljuk. A hasznos madarak téli élelmére madárodúkat és etetőket készítünk, ezeket a tsz gyümölcsösében helyezzük el. Gondoskodunk az eleség folyamatos pótlásáról. — Dísznövénytermesztő, parkosító, erdőtelepítö és madárvédelmi munkánkkal községünk szépítéséhez, hazánk gazdaságának gyarapításához akarunk hozzájárom. Meggyőződtünk, hogy ezen szerény munkafelajánlásunkkal is hozzájárulunk a szocializmus építéséhez és a KISZ kongresszusának méltó megünnepléséhez«. Ennyi a levél. Tartalmához úgy véljük — fölösleges kommentárt fűzni. Sok sikert kívánunk a munkához, minden dunaszentgyörgyi fiatalnak. Biztosak vagyunk benne, hogy becsülettel helytállnak. Fertőszögi Béla Tolna megyei székely telepesek népművészete Kiállítás a szekszárdi múzeumban December 4-én, vasárnap délelőtt nyílik meg a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban a »-Tolna megyei székely telepesek népművészete« című kiállítás. A megnyitó beszédet Vadóc Kálmán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa tartja. A kiállítás anyagát már összeállították, a rendezés is megtörtént, így lemérhető annak értéke. Sokkal többet ad a kiállított anyag, mint amennyit a kiállítás címében ígér. Sőt nem is a nép- művészeti anyagában legerősebb, noha jól válogatott anyag, hanem ennél is értékesebb, hogy a kiállítás — amennyire szerény keretei megengedik — nyomon követi a székelység történetét a homályba vesző eredettől napjainkig. Az ismertetésből megtudjuk, hogy a székelység eredetére semmi biztos támpontunk nincs. Régi krónikáink a hunok ivadékainak tartják őket, a legújabb kutatások szerint azonban ez elfogadhatatlan. Felmerült a bolgár— török, avar és kabar származás lehetősége is. Nyelvemlékeik, a legrégebbiek is, kivétel nélkül magyar nyelvűek. Térképeken szemléltetik a székelyek vándorlásának útjait, a hányattatásokkal i teli múlt egyes állomásait jól szemlélteti a kiállítás. Köztük a tragikus emlékű madéfalvi veszedelmet. Ha teljes ismeretet nem is tud nyújtani a kiállítás a székelység múltjáról és jelenéről, az anyag jó válogatása és csoportosítása hozzásegít ismereteink bővüléséhez. Térkép mutatja be azt, hol laknak ma megyénkben a székely telepesek, akik most már végleg otthonra találtak és hazánk többi népeihez hasonlóan kiveszik részüket a szocialista építőmunkából. Igényes válogatás a bemutatott népművészeti anyag. A rendezőknek volt gondjuk rá, hogy a bemutatott párnák, abroszok, fes- tékesek (szőttesek), bundák mellett fényképek adjanak bővebb anyagot a népviseletről. Figyelemre méltó munka Székely Albert már régebbről ismert négy fafaragása. Egy székely faház kicsinyített mását is bemutatják a kiállítás keretében (Lőrincz Imre istensegítsi háza), a háztulajdonos munkája. Néhány, a székelység kultúráját feldolgozó népdalgyűjteményt is bemutatnak, s mellettük Dégh Linda híres ka- kasdi népmese-gyűjteményét. Helyet kapott a kiállított tárgyak, népművészeti alkotások, történeti emlékek között Lőrinczné, Nyisz- tor Márta portréja (Lőrinc Vitus, Tolna megyei festőművész alkotása). ötven évvel ezelőtt Lő- rincznétől sok népdalt gyűjtött Kodály Zoltán. Noha az anyag megérdemelt volna szélesebb kereteket is. a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a szekszárdi múzeum dicséretes munkát végzett, a kiállítás megrendezésével. (— i) (27) Kuzmics rövid szünetet tartott, és ezt azonnal fel is használta a Magyar Távirati Iroda tudósítója egy kérdésre. — Kérem, Kuzmics elvtárs, rendkívül érdekelne, hogy az űrhajó utasai hogyan bizonyították be Szklovszki feltevésének reális valóságát? — Egyszerűen, barátaim. A Kozmoszplán — mondhatnánk — közvetlen megfigyeléseket végezhetett. Amikor jelentésüket Földre továbbították, Marstól való távolságuk nem volt több 1 millió kilométernél. Ha szerencsénk lesz, barátaim, akkor haA párt- I marosan megkapjuk az űrhajó bár még ! Marsra érkezésének hírét is... — De lássuk az előbbi kérdést. Azt mondtam tehát, hogy űrhajósaink valójában közvetlen megfigyeléseket végezhettek. így van Sztepán Groncsevics? Az öreg tudós sűrűn bólogatott. — Pontosan. Kuzmics tovább beszélt. — Megfelelő tudományos műszerekkel megállapították, hogy a Phobos is és a Deimos is — üres testek, és szabályos gombai akúak! Százötven újságíró és tudósító hördült, fel újfa. Néhányan kirohantak, hogy lápjukkal máris közöljék a szenzációs hírt. Amikor újból viszonylagos csend Tóth Gyula elvtárs is jelen volt a beszélgetésnél, ö a következőket mondotta: — szervezet megalakulása, kislétszámú — nagyon hasznos volt. Bátrabbak és bizakodóbbak vagyunk, s az a tudat, hogy párttagok vagyunk, munkánk végzése közben is sarkall bennünket. Szőcs Géza elvtárs, a pártszervezet titkára, aki időközben megérkezett, szintén bekapcsolódott a beszélgetésbe. — Az bizonyos, hogy a párt- szervezet megalakulása óta mindegyikünkben nőtt a felelősség- érzet. A tsz-tagok többet várnak tőlünk és mi igyekszünk többet tenni. Emlékeznek — fordul a két új párttag felé — hogyan találkoztunk össze az elmúlt hét péntekjén, reggel fél 6 órakor. Anélkül, hogy összebeszéltünk volna, egv gondolat vezetett ben- | uralkodott már a teremben, Kuz- nünket. Arról volt ugyanis szó, 1 mics még megjegyezte: — Szklovszki 1960-ban még csak feltételezte azt, hogy a Marson két-három milliárd évvel ezelőtt egészen más lehetett a helyzet, mint most. Arról beszélt, hogy abban az időben a Marson értelmes lények élhettek, és igen magas kulturális színvonalat értek el. Fejlődésük meghatározott szakaszán minden bizonnyal túljutottak bolygójuk határán is. A Földnél sokkal kisebb vonzású Marsról különben is sokkal könnyebb feladat az űrhajó indítása, mint a Földről. — Nos, mi már a Kozmoszplán indulása előtt az Ikarusz II. kutatórakéta egyetlen felvételéből tudtuk azt, hogy ez a feltevés — valóság. A Marson valóban éltek értelmes, magas kultúrájú lények, és — sajnos — mindennek atomrobbanás vetett véget... Ennek tudatában talán már nem is olyan nagy szenzáció annak is kétségtelen ismerete, hogy a Mars két holdja, a Phobos és a Deimos mesterséges égitestek... — mosolygott a százötven újságíróra Igor Kuzmics. Egy amerikai újságíró még mindig megkockáztatott egy kérdést. — Milyen megdönthetetlen bizonyítékuk van arra, hogy a kutatórakéta felvételén látható városromok atomrobbanás eredményei? — Tudom, hogy önöknek ez a legnagyobb probléma — mondotta Kuzmics — és itt valameny- nyien tudjuk azt is, hogy miért. Nem hiszem, uram, hogy ezzel kancsolatos hosszú előadásomat szívesen végighallgatnák valamennyien, hiszen amit az ember egyszer tud, azt nem szereti unos-untalan ismételgetni és hallgatni. Elégedjen meg azzal, hogy mi, és önök közül itt a legtöbben kétségtelenül bizonyítottnak látjuk az atompusztulás tényét. Kérem, forduljon interjúért az Amerikai Űrhajózási Centrum nukleáris főszakértőjéhez, Brown ezredeshez, biztosan tudom, hogy kimerítő bizonyítékokkal szolgálhat lapja és olvasói számára... A sajtóértekezlet ezzel véget ért. Az újságírók és sajtótudósítók azonban még mindig nem távoztak el, és valóban, szerencséjük volt! A központ sajtőfő- osztályának egyik fiatal munkatársa vékony papírszeletkét hozott és nyújtott át Igor Kuzmics- nak. Százötven szenzációra éhes újságíró fordult a sajtófőnök felé, aki nem is váratott sokáig magára, és azonnal felolvasta a kapott közleményt. — Az uráli tudományos állomás jelentése szerint a Kozmoszplán 30 perc 15 másodperc múlva eléri a Mars felszínét, nem messze a kutatórakéta által felderített romváros szélétől. A jelentés öt perce érkezett, tehát mór mindössze 25 perc 15 másodperc választ el bennünket egy olyan nagyszerű pillanattól, amelyről évszázadokig beszélni fog a világ minden lakója... A felbolydult méhkas semmiség volt ahhoz képest, ami a sajtóértekezlet termében lejátszódott. A tudósítók, újságírók a központ rádiótelefonokkal és rá- dióeletrcmikus géptávírókkal felszerelt nemzetközi osztályára rohantak, hogy a Föld minden kontinensén perceken belül tudomást szerezzenek a világtörténelem eddi°i legóriásibb győzelméről... (Folytatjuk^ 0'
