Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-23 / 302. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I960, december Asszonyoknak — lányoknak A CSALÁDI NEVELÉS Családi viszályok rossz hatása a gyermekekre Ártalmas hatást gyakorol a gyermekek fejlődésére a családban lévő felnőttek, elsősorban az apa és anya közötti helytelen viszony. A gyermekek és a serdülők komoly idegbetegségeinek nagy része a család szétesésének következménye. Még a kicsiny, háromnégy éves gyermekeket is, akik a szülők szerint még semmit sem értenek meg és teljesen közömbösek mindazzal szemben, ami körülöttük történik, a valóságban fájdalmasan érintik a kiáltások, fenyegetések, haragos mozdulatok. A gyermek gyenge idegrendszerében nagy kárt okoznak. Ez ------->wwi u » ■miimn ■ ■ i megnyilvánulhat közvetlenül különböző idegrendszeri zavarokban (éjszakai félelemérzet, felsírás, ágybavizelés stb.), de lehetnek későbbi következményei is (a neuraszténia és hisztéria különböző formái). Igen gyakran teljesen váratlannak tűnnek fel a szülők előtt ezek az idegzavarok és az okokat öröklött hajlamokban, vagy családon kívüli ártalmas hatásokban keresik. A szülők nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy gyermekeik beteges zavarait igen sokszor ők maguk idézik elő. iiiimnim» n nrmmi Ha már a családi vita el nem kerülhető, ha van az apának és anyának egymással valami elintézni valója, akkor ezt ne a gyer«- mekek előtt tegyék. A gyermekek iránti szeretet fakasszon bennük kitartást, türelmet, igyekezetét arra, hogy a bennük lévő neheztelés szikrája ne lángoljon fel féktelen dühkitörésekben. Hassa át a szülőket az az igazság, hogy a legésszerűbb nevelés is feltétlenül csődöt mond akkor, ha a gyermek családi élete egészségtelen légkörben zajlik le. Ruhák a téli üdüléshez Ruhatárunkban egyaránt szerepelnie kell a szabadban és melegebb szobában viselhető ruhának, tehát ennek szem előtt tartásával kezdjünk hozzá közösen a csomagoláshoz. Ezúttal természetesen fehérneműről nem beszélünk, csak kizárólagosan felső ruházati cikkekről, miután fehérneműből mindenki annyit és azt visz, amennyire előreláthatólag szüksége lesz. Elsősorban egy kabátot kell magunkkal vinni, mely lehet 9/10-es, vagy hosszú, de feltétlenül egyenes vonalú, kissé sportos jellegű legyen. 1. rajz. Készüljön drapp teveszőrből, vagy kávébarna düftinből, vatelinozva, vagy begombolható, mű-, vagy valódi szőrmével. Egy szürke, vagy barna szövet pantallóra is szükségünk van. Vastag, mackókötésű pulóvernek is jó hasznát vehetjük a nadrággal és kabáttal harmonizáló színben. Elengedhetetlenül fontos egy jó meleg tweed szoknya, hozzá egy egyenes mellény, amelyet egyenesen, vagy övvel viseljünk. (2—3. rajz). A munkából való kikapcsolódás, az üdülés hozzátartozik mind a nyári, mind az őszi—téli időszakhoz. Legtöbben ugyan a nyarat választják, viszont vamjait szép számmal olyanok, akik szívesebben töltik szabadságukat hegyvidéken, mint nyáron víz mellett. Ha már megvan a hely, hogy hol töltsük el és mikor azt a 2—3 hetet, akkor jön a készülődés, édes izgalmakkal teli pár napja, hogy erre az időszakra vajon mit is vigyünk magunkkal. Természetesen ne az legyen az első gondolatunk, hogy felesleges ruhadarabokat válogassunk össze, azzal a céllal, hogy kis divatbemutatót rendezünk az éppen ott nyaraló barátnőknek, vagy kolléganőknek pukkasztásá- ra. Ez nem helyes, inkább azon legyünk, hogy célszerű és jói kihasználható kevés ruhát vigyünk, de ezáltal azért mindenkor jól öltözöttek legyünk, hogy ne feszélyezve, hanem kellemesen és jól érezzük magunkat az ott eltöltött napok alatt. A mellényt nemcsak szoknyához, hanem nadrághoz is viselhetjük, alatta pulóverrel, vagy blúzzal. Csomagoljunk be egy zöld szövetblúzt, többsoros, saját színű tűzéssel díszítve, s hol a szoknyához, hol pedig a nadrághoz hordhatjuk. Ha van otthon egy-két bőr, vagy szövet övünk, ezzel is változatosabbá tehetjük öltözékünket. (4. rajz). Esti alkalmi viseletre fekete szövetruhára essen választásunk, mely kazakos megoldású. (5. rajz). Ez a kazak le is vehető (6. rajz), akkor egy sima vonalú ruhát kapunk, melyhez saját, vagy ripszselyemből -készült övét viseljünk. Ezzel a megoldással egyszerre két ruhát kapunk. Most már nincs sokra szükségünk, talán még egy kardigánra, egy rövid pongyolára, egy pár fél, fűzős cipőre és egy magassarkúra, I pár kesztyűre és egy retikülre. Most, miután minden együtt van, zárjuk le a lx>- röndöt és kívánunk jó utat, hozzá pedig jó szórakozást és eredményes, jó üdülést, Fejlődött a mozihálózat — Majdnem tízmillióval nőtt a mozilátogatók száma Ünnepi ebédrecept HÚSLEVES Hozzávaló személyenként 8—10 deka hús, 3—4 ritkacsont, 6—8 deka zöldség, kevés zöldpaprika, hagyma, fűszerek, 3 deciliter víz. Levesnek legjobb a sovány sertés lapocka. A húst és a marha- ritkacsontot megmossuk, leveses fazékba tesszük és hideg vízzel felöntjük. Ha felfőtt, takarékián gon főzzük fél óráig. így értékes levest nyerünk, mert a lassú fel- melegedés alatt a húsban lévő tápértékek kioldódnak. A forró vízben feltett húsból készült leves gyöngébb, mert a fövő vízben a fehérjék szürke kéregként a hús külső részén azonnal megolvadnak. Ez megakadályozza, hogy a húsban lévő tápértékek kioldódjanak. Félórai lassú főzés után a leveshez tisztított, hosszú szeletelt vegyes zöldséget adunk, valamint kis fej hagymát, esetleg zöldpaprikát, pár szem borsot és sót. Közben a leves tetején a vér festékanyagának fehérjetartalmából barna hab képződik, ezt nem kell eltávolítani, mert nagyon sok tápértékét tartalmaz és a további lassú főzés után úgyis eltűnik. TÖLTÖTT CSIRKE Az egészben megtisztított csirkének a bőrét kis vékony fakanál nyelével vigyázva felemeljük, besózzuk. Tölteléke: 2 darab ázott zsemle vagy 8 deka fehér kenyér, 5 deka forró zsírba a kicsavart ázott zsemlét belemorzsoljuk, jól felsütjük. Sóval, borssal felverünk^ három egész tojást, ráöntjük a <t zsemlére, addig kevergetjük, amíg S a tojással megsűrűsödik. Egy ki-| csit kihűtjük, s megtöltjük vele a S csirkét. Amennyit lehet, a bőre ^ alá, a többit a belső részébe rak- ‘ juk. Nem kell bevarrni, csak a két combját, amiről a kaparót levágtuk, összekötjük, leszorítjuk a felvágott részre, a hátán keresztülkötött cérnával. Jó kanál kacsazsírt teszünk tűzálló edénybe, beletesszük a csirkét, a csirkére is teszünk egy kevés zsírt. Felöntjük 2 deciliter vízzel, fedő alatt puhára és halványpirosra sütjük, meg-megforgatjuk, megöntözzük a levével is. A csirkét kiemeljük deszkára, kicsit hűtjük, azután szeljük fel. Melegített tálba rakjuk, zsírban sült burgonyakörítéssel, párolt káposztával, vagy savanyúsággal tálaljuk. CITROMTORTA Nyolc tojás sárgáját 25 deka cukorral, egy citrom reszelt héjával és levével fél órát keverjük. Hozzáadunk 12 deka lisztet és a nyolc tojás kemény habját könnyedén. Kikent, lisztezett tepsibe öntjük. Forró sütőben lassú tűznél sütjük. Töltelék: három egész tojás, 15 deka cukor, 1 citrom leve és reszelt héja, 1 kávéskanál liszt, 1 kávéskanál víz hozzáadásával, fövő víz felett habverővel verve, sűrű krémmé főzzük. Ha félig kihűlt, belekeverünk 20 deka vajat, habverővel tovább verjük, amíg kihűl. Kétfelé vágjuk a tésztát és krémmel megtöltjük. Kihagyunk annyit a töltelékből, hogy a tetejét bevonhassuk. Azután a tésztát a tepsi .hosszában kétfelé vágjuk, tortaszeletekre szeljük. 1957 óta 617 új mozival bővült a hálózat, s ma már 4548 moziban vetítenek filmeket. Az elmúlt három évben csaknem tízmillióval nőtt a mozilátogatók száma. A statisztikák tanúsága szerint 1957-ben százharminc millió jegyet váltottak a filmszínházak előadásaira, az idén pedig — nem végleges adatok szerint — ez a szám erősen megközelíti a száznegyven milliót. Az állami költségvetésen kívül sokszázezer forinttal járultak hozzá a mozihálózat korszerűsítéséhez a megyék, a városok tanácsai és a társadalmi szervek is. Az állam gondoskodásának és a helyi erőforrások együttes fel- használásának jelentős része van abban, hogy elmondhatjuk: jelenleg évente átlagosan 13—14 mozilátogatás jut az ország minden lakosára. A felszabadulás előtt ez a szám nem érte el a hármat sem. A városok sorrendjében az első öt helyet a vidék foglalja el. Salgótarjánban például egy óv alatt huszonhat, Oroszlányban és Kazincbarcikán huszonöt, illetve 24,7 megvásárolt mozijegy jut minden lakosra. Mind népszerűbb a film a falvakban is. Egy közvéleménykutatás eredményei bizonyítják, hogy az új nemzedék — 15—22 éves fiatalok — úgyszólván teljesen egyformán hódol ennek a szórakozásnak a városokban és a falvakban. A dolgozó parasztok közül pedig a tsz-tagok csaknem kétszer annyit járnak moziba, mint az egyéni gazdák. A XX. század ismert regényei — új sorozatban Az Európa Könyvkiadó Milliók Könyve sorozatának terveiről Az Európa Könyvkiadó klasz- szikus sorozatai mellett a napról napra növekvő újabb olvasórétegek, a falusi és üzemi vásárlók igényeinek kielégítésére új sorozatot indít Milliók Könyve néven. A sorozat célkitűzése: bemutatni a XX. század haladó tendenciájú prózai alkotásai. közül a legérdekesebb regényeket. A sorozatban csak külföldi elbeszélők jelennek meg, Zolától So- lohovig. A Milliók Könyve sorozat öt év alatt jelenik meg és az 1961-es ünnepi könyvhéten indul. Könyvhéttől-könyvhétig évente tizenkét mű, tehát öt év alatt hatvan mű lát napvilágot, előreláthatólag 76—78 kötetben. A sorozat csak előfizetők részére készül, bolti forgalomba nem kerül. A Milliók Könyve sorozat előfizetési ára kötetenként egységesen 25 forint lesz. A sorozat egészvászon kötésben készül — minden mű más-más színű vászonba kötve. Az előfizetők a sorozat indulásakor műanyag védőmappát is kapnak, hogy olvasás közben a könyvek ne rongálódjanak. A sorozatban az első esztendőben kiadják Dreiser: Amerikai tragédia, Alekszej Tolsztoj: Golgotha, France: A vörös liliom, Steinbeck: Érik a gyümölcs, Fagyejev: Tizenkilencen, Zola: Tisztes úriház, E. Knight: Légy hű önmagadhoz, Anna Frank és Rubinowitz Dávid naplója, So- lohov: Csendes Don, Hasek: Svejk, Maltz: Holnap is nap lesz, Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan című művét. Paks köspontjában9 tíz lépésre a község főutcájától örökítette meg a fényképezőgép ezt a szemétdombot. Nem azért, mintha »újításként« akarnánk javasolni a megye többi községének, vagy éppen Szekszárd városnak, jobbnak tartjuk az eddigi gyakorlatot, amikor is a sze• méttelepet a lakott területen kívül, lehetőleg minél félreesőbb helyen »rendezik be«. Inkább azoknak akarunk segíteni, akik Pakson a köztisztasági viszonyokért, felelősek és úgy látszik, nincs elég éles szemük, hogy meglátnák ezt a szemétdombot. Könnyen lehet, hogy elfordítják a fejüket, amikor a főutcán erre járnak, azért nem látják. Ugyanis — főként melegebb időben — nagy bűzt áraszt a hónapok óta felhalmozódó, korhadó szemét. Hozzájárul ehhez az is, hogy nyilvános WC hiányában (volt itt az is, csak megszüntették) — különösen piaci napokon — ide kényszerülnek kisebb-na- gyobb, de mindig sürgős dolguk elvégzésére a piacozók. Éppen ezért kell eltekintenünk, főleg a kényes ízlésű nyomdafesték kedvéért, a szemétdomb «összetevőinek« részletesebb elemzésétől. Azt azonban — és ezzel úgy hisszük, egyetértenek a paksiak — ki kell mondanunk: Tűrhetetlen ez az állapot, sürgősen el kell takarítani a szemetet, már a közeljövőben a pár méter távolságra megnyíló tejbolt »kedvéért« is.
