Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-22 / 301. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG I960, december tz, Az első közgyűlés előestéjén A „magyar Balzac“ emléke Öcsény9 I960, december Őcsényben rohamosan változik ■az ólet. Azok az emberek, akik még délelőtt az új életre való áttérés gondolatát latolgatták, délután már odarajzolják nevüket a piros-fehér-zöldszegélyű tsz belépési nyilatkozatra. Pontos helyzetképet nem adhatunk, mert mire e sorok elhagyják a nyomdát, akkorát változik Őcsényben az élet, amekkorát még a riporter fantáziája sem tud elképzelni. Jellemző, hogy akik még a belépjek, ne lépjek fogalmakon rágódnak, azok holnap már tele vannak jobbnál-jobb ötlettel, tervekkel és türelmetlenséggel. Türelmetlenül sürgetik azokat, akik még nem döntöttek, mert hozzá kell kezdeni már a munkához. Olyan a tsz-mozgalom Őcsény- ben, mint a lavina, sebesen halad előre és ahogy halad, úgy növekszik terjedelme, ereje. A falu már az első közgyűlésre készül, lázasan, vitatkozva. Az emberek csoportokban állnak az utcán, kicserélik nézeteiket, tanácsokat kémek a népnevelőktől, akiknek nagy része régi, tapasztalt tsz-gazda. Kell az okos szó, mint napégette földnek a nyári zápor. A közgyűlés, az új élet első állomása — amelyet a tervek szerint pénteken tartanak — senkinek sem közömbös, mert ez olyan gyűlés lesz, amely az egész falut egyesíti. Emberekkel beszélgettem, családokat látogattam meg és most átadom nekik a szót, beszéljenek ők, a maguk és az egész falu nevében. Somorjai Lajos élénk eszű, eleven mozgású, jóképű fiatal gazda. — Legfontosabb szerintem a közös állattenyésztés megszervezése, mert ez hozza majd a pénzt a közös kasszába. Véleményem szerint az állattenyésztésnek azzal az ágával kell kezdeni, amelyik a legkevesebb befektetést igényli és mégis jövedelmez. Ez pedig itt nálunk a juhtenyésztés. Van 560 hold kitűnő legelő, ott két nagy hodály és van a faluban 2000 közösbe vihető birka. Ezzel kell tehát kezdeni, de minél előbb, mert az 1961-es év végére én 5000 birkát szeretnék látni a közösben. — Másik sürgős feladat 100 borjú vásárlása a tagoktól hizlalás céljára. Vannak itt nagy istállók, azokba össze lehet vonni a borjakat. — Tenyészüszőket inkább a háztáji gazdaságokból válogassunk, mint a TEGI-től vegyünk. Van itt tenyészanyag és ezt a lehetőséget már a kezdetben ki hell használnunk. Fehér József javakorabeli, őszülő hajú, pirosarcú ember, a falu egyik legtekintélyesebb gazdája. Tekintélyét józan gondolkodásának köszönheti és annak, hogy magasabb fokon is ért a mezőgazdasághoz. — Gépet kell vásárolni! Nekünk saját erőből kell megkezdeni, de azonnal a gépesítést. Az erdőbirtokosság, amelynek elnöke vagyok és amely a falu zömét tömöríti, az elmúlt napokban zárszámadást tartott. A közgyűlésen a birtokosság felajánlotta osztalékát gépvásárlásra. A tagok lemondtak az őket megillető 200—500 forint részesedésről;, hogy Zetort vehessünk minél előbb a szövetkezetnek. — Példánk terjed. A legeltetési bizottság is hozzájárul a gép vásárlásához, így annyi pénz ösz- szejön, hogy teljesen saját erőnkből tudunk egy Zetort vásárolni. — Gépesítünk, de meg kell becsülni azért a lovakat is. Az idei ősz nagy tanulság volt. Az őcsé- nyi földek mélyek, hamar vizesek, itt kell a ló. Most is csak lovakkal tudjuk végezni a mélyszántást. — Még egy: Figyelemmel kísértem a prémiumrendszereket. Nekünk is ki kell választani egy jó, ösztönző formát, főleg a munkaigényes munkákra. Jahsa János középkorú, széles látókörű, sokoldalú ember, élmény beszélni vele, hallgatni szenvedélyes, előre mutató szavát. — Jó politikai munka nélkül nem lehet jó termelőszövetkezet. Én pártonkívüli vagyak, de azért tudom mi a szocializmus és mi a szövetkezet. Tudom azt, ha jól akarok élni, ha jót akarok családomnak és a falumnak mindent meg kell tenni már most a tsz erősítésére. Ezt kell mindenkivel tudatosítani, s ezért kell minél többet politizálni! — Fontos feladatunk a közös alap megteremtése, mert ez biztosítja a gazdálkodás jó megindulását. Legigazságosabbnak tartom azt, hogy mindenki földjének aranykorona értéke után pénzben járuljon hozzá a közös alaphoz. Nem a holdak száma az igazságos mérce, hanem az aranykoronák száma, mert hisz a földek öcsénybén sem egyformák. — Most — hangsúlyozom: a politikai munkát nem abbahagyva — a szervezésről a termelésre kell irányítani a figyelmet. A lovak ne álljanak az istállóban, minél előbb kezdjék meg a szántást, mert van még bőven szán- tanivaló az őcsényi határban. — Ami a gazdálkodást illeti, azt mondom, legyen nálunk a legfontosabb a növénytermelés és az állattenyésztés. Ehhez vannak a legjobb adottsáeaink. — Én bízom az őcsényi népben. Ez a nép, ha megérti miről van szó, ha célja és értelme lesz a munkájának, majd meglátják, hogy mire képes... Andies Sándor művelt, politikát figyelő, újságolvasó ember, tájékozott a kül- és belpolitikában egyaránt, jól ismeri oártunk politikáját. — Nekem az egészben az tetszik a legjobban, hogy most szövetkezeti gazdák vagyunk mindannyian. Örömmel olvasom az újságokban, hogy most a tsz-ek- ben mindenkit a munkája, tehetsége rátermettsége alapján ítélnek meg. Ez így is a helyes. Aki a termelőszövetkezetben jól dolgozik, az maga is jól jár, meg a tsz-t is erősíti, de erősíti ezt a rendszert is. Igaz? — Ránk, jó gazdákra, volt középparasztokra számíthat a termelőszövetkezet. Tudjuk, hogy megbecsülnek minket, ez jól esik nekünk és higyjék el, nem is lesz alaptalan majd a megbecsülés. Egyébként ezt egy év múlva már nagyobb bizonyossággal is ki tudom jelenteni. Szerintem a jó gazdálkodás nagy titka az emberek összetartozásában^ a jó vezetésben rejlik. Ha ez meglesz — mi bízunk abban, hogy meglesz — akkor kibontakozik majd a szövetkezetben a Sárköz gazdagsága, az őcsényi nép szorgalma, tehetsége. — Én elsők között léptem az új útra. Szépen zöldellnek vetéseim, a vejem ma is szántja a földet, így lépek a tsz-be. * így beszélnek Őcsényben a falu tekintélyes, hangadó gazdái. Ez a beszéd, ezek a gondolatok nagy érettségről, tiszta gondolkodásról és derűlátásról tanúskodnak. Persze ezen kívül még sok mindenről beszélnek az őcsényiek. Vitatják, hogy kik legyenek a vezetőik, hogy mi legyen a szőlőkkel, beszélnek a tagosításról, a háztáji gazdaságok kérdéseiről és sok egyéb másról is. Alig egy-két ember van már, aki nem döntött még. Bemutatunk ezek közül is egyet a 12 holdas Klézl Ferencet. (Az az érzésem, hogy mire e sorok megjelennek, már Klézl Ferenc is aláírta a belépési nyilatkozatot.) Az asszonyok, a hetvenkét éves mama, a feleség és a tizenhat éves lány már döntöttek. Ök agitálják most a gazdát. Folyik a családban a vita. A feleség már majdnem aláírt, a férj nélkül, de azért mégis úgy gondolta, megvárja a férfi döntését. A sok bajt, vihart átélt embernek nem könnyű az új útra lépni. Látja a község gyors átalakulását, azok türelmetlenségét, akik már beléptek és tehetetlenül áll a változások kellős közepén. De már érzi, hogy egyedül maradt tehetetlenségében és minden érvét megcáfolja az élet. Megértjük Klézl Ferencet is. Hiba lenne elmarasztalni. Bízunk abban, hogy ő is megtalálja ott a boldogságát, ahol most már az egész falu keresi. És úgy tesz ő is, mint a többiek. Aláírásával pecsételi meg életének nagy döntését, nyújtózik egyet, elfelejti a múltat és a holnapba néz, úgy mint gazdatársai. A holnapba, amely derűt, jólétet és felemelkedést ígér... Gyenis János A KISZ-mozgalom hírei A KISZ Központi Bizottsága határozata értelmében az »Ifjúság a szocializmusért-« mozgalom beindítására és végrehajtására a tamási járás kivételével kibővített KISZ járási bizottsági üléseket, illetve titkári értekezleteket tartottak az elmúlt héten a járási székhelyeken. Az üléseket és titkári értekezleteket általában a nagyszámú részvétel és aktivitás jellemezte. A KISZ-alapszervezetek vezetői és a bizottsági tagok nagy lelkesedéssel és megértéssel fogadták az »Ifjúság a szocializmusért« mozgalommal kapcsolatos feladatokat. A járási titkárok beszámolói, valamint a mozgalom feladatai helyesen és konkrétan voltak meghatározva. Az értekezleteken a fő napirendi ponton kívül néhány egyéb — a KISZ-szervezetek életével kapcsolatos — problémáról is szó esett. * A lengyeli szakiskola fiataljai az őszi idényben ez ideig összesen 10 000 óra társadalmi munkát végeztek a helybeli Búzakalász, a szakcsi Uj Élet és a csibráki Viharsarok Tsz-ben. A fiatalok lelkes és áldozatkész munkája nagyban elősegítette az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését a fenti tsz-ekben. A lengyeli szakiskola fiataljai a végzett munkáért kapott pénzből 11 000 forint értékben társalgó-felszerelést vásároltak. * A Tolna megyei KISZ Bizottság a KISZ kongresszus anyagának feldolgozása és széleskörű ismertetése érdekében a középiskolás KISZ-titkárok és kollégiumi KISZ-vezetők részére Bonyhádon a fiú-kollégiumban január 2-től 7-ig ötnapos bentlakásos tanfolyamot tart. * A dombóvári MÁV forgalomnál 55 tagú ifjúsági brigád küzd a »Szocialista brigád« cím elnyeréséért. A fiatalok a KISZ kongresszusa tiszteletére aVra tettek vállalást, hogy éves tervüket 104 százalékra teljesítik. A fiatalok a KISZ kongresszusáig 118 százalékos tervteljesítést értek el. * Az elmúlt héten 21 taggal megalakult a KISZ megyebizottság mellett működő fiatal agrárértelmiségi tanács. Az agrárértelmiségi tanács első munkaértekezletét ma, december 22-én, csütörtökön tartja. * \ jövő évi kulturális seregszemle előkészítésére és megszervezésére a KISZ megyebizottság 15 tagú operatív bizottságot hozott létre, amely a közeli napokban tartja első munkaértekezletét. Vannak \rók, akiknek életműve haláluk után is állandó harcot vív az idővel; vannak klasz- szikusok, akik inkább lényükkel, szándékukkal válnak az irodalom hatóerejévé, mint könyveikkel. Talán Kemény Zsigmond a legjobb példa erre, aki óriásként magasodik ki a magyar széppróza történetéből, s könyveit mégis egyre kevesebben olvassák, szava egyre halkabb, egyre nehezebben érthető. Már életében klasszikusnak számított, de ez inkább rangot jelentett és jelent ma is, hisz nem voltak zajos sikerei, soha nem volt népes olvasótábora, s Eötvös, vagy Jókai ragyogó pályafutása mellett neki szerényebb feladat jutott. De ez a szerényebb feladat bonyolult sorsot, mélységes emberi tragédiát takart. ,.Csonka élete a költészetben lett egésszé’’ — írja róla Péterfy, de ez a csonka élet a maga lá- tomásos idegzavaraival, „érzés és elme’’ állandó önvizsgálatával olyan mélységekbe látott, mint Dosztojevszkij, s épp „csonka élete’’ tette az önismeret írójává. Mondják, hogy egyszer elment lánykérőbe, amikor azonban el kellett volna mondania szándékát, néma maradt. Alkalmatlan volt a boldogságra; kutató szeme mindig messzebb látott, mint amit a pillanat ígért. A végzet írója, a sötét és elkerülhetetlen elrendezésé. Mint egyik hőse, a boldog Csiaffer basa, „nem bírálta emberi ésszel a végzet akaratát’’, hanem ment a sors elébe, s írói módszere is ennek a végzetszerűségnek a vizsgálata. „Állhatatosan hiszem — írja egy helyütt —, hogy keb-, lünknek minden hangulata eszméinkből származik, de többnyire oly eszmeparányokból, melyek kisebbek és gyorsabbak, hogy sem szavakban megtestesülvén, mi magunk észre vehetnők. Ily tőlünk független, noha belőlünk támadt hatásocskák közt alakul tetteink növényágya, — a kedélyállapot.” * Vizsgálódó hajlama, lélekelem- ző biztonsága egyik legnagyobb írói erénye. De sötét pesszimizmusa, az elrendelt végzetbe vetett hite egész világára árnyékot vet, s ez magyarázza meg, hogy mint gyakorlati politikus, mint a 48-as nagy idők részese, nem tudott feloldódni a forradalom füzében. Lelkesedését le- lohasztotta, hogy nem hitt a jövőben és' a boldogságban, s úgy érezte, hogy 49 tragédiája az ő pesszmizmusát igazolta. Ezért írta meg híres könyvét, a Forradalom után-t, amely a gyakorlatban mutatja meg, hová vezetett borúlátása. Ä valóságot nemcsak vizsgálni kell, hanem lelkesedni is kell érte, Kemény pedig nem tudott lelkesedni. * Kortársai a „magyar Balzac” névvel tisztelték meg. A jelző azonban hamis. Más igények vezették, mint francia kortársát, s mások voltaic eszközei is. Kemény a múltba menekült, a történelmet álmodván vissza. Lélekelem- ző hajlama, kételkedése, vizsgálódó ösztöne inkább Dosztojevszkijhez teszi hasonlóvá. De Dosztojevszkij hitt az emberekben, s ha tisztánlátását el is ho- mályosította miszticizmusa, érezte egy tisztább jövendő megérkezését. Kemény csak a Végzet komorságát ismerte meg, s nemcsak regényhősei, ő is az eleve elrendelés hálójában vergődött. * Nyolcvanöt éve halt meg, 1875. december 22-én. Akkor már évek óta kihűlt lélekkel, elborult elmével rótta a pesti utcákat, mintha „életével is a kegyetlen végzetet akarta volna példázni. Cs. L. Karácsonyi csúcsforgalom az Állami Borpincészetnél Karácsony előtti csúcsforgalom van az Állami Borpincészetnél is: állandóan rakják a borral megtöltött hordókat a szállító eszközökre, hogy idejében el tudják juttatni a megye különböző részein lévő italboltokba. Ugyanis az hagyományos dolog, hogy a karácsonyi és újév napi ünnepléshez néhány üveg bort is tesznek az asztalra. Az italboltokban, éttermekben is gyakrabban hangzik el: — Kérek még egy nagy fröccsöt! Nem is lenne teljes az ünnep, kevesebb lenne a jókedv, a vidám hangulat, ha az italboltokban tegyük fel csak málnaszörpöt árusítanának. , — Az kétségtelen, az idén gyengébb volt a szőlőtermés a tavalyinál, de a karácsonyi és újévi ünnepekre kellő mennyiséget tudunk forgalomba hozni — mondja Saramó Jenő, a Szekszárdi Állami Borpincészet vezetője. — Legfeljebb ott lesz probléma, ahol az italbolt vezetője elfelejtett rendelni. HÁROM FAJTA BORT hoznak nagyobb mennyiségben forgalomba. Már eddig decemberben, tehát az ünnepekre való felkészülés időszakában 2000 hektoliter bort adtak ki az italboltoknak, éttermeknek. Ebből 1000 hektoliter asztali, 700 hektoliter pecsenye és 300 hektoliter minőségi bor volt. Ezenkívül igen jelentős a palackozott formában forgalomba hozott bor mennyisége. A szokottnál gyengébb szőlőtermés ellenére viszonylag kedvezően alakult megyénkben a felvásárlás. A gazdák az eladásra szánt mennyiségnek mintegy 95 százalékát az Állami Borpincészeten keresztül értékesítik, mivel ez az értékesítési mód bevált számukra. Ami ugyancsak örvendetes, a leszerződött mennyiségnek mintegy 90 százalékát a gyengébb termés ellenére is be tudják szállítani az állami borpincébe. Már eddig több mint 7000 hektolitert vásároltak fel a szerződések alapján. Az eddig felvásárolt mennyiség például nagyobb, mint amekkora a múlt év hasonló időszakában volt. Állandóan folyik a felvásárlás és az ország más vidékeiről is szállítanak megyénkbe nagyobb mennyiségű bort. FELVETŐDIK A KÉRDÉS: A következő évben teljes egészében ki tudják-e majd elégíteni borból az igényeket? Erre nehéz lenne határozott választ adni. A készletek viszonylag kedvezőek, de a jelek szerint nem csökken, hanem emelkedik a borfogyasztás. Az emberek sokkal több bort vásárolnak, tehát fogyasztónak az italboltokban, éttermekben, mint az előző években. Az idei év utolsó negyedében például annyi bort szállítottak ki a Szekszárdi Állami Borpincészettől a megye vendéglátó helyiségeibe, amilyenre a vállalat több mint tízéves fennállása óta még nem volt példa. Az állami borárak viszonylag kedvezőek, alacsonyak, s egyebek között ez is okozza a nagyarányú borvásárlást, fogyasztást. Saját erőből 320 férőhelyes hizlaldát építettek a kurdi Űj Élet Tsz-ben A kurdi Uj Élet Termelőszövetkezetben a napokban fejezték be egy 320 férőhelyes sertéshizlalda építését. A hizlaldát a szövetkezet saját építőbrigádja építette. Az építkezés 130 000 forintjába került a szövetkezetnek. A termelőszövetkezet építő brigádjának segítettek a Budapesti Hőerőmű kiszistái is. A hőerőmű fiataljai 250 társadalmi munkaórát végeztek az építkezésen. A vasváz szerkezetre épített istálló vázát a patronálok állították össze olcsó hulladékanyagból. — Ezen kívül a hőerőmű kiszistái a termelőszövetkezet majorjának gazdasági épületeibe beszerelték a vízvezetéket. Előreláthatóan a termelőszövetkezet villanyszerelői karácsonyra a major minden épületébe beszerelik a villanyt.
