Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-21 / 300. szám
1960. december 21, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Jónak bizonyult a tamási Új Elet Tsz prémiumrendszere Megyénk termelőszövetkezetei maholnap lezárják az 1960-as gazdasági évet. Mérleget készítenek a gazdálkodásról, számba- veszik: mit tettek jól és mit tettek kevésbé jól, módszereik közül melyiket lehet és kell a későbbiekben is alkalmazni. Ebből a szempontból említésre méltó a tamási Uj Élet Tsz-ben alkalmazott prémiumrendszer, amelyről a következőket jegyeztük fel: A szövetkezet vezetősége ebben az időszakban minden szövetkezeti családdal megbeszéli, mennyi kukorica megművelését vállalja és á termelési terveket már ennek alapján készítik el. A kapásterület megtervezésénél így már számításba veszik a családtagokat is. A szövetkezeti gazdáknak ugyanis érdeke, hogy a családtagokat minél nagyobb számban vonják be a közös munkába. Ebben a szövetkezetben három év óta a munkaegységen kívül a termés 15 százalékát ugyanis prémium címén kapják meg a tagok. Az eredmény: Év- ről-évre emelkedik a kukoricavetésterület. Három évvel ezelőtt 120, az azt követő évben 160, tavaly már 320 hold volt a ku korica, az idén pedig 800 holdról takarították be a termést. A területtel együtt emelkedett a termésátlag is. A prémiumrendszer bevezetése előtt 20—22 mázsa volt az átlagtermés, azóta pedig rendszeresen 30—32 mázsát takarítanak be egy holdról. A szövetkezet a jobb munka érdekében premizálja a fogatosokat és a gépi kapálást végző traktorosokat is. A fogatosok minden hold után 15, a gépi kapálok pedig 7 és fél kiló kukoricát kapnak munkaegységeiken kívül. A prémiumrendszerrel mindenki jól jár a tamási Uj Élet Tsz-ben. Egyfelől biztosított minden évben, hogy a kukorica szedése és a szárvágás egy időben történik. A leszedett kukorica pedig azonnal góréba kerül. Ugyanakkor jól jár a közösség is* mert jelentős mennyiségű kukoricához jut. Az idei termésből például 3600 mázsa kukoricát osztottak ki prémiumként. Van olyan tag — mint Feledeli Já- nosné —, aki több mint 30 mázsa kukoricát vitt haza. A foga- tos Hácskó József felesége pedig arra büszke, hogy 18 mázsa prémium-kukoricával többet keresett, mint férje. A tamási Uj Élet Tsz prémium- rendszere iránt egyre több szövetkezet érdeklődik megyénkben. A tamási járásban eddig hat szövetkezetben vezették be, de amint Péti József, az Uj Élet Tsz elnöke elmpndotta, naponta kap levelet a megye minden részéből, melyben közös gazdaságok érdeklődnek a jól bevált új prémiumrendszer iránt. S éppen mert a rendszer bevált, a tamási Uj Élet Tsz-ben tovább fejlesztik. A következő gazdasági évben már a burgonya megművelésénél is ezt a módszert alkalmazzák. A tárgyalóteremből Halálra ítélték a férigyilkos asszonyt Benedek Józsefné férje temetésén ugyanolyan színpadi jeleneteket produkált, mint felelősségre vonásakor a megyei bíróság előtt. Megjátszott fájdalmában a temetésen többször földhöz vágta magát. Megfigyelték azonban, hogy mielőtt lehuppant volna a földre, gondosan kiválasztotta a helyet. KENETTELJES, korát meghazudtoló nyafka tetszelgéssel válaszolt a bíróság kérdéseire. Szavaiból nem csendült ki a megbánás. Émelygős hanghordozása visszataszító volt. Behízelgő szavakkal igyekezett »emlékeztetni-“ a tanúkat arra, ami egyáltalán meg se történt. Sértett, megbántottsá- got mutató, vállrángatással akarta elhitetni, hogy ő tulajdonképpen nem is olyan rossz, mint amilyennek ismerik. Cinikus, mindenre elszánt, gátlásnélküliségére talán az a legjellemzőbb, amit az egyik tanú a következőképpen vallott: — Én is meglátogattam, mielőtt a kórházba vitték volna Benedek bácsit. Ágyban feküdt. Nagy kínjai lehettek már akkor. Megkérdeztem a feleségétől, hogy miért nem viteti a kórházba, mire ő azt válaszolta, hogy a kórházban is meghalhat. Benedekné céltudatos kitartással törekedett férje meggyilkolására. Három ízben tett lépéseket annak érdekéSimítják a dohányt a fácánkerli Vörös Hajnal Tsz-ben Félmillió forintot jövedelmez a dohánytermelés A fácánkertei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet 22 holdon termelt az idén dohányt. Holdanként átlag 12 mázsa dohányt szedtek le. Ez egészen jó termésnek számít, még Fácánkerten is, ahol pedig a dohánytermelésnek nagy múltja van. Naponta 50—60 tsz-tag simítja, vagy ahogy másképp mondják, csomózza a dohányt. Egy- egy személy naponta átlag 20—30 kilót simít, de vannak, akik a 40 kilót is elérik. A simítás nagyobb kézügyességet kíván, ezért főképpen a termelőszövetkezet nőtagjai végzik. A bálázás — ami ugyancsak hozzátartozik a dohányválogatáshoz — a férfiak dolga. Előreláthatóan január végére befejezik a dohánysimítás munkálatait. A szövetkezet eddigi becslései szerint félmillió forint jövedelemre számítanak a szerződéses dohánytermelésből. ben, hogy a férjétől megszabaduljon. 1952-ben Benedek Józsefet fegyverrejtegetés miatt 12 évi börtönbüntetésre ítélték egy névtelen feljelentés alapján, melyet minden bizonnyal Benedek Józsefné írt. Erre abból lehet következtetni, hogy Benedekné 1957- ben is feljelentette a férjét, ez év tavaszán pedig megkísérelte a feljelentést. Mindkét esetben fegyverrejtegetés miatt. Benedek Józsefné kegyetlenségére jellemző, — a tanúk vallomása szerint — hogy amikor férje a megmérgezé- se után elmezavarában félrebeszélt, akkor élvezte férje zavart beszédét, és nevetett rajta. BENEDEK JÓZSEFNÉ magánéletében részeges és züllött erkölcsű nő volt. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogyha nem volt megelégedve férjével, akkor miért nem vált el tőle. Erre az ad feleletet, hogy egyikőjük sem akarta megosztani a vagyont. Különösen Benedekné ragaszkodott a meglévő vagyon egészéhez. A tárgyaláson kihallgatott orvosszakértő szerint Benedekné a halálos adagnál tízszerte nagyobb arzén mennyiséggel mérgezte meg a férjét. Súlyosbítja az asszony helyzetét az a következetesen előre megfontolt szándék, amely- lyel a gyilkosságot végrehajtotta. Benedekné a halálos ítélet kimondása után szemérmetlen álnoksággal a férje nevét sóhajtotta, ezzel is részvétet akart kelteni önmaga iránt a nagyszámú hallgatóság előtt. A kihirdetett halálos ítéletet az ügyész tndomásul- vette, a vádlott és védő’e fellebbezést jelentett be enyhítés végett. (Steinbach! Színház E. F. BURIAN: Születésnap Az Állami Déryné Színház de- egyszerűsít ott is, ahol az egy-i cember 18-án Szekszárdon, a városi művelődési házban E. F. Burian, a neves csehszlovák szerző darabját mutatta be nagy sikerrel. A színház dicséretes munkát végzett a darab színre- hozásávál, amelynek premierjét a szekszárdi előadás előtt három nappal tartották meg Bony- hádon. A darab ízig-vérig mai darab, mai témát dolgoz jel és hangvételét tekintve is modern — a szónak lehető legjobb értelmében. Egy ember vívódása játszódik le a színen, akit félreállítottak, mert útjába került egy karrieristának, akit elszédít a pénz, a dicsőség. De Riha professzor megmarad becsületesnek, igaz embernek. A rendező egyszerű, keresetlen eszközzel viszi színre a darabot, jól használja ki a helyzetadta lehetőségeket, bár az egyes jelenetekben a szükségesnél több teret ad a komikumnak. A kiváló rendezéshez minden bizonnyal hozzájárult, hogy a rendező Kalmár Tibor részt vett a darab prágai bemutatóján A darab egy napba sűríti egy ember, a félreállított tudós, Riha professzor megaláztatását és felemeltetését. A feladat nem kicsi, hiszen néhány órában kell lepergetni tíz esztendő drámaiságát, a tudós vívódását, érzékeltetni kell, hogy mindenekelőtt a munka hiánya okozza az évek kínlódását, s végül érzékeltetni kell, a munka hogyan emeli fel a tudóst, aki már kezdte elveszteni hitét az emberekben, abban, hogy még egyszer lehetőség teremtődik alkotókészségének kibontakozására. Mai téma, modern hangvétel. Helyenként a brechti szellemet érezzük, általában azonban a brechti mélység nélkül. Néha szerüsítés a probléma megkerülését is jelenti és a drámaiság csökkenését vonja maga után. A fordító szép szöveget adott az eredeti helyébe (a fordítás Markéta Donáthova munkája). A rendezés kétségtelenül hozzájárult a szép előadáshoz. (Rendező: Kalmár Tibor.) Riha professzor alakját Verecz- key Zoltán viszi színre jó eszközökkel. Drámai feszültséget teremt minden mozdulatával, ennek értékéből csak néha von le modorossága. Mindvégig egyenletes Donáth Lili alakítása (Riha professzor felesége). Az előadás legjobb alakítása. Eszközei egyszerűek és állandóan hitelesen formálja meg egy nagyszerű asz- szony, nagyszerű élettárs alakját. Fekete Tibor (Szojka, fiatal mérnök) kiválóan illeszkedik az együttesbe. Megjelenésétől kezdve fiatalos levegőt visz a színpadra s ez a legtöbb amit tehet darabadta lehetőségeit tekintve. Többet nyújt, mint a darabban megrajzolt alak lehetőségei. A fiatal mérnök feleségét Már- tonffy Mária alakítja, néha szürkén. Kamilly Judit (Kovarikné) jó, Rónaszéki András (Karel, Kovarikné fia) hiteles, néhány egészen nagyszerű pillanata van, Gyulányi Éva (Franciska, Riha professzor menye) meggyőző. Valamennyi szereplő jó munkát végzett, Szávay Lajost kell még kiemelni az együttesből. A Déryné Színház a »Születésnap« bemutatásával tovább öregbítette hírnevét a megyében. A szép előadás, az imponáló munka további kiváló előadásokat sejtet. A színház legközelebb Duna- jevszkij: Fehér akácok című operettjét mutatja be a megyében és Szekszárdon. L. Gy. Félmillió Moszkvics A moszkvai kisfogyasztású gépkocsik gyárában elkészült a fél- milliomcdik Moszkvics autó. A gyár első kocsiját 1947-ben készítette. A kényelmes, gazdaságos és egyszerűen kezelhető Moszkvicsok a Szovjetunióban igen népszerűek. A gyár márkájával ellátott könnyű és gyors kocsik a világ több mint 30 országában futnak. 10. Sós hangosan felnevet. — Törvény? Hol van a törvény?... Itt van a törvény — és a tömegre mutat — ... de majd osztunk mi! Maga nélkül! Csabai tanácstalan. Megállnak: benne a szavak, tekintetével Bucsit keresi, Bucsi int neki és kisodródnak a tömegből. Néhányan asztalért, székekért szaladnak. Már nem figyelnek az elnökre. A patkolókovács hangja harsog a zajban. — Nekem a szövetkezeti műhely kell! Az elnöknek remegnek a lábai. A járda szélén állnak. Bucsiba kapaszkodik, a másik megszorítja a kezét. Nem szólnak. Állnak egy percig. Némán, éjszakára készülő hideg, fáradt szemekkel. Látják az éjszakát. És halálra készül bennük remény. Csabaiék kapujában kezet szorítanak. — Ha baj van — mondja Bu: esi — küldj át hozzánk valakit. Mi készenlétben vagyunk. A térre néznek. Az elnök csak int, hogy rendben van és befordul a kapun. Csabai a szobaablakba ül és a térre bámul. Felesége halkan szipog az ágyon. Szólítgatja, csendesen kérdezgeti, de az öreg nem felel. Később kiballag a fészerbe és a csillogó élű nagyfejszét a szobaajtó mögé készíti. * Harmadik felirat SZŰCS ISTVÁN Ha inaiban ébredt. Fáj a feje. Thiery Árpád : , Feliratok egy törté nejhez Magára rántja a kabátját és megy az irodába. Nem mosdik, nem reggelizik, feleségének is csak annyit mond, hogyha éhes lesz, megtalálja a konyhát. A küszöbről visszafordul. A csillagosélű fejszére teszi a kezét. — Ezt hagyjátok itt — mondja. Azután megfordul, siet az irodába. Kinyitja az ablakokat. Hátratett kezekkel sétál. A széles, tölgyfa asztal körül és nézi a szálkás, csorba fát. Mintha ott feküdnének rajta a széles kemény paraszti kezek. A lócára ül. Nyugtalanul zuhan, mint vak madár a vízre. Feláll. A kályha mellé guggol. Tenyerét a kályha hideg, fekete derekára simítja. Aprófát hasít. Emeli a baltát, amikor elsötétül az ajtó. Az öreg odavágja a tekintetét, a balta a tekintet mögött guggol, ugrásra készen. Szűcs István. Nagy, kerek fejét hátraveti, aztán szó nélkül leül az asztal mellé. Lerázza bozontos hajáról az- őszi harmatot. Nézi az öreget, a kövér tehenes plakátokat a falon és hallgat. Sápadt, kerek, barna szemén szorongás gubbaszt. Csupa kerekség ez az ember, határozott ujjakkal bevégzett ceruzavonás. Csabai a kályha mellé csúsztatja a baltát és ő is az asztal mellé ül. Gyanakodva figyeli a másikat. Ki tudja, mi lett az emberből. Aki szerdán még barát volt, tréfás ivócimbora, ez az este ott állt a rőt fénykévék között. Váltakozva nézi a fiatalembert. — Ott voltál az este? — kérdi csendesen. Szűcs félrekapja a fejét. Nem válaszol, mert torkába dagadtak a szavak. — Nem voltál ott? Szűcs idegesen kerülgeti az öreg tekintetét. Aztán sóhajtva nyögi. — Ott voltam. Csabai kezeit előrecsúsztatja az asztalon és szeretné a felhőket látni, a fehéreket, a tömött szürkéket, a játékos, habos pamacsokat, de innen az irodából csak a széles veranda vályog pilléreit és a szomszéd ház hosz- szú falát látni. — Hm... — morogja csendesen. Körmét bedugja az asztal repedéseibe. Percegtet. Kíméletlenül, halálos biztonsággal. Kihaj- lanak tőle a falak, elszáradnak a tekintetek. — Szóval ott voltál? — kérdezi megint az elnök és szomorúan nézi a kabátjából kifeszült embert. Szűcsnek a nyakán izzad a bőr. Ujjaival ő is beleakaszkodik egy repedésbe és percegtet. Siralmas szégyenkezéssel, lázas lük tetéssel. — Mondom, hogy ott voltam — mondja és az ujjaira boruló barna körmöket nézi. . A tüzet is láttad? Szűcs felrántja a vállát. — Láttam. Az öregnek fáj a körme. Felszűr a csuklójáig, de nem hagyja abba a percegést. — Engemet is láttál? — kérdezi. Szűcs bólint. Az elnök úgy érzi, minthp e"y sáros csizma a szívére lépett volna. . — És mondd csali István, mit kiabáltál az este? — Szűcs elmenne most innen. Rohanna, tajtékos utálattal, fájó körmökkel. Száguldana innen, ki a mezőre, fel a távoli hegyre, a fák csupasz ágaira, fel az égbe. A barna körmöket nézi. És a szívós, fekete cselédembereket látja, a szalmaíonatos, faluszéli viskókat, a friss tavaszi szeleket, amelyek hajnalonként a könnyeit szárították. Kövér gyermekkönnyeit. Most néz először az öregre. És a puszta kifordított gyomrát látja, a halálos bombákat^ ahogy hullanak a felhőből, mert a gép felette zúg. S a gép alatt az apja vágja az idegen rendet. Kaszája még villan egyet, aztán a földbe harap. S a bomba aj emberbe. Elfordítja a fejét. Már nem hallja a percegést. Már nem fér több hang a fülébe. Már nem hallja saját visítását se, és alig látja azt a nyomorult, bolhás kamaszgyereket, akit ez a szomorú ősz ember negyvenötben a túlvilágról, a nagygazda tanyáról ide áthozott, (Folytatjuk.) t
