Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-17 / 271. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I960, november 17. Kormányhatározat a termelőszövetkezetek állami támogatásának új (Folytatás az 1. oldalról.) ■mölcsöt telepítenek, vagy felújít­ják az állományt. Ilyen esetekben a telepítési, felújítási költség 80 százalékát engedik el a hitelből. A termelőszövetkezetek gazdál­kodásának fejlesztése, a jövedel­mező gazdálkodás kialakítása ér­dekében az állam sokoldalú tá­mogatást nyújt az öntözéses gaz­dálkodás fejlesztésére. A határo­zat felhívja a termelőszövetkeze­teket, hogy öntözött területei­ket elsősorban a már meglevő ön­tözőrendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával növel­jék. Uj öntözőtelepek építésénél előnyben részesítik azokat a szö­vetkezeteket, amelyek olcsóbban építhető öntözőtelepeket kíván­nak létesíteni. A városi lakosság jobb zöldségellátása érdekében főként a zöldségtermelésre kü­lönlegesen alkalmas tájakon fej­lesszék a nagyüzemi öntözéses zöldségtermesztést. Termelőszö­vetkezeteink a helyi öntözési le­hetőségek kihasználásánál, továb­bá a használaton kívüli öntözőte­lepek helyreállításánál, az öntöző­telepek korszerűsítési munkáinál ugyanazokat a kedvezményeket kaphatják meg, mint az új öntöző­telepek létesítése esetén, vagyis elengedik a teljes bekerülési költ­ség 50 százalékát kitevő hitelösz- szeget. A víznyerés elősegítése érdekében a termelőszövetkeze­tek ellenszolgáltatás nélkül kap­hatnak vizet az olajkutatások so­rán megnyitott, vizet adó kutak­ból. Hasonlóan fontos feladatnak te­kinti a kormányhatározat a talaj­javítási és talajvédelmi munkák fokozását, ideértve a vízrendezést is. A szükséges talajjavító anya­gokat az állam továbbra is térítés nélkül bocsátja a termelőszövet­kezetek rendelkezésére, sőt — gé­pi talajjavítás esetén — viseli a költségek 50 százalékát. A vízren­dezési munkák elvégzésében az állam hitellel segíti a termelőszö­vetkezeteket, a vízügyi szervek té­rítés nélkül adnak a közös gazda­ságoknak szaktanácsot és műsza­ki irányítást. Kívánatos, hogy a nagyarányú és több gazdaságot érintő talaj- pusztulás meggátlására a védeke­ző munkákat közösen végezzék el az érdekelt gazdaságok. A talaj- védelmi létesítményekhez szük­séges facsemetét, követ, cemen­tet, rozsét, valamint a fa- és egyéb építőanyagot az állam térí­tés nélkül bocsátja a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére. A növényvédelem fejlesztése érdekében a határozat továbbra is lehetővé teszi, hogy a szövetkeze­tek 8—10 éves hitelre vásárolhas­sanak növényvédelmi gépeket. A növényvédelmi munkák gépi dí­jából az 1959. év őszén, továbbá az 1960-ban és az 1961. év folya­mán alakult, valamint a jelentős területtel megnövekedett szövet­kezetek húsz százalékos kedvez­ményt kaphatnak. Azok a terme­lőszövetkezetek, amelyek kártevő­től mentes terményt, vagy ter­méket állítanak elő, a növény­védő-szerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Azok a szö­vetkezetek, amelyek növényvédő­szert nagykereskedelmi tételben vásárolnak, a nagykereskedelmi árat fizetik. Az állattenyésztés fejlesztése, az állati termékek értékesítésének növelése érdekében a kormány felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a közös állomány gyors­ütemű fejlesztése mellett használ ják ki minél teljesebben a háztáji állattartásban rejlő tenyésztési és árutermelési lehetőségeket is. A közös állatállomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésé­re a termelőszövetkezetek közös állatállományának alapja a bevi­tel és a tagok háztáji gazdaságá­ból történő közvetlen vásárlás. — Kiegészítésképpen az állam, első­sorban az új és területileg meg­növekedett termelőszövetkezete­ket állatvásárlási hitelekkel tá­mogatja. A régebben működő ter­melőszövetkezetek közül azok, amelyek eddig állatvásárlási . hi­telt nem vettek igénybe, vagy a meghatározott mértéket nem me­rítették ki, ugyancsak kaphatnak hitelt tenyészállatok vásárlására. A szövetkezeti közös állatállo­mány fejlesztését — a középlejá­ratú állatvásárlási hiteleken túf- menően természetbeni törleszté- ses akcióval is segíti az állam. A termelőszövetkezetek 1961-ben te- nyész- vagy vemhes üszőket kap­hatnak, amelyek értékét termé­szetben törleszthetik le hízott mar hával, vagy hízott sertéssel. A természetbeni törlesztéses akció keretében kocasüldő juttatását is kérhetik a közös gazdaságok. A juttatott kocasüldők többségét a juttatástól számított második év végéig 50 százalékban, a harma­dik év végéig száz százalékban hízó-, vagy tenyészsertéssel tör­leszthetik le. Igen lényeges, hogy a termelő- szövetkezetek széles körben kös­senek a szövetkezeti tagokkal megállapodást, a háztáji állatál­lomány szaporulatának felnevelé­sére és átvételére. A termelőszö­vetkezeti tagok háztáji tehéntar­tását segíti elő az az intézkedés, mely szerint a tehénnel még nem rendelkező tagok kedvezményes feltételek mellett üszőt kaphat­nak. Igen kedvező a szövetkeze­tek számára a szerződéses borjú­kihelyezési akció fenntartása. A nevelésre átvett borjúk árának kifizetésére a termelőszövetkeze­tek rövidlejáratú hitelt vehetnek igénybe, s a hathónapos kort elért borjúk után egy-egy mázsa kor­pát igényelhetnek állami áron. A határozat új kedvezménnyel se­gíti a termelőszövetkezeteket az állatok értékesítésénél: ha vala­mely termelőszövetkezet egy tétel ben 30 szarvasmarhát, vagy leg­alább 50 hízott sertést ad át, az állatforgalmi vállalat a minőségi átvételt a helyszínen köteles esz­közölni. Szükséges, hogy a terme­lőszövetkezetek még nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a közös ser­tésnevelésre, a közös sertésállo­mány fejlesztésére. A saját te­nyésztésű kocák számának növe­lése érdekében az állam minden saját tenyésztésű koca első ellé- sekor egyenkint 800 forint ösz- szegű középlejáratú hitelt nyújt. A termelőszövetkezeti tagok az ál­latforgalmi vállalatoktól — sül­dővel való törlesztésre — tenyész­tésre alkalmas kocasüldőket igé­nyelhetnek. A határozat a jövőben is fenn­tartja a törlesztéses juhtenyész- tési akciót és a tenyészbaromfi- juttatást. Erre a célra a terme­lőszövetkezetek középlejáratú hi­telt igényelhetnek. A kormány a termelőszövetke­zetek jelenlegi helyzetét figye­lembe véve fontosnak tartja a gépállomások munkáját: a ter­melőszövetkezetekben a jövőben is a gépállomások feladata lesz az alapvető gépi munkák elvég­zése. A termelőszövetkezetek az ed­digi gyakorlatnak megfelelően vá sárolhatnak mezőgazdasági gépe­ket. A közös gazdaságok traktor- és munkagépvásárlásait az állam legfeljebb a bekerülési költség 75 százalékáig 6—8 éves lejára­tú hitellel támogatja. Az új és területileg jelentősen megnöveke­dett termelőszövetkezetek gépál- lomási munkadíj tételeit a ren­delet kedvezményesen állapítot­ta meg. Termelőszövetkezeteink nagy része felismerte a közös áruér­tékesítés fontosságát, és erőfeszí­téseket tett annak érdekében, hogy minél több árut adjon el a felvásárló szerveknek. Ezért a termelőszövetkezeteket az állam az áruértékesítési tervek teljesí­tése után járó kedvezménnyel tá­mogatja. Az új határozat tovább fej­lesztette az úgynevezett áruérté­kesítési mutatók rendszerét. A termelőszövetkezetek 1961-ben a közös gazdaságból származó hí­zott- és tenyészsertéseknek, a ba­romfiaknak, a tojásnak és tejnek, valamint a háztáji gazdaságból származó, szerződéssel lekötött és idejében átadott hízottsertések nek — állami és szövetkezeti vál Jalatok, szervek részére történő — együttes értékesítésével elé­rik vagy meghaladják a meg­állapított szintet, hitel elenge­désben részesülnek. A határozat alapján a szövetkezetek feldol­gozó-üzemeiből származó termé­nyekre és termékekre is köthet­nek előzetes szerződést. Hasonló­an kedvező, hogy a gyümölcs, vagy a zöldség eladásánál a jö­vőben — ha az átadásra kerülő mennyiség a 25 mázsát eléri, vagy meghaladja — az áruk mennyiségi és minőségi átvéte­lét a termelő,- illetőleg a feladó­helyen eszközük. A mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek az egész évben felmerülő kiadásaikhoz szükséges pénzügyi alapot áru le­kötésével szerezhetik meg. A határozat felhívja a terme­lőszövetkezeteket, hogy elsősor­ban olyan beruházásokat végez­zenek, amelyek a leggyorsabban elősegítik a közös termelés és ér­tékesítés növekedését. A közös állatférőhelyek céljára az eddigi­eknél nagyobb mértékben épít­senek egyszerű, olcsó és helyi anyagokból, saját építő-brigád­dal gyorsan felépíthető épülete­ket. Fontos, hogy a termelőszö­vetkezetek gondoskodjanak a já­rulékos beruházások megvalósítá­sáról, mivel ezek elhagyása nö­veli az önköltséget és az épüle­tek a járulékos létesítmények nélkül gyakran nem is használ­hatók ki célszerűen. Az állam elsősorban azokat a termelőszö­vetkezeteket támogatja, amelyek egyszerű épületeket emelnek sa­ját munkabrigádjaikkal és meg­felelő mértékű saját erő hozzá­járulással. A határozat életbe­léptette az úgynevezett fix-áras vállalati építkezések rendszerét. A típustervek szerint készülő gaz dasági épületek építését a kivi telező vállalatok már 1961. janu­ár 1-től rögzített áron végzik. Ez megkönnyíti az építkezések le bonyolítását, csökkenti a bekerü­lési költséget. A határozat tovább ra is érvényben tartja saját erő beruházások után járó kedvez­ményeket. Azoknak a termelő- szövetkezeteknek. amelyek a fel nem osztható szövetkezeti alapot évről-évre növelik, jelentős ked­vezményt nyújt az állam. így a három éve, vagy annál régeb­ben működő termelőszövetkeze­tek — amennyiben a tagok kö­zött kiosztott természetbeni és pénzbeli részesedés 10 százaléká­nál nagyobb mértékben növelik a fel nem osztható szövetkezeti alapot — a tíz százalékot meg­haladó részének, az első- és má­sodéves termelőszövetkezetek pe­dig a saját erőből eszközölt be­ruházások teljes összegének meg­felelő hitelelengedési kedvez­ményt kaphatnak. Ezen felül a termelőszövetke­zetek az egyes létesítmények be­kerülési költségéből — a meg­állapított feltételek teljesítése esetén — ugyancsak hitelelen­gedési kedvezményben részesül­hetnek) A hitelelengedés mértéke 15 százaléktól egészen 100 szá­zalékig terjedhet. A határozat nagy súlyt helyez a termelőszövetkezetek segéd- és feldolgozó üzemeinek fejlesztésé­re. A segéd- és feldolgozó üze­mi tevékenység keretében a ter­melőszövetkezetek az eddiginél jobban kihasználhatják a helyi erőforrásokat. lehetőség nyílik továbbá arra is, hogy több ter­melőszövetkezet közös vállalko­zásként hozzon létre segéd- és feldolgozó üzemeket A közös üzemek létrehozásával a terme­lőszövetkezetek — erőforrásaikat egyesítve — korszerűsíthetik ter­ményeik feldolgozását. Igen fon­tos, hogy a termelőszövetkezetek fejlesszék házi építési szerveze­tüket. A kormány továbbra is támo­gatja a szövetkezetekbe kihelye­zett szakembereket. A tervek szerint 1961-ben állami támoga­tással mintegy ezer agronómus és könyvelő kerül a közös gaz­daságokba. Az ismertetett legfontosabb kedvezményeken — az állami tá­mogatások rendszerén — kívül a kormány számos más terüle­ten is segítséget nyújt a terme­lőszövetkezeteknek a közös gaz­dálkodás megszervezárében, va­lamint a gazdálkodás színvonalá­nak továbbfejlesztéséhez, Egy dollár 1^90 kopek A Szovjetunió Minisztertanácsa hivatalos közleményt adott ki, amely szerint január 1-től emeli a rubel aranytartalmát és a rubel árfolyamát a külföldi valuták­hoz viszonyítva. A szovjetunió állami bankjánál ezzel az arany- vásárlási ár a következőképp módosul: egy gramm tiszta arany egy rubel. Ennek megfelelően módosul a rubelnek az amerikai dollárhoz viszonyított árfolyama is, s egy dollárnak 90 kopek felel meg. A rubel értékesebb lett a dol­lárnál, s ezt, valamint a többi külföldi valuták átváltási ará­nyának módosítását azok a sike­rek tették lehetővé, amelyeket a Szovjetunió gazdasági fejlődésé­ben elért. Ezzel a Szovjetunió a két rendszer közötti békés ver­senyben újabb győzelmet aratott, s a tőkés sajtó is kénytelen volt elismerni, hogy a rubel világpiaci árfolyamának emelése »reális intézkedés«, amelytől a nyugati közgazdasági szakértők is a szo­cialista és kapitalista rendszer közötti kereskedelem gyors fel­lendülését várják. Az angol lapok különösen rész­letesen foglalkoznak a Szovjet­unió Minisztertanácsának közle­ményével. A Daily Telegraph arról ír, hogy a rubel árfolya­mának módosítása automatikusan növeli a kereskedelmi kapcsola­tok megélénkülését, a Daily Mail pénzügyi szakértője pedig rá­mutat arra, hogy a szovjet valuta rendelkezik a világ egyik leg­nagyobb aranyfedezetével. Érde­mes idézni a Daily Express meg­állapítását is, amely a szovjet kormány intézkedését összefüg­gésbe hozza a dollár helyzetének meggyengülésével, s az arany árának emelkedésével. A szocialista társadalomban minden érték alapja, létrehozója az emberi munka. A szovjet rubel értékének emelkedését éppen a munka, a szovjet gazda­ság hatalmas arányú fejlődése tette lehetővé. Fontos jelenség napjainkban, hogy a pénz álta­lában veszít vásárló erejéből, értéke fokozatosan csökken. Ez természetesen következik abból^a bizonytalan gazdasági helyzetből, amely a kapitalista országokat általában jellemzi. Amerikai köz­gazdászok már évek óta foglal­koznak a dollár értékcsökkenésé­nek kérdésével, legutóbb pedig az Egyesült Államok aranykész­letének fokozatos csökkenése váltott ki szenvedélyes vitákat. A Szovjetunió gazdasági fejlő­déséből szükségszerűen követ­kezik, hogy a rubel vásárlóereje nemcsak a Szovjetunió határain belül növekszik, hanem mind- nagyobb mért.Kben tudja betöl­teni a világpénz funkcióját is. A szovjet valutareformmal kap­csolatban cikket írt a Pravdában V. Garduzov, pénzügyminiszter, aki megállapítja, hogy a szovjet rubel az egyetlen valuta a vilá­gon, amelynek aranytartalma nö­vekedett a korábbi korszakhoz képest. A szovjet pénzügymi­niszter hangsúlyozza, hogy a rubel aranyértékének megvál­toztatása nem veszélyezteti egyet­len más ország érdekeit sem, majd rámutat arra: az a tény, hogy a rubel aranyértékét maga­sabban szabták meg a dollár aranyértékénél, azoknak a nagy gazdasági győzelmeknek a követ­kezménye, amelyeket a szovjet nép a kommunista párt vezeté­sével ért el. Á leszerelési vita az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában New York (MTI): Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága szerdán két ülést tartott. A ma­gyar idő szerint 16.30 órakor kezdődött ülésen a Mauritániá­val kapcsolatos, Franciaország ellen emelt marokkói panasz­nak, az este kilenc órakor kez­dődött ülésen pedig a leszerelés kérdésének tárgyalását folytatták. A bizottság kedd délutáni — magyar idő szerint esti — ülésén Menőn indiai küldött beterjesz­tette azt a kompromisszumos ha­tározati javaslatot, amely sürgeti a kelet—nyugati leszerelési tár­gyalások folytatását és ugyan­akkor síkraszáll az ENSZ-alap- okmány olyan irányú módosítása mellett, hogy a keleti, a nyuga­ti és a semleges tagállamok egyenlő hatáskörrel rendelkezze­nek az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében. Nyugati hírügynökségej szerint angol és amerikai' részről fenn­tartással fogadták a határozat- tervezetet, amely többek között még azt is indítványozta, hogy minden állam tartózkodjék a nemzetközi feszültséget súlyosbí­tó akcióktól. Mint a Reuter-iroda közli, Zo­rin, a Szovjetunió képviselője az ülésen elhangzott felszólalásában ismét szorgalmazta, hogy a jövő év tavaszára hívják össze a köz­gyűlés rendkívüli ülésszakát a leszerelés kérdésének megvitatá­sára. Ugyanakkor kijelentette, hogy az Egyesült Államok az egész kérdést igyekszik zsákut­cába terelni. Zorin az AP jelen­tése szerint azt a reményét fe­jezte ki, hogy Kennedy kormány­zata komolyan megfontolja majd a kérdést és a tavaszi rendkí­vüli közgyűlés megfelelő lépése­ket tesz leszerelési egyezmény megvalósítására. Az amerikai küldött megpró­bálta visszautasítani Zorin kül­ügyminiszternek azt a megálla­pítását, hogy az Egyesült Álla­mok a leszerelési kérdés halo­gatására törekszik. Alapos ér­vek hiányában olyformán igye­kezett igazolni kormányának a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját, hogy vádaskodva kijelentette: a Szovjetunió „ulti­mátumszerűén” törekszik a le­szerelésre. A vitában ismét felszólaló Zo­rin, szovjet küldött rámutatott, hogy az Egyesült Államok bizo­nyos módosító javaslatokkal meg akarja torpedózni a most benyúj­tott tízhatalmi határozati javas­latot, amely jóllehet egyes kér­désekben nem eléggé világos, mégis reális lehetőségeket nyújt az általános és teljes leszerelést célzó tárgyalások folytatására. Az ülés magyar idő szerint a hajnali órákban ért véget. Kuba kilépett a világbank részvényesei közül Washington (Reuter). Washing­tonban kedden bejelentették, hogy Kuba kilépett a világbank rész­vényesei közül. A bank nyilatko­zata szerint a kilépés november 14-től számít, amikor a bank meg­kapta a kubai döntésről szóló írásbeli értesítést. A részvényesek megállapodásának alapján hama­rosan intézkedést hoznak a Kuba ! tulajdonában lévő részvények visszavásárlására. Raul Roa, kubai külügyminisz­ter a washingtoni sajtó képvise- I léihez eljuttatott írásbeli nyilat­kozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok az amerikai védelmi hivatalt kubaellenes hadműveleti táborrá akarja vál­toztatni. A kubai külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy a 21 tagú védelmi hivatalban — amelyben részt vesz Kuba is — tűrhetetlen és megengedhetetlen helyzet ala­kult ki. A miniszter különösen a hivatal elnökének, Mathewson tábornoknak a magatartását bí­rálta amiatt, hogy a hivatal leg­utóbbi ülésén megvonta a szólás jogát Moleon őrnagy, kubai küldöttől.

Next

/
Thumbnails
Contents