Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-16 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT' TOLNA MEGYEI . BIZOTTSÁGA Minden erőt mozgósítsunk az őszi munkák befejezésére! II tanácsi munkáról és az 1961. évi megyei költségvetésről tárgyalt a Tolna megyei Tanács VB. Vasárnap, hétfőn és kedden ismét esett az eső. A szántóföldeken áll a víz, a mezei utakon tengelyig süllyed a traktor és a teherrel rakott pótkocsi. Az állami gazdaságok munkásai, termelőszövetkezeti és egyéni gazdák nehéz körülmények között küszködnek a földeken a termékek betakarításával és a jövő évi élet: a kenyérgabona vetésével. öregek mondják, hogy kevés ilyen esős őszre emlékeznek, mint amilyen ez az idei őszünk. Megyénkben és egyes községeinkben nagyrészt a kedvezőtlen időjárás miatt ugyancsak elmaradtunk az őszi munkákkal. Míg az országban a kenyérgabona 72 százaléka földben van, addig megyénkben a közös gazdaságok a kenyérgabonának 68, az egyéni gazdaságok pedig csak 40 százalékát vetették el. Megyénkben a kukoricának 60 százalékát takarítottuk be az országos 65 százalékkal szemben. Kétségtelen, hogy a lemaradást nagy mértékben az időjárás okozta, De az is kétségtelen, hogy sok községünkben, termelőszövetkezetünkben az elhangzott jótanácsok, felhívások ellenére tsz- vezetők, szövetkezeti és egyéni gazdák várakoztak arra, majd csak megjavul az időjárás. A várakozási idő most már lejárt! Harcba kell szállni az időjárással, mert minden kihasználatlan óra és perc súlyos károkat okozhat. November második felébe fordult a naptár, vészesen közeleg a tél. a fagy, hogy tönkretegye a földön hagyott terményt, hogy kiszorítson minden munkásembert a határból. Az a tapasztalat, hogy ahol jól szervezték meg a munkát, ahol helyesen ösztönözték anyagilag az embereket és ahol eleven volt a politikai munka, ott a rossz időjárás ellenére is előrehaladtak a munkával. Legerősebb szocialista nagyüzemeink, az állami gazdaságok járnak élen az őszi mun kák végzésében is. Termelőszövetkezeteink eredményei nemcsak termésátlagokban, hanem a munkák előrehaladásában is megelőzi az egyéni parasztok eredményeit. A bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezetben például kiadták már október közepén a jelszót: „fogjunk ki az időjáráson” és ki is fogtak. De nemcsak a bonyhádi Petőfiben, hanem Tengelicen, Faddon, Bátaszéken, Rácegresen, Felsőnánán is, ahol mozgósították a családtagokat, ahol két műszakra fogták a gépieket, s ahol még vasárnap, de ha kellett még éjjel is dolgoztak, most már nyugodtabban nézik az eső hullását, mint azok a szövetkezeti és egyéni gazdák, akik a jó időre várakoztak. Most már szinte lehetetlen fontossági sorrendet állítani fel a Az elmúlt nap>ok gyakori esőzése következtében erősen megduzzadtak a patakok. A Kapos szintje is a szokásos fölé emelkedett. Kedden Kurdnál és Dombóvárnál is jelentős szintemelkedést észleltek. Ennek következtében elrendelték a Kapos Tolna megyei szakaszán, tehát Dombóvár és a Tolnanémedi mellett lévő torkolat közti szakaszon a másodfokú belvízvédelmi kémunkákban. Eddig azt mondottuk, hogy a betakarítás a fontos, hogy helyet csináljunk a vetésnek. Most már mindkettő, a betakarítás és a vetés is elkésett. Főleg a kenyérgabona vetése forog veszélyben. A tolnai Aranykalász Tsz píéldául 580 hold búzavetéséből csak 220 holdat végzett el. Lassítja a vetést még mindig az, hogy a 450 hold kukoricából még 200 hold szedet- len, s majd ebbe a földbe vetik a búzát. A tolnaiak most rákapcsoltak a kukoricaszedésre. Vasár nap, hétfőn és kedden az esőben is több mint száz tsz-tag szedte a kukoricát, Vágta a szárt, lovaskocsik hordták a terményt. Van lehetőség még a munkák gyorsítására. Mindenütt az adott viszonynak megfelelően el lehet járni rugalmasan, ötletesen. Ezt a helyi adottságokat ismerő vezetők és mezőgazdászok tudják a leginkább. Csak most már a türelmes hangulatot, a várakozási álláspontot dobják sutba és türelmetlenül, de szervezetten és ésszerűen szánjanak harcba az időjárással. Sok helyen, így a dombóvári járás több községében fellendítették a versenyszellemet, üzembe állították a falusi hangoshíradót. Rácegresen éjjel, traktorlámpa fényénél szedték a cukorrépát. A tamási tsz-ek a Fornádi Állami Gazdasághoz fordultak segítségért. Több szövetkezet, amikor a nedves talajon nem tud a gép munkába állni, mozgósítja a fogatosokat mind a betakarításhoz, mind a vetéshez. A tamási járásban a föld végén be- prizmázzák a répát és a burgonyát, hogy a szállítással is időt, erőt takarítsanak meg. Majd akkor szállítanak, ha a fagy megkeményíti a földet. Nehéz és egyre nehezebb lesz most már a határban dolgozni. Eső, sár, hideg nehezíti a munkát. A gazdag termést azonban menteni, a jövő évi kenyeret biztosítani most kell a szövetkezeteknek, de az egyéni gazdáknak is, még akkor is, ha nem kedvez az időjárás. Szövetkezeteink — a fiatal kezdő tsz-ek is — nyáron az aratáskor már letették a vizsgát. Az aratás, behordás és cséplés üteme, eredményei megmutatták: szövetkezeteink összeforrtak, a tagok felelős gazdáinak érzik magukat és eszerint cselekszenek. Szövetkezeti vezetőink, politikai munkásaink jó munka- szervezéssel, anyagi ösztönzéssel és felvilágosító szóval segítsék szövekezeti parasztságunkat ezekben a napokban is, hogy az őszi vizsgát is sikeresen letegyék és példát vehessenek róluk, mint eddig is a még egyénileg dolgozó parasztgazdák. szültséget. A betorkolló patakok nál és a Kapos egy-két pontján fenyeget a kiöntés veszélye. Ár- vízvédelmi munkálatra azonban a keddi napon még nem került sor. Erre minden valószínűség szerint csak akkor lesz szükség, ha az esőzések következtében továbbra is emelkedik a vízszint. A belvízvédelmi készültség keretében hozzáláttak a védekezési anyagok helyszínre szállításához. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kedden délelőtt ülést tartott dr Tuska Pál elvtárs elnökletével. Elfogadta dr. Tuska Pál elvtárs bejelentését a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb.-határozatok végrehajtásáról. Ezt követően megvitatták Varga István elvtársnak, a Paksi Járási Tanács vb.-elnökének beszáMunkásőr-temetés Kajmádon A Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi üzemegységének temetőjében helyezték örök nyugovóra a tragikus körülmények között elhúnyt Erlich Gyula traktorost, a gazdaság dolgozóját, akit munka közben ért szerencsétlenség. A temetésen részt vettek a szék szárdi járás Cséby József Mun- kásőrszázad tagjai, Erlich Gyula elvtársai, harcostársai is. A kultúrház előcsarnokában felravatalozott koporsónál Gró József, a gazdaság párttitkára, a gazdaság kommunistái és dolgozói nevében mondott búcsúztatót. A temetőben Palkovics István alezredes elv.társ, a megyei pártbizottság tagja, a munkásőrség megyei parancsnoka mondott búcsúztatót. A munkásőrök díszsortüzzel búcsúztak halottjuktól. Rekordtermés Fácánkerten fűszerpaprikából A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet 10 holdon termelt fűszerpaprikát. A helyi adottságok és termelési tapasztalatok figyelembevételével 30 mázsás holdankénti átlagtermést terveztek és erre alapozva 66 000 forint bevételt. A valóság rácáfolt a tervekre. Kovács Ferenc Takács István paprikatermelők vezetésével a családtagokból és nyugdíjasokból álló kertészeti munkacsapat jó munkája, szakértelme eredményeképpen a fű- szerpaprika a tervezett 30 mázsa helyett 73 mázsa 70 kiló holdankénti átlagtermést adott. A rekordtermés eredményeképpen a tervezett 66 000 forint helyett ennek háromszorosát 194 000 forintot bevételeztek a 10 hold fűszerpaprikából. Gépesítették a fakitermelési munka nagy részét a bátaszéki erdészetben A Duna-ártéri Állami Erdő- gazdaság bátaszéki erdészetében az idén a fakitermelési munka nagy részét gépesítették. Tavaly a bátaszéki erdőgazdaság területén mindössze két motoros fűrész dolgozott. Az október 1-én kezdődő új gazdasági évben kilenc motorfűrésszel végzik a munkát. Ezen kívül a gazdaság kapott ' hat egyszemélyes, szovjet gyártmányú motoros kézifűrészt is. Az új gazdasági év fakitermelési terve 16 000 köbméter a bátaszéki erdőgazdaságon belül. Jelentős telepítési munkálatokat hajtanak végre; százhetvenhárom hold „első kivitel” telepítést és 1200 hold pótlást eszközölnek. mólóját a különféle aktuális tanácsi feladatok megoldásával kap>csolatban. A vita résztvevői egyaránt megállapították, hogy a járás tanácsi életében a jó tapasztalatok a jellemzőek. Ugyanakkor több hiányosságra hívták fel a figyelmet a kádermunkára és a tanácsok tömegkapcsolatára vonatkozóan. Igen sok tanácstag például nem tartja meg rendszeresen a fogadóórát. Sok szó esett az állandó bizottságok tevékenységéről. A vita során dr. Polgár Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb.-tit- kára, dr. Szilcz Ákos elvtárs, a Tolna megyei Főügyészség vezetője, Walter János elvtárs, a Tolna megyei Tanács VB. elnökhelyettese és dr. Szentgyörgyi István, a Paksi Járási Ügyészség vezetője szólalt fel. A vita tapasztalatait dr. Tuska Pál elvtárs foglalta össze. Ezt követően került sor az 1961-évi költségvetési vitára. E napirendi pwntnak dr. Gyugyi Németkéren az Alkotmány Tsz versenyre kelt a Ságvári Tszszel: ki ér el jobb eredményeket az állattenyésztésben. A Ságvári Tsz régi szövetkezet, jobb feltételekkel indul a versenyben, földterülete is többszöröse az Alkotmány Tsz-ének. — Ennek ellenére az Alkotmány Tsz nagy léptekkel tör előre a versenyben, s már-már elhagyja a Ságvári Tsz eredményeit. A Ságvári Tsz-ben minden 10Q hold redukált szántóterületre jut 20,2 számosállat (500 kilogrammsúly), ebből 7,9 szarvasmarha és 5,3 sertés számosállat. Az Alkotmány Tsz-ben 19 számosállat jut 100 holdra, de jobb az arány, mint a Ságváriban, mert ebből 10 a szarvasmarha és 5 a sertés számosállat. A Ságvári Tsz 100 hold földterülete után eddig 2Q mázsa marhahúst, 11,2 mázsa ser- I Pedagógiai szakemberekből álló tantervi bizottság már hozzákezdett az oktatási reform irányelvéinek megfelelő, új tantervek kidolgozásához. Az általános iskolai tanterv tervezete előreláthatólag egy éven belül készül el, az általános gimnáziumi pedig Gazdag téli művelődési programot állítottak össze Decsen A decsi községi tanács és a különféle társadalmi szervek gazdag téli művelődési programot állítottak össze. A decsiek 11 ismeretterjesztő előadást hallgathatnak. Az előadások nagy része természettudományos, irodalmi és művészeti témájú. Felelevenítik a képzőművészeti, zene- és színjátszó szakkör munkáját is. A decsi kultúrház igazgatónőiének javaslatára vasárnap délutánonként rendszeresen klub- délutánokat tartanak. János elvtárs, a megyei tanács vb.-elnökhelyettese volt az előadója. Az illetékes szakvezetők által összeállított tervjavaslatot ismertette a vb-ülésen, tanácskozott felette a végrehajtó bizottság, majd úgy döntött, hogy a megyei tanács legközelebbi ülése elé terjeszti és javasolja az elfogadását. Walter János elvtárs, a megyei tanács vb.-elnökhelyettese jelentést terjesztett elő az őszi mezőgazdasági munkálatok állásáról. A bejelentések című napirendi pontban több folyó ügyről tárgyalt a vb. így többek között elhatározták, hogy a megyei tanács legközelebbi ülését november 24-re hívják össze. Tárgyaltak a bonyhádi községi tanácsház tatarozásával kapcsolatban felmerült problémákról. Dr. Polgár Ferenc elvtárs előterjesztése alapján a végrehajtó bizottság elfogadta dr. Polgár Ferenc elvtárs jelentését az ügyben lefolytatott vizsgálatról. téshúst és 5010 liter tejet adott a népgazdaságnak, az Alkotmány Tsz piedig 12,7 mázsa marhahúst, 21,5 mázsa sertéshúst és 7757 liter tejet. A Ságvári Tsz elad még 12 szarvasmarhát és 130 sertést, az Alkotmány viszont még 72 sertést. Az Alkotmány Tsz-nek kisebb földterülete lévén ezáltal jelentősen emelkedik a 100 holdra eső hústermelése. A Ságvári Tsz a juhtenyésztésben ér el kiváló eredményeket. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon 1959-ben I. díjat, a Dél- dunátúli Mezőgazdasági Kiállításon Pécsett idén ugyancsak I. díjat hozott el tenyészkosaival. A két tsz versenye hasznos. Az elért eredményekkel nem elégszenek meg, azokat állandóan fokozzák. így a verseny kedvező hatással van mindkét tsz állat- I tenyésztésére. 1962-re. A végleges forma kialakítása előtt a tervezeteket pedagógusok, szaktanárok szélesebb körével is megvitatják. Az új tan terv készítői lehetővé szeretnék tenni, hogy a tanulók szilárd alapismeret eket szerezzenek; arra törekszenek, hogy minél sokrétűbben megoldják az elmélet és a gyakorlat, az oktatás és a termelőmunka összekapcsolását, az iskola közelebbvite- lét az élethez. A neveléstudomány munkásai éppúgy, mint az oktatásügy irányítói na^on radikálisan csökkenteni akarják a tanulók túlterhelését. Az általános iskolákban p>éldául — a tervek szerint —* csökkentik a heti oktatási órák számát. Az ismeretanyag a mostaninál mennyiségileg kevesebb, minőségileg nedig válogatottabb lesz. Fontos feladat végül a tantervek kidolgozásánál. bizonyos anyagrészek felesleges újratanítá- sának megszüntetése. Másodfokú belvízvédelmi készültséget rendellek el a Kapós-mentén hí új általános iskolai és gimnáziumi tantervekröl A heti tanítási órák számának csökkentését tervezik az általános iskolákban Két németkéri termelőszövetkezet: a Ságvári és az Alkotmány Tsz állattenyésztési versenye
