Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-13 / 268. szám
•JO.wC v. ■yv; ' \ TOLNA MEGYEI VILÄO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m r " A ' M’A'G Y A|.5.7 QjC I. Al' I 5 TA M Ú N K Á S P A R T ,■ 7 OI. N A- -’M^G Y E í* 'Ö l 7 0 T.T S A Vasárnap 1960. november 13. V. évfolyam 268. szám * ARA: 70 FILLÉR J Takarékos emberek — jómódú ország Aki figyelemmel kísérte az elmúlt években a takarékbetétek növekedését, tapasztalhatta, hogy az ellenforradalom óta minden évben majdnem megkétszereződött a betétek összege s takarék- pénztáraink jelenleg a lakosságnak több mint ötmilliárd megtakarított forintját őrzik. A régi közmondás szerint, sok kicsi sokra megy s a betétkönyvekben gyarapodó tíz és száz forintok ma már olyan összeget tesznek ki, amire Magyarországon még soha nem volt példa. Takarékos nemzet lettünk, s az évről évre növekvő takarékossági mozgalom sok mindenre választ ad. Mindenek előtt azt bizonyítja: érdemes takarékoskodni, mert az élet, valamennyiünk és az egész ország élete biztosan halad előre. Nemcsak az állam készít terveket, hanem mindenki, hisz a félretett és megtakarított forintok egy távolabbi célt szolgálnak. Az ország jövőjével együtt épül, együtt gazdagodik minden ember élete. Amikor 1840-ben az első magyar takarékpénztárt létrehozták, alapítói így határozták meg a pénzintézet feladatát: »A munkás és szolgáló köznépnél a szorgalmi ösztönt s taíkarékos- ságot ébreszteni, serkenteni, ápolni, s általában a szegényebb néposztályra a jólét s nemzeti erények boldogító malasztját árasztani«. A szándék azonban hiába volt nemes, mint Fáy András és alapító társai kinyilatkoztatták, kapitalista viszonyok között a bank csakhamar az elnyomás egyik eszköze, a kizsákmányolás forrása lett. A század- forduló éveiben már az ipari és a banktőke egybeíönódása jelezte, hogy a bank csak a gazdagok céljait szolgálhatja s évtizedeken át a bankok voltak azok, amelyek kisemmizték a szegénységet. Mai takarékpénztáraink a szó legszorosabb értelmében a népet szolgálják, s a betétállomány rohamos nöYekedése azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk magáénak tudja, saját boldogulásának egyik lehetőségét látja takarék- pénztárainkban. Mert az összegyűjtött forintok a takarékos, beosztó, a jövőre gondoló élet jelképei, maradandó értékekké válnak. így valósulnak meg az egymás után épülő családi házak, így válik elérhetővé a költségesebb külföldi üdülés, ezekből a megtakarított forintokból szépülnek, válnak otthonokká a dolgozó emberek lakásai. A takarékos #mber, aki nem máról holnapra él, hisz a jövőben. És itt jelentkezik a takarékosságnak egy olyan velejárója, amiről most, amikor az egész országban takarékossági napok kezdődnek. beszélni kell. Mert ma van miben hlnniök az embereknek, aki tervez, r.em légvárakat épít, nincsenek elérhetetlen célok. A biztos jövőbe vetett hitet a szocializmus teremtette meg, csak a szocialista társadalmat építő ember látja maga előtt a biztos .célt, amely nemcsak egyéni boldogulását, hanem az egész ország javát szolgálja. Kádár János elvtárs az ENSZ- közgyűlésen mondott beszédében főbbek között arm is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon ptf-r’TplrKpn errn(>1]r-j»-3e1 * elmúlt évek során a takarékbetét állomány. Joggal, mert ezek a milliárdok azt mutatják, hogy népünk hittel, bizakodva építi jövőjét. Hittel és bizalommal a párt, az állam iránt, hittel és bizalommal saját munkája iránt. Mert a takarékosság" politikai tényező is. Aki nem hisz a jövőben, aki nem tudja, mit hoz a holnap, nem látja értelmét, hogy megtakarítsa pénzét, mert nem lebeg előtte semmiféle cél. Az igazi magyar kérdés, nem az, amiről az imperialisták beszélnek. Az igazi magyar kérdés a mi jövőnk, a mi boldogulásunk kérdése. És ehhez a takarékosság elengedhetetlen tényező, mert csak takarékos emberek vallhatnak magukénak jómódú országot. Az elkövetkező hetek a takarékosság jegyében zajlanak le. Takarékos nép vagyunk, tudjuk, hogy az összegyűjtött forintok egyéni és országos céljaink megvalósítását segítik elő. Ez a néhány hót most, amikor a megszokottnál több szó esik a takarékosságról, olyan szempontból is hasznos lesz, hogy számvetést tehetünk végzett munkánkról, s felmérhetjük azt az utat, amit a felszabadulástól napjainkig tettünk. A mélypontról indultunk el 1945-ben, nemcsak az ország volt szegény, hanem jóformán minden ember. Aki ma Magyar- országra jön. iómódú emberekkel találkozik. Tizenöt óv alatt a háború utáni mélységből olyan magas életszínvonalat értünk el, amire Magyarországon soha nem volt példa. Egyetlen módszerünk volt: megbecsültük minden értékünket, gyárban, termelőszövetkezetben, hivatalokban és természetesen otthon is. Nem herdáltuk el kincseinket, hanem gyarapítottuk, mert tudtuk és tudjuk ma is, hogy minden érték. legyen az pénz. vagy nyersanyag. a jövő építését segíti. A most következő takarékossági hetek is jövőnket,. boldogulásunkat, szebb életünket szolgálják. Ez az elkövetkező hetek takarékossági mozgalmának legfontosabb célja, legnemesebb értelme. DR, TUSKA PÁL az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága tagja, a megyei tanács vb. elnöke Megyénk termelőszövetkezeteiben befejezéshez közeledik a burgonya- és cukorrépa-betakarítás A kenyérgabonának 68 százalékát vetették el eddig a közös gazdaságok A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentést adott ki tegnap az őszi mezőgazdasági munkák állásáról. Eszerint ahhoz képest, hogy már november közepén vagyunk, lemaradás mutatkozik az őszi betakarításban és a kalászos gabonák vetésében. Ennek ellenére dicséretet érdemelnek a gépállomások traktorosai és a termelőszövetkezeti tagok, mert az időjárással dacolva lelkiismeretesen fáradoznak a megtermelt tő vények betakarításán, a jövő évi kenyérnek való biztosításáért. A jelentés megállapítja ugyanis, hogy megyénk termelőszövetkezetei ben a takarmánygabona vetését lényegében befejezték. A kenyérgabonának a közös gazdaságok tegnapig 08 százalékát vetették el. Eddig nyolc közös gazdaságban végeztek az őszi vetésekkel. Rosz- szabb a helyzet az egyéni parasztgazdaságokban, ahol a kenyérgabonának nem egészen 40 százalékát vetették el. A lemaradást nem lehet teljes egészében az időjárással magyarázni, hiszen a termelőszövetkezetek határában ugyanannyi csapadék hullott, mint az egyéni parasztok földjeire. A megyei tanács tehát ezúttal is felhívja mind a termelőszövetkezeti vezetők, mind az egyéni gazdák figyelmét, hogy mindent kövessenek el az őszi kenyérgabona vetésének befejezése érdekében. A termények betakarítását illetően — ha figyelembe vesszük a rendkívül rossz időjárást, nem állunk rosszul. « A burgonyát, a cukorrépát és a takarmányrépát a termelőszövetkezetek lényegében már betakarították. A kukorica törésének pedig mintegy 60 százalékát végezték el, ami jónak mondható. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya felmérte a helyzetet^ miszerint az őszi vetéseket most már nem akadályozza a termények betakarítása. Ahol a búza előveteménye a későn lekerülő kapásnövény, ott a területet letakaritották. Ez pedig gyakor-1 latilag annyit jelent, hogy —I amennyiben az időjárás kedvező | ző időjárás ecetén 90—100 ember ’----- -- szorgoskodik. Fő munka most a k ukoricaszedés, amellyel megkéstek, mert 290 holdból csak 60 holdat szedtek le. Az őszi munkák során a lófogatokat teljes mértékben kihasználják. A kukoricát, burgonyát, cukorrépát 11 lófogattal és saját vontatójukkal szállítják. 765 tsz-lag és 225 családtag lesz — rövidesen befejezik az őszi kenyérgabena vetését, s ezzel egy időben a még kint levő termények betakarítását. Harminc erőgép dolgozik a faddj Lenin Tsz határában A faddi Lenin Tsz-ben is az időjárás hátráltatja az őszi munkákat. Ennek ellenére megyei viszonylatban elég jó eredményeket értek el eddig a vetés és betakarítás területén. 1660 hold búzából 1000 holdat vetettek el. Árpából 45 holddal, rozsból 10 hold dal, őszi takarmánykeverékből 5 holddal vetettek el többet a tervezettnél. Betakarították a napraforgót, a takarmányrépát és folyik a kukorica, burgonya betakarítása. A 670 hold kukoricából 470 holdat, a 100 bold burgonyából 90 holdat takarítottak be. Burgonyából a tervezett 75 mázsa helyett lit), kukoricából a tervezett 22 mázsa csöves helyett 34 mázsás átlagtermést várnak. Ahogy szedik a kukoricát, úgy vágják fel a kukoricaszárat is, amelyet csalamádével keverve iesilóznak. Eddig már 350 holdról vágták le a szárt. Összesen 6500 köbméter silót készítenek az idén, ebből 4500 köbmétert elkészítettek. A faddi Lenin Tsz földjein a vetési, betakarítási és talajmunkákon a gépállomás 17 erőgépe és 13 saját gép dolgozik. A lólogalobat is jól kihasznállak a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben A fácánkertiek is minden kedvező időt és minden erőt az őszi munkák meggyorsítására fordítanak. Árpa, rozs és takarmány- keverék vetésük már zöldell, bú zából még 100 hold vetése van vissza. A cukorrépából tervezett 150 mázsás átlagtermés helyett 250 mázsás, a burgonyából tervezett 80 mázsa helyett 90 mázsás átlagtermést takarítottak be. A fácánkerti határban kedveElkészült a báfaszékl második hároméves terve Tsz jelenlegi 15 000 literről 25 000 literre emelkedik. Jelentősen emelkedik a három A bátaszéki Búzakalász Tsz mázsával, kukoricából 5 mázsá- éves tervei mellett hároméves val, burgonyából 10 és cukorré- terveket is készít, hogy hosszabb púból 6 mázsával emelik a hol- időre előre meghatározza a sző- dankénti átlagtermést. Csökken- év alatt a hústermelés is. Marha vetkezeti gazdaság fejlődését. — tik a termesztett ipari növény- húsból a jelenlegi 100 holdra eső 1957-ben készítették el első há- féleségek számát, s csak azokat 1700 kilogrammot 1963-ban 2100 az 1958—1959 termelik, amelyek jövedelmező kilogrammra, sertéshúsból a jeEz a terv a termeléséhez a legjobb adottsá- lenlegi 100 holdra eső 1750 kllogaik vannak. Érdekességként sze- grammot 1963-ban 8300 kilorepe-1 a tervben, hogy 84 hold ön- grammra növelik. Fejlesztik a űzte ki célul. A tervet ez évben tözéses cukorrépát és kukoricát juhtenyésztést, emelik a gyapjúteljesítették, illetve több célkitű- termelnek, duplájára emelik a hozamot, a pecsenyeürük számát jelenlegi 34 holdas gyümölcsösül» és területét. roméves tervüket és 1960-as évre. megnövekedett tsz megszilárdításával kapcsolatos . relalatokat zését túlteljesítették. Most a tsz közgyűlése jóváhagyta a második hároméves tervet, amelynek fő feladata olyan üzemi arányok kialakítása, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági nagyüzem legjövedelmezőbb gazdálkodását. A növénytermelésben főleg a vélik, de úgy, hogy az egy te baromfifarmot szerveznek, amelyből 1963-ban már évi 40 000 csirkét és 8000 kacsát tudnak ér- A bátaszékiek különös gondot tékesíteni. fordítanak ebben a tervben is az állattenyésztés fejlesztésére. A A gazdálkodás fejlesztése nagy tehenek létszámát a jelenlegi hatást gyakorol az árutermelésre 250-ről három év alatt 300-ranö- és a tagok, egyéni jövedelmére. A három év alatt megduplázódik főbb növények termésátlagának hőn re eső évi tejhozam elérje a az árutermelés és a tagság egyé- emelését tervezik. Búzából és 3200 litert. Fiáitól a 100 holdra ni jövedelme 70—80 százalékkal őszi árpából három óv alatt. két eső tejtermelés 10 000 literrel, a növekszik. a tengaiici Petőfi Tsz-ben A tengelici Petőfi Tsz gazdái családtagokat is mozgósítanak az őszi munkák végzésére. Tengeli- cen már hagyományos, hogy minden munkacsúcs idején ott vannak a földeken a családtagok is. A 765 tsz-tag mellett most 225 családtag is rendszeresen dolgozik a földeken. Betakarították a kukorica 60 százalékét és befejezték a napraforgó, a burgonya és a répa betakarítását. A tényleges, vagy várható termésátlagok Tengeli- cen is általában meghaladják a tervezettet. Az emberek munkáját gépek segítik. A gépállomás hét és a tsz tizenhárom erőgépe dolgozik a tengelici határban. A tervezeU 350 hold helyett 378 hold kenyérgabonái vet a németkéri Ságvári Tsz A tervek szerint területének 32 százalékát akarta elvetni kenyérgabonával a németkéri Ságvári Tsz, vagyis 350 holdat. A tsz vezetői és tagjai azonban úgy döntöttek, hogy emelik a kenyérgabona vetésterületét és a tervezett 350 holddal szemben 378 holdat vetnek el. Eddig befejezték 188 hold búza és 90 hold rozs vetését. Megalakult a TIT tamási járási elnöksége A Tudományos Ismeretterjesí- 'tő Társulat minden járási székhelyen létrehozza a járási elnökségeket. Ez nemcsak az irányítás decentralizációját jelenti, hanem a munka további javítását is segíti. Az elmúlt napokban alakult meg a TIT tamási járási elnöksége. Az alakuló ülésen megválasztották az elnökség tagjait. Járási titkárrá Rudas György általános iskolai igazgatót választották. Erkel ünnepségre készül a simontornyai zenekar Az utóbbi időben élénk zenei élet alakult ki Simontornyán. A szimfonikus zenekar most az Erkel évforduló kapcsán, Erkel- ünnepségre készül. Az ünnepség hangversenyén a zenekar Jónás Dániel karmester vezényletével Erkel Ferenc operáiból ad elő részleteket.
