Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-02 / 259. szám
* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!------------- ------------'S S zerda I960. november 2. V. évfolyam 259. szám * ÁRA: 50 FILLÉR ___ __J T ermelékenyebb munkát az iparban Két hónap múlva befejeződik lista országban ez az arány jóval a hároméves terv időszaka. Pontos adatok a terv teljesítéséről majd csak a jövő év első hónapjaiban lesznek kimutathatók,, de azt már most is meg lehet állapítani, hogy nem dolgoztunk rosz- szul az elmúlt három esztendőben. Az ellenforradalom utáni politikai konszolidációval, népi demokráciánk megerősödésével együtt járt — vele kölcsönhatásban — gazdasági megerősödésünk, parasztságunk döntő többsége áttért a szocialista gazdálkodás útjára Iparunk túlteljesítette — illetve túlteljesíti — a hároméves terv előirányzatait. Az ipari termelés 22 százalékos növelését irányozta elő a hároméves terv 1960-ra, a termelékenység 15, a foglalkoztatottság 6 százalékos növelése mellett. — Ezzel szemben iparunk az idén mintegy 38 százalékkal termel többet, mint három évvel ezelőtt, a termelékenység 18—20, a foglalkoztatottság pedig az iparban mintegy 15 százalékkal emelkedett. Szép eredmények, amelyeket megirigyelhetne bármelyik tőkés ország, ahol a fejlődés üteme messze elmarad a miénktől. Nálunk pedig — a tőkés időkben — egy-kót évtized kellett az ipari termelés és a termelékenység ilyen ütemű fejlődéséhez. Azonban nemcsak a tőkés országokkal kell összehasonlítanunk eredményeinket, hanem — ha a lehetőségeket és tennivalókat akarjuk számbavenni — sokkal reálisabb a szocializmust építő országokkal való összehasonlítás. E téren pedig korántsem olyan kedvező a kép. Míg a Szovjetunióban és a többi szocialista országban évenként átlagosan 8—10 százalékkal nő a termelékenység, nálunk a legutolsó három évben csak hat százalékkal nőtt. A hároméves terv fő mutatói közül a legnagyobb a túlteljesítés az életszínvonal alakulását jellemző mutatóknál. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervezett nyolc százalékkal szemben 16 százalékkal lett magasabb, a kiskereskedelmi forgalom »túlteljesítése« még nagyobb, 14 százalékos növekedés helyett 30 százalék. A népgazdaság fejlődése akkor egészséges, ha helyesek az arányok a tervezés, illetve a tervek teljesítése során többek közt a termelés, fogyasztás, felhalmozás között, a termelékenység és a reálbér alakulása között. Semmiképpen sem tekinthető helyesnek, hogy a hároméves terv fontosabb mutatói közül a termelékenység növelése tervének túlteljesítése a legalacsonyabb. Ennek hatása érezhető már most is, amikor a megnövekedett vásárlóerővel a népgazdaság nem tud megfelelő mennyiségű és választékú árukészletet szembeállítani, perspektívában pedig még sokkal súlyosabb következményekkel járhat. Már a hároméves tervben — de a két hónap múlva induló második ötéves tervben is — azt tűztük ki célul, hogy a termelés növelésének kétharmadát a termelékenység növekedésével biztosítjuk. Ezzel szemben eddig a termelés felfutásának mintegy felét fedezte a termelékenység növekedése. Pedig a többi szociamagasabb, például Csehszlovákiában és az NDK-ban 80—85 százalékos. A mezőgazdaságban pedig nem kis nehézséget okoz, hogy az ipar — még a reális lehetőségek megteremtése, a szocialista átszervezés befejezése, az eddiginél jóval nagyabb arányú gépesítés előtt — ilyen nagy mértékben szívja el a még feleslegessé nem vált munkaerőt. A »terven felül« az iparba áramló mezőgazdasági dolgozók túlnyomó többsége pedig szakképzetlen, hosszabb időbe telik, míg a szükséges gyakorlatot megszerzi, ez is kedvezőtlenül hat a termelékenység alakulására. Ipari üzemeinkben a termelékenység növelésének még számos tartaléka van kiaknázatlanul, ezt mutatja a közelmúltban több üzemben lefolytatott vizsgálat. Olyan tartalékok, amelyek különösebb beruházás nélkül mozgósíthatók. Mert nemcsak beruházással lehet növelni a termelékenységet, hanem a meglété gépek, berendezések, a munkaidő jobb kihasználásával, a munka- fegyelem megszilárdításával, a munkaszervezés javításával, a vezetés színvonalának emelésével. A bonyhádi zománcgyárban két év óta hever kihasználatlanul egy nyolcszázezer forintos új külföldi gép. A gépet nem tudják használni, átalakítása pár százezer forintba kerülne. De akkor miért adták a bonyhádi gyárnak? — Miért nem kapta meg olyan üzem, amelyik tudná használni, vagy ha nincs ilyen gyár, akkor miért szerezték be? Bizonyára lehetett volna azért a devizáért más gépet vásárolni. A Tolnanémedi Kendergyárban , az egyik kóc-gépsor egy műszakban dolgozik, a másik már hónapok óta nincs üzemben. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi gép teljesen felesleges — másutt használhatnák —, hiszen a másik is csak kapacitásának legfeljebb egyhar- madáig van kihasználva. A Bonyhádi Cipőgyár az év elején feladatul kapta a termelékenység 11 százalékos emelését. Ezt jóformán egy fillér beruházás nélkül, a munka jobb megszervezésével teljesítették túl. — Többnapos munkába került a gyár vezetőségének, a párt- és szakszervezetnek a lehetőségek felkutatása, az átszervezés, a dolgozók felvilágosítása, de megérte. Üzemeink többségében azonban még sok a kívánnivaló a munkaszervezésnél, nincsenek műszakilag megalapozott munka-, kapacitás- és anyagnormák, illetve ezek nagy része elavult. Nem állnak megfelelő adatok ren delkezésre az egyes gyártmányok munkaidő-szükségletének és a különféle veszteségidők elemzéséhez. Ezen változtatni kell, még akkor is, ha egy-két fővel meg kell erősíteni az adminisztrációt, hiszen másképp a termelékenység növelésének tartalékai nem tárhatók föl. Az üzemekben gyakran teszik fel a kérdést: Mikor lesz árleszállítás, árubőség? — Erre csak akkor kerülhet sor — és minden bizonnyal be is következik —, ha az eddiginél gyorsabb ütemben növeljük a munka termelékenységét. J. J. Német építőipari munkások látogatása Tolna megyében A vendégek több Tegnap délelőtt az Építők Szakszervezetének vendégeként négy németországi építőmunkás látogatott Szekszárdin. Hans Kai- sernek, az NDK Építőipari Szak- szervezete elnöksége tagjának vezetésével. A vendégeket Kiss Ferenc, a szakszervezet megyei bizottságának elnöke fogadta. A németországi építőmunkás szakszervezetek küldöttei már néhány napja hazánkban tartózkodnak, tanulmányozzák a magyar építőipari szakszervezet tevékenységét, a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Az Építők Szakszervezete elnöksége a német vendégeket — akik közül három nyugat-németországi építőmunkás — elvitte a sztáTolna megyei építkexi linvárosi építkezések megtekintésére. majd pedig Pécs város hatalmas építkezéseit mutatták be nekik, ahol látogatást tettek a most épülő hőerőműnél és az Uránvárosban. Délelőtt a vendégek Paksra utaztak, ahol az ország első utánszárítóját ^ nézték meg, majd pedig hosszasan beszélgettek a gyár dolgozóival. A vendégek — különösen a nyugat-németországiak — a gyár dolgozóinak munkakörülményei iránt érdeklődtek. Elismeréssel nyilatkoztak a gyárban tapasztaltakról. Elmondották, — néhány napos tapasztalataikat összegezve —, hogy a magyar építőipari munkások jól élnek, munkakörülményeik jók, az országban ismeretlen a sztrájk, a dolgozók jogait, vt tekintettek meg kötelességeit az alkotmány biztosítja, a jogok érvényesítése, a kötelességek teljesítése tekintetében pedig a szakszervezet áll a dolgozók mellett. Különösen tetszett a vendégeknek a szakszervezeti társadalombiztosítás, üdülés rendje és módszere. A Paksi Téglagyárban tett látogatás után a vendégek a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat egyik építésvezetőségét tekintették meg. Tegnap, a késő délutáni órákban távoztak a megyéből. A németországi vendégeket több Tolna megyei építőipari vállalat Vezetője, az SZMT elnökségének több tagja és Lippai István, a megyei pártbizottság munkatársa kísérte. Az idén 58 ezüstkalászos gazdatanfolyam lesz megyénkben A mezőgazdasági dolgozók szakmai ismeretei bővítésének egyik jól bevált módja az ezüst- kalászos gazdataníolyam. A szakmai oktatásnak ez a formája már évek óta népszerű a falusi emberek körében. A falusi emberek tanulási vágya pedig ebhen az esztendőben megnövekedett. Példázza ezt az is, hogy míg tavaly 27 ezüstkalászos gazdatanfolyam működött, addig az idén 58 ilyen oktatási forma megszervezését kérték megyénkben. Az ezüstkalászos gazdatanfolyamban a négy téli hónapban mintegy 2000 mezőgazdasági dolgozó bővíti ismereteit. Pogány Ö. Gábor előadása Szekszárdin képzőművésze :8nk mai helyzetéről, A megyei pártbizottság agit.- prop. osztálya rendezésében november 1-én, kedden délelőtt a régi megyeháza nagytermében Pogány ü. Gábor, a Nemzeti Galéria igazgatója' tartott előadást pártmunkások, kulturális életünk dolgozói előtt képzőművészetünk mai helyzetéről, problémáiról és feladatairól. Nagy érdeklődéssel kísért előadásában Pogány ö. Gábor részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ma a kapitalista országokban olyan válságba került a képzőművészet, amilyenre még Divatbemutató as utcán Már jó néhány divatbemutató volt Szekszárdon fővárosi és helyi manekenek részvételével egyaránt. Ilyenre azonban nem emlékszik a közönség, mint amilyet vasárnapra terveznek. »Szabadtéri« divatbemutató lesz a népbolt rendezésében. Szekszárd város legforgalmasabb helyén, az úgynevezett korzón tartják a divatbemutatót. A készruha boltból jönnek ki a manekenek és egy másik üzletig elsétálnak. így igen nagy számú közönség tekintheti meg a bemutatott divatújdonságokat. Értesülésünk szerint sok olyan modellt is bemutatnak, amelyet még nem, vagy alig ismernek Szekszárdon. A divat- bemutató teljesen ingyenes lesz és a járókelők megtekinthetik, ha csak pár percnyi idejük is lesz hozzá. nem volt példa. Ugyanakkor mi marxisták meg vagyunk győződve arról, hogy nálunk, a mi szocialista viszonyaink között, képzőművészetünknek egy új virágzása következik. Sőt máris a fellendülés, a virágzás korszakát éljük, amit bizonyítanak a művek, alkotások. De bizonyítja az is, hogy a képzőművészek és a széles tömegek között hosszú időn keresztül meglévő szakadék megszűnőben van. Ezt példázza többek között az is, hogy a képző- művészeti alaptól több mint százezer értékes, képzőművészeti alkotást vásároltak a dolgozók részletre és legalább ugyanennyire tehető a készpénzért vásárolt alkotások száma. A továbbiakban részletesen elemezte, milyen termékenyítő hatással van művészre, közönségre egyaránt a művészek és üzemek, illetve állami gazdaságok, termelőszövetkezetek között kialakult kapcsolat. Az előadás után több kérdés hangzott el, amelyekre Pogány Ö. Gábor válaszolt. Munkaügyi és tanácsi kérdésekről tárgyalt a megyei tanács vb. Kedden délelőtt ülést tartott a | megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Tuska Pál elnökletével. A vb. tudomásul vette Tuska elvtárs jelentését a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb. határozatok végrehajtásáról. Ezután megvitatták dr. Teszler Vendel munkaügyi osztályvezető beszámolóját az osztály munkájáról. Amint az közismert, az osztály feladatához tartozik a Munka Tör vénykönyv betartásának, a vállalatokra vonatkozó munkajogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a vállalatoknál dolgozók szociális helyeztének ellenőrzése. A beszámoló és a vitában felszólalók egyaránt az ezzel kapcsolatos problémákat elemezték. A felszólalók többsége az eredmények elismerése mellett bírálta az osztály munkamódszereit, hogy a jövőben eredményesebben I tudja megoldani a különböző fel-; adatokat. Dr. Vigh Dezső elvtárs, a vb. elnökhelyettese egyebek közt a béralapgazdálkodás kérdéseivel, dr. Polgár Ferenc elvtárs, a vb. titkára a munkaerő-helyzettel, a vállalati igazgatói alap felhasználásával, dr. Deák Konrád elvtárs megyei főügyészségi ügyész ellenőrzési kérdésekkel, dr. Pán- czél Géza elvtárs, a megyei rendőrfőkapitányság képviseletében a balesetekkel, a károkozás és az ellenőrzés kapcsolatával, Báli Zoltán elvtárs, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke munkamódszerbeli kérdésekkel, Futó Ferenc elvtárs, a munkaügyi osztály előadója az adminisztrációs munka hi ányosságaival foglalkozott. Felszólalt a vb-ülésen Daradics Ferenc elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, aki a munkakönyvekkel való visszaélésről s az ellenőrző munka fogyatékosságairól beszélt. Részt vett és felszólalt az vb-ülésen Császár Imre elvtárs, a Munkaügyi Minisztérium képviseletében. A vita tanulságait dr. Tuska Pál, a vb; elnöke foglalta össze. A végrehajtó bizottság ülése elé Walter János elvtárs, a vb. elnökhelyettese jelentést terjesztett elő az időszerű mezőgazdasági munkálatok állásáról és a legfontosabb feladatokról. Megvitatta a szekszárdi járási tanács vb. beszámolóját a különböző tanácsszervezeti kérdésekről. A beszámoló és a felszólalások a tapasztalt eredmények mellett foglalkoztak a hiányosságokkal, hogy a jövőben még hathatósabb legyen a tanácsi munka a szekszárdi járásban. Az utolsó napirendi pontban különböző beadványok, panaszok ügyében döntött a végrehajtó bizottság.
