Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-11 / 266. szám

TOLNA MEGYEI NfPÜJSAO 1960. november 11, 2 Az Egyesült Államok veresége az ENSZ-beo — A közgyűlés elnapolta a kongói helyzet vitáját New York (MTI): Az ENSZ köz­gyűlése szerda délutáni ülésén folytatta a kongói helyzet meg­vitatását. A felszólalók közül Jozef Wi- niewicz, Lengyelország küldötte megállapította, Kaszavubu kongói elnök túllépte alkotmány-biztosí- totta hatáskörét és semmibevette a kongói nép akaratát, amikor a vezetése alatt álló küldöttségnek követelt helyet az ENSZ-ben. Da- yalnak, az ENSZ kongói képvise­lőjének jelentésével foglalkozva kiemelte, úgy látszik, az ENáZ kongói képviselete kezd tudatára ébredni, milyen következmények­kel jár, hogy nem teljesítette Kon >gó népének követelését, amelyet Kongó törvényes kormánya tol­mácsolt, amikor az ENSZ fellépé­sét kérte a belgák kongói befo­lyásának megszüntetésére. Amikor Wigny belga külügy­miniszter vette át a szót — mint mondotta — azért, hogy „ismétel­ten visszautasítsa a pontatlan megállapítások sokaságát”,' kitört a tiltakozás vihara. Ghana küldötte kért szót és felhívta a közgyűlés figyelmét, hogy az ENSZ ázsiai és afrkiai országainak tizenöt képviselőjé­ből összeállított „békebizottság” áll indulásra készen, hogy Kon­góban a helyszínen kísérelje meg az ellentétek megoldását Javasol­ta. biztosítson a közgyűlés kellő időt a bizottság munkájának el­végzésére és jelentésének megté­telére. Kérte, mondja ki a köz­gyűlés, hogy ehhez képest felfüg­geszti a kongói helyzet megvita­tását és azt későbbi időpontban folytatja. Ghana küldöttének javaslatát Nigéria küldötte is támogatta. Tiltakozott a javaslat ellen az Egyesült Államok képviselője, to­vábbá Wigny belga külügyminisz­ter is, mégpedig azt állítva, hogy Dayalnak a belgák kongói üzel- meiről adatokat feltáró jelentése „túlságosan felületes, hogy alapul szolgálhasson a közgyűlés állás­foglalásának kialakításához”. A tiltakozások ellenére negy­vennyolc küldött a javaslat mel­lett szavazott, az ellene szavazók száma harminc volt. Tizennyolc küldött tartózkodott a szavazás­tól, kettő pedig nem volt jelen. A TASZSZ jelentése megjegy­zi, hogy a dél-amerikai államok küldöttei — akik az Egyesült Ál­lamok mellé szoktak felsorakozni — ez alkalommal a javaslatra szavaztak, illetve tartózkodtak a szavazástól. Mint az AP megjegyzi, jóltájé­kozott ENSZ-körökben kijelentet­ték, a javaslat ellen tiltakozó Egyesült Államoknak az volt a terve, hogy ha a közgyűlés foly­tatja a vitát, kihasználja az al­kalmat és előmozdítja Kaszavubu kongói elnök »ENSZ-küldöttsé­gének« elismerését Kongó kép­viseleteként. Az említett körökből szerzett értesülés szerint a »békéltető bi­zottság« körülbelül egy hét múlva hagyná el New York-ot. A bizott­ság újabban tervbevette, hogy erő­feszítéseket tesz a kongói parla­ment összehívására is. Az ENSZ-közgyűlés elnöke a szavazás után az ülést berekesz­tette, a vita folytatására újabb időpontot nem tűzött ki. A kongói Katanga tartomány szakadár kormányát képviselő Kimba »külügyminiszter« szer­dán Hammarskjöld ENSZ-főtit- kárhoz intézett táviratában azt akarta elérni, hogy az indulásra késZg»békéltető bizottság« helyett a francia nemzetközösséghez tar­tozó afrikai országoknak a gyar­matosítókat kiszolgáló küldöttei­ből állítsanak össze kongói jó- szolgálati bizottságot. Elisabethvillebe érkezett jelen­tések szerint a Katanga tarto­mány északi részében fekvő Niemba környékén lázadó harco­sok megtámadták az ENSZ rend- fenntartó erők egyik 11 főből álló ír járőrét. Az összetűzés során négy ír katona életét vesztette, egy megsebesült, hat pedig el­tűnt. Az eltűntek felkutatására az ír egység újabb jáfőrt küldött ki. A második ír járőr sorsáról a katangai szakadár kormány szó­vivője riasztó híreket közölt a nyilvánossággal. Az ENSZ katangai képviseletének szóvivője ezeket a híreket később megcáfol­ta. A Reuter leopoldvillei jelenté­se szerint Mobutu ezredes, diktá­tor-jelölt, szerdán három fegyve­res katonával megrakott gépko­csin érkezett az ENSZ kongói kép­viseletének székhazához. Kísére­tében még két katonai gépkocsin érkeztek fegyveresek. Amikor Mobutu a fegyveresek élén akart belépni az épületbe, hogy tárgyaljon az ENSZ képvi­selőivel, a Mobutu-katonáktól megtagadták a belépési, engedélyt. A tárgyalás elmaradt, mert Mo­butu is eltávozott. Az ENSZ szóvivője később ki­jelentette, hogy Mobutu fegyve­res kísérete két korábbi alkalom­mal bántalmazta az épületben tartózkodó kongói polgári szemé-1 lyeket. Amerikai manőver kudarca az ENSZ mandátumvizsgáló bizottságában New York: (MTI) Szerdán ülést |szavubu levele az önjelölt »kül­tartott az ENSZ-közgyűlés man dátumvizsgáló bizottsága. A TASZSZ friss jelentése alapján most részletesen ismertetjük az ülés eseményeit. Az Egyesült Államok minden lehetséges manőverrel azon van, hogy saját érdekeinek megfelelő mederbe terelje a kongói hely­zet ENSZ-beli megvitatását, — hangzik a TASZSZ jelentése. — Erről tanúskodik az az ízetlen ko­média is, amelyet az amerikai küldöttség rendezett szerdán a mandátumvizsgáló bizottságban. Délelőtt 11,30 órára tűzték ki a bizottság ülését a kongói kép­viselet megvitatására. Zorin szov­jet megbízott az ülés elején rá­mutatott, hogy a bizottságot in­dokolatlan sietséggel hívták ösz- sze, s hivatalos okmányok híján a szovjet küldöttség számára lehe­tetlen a kérdés megvizsgálása. Ezért azt javasolta, hogy az ENSZ-titkárság okmányainak kézhez vételéig napolják el az ülést. Barco amerikai küldött felszó­lalásában azt állította, hogy a bi­zottság rendelkezik a szükséges okmányokkal, bár ezt az állítását nem tudta tényekkel alátámasz­tani. — Zorin erre azt válaszolta, hogy egyetlen »okmány«, amely a bizottság rendelkezésére áll, Ka­döttség« listájával. A szovjet kül­dött azt is hangoztatta, hogy a bi­zottság elsietett összehívása nem más, mint amerikai politikai ma­nőver, melynek célja egy fontos kérdés jogtalan megoldásának ki­erőszakolása. Ben Abud marokkói delegátus támogatta a szovjet küldött ja­vaslatát. Omar Lufti, az Egyesült Arab Köztársaság megbízottja is han­goztatta, hogy az EAK küldöttsé­gével sem vitatták meg az ülés összehívását, s a szóbanforgó kér­dés amúgy is annyira kényes, hogy feltétlenül utasítást kell kér­nie kormányától. Szünet után az ily módon fonák helyzetbe került amerikai küldött javasolta, hogy délután három óráig függesszék fel az ülést. Ja­vaslatát készséggel támogatta a Fülöp-szigeti, a haiti és a Costa Rica-i megbízott. Zorin ismét szót kért és tilta­kozott a javaslat ellen. Mint mon­dotta, a javasolt kétórás szünet nyilván nem elég ahhoz, hogy a küldöttségek tanácskozzanak és Utasítást kérjenek kormányuktól, ezenkívül három órakor amúgy is összeül a közgyűlés teljes ülése. Ezután haiti küldöttének indít­ványára csütörtök délelőttre ha­lasztották az ülést. A magyar delegátus felszólalása az ENSZ költségvetési bizottságában New York: (MTI) Az ENSZ költségvetési bizottságának szer­dai ülésén Hammarskjöld főtit­kár jelentést terjesztett elő. A je­lentés szerint az október végi helyzetnek megfelelően az orszá­gok hozzájárulási összegeiben 14 400 000 dollár hátralék mutat­kozott az 1957. és 1960. évre. Az ENSZ közép-keleti fegyveres erőknek költségeire kivetett hoz­zájárulások befizetésében szin­tén hátralék mutatkozik: 22 700 000 dollár az 1957—60. évi időszakra. A bizottság a jelentésen kívül foglalkozott az újonnan felvett tagországok hozzájárulásainak kiszabásával. A költségvetési bizottság szer­da délelőtti ülésén felszólalt Keszthelyi Tibor, a magyar de­legáció tagja. Megállapította, hogy a költségvetés állandó nö­vekedése nagymértékben bizo­nyos egészségtelen jelenségeknek köszönhető. A magyar delegáció nem ért egyet a titkárság indo­kolatlan növekedésével. Jellem­zőként megemlítette, hogy hat esztendővel ezelőtt az ENSZ egész költségvetése azon a szín­vonalon volt, mint ma a titkár­ság részére az 1961-es évre elő­Magyar kiállítás nyílt Bukarestben Bukarest: (MTI) Szerdán Bu­karestben megnyílt az ARTEX magyar külkereskedelmi válla­lat kiállítása, amely bemutatja a világhírű Herendi Porcelángyár legkülönbözőbb termékeit, ét­készleteket, népművészeti cik­keket, kerámia tárgyakat. irányzott költségvetés. Ez alatt az idő alatt azonban nemcsak a költ ségvetési tételek, hanem más dol­gok is jelentősen változtak — mutatott rá a magyar delegátus. — Ma a szocialista rendszer a világ egyharmadán uralkodik. — Egész sor gyarmati ország nyerte el függetlenségét és a semleges országok lakossága több mint egymilliárd ember. A világszer­vezet mechanizmusának növeke­dése nem tükrözi ezeket a vál­tozásokat. Az egyoldalú földrajzi elosztás ra jellemző tények felsorakozta­tása után a magyar küldött kije­lentette, a főtitkárt kell felelős­nek tekinteni ezért a teljesen le­hetetlen helyzetért, amely nagy- mértékbn árt az ENSZ-nek. KENNEDY, vagy teljes nevén John Fritzge- rald Kennedy az Egyesült Álla­mok új elnöke. Választási győzel­me nem okozott meglepetést, hisz az utolsó napokban a jelek már arra mutattak, hogy Kennedy létre Kelet és Nyugat között, eh­hez azonban egy tárgyalóképes amerikai kormányra van szükség. A Szovjetunióban kezdettől meg­volt a tárgyalási szándék, hisz közismert, hogy nem a szovjet megválasztása a valószínűbb kormányon múlt a csúcstalálkozó Személyében fiatal ember került sikere, a genfi atomértekezlet, az Egyesült Államok élére, mind- majd a tízhatalmi leszerelési tár­gyalások eredményessége. Az el­múlt években a világ nem tudott előrehaladni a vitás nemzetközi kérdések megoldásában, az, hogy még mindig nem valósult meg az emberiség legnagyobb vágya, az általános és teljes leszerelés, az Egyesült Államok külpolitikájá­nak következménye. Annak a po­litikának, amely tárgyalások he­lyett időhúzásra, megegyezés he­lyett hidegháborús akciókra töre­kedett. A világ most jogos érdeklődés­sel néz az új elnök működése elé. Hruscsov elvtárs az új elnökhöz küldött táviratában hangsúlyozta! »Készek vagyunk a legbarátságo­sabb viszonyt kialakítani a szov­jet és az amerikai nép, a Szovjet­össze 43 éves. Apja az Egyesült Államok londoni nagyköveteként működött egy időben, ő maga harcolt a második világháború­ban, majd mint újságíró ott volt a san franciskói és a potsdami ér­tekezleten. Politikai pályáját 1946-ban kezdte, ekkor választot­ták meg Boston egyik kerületében képviselővé, 1953 óta pedig tagja a szenátusnak. Megválasztása a republikánu­sok teljes vereségét jelenti, s eb­ben az esetben nemcsak arról van szó, hogy egy pártot ért vere­ség, hanem egy olyan politikát is, amely nyolc esztendőn át irányí­totta az Egyesült Államokat. A világ közvéleményét természete­sen most az érdekli, hogy Ken- unió és az Egyesült Államok kor nedy milyen külpolitikát fog folytatni. Ismeretes tény, hogy a republikánus kormányzás az »erőpolitikára« támaszkodott, még akkor is, amikor ez a politika már régen csődbe jutott. Kennedy megválasztását nagyban elősegí­tették külpolitikai tényezők is: az amerikai nép kiábrándult az Eisenhower-Nixon vonal agresz- szív, hidegháborús irányzatából, amely az utóbbi években olyan csúfos kudarchoz vezetett, mint a lelépő elnök tokiói útjának elmaradása. Államoknak új külpolitikai irány­vonalat kell követnie, ezt várja az Egyesült Államok népe, de ezt várja az egész világ is. Az »erő«, a hidegháborús fenyegetések he­lyett meg kell találni azokat a pontokat, hol megegyezés jöhet mánya között. Meggyőződésünk, hogy nincs akadály, amelyet ne lehetne elhárítani a béke fenntar­tásának és tartóssá tételének út- jából.« Hruscsov utal arra is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolata az egyetemes béke szempontjából is fontos té­nyező. A világ népei számára nem közömbös, hogy a két nagyhata­lom milyen állást foglal el a ren­dezendő nemzetközi kérdések te­kintetében. A feszültség Kizáró­lagos oka az amerikai külpolitika Nem kétséges, hogy az Egyesült agresszivitásában volt. Ezért van szükség alarvető változásra az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalában, s amint Hrus- csovnak az új elnökhöz küldött első üzenete bizonyítja, a Szovjet­unió mindenkor kész a tárgyalá­sokra és a megegyezésre. A most lezajlott amerikai elnökválasztás 45 millió dollárba került London: (MTI) Az amerikai elnökválasztási hadjáratra for­dítható összeget az 1945. évi kor­rupció-ellenes törvény hárommil­lió dollárban állapította meg, a mostani Kennedy—Nixon válasz­tási hadjárat költségei azonban elérték a 45 millió dollárt is. A Daily Telegraph washing­toni tudósítója szerint a törvény kijátszására számtalan kibúvó kínálkozott. így például, egyéni hozzájárulás címén a választási költségek céljaira nem lehet 3000 dollárnál nagyobb összeget fel­ajánlani, de ha az illető rokonai is felajánlják hozzájárulásukat, ezeket az összegeket külön-külön számolják el. Nem kell elszá­molni az országos bizottságok kortes kiadásait (mindkét párt 50—50 ilyen bizottságot állított fel), sem pedig a CIO úgyneve­zett politikai nevelésügyi bizott­ságának hozzájárulását. E bizott­ság csaknem egymillió dollárt fordított a Kennedy megválasz­tása érdekében folytatott kortes- hadjáratra. Algériai hadijelentés Kairó: (TASZSZ) Az algériai népi felszabadító hadsereg pa­rancsnoksága jelentést tett közzé az október 26 és 31-e közötti har­cokról. A jelentés szerint a fran­cia gyarmatosító csapatok veszte­sége 377 halott és 451 sebesült. Az algériai egységek lelőttek 7 francia katonai repülőgépet, megsemmisítettek három vasúti szállítmányt, valamint 57 gép­kocsit. Egy 21 főből álló csoport átállt az algériai népi felszabadító had­sereg oldalára. •• Ünnepi műszakon A kultúrház felől érkező vi­dám induló hangjai megtörnek a gyár falán. A gyár homlok­zatára kitűzött nemzetiszínű és vörös zászlókat csípős no­vemberi szél csapdosta. Ünnep­re készült a község. A kultúr­ház előtt munkások gyülekez­tek az ünnepségre. A gyári őrség tagjai szoká­sos utukon jártak. Megkerülték a meszes műhelyt, az ipari ta­nulók otthona előtt egy percre megálltak, mert ide valahogy jobban behallatszott a kultúr­ház hangszóróján közvetített zené. Csak egy percig álltak. — Folytatták útjukat. A meszes műhely előtt, a féltető alaV álló kádakhoz értek, amikor gyanúsat vettek észre. Az üle­pítőből folyt a piszkos szenny­víz. A szivattyú dolgozott, de a nagy mennyiségű vizet nem tudta elszívni. Ezelőtt egy órája még itt a »placcon« nem volt víz. Hon­nan került ide? — A villany- motorokig, melyek a nagytel­jesítményű szivattyúkat hajt­ják, az első lépéseket bokáig érő szennyvízben tették meg. A villanymotorok állványánál, már csizmaszáron felül érő víz volt. Veszélyben volt a nagy értékű villanymotor, veszélyben volt az éjjel műszakra jövők munkája is. — Értesítsük a rendészt — villant az egyik őr agyába — szaladj, majd én addig csináló!: valamit. — Társa lélekszakad­va rohanni kezdett ki a gyár­ból a kultúrházhoz, a rendész­hez, ö meg merni kezdte a vi­zet rossz, fületlen vödörrel. A rendész két lakatossal, fu­tólépésben ért vissza a gyárba. A lakatosok átöltöztek, dolgoz­ni kezdtek. Reggel kilenc órá­tól, délután négy óráig, ebéd, cigaretta szünet nélkül javítot- nák a szivattyút. Négy órakor, izzadtan, csatakosan, piszkosan, végeztek a munkával. A szi­vattyúk dolgozni kezdtek, a szennyvíz szemlátomást tűnt el a kiöntött térségről. A villany- motort megmentették, a gyors beavatkozás pedig lehetővé tet­te, hogy az éjszakai műszakban dolgozni tudjanak a tímárok. A Simontornyai Bőrgyár két lakatosa: Kleiber György és Jányi Zoltán »ünnepi műsza­kot« tartott november 7-én. \

Next

/
Thumbnails
Contents