Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-10 / 265. szám

NA HEGY f MAGYAR SZOCIA1 r S T A MUNk aSPARI. TOLNA . MÍGYtl . 8IO I \ 5 A G;A ‘t 5 A. MT.G Y EJ TAN.'.CS LAPJA. Csütörtök I960. november 10. V. évfolyam 265. szám * ARA: 50 FILLÉR A társadalmi tulajdon védelméről tanácskoztak a kisipari szövetkezeti vezetők Az ENSZ közgyűlése megkezdte a kongói vitát A Tolna megyei KISZÖV szer­dán délelőtt Szekszárdan, a régi megyeháza nagytermében érte­kezletet tartott a kisipari szövet­kezetek elnökeinek, főkönyvelői­nek, műszaki vezetőinek és el­lenőrző bizottsági elnökeinek részvételével. Az értekezleten az OKISZ Vezetőségének a társadal­mi tulajdon védelmével kapcso­latban hozott határozatát és a határozat végrehajtásával kapcso latos feladatokat vitatták meg. A társadalmi tulajdon, a szö­vetkezeti vagyon védelmével kap­csolatos problémákról dr. Jancsó György, az OKISZ számviteli és revizori osztályának vezetője, valamint Bellányi Béláné, az OKISZ szövetkezetpolitikai osz­tályának főelőadója tartott elő­adást. Két szarvasmarha-istállót és egy 200 férőhelyes sertéshizlaldát építenek a kocsolai Kossuth Tsz tagjai Az elmúlt napokban fejezték be a kocsolai Kossuth Termelő- szövetkezet 50 férőhelyes ’ tehén­istállójának építését. Jövő hó­nap első napjáig előreláthatóan az állatállomány betelepítése is megtörténik. Az istállóhoz veze­tő külső vízvezeték építését és a kutat a termelőszövetkezet tag­jai nagyrészt saját erőből készí­tették, s ezáltal a számítások sze­rint 62 000 forintot takarítottak meg. Három héttel ezelőtt fejeződött be egy 200 férőhelyes sertéshiz­lalda építése, amelyet a terme­lőszövetkezet saját építőbrigádja készített. A termelőszövetkezet építőbri­gádja a terv szerint két héten belül befejezi az 50 férőhelyes növendékmarha-istálló építését is. New York: (MTI) Az ENSZ közgyűlése kedden megkezdte az érdemi vitát a kongói helyzetről. A vita megkezdése előtt fel­szólalt Kaszavubu kongói elnök. Felszólalásában sürgette, hogy az ENSZ mandátumvizsgáló bi­zottsága javasolja elfogadásra az általa, továbbá Bombokónak, a lázadó »főbiztosok tanácsa« elnö­kének vezetése alatt álló »kon­gói küldöttségnek« a megbízóle­velét. Negyedórás beszédében igye­kezett saját maga mellé állítani az ülés résztvevőit, — bestólt ar­ról a háláról, amelyet az *ENSZ kongói képviseletének »intézke­déseiért« érez. Az ázsiai és afri­kai országok segítőkészségére cé­lozva azonban kijelentette: .»A még oly érdeknélküli külső be­avatkozás sem oldhatja meg Kongó problémáját,«. A vita első felszólalója Ismael Touré guineai küldött volt. — Megállapította, hogy Kongót tör­vényesen csak az képviselheti, akinek erre a parlament felha­talmazást, illetőleg, akinek erre külön megbízást adott. Ilyen fel­hatalmazást. illetőleg megbízást eddig csak Lumúmba kormánya kapott, tehát csak ez a kormány képviselheti a kongóiakat. Hangoztatta, Kaszavubu nyi­latkozata azt bizonyítja, hogy an­nak szövegét Párizsban és Brüsz- szelben szerkesztették. Az ENSZ legsürgősebb köteles­sége — mondotta —, hogy - lehe­tővé tegye a kongói parlament működésének folytatását, min- derfé’e korlátozás nélkül. A következő szónok, Zorin szovjet külügyminiszter-helyettes nagy érdeklődéssel várt beszédé­ben megállapította, hogy a gyar­matosítók már kezdettől fogva gyűlölték Lumumba kormányát, téséről szólva kiemelte, hogy Dayal tábornok beszámolója — amely a jelentés alapja — hiva­talosan elismerte, hogy ,.Belgium* valamint szövetségesei bűnös te­vékenységet folytattak Kongó­ban”, egyidejűleg példákat so­rolt fel a belgák kongói durva erőszakoskodásáról. Az események bizonyítják, hogy a belgák és bábjaik kon­gói provokációit legfőbb szövet­ségesük, az Egyesült Államok támogatta és irányította. Megál­lapítható, hogy Kongóban már régen helyre­állt volna a rend, ha az Egye sült Államok nem avatkozik bele az események menetébe — mondotta. Zorin felszólalása után a köz­annak határozott politikai irány-, gyűlés elnöke felfüggesztette a A vietnami filmközpont helyettes vezetőjének tapasztalatcsere-látogatása Szekszárdon Kedves vendég időzik me­gyénkben, a moziüzemi vállalat munkáját tanulmányozva. — A Vietnami Demokratikus Köztár­saságból érkezett hazánkba Lam-Hien-Thuy elvtárs, a viet­nami filmközpont helyettes ve­zetője, hogy két napon keresztül tanulmányozza megyénk mozi­jainak munkáját. Kérdéseket in­téztünk rendkívül szerény, ro­konszenves, de ugyanakkor im­ponálóan széles tudású vendé­günkhöz, aki a következő vá­laszokat adta: Tájékoztassa néhány szóban olvasóinkat a vietnami kulturális helyzetről, különös tekintettel a mozik, a filmművészet helyzeté­re. A felszabadulás előtt Vietnam­ban nemzeti jellegű filmművé­szet és film nem létezett. A na­gyobb városokban volt néhány mozi, de ott francia filmeket ját­szottak, a mozik is a francia im­perializmust szolgálták. A mun­kások, parasztok előtt ismeretlen volt a film. A felszabadulás után a párt fő feladatának tekintette az ideológiai munkát, a műveltség emelését, de nagy nehézségekkel kellett megbirkóznunk. Kisfil- meket, dokumentfilmeket készí­tettek filmeseink, ezzel szolgálták a felszabadító háborút. Nagy se­gítséget kaptunk a Szovjetunió­tól és a szocialista országoktól. A felszabadulástól napjainkig 478 dokumentumfilmet és három já­tékfilmet készítettünk. — Az 1959-es moszkvai fesztiválon már díjazták egy dokumentumfilmün­ket, 1956-ban Karlovy Vary-ban egy rövidfilmünk nyert díjat. — Filmgyártásunk még fiatal, de hála a szocialista országok segít­ségének megindult a fejlődés út­ján. Most például az NDK épít számunkra egy laboratóriumot, amely kisfilmek és dokumentum­filmek előhívására szolgál majd. legfőbb feladatunknak tekintjük filmjeink művészi színvonalának emelését, hogy megfeleljünk né­zőink egyre növekvő igényeinek. Játszottak-e magyar filmet a Vietnami Demokratikus Köztár­saságban és milyen sikerrel? Ho­gyan fogadták a vietnami dolgo­zók a magyar .filmalkotásokat? Ma a hazánkban vetített fil­mek többsége szovjet film, de bemutatjuk a testvéri népi de­mokratikus országok filmjeit is. A szocialista országok filmjei kö­zül a magyar filmek is a nézők elismerésével találkoztak. Bemu­tattuk többek között a nagysi­kerű Körhinta című filmet is. A magyar nép felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére ren­dezett filmhétnek hagy sikere volt. Ebben az évben két ma­gyar filmszakember jött hazánk­ba, hogy segítsen a mi rende­zőinknek, operatőrjeinknek, első­sorban dokumentumfilmek készí­tésében. Feladatunknak tekintjük hazánk és a Magyar Népköztár­saság közti barátságot és együtt­működést a film területén is erősíteni. Ezt a célt szolgálja mostani látogatásunk is. Milyenek a magyarországi be­nyomásai? Csak a legjobbakat mondha­tom. Szép ország az önök hazá­ja, ahol a párt irányításával a szocializmus építése rendkívül gyors. Mindenütt meleg fogadta­tásban részesültünk. Ezúton íf köszönetemet fejezem ki magyri testvéreinknek a barátságért, amellyel bennünket fogadtak. Mit üzen a Tolna megyei mozi­látogatóknak és lapunk olvasói­nak? Első ízben vagyok a magya: nép hazájában. Rendkívül szívé­lyesen. fogadtak az elvtársak. Az összes elvtársaknak, a moziháló­zat dolgozóinak és a nézőknek üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm. Uj sikereket kívánok magyar barátaimnak a szocializ­mus építésében—fejezte be nyilat­kozatát Lam-Hien-Thuy elvtárs. vonala miatt, mégis az ENSZ és az ENSZ főtit­kára bekapcsolódott a gyar­mati hatalmak Kongó függet­lensége ellen folytatott csel­szövéseibe. A belgák agressziója Kongó ellen egy pillanatig sem szünetelt és politikai viszályt szított Kongó vezető nrli'i'il'urál között. „A gyarmatosítók politikája a bűnök végeláthatatlan láncolata” — állapította meg Zorin, majd vitát. A legközelebbi ülést szer­dán — magyar idő szerint 21.00 órakor — tartották. Az AP értesülése szerint szer­dán Lengyelország és Argentína küldötte szólalt fel. Az elnök bejelentette még, hogy a mandátumvizsgáló bizott­ság — tagjai többségének kíván­ságára — az eredeti tervtől elf térően nem december elején tart­ja legközelebbi ülését, hanem szerdán — magyar idő szerint 17.00 órakor. Ekkor foglalkoztak tényekkel bizonyította megálla pításait. 1 Kongó ENSZ-küldöttsége mandá­Az ENSZ-főtitkár kongói jelen- tumainak kérdésével. Togliatti nyilatkozata az Unitéban Róma (TASZSZ): Palmiro Tog­liatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára az Uniténak adott nyi­latkozatában. kijelentette: — Az Olasz Kommunista Párt' nagy győzelmet aratott a községi tanácsi választásokon. A pártra adott szavazatok száma több mint 100 000-el, tehát másfél százalék­kal gyarapodott. Százalékarány­ban ez a legnagyobb előretörés valamennyi más nagy párttal összehasonlítva. — A kommunisták sikere és a keresztény-demokrata párt csaknem egymilliós szavazatvesz­tesége azt mutatja, hogy a de­mokratikus és antifasiszta erők hatalmas lépést tettek előre. I ■!! I —ei ■in Ázsiai—afrikai határozati javaslat a spanyol és a portugál „tengerentúli birtokok" függetlenségének előmozdítására New York, (MTI). Az ENSZ- közgyűlés gyámsági bizottságá- .............................................. A z új vegyianyag-nagykereskedelmi, tárház Uj raktárral gyarapodott a Tolna megyei nagykereskedelmi hálózat, szombaton adták át ren­deltetésének a Dél-Dunántúli Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat szekszárdi fióktelepének tárházát. Néhány évvel ezelőtt kezdték meg a megyeszékhelyen a nagykereskedelmi vállalatok »kitelepítését« a város központ­jából. közülük jelenleg már csak két vállalat raktározza áruit a város belterületén, egy egész nagykereskedelmi »raktár-ne­gyed« épült már fel a vasútállo­máson túli városrészben. A vegyi­anyag nagykereskedelmi vállalat is eddig a város központjában »székelt«, ahol nemcsak a tűz­biztonsági és egészségvédelmi követelményeket nem tudták biz­tosítani, hanem rendkívül rosz­szak voltak a dolgozók műnk: körülményei, szociális berendezés jóformán egyáltalán nem volt. A három és félmillió forintos költ­séggel épült tárházban biztosí­tani tudják a szakszerű, gazda­ságos árukezelést, 1200 négyzet- méter a raktárterület. Emellett , világos irodák, ebédlő, öltöző, I -'"Gónek zuhanyozó is áll a dolgozók ren- | ségiik elnyerésének delkezésére. nak keddi ülésén India, Afganisz­tán, Burma, Ceylon, Ghana, Guinea, Nepal és Nigéria határo­zati javaslatot terjesztett elő a spanyol és portugál, úgynevezett tengerentúli birtokok független­ségének előmozdítására. Ez a lépés újabb megnyilvánulása a gyarmati rendszer teljes felszá­molására irányuló törekvéseknek. A határozati javaslatban sze­replő tíz portugál és négy spanyol közigazgatású területet ugyanis a spanyolok és portugálok úgy pró­bálják feltüntetni, mintha tenge­rentúli »tartományuk« lenne, nem pedig gyarmat. A ködös megfogalmazás nyilvánvalóan a gyarmati közigazgatást próbálja álcázni. A határozati javaslat ajánlja, hogy a közgyűlés nyilvá­nítsa e területeket önkormány­zattal nem bíró térségekké, azzal, hogy mindegyiknek joga van a függetlenséghez. Ezenkívül indít­ványozza még, hogy a közgyűlés szólítsa fel Portugáliát és Spa­nyolországot a területek »szabad, | demokratikus politikai tevékeny­biztosítására, független­előmozdítá­sáért«, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents