Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

c TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, november 6. Erkel Ferenc születésének ÖT KÉRDÉS - ÖT VÁLASZ 150. évfordulójára Van egy dal, amely nekünk magyaroknak ugyanaz, mint a franciáknak a Marseillaise, az angoloknak a Good save the King vagy a szovjet emberek­nek a Szajuz nyeruzsimij... — Ebben a dalban bent él a nemzet méltósága, halk bánata c. és jövőbe vetett hite. Százezrek • és milliók éneklik és hallgat­ják- Nem n$héz kitalálni, hogy a Himnuszról van szó. Ennek a dalnak a szerzője Erkel Fe­renc, a magyar zene tünemé- . nyes jelensége, a nemzeti ope­ra megteremtője, aki 1810-ben Gyulán született. Születésének idei 150. évfordulója (november 7-én született) kitűnő alkalom arra, hogy megemlékezzünk életéről, munkásságáról. Már 10—12 éves korában Po­zsonyban, ahol kosztosdiák volt, feltűnt zongora- és orgo­najátékával. Eleinte apja tanít- gatta, majd magára maradt. — Mégis már 14 éves korában vir­tuóz készségű zongorista. Já­téka csupa tűz és lüktető szen- . vedély. Eleinte hangversenyművész és így kerül el Kolozsvárra is, ahol a zongorát hamarosan fel­cserél a karmesteri pálcával. Hat esztendőt tölt Kolozsvárott és most már élete végéig ki­tart új élethivatása mellett. Az igazi maradandót és soha el nem múlót mégsem mint kar­mester, hanem mint zeneszer­ző alkotja. Már Kolozsvárott bizakodva gondol arra, eljön majd az az idő is, amikor ma­gyar tárgyú operával ajándé­kozhatja meg a nemze­tet. Hosszú évek múlnak el azonban addig, amíg ez az ál­ma valóra válik. A harmincas évek vége felé jön el Kolozsvárról az ébredő és az egyre csinosodó főváros­ba, a német színház másodkar - nagyi állásába. Ezt az állását azonban hamarosan felcseréli egy elsővel, még pedig a Nem­zeti Színházban, amely 1837- ben nyitotta meg kapuit. Az ország zenei kultúréletére ki­ható működése ettől az időtől -■ kezdődik. A Nemzeti Színház operaelő­adások számára is megnyílt, és Erkel kapta meg azt a felada­tot, hogy a színház zenekarát európai színvonalra emelje. — Ezt a feladatot hamarosan olyan sikeresen oldotta meg, hogy a német színház néhány év múlva már nem volt képes túlszárnyalni. Első operájával 1840-ben ál­lott elő. A címe Báthory Mária volt. A Báthory Máriát, amely­nek különösebb sikere nem volt és ma már nem is szerepel a Magyar Állami Operaház mű­során sem, követte a többi: 1844-ben Egressy Béni szöveg­könyvére megírja a Hunyadi Lászlót, amelynek már az első előadáson olyan sikere volt, hogy szerzőjét drága kiállítású karmesteri pálcával lepték meg, amelynek belsejében 100 arany volt. A forradalom előtt, amikor Metternich megbukott, mint aktuális politikai dalt is énekelték a Hunyadi László e részletét: »Meghalt a cselszövő, elmúlt a rút viszály«, de a köz­vélemény csak az elnyomatás keserű éveiben ébredt rá ar­ra, hogy mit is bír tulajdon- képpen Erkel zenéjében. — Előadást tart Szekszárdon Darvasi István elvtárs Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága Ágit. Prop. Osztályának rendezésében kedden, 8-án dél­előtt 10 órai kezdettel a volt me­gyeháza nagytermében előadás lesz. Az előadást Darvasi István elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottság Ágit. Prop. Osztályának helyettes -ezctője tartja, „Az ENSZ X\ ülésszakának munká­ja” vitáméi. Ugyanebben az évben született a Himnusz is. Ezután azonban 17 esztendei hallgatás követke­zett. Ez alatt a másfél évtized alatt fonódott össze Katona Bánk bán-jával. Amidőn a dal­művel elkészült, sokáig fiókjá­ban rejtegette. Hogyan is lehe­tett volna Tiborc panaszát, Bánk kemény vádjait, Petur lázadó hangját a Bach-korszak sötét napjaiban megszólaltatni. 1861-ben, amikor egy kis időre engedett a zsarnokság ereje, végre műsorára tűzte a művet a Nemzeti Színház. A dalmű gyújtó hatására a kormánykö­rök is felfigyeltek és hamaro­san kitiltották a színpadról Er­kel remekét. Erkel méltó társa Verdinek, akivel együtt büsz­kén vallotta, hogy az igazi mű­vész, az igazi költő akkor tel­jesíti hivatását igazán, ha együtt harcol a néppel, ha al­kotását a nemesebb célok: a szabadság, a haladás, a békés építő jövendő szolgálatába ál­lítja. A Bánk Bánt még 5 újabb operája követte: a Sarolta, a Dózsa György, a Brankovics, a Névtelen hősök és az István ki­rály. Ezek azonban már nem tudtak gyökeret verni az Ope­raház színpadán. Élete hátralévő időszakában mindenütt ott van, ahol a ma­gyar zenekultúra körül törté­nik valami kezdeményezés. — Zeneigazgatója az Operaház­nak, vezényli a filharmóniai hangversenyeket, az országos dalosegyesületet, igazgatója lesz a Zeneakadémiának, zongorát tanít az akadémián. Ötvenéves karmesteri jubi­leumán egy nemzet hálája öve­zi, királyi kitüntetést kap, tisz­teletére országos ünnepséget rendeznek, amelyen nagy Jcor- társa: Jókai Mór üdvözli. 1893. június 15-én egy sváb­hegyi villában hal meg a gyu­lai gazdálkodó fia, aki még éle­tében megérte, hogy operái közül a Hunyadi Lászlót és a Bánk Bánt több százszor adták elő. Ennél gazdagabb jutalom pedig egy művészember szá­mára aligha juthatott volna osztályrészül. O. 1. (7) — Elisa, maga mindig ilyen vidám, vagy most... az izgalmát leplezi? Legyen őszinte, mert to is az leszek: izgul? — Hát... bizony egy kicsit.. Egészen kicsit... — Én is — bólintott komolyan Pista —, de tudja: sokszor és szí­vesen vállalnék ilyen izgalmat Nem? — Batalov nagyszerű ember! — szólt közbe Edisa. Pista rákontrázott: — És Zsukov, a parancsno­kunk? Hozzá mit szól? — Ö is... Úgy hallottam, már vagy húszszor megjárta a Hol­dat. Ez már komoly »►múltnak-“ számit a »szakmában-«... — És... és velem... rólam mi a véleménye? Elisa Pista szemébe kacagott. — Majd megmondom, ha visz- szatérünk a Földre. Jó? — Az nagyon soká lesz, Elisa... — Nagyon kíváncsi? — Végtelenül; — Kár. Hamar megöregszik és ki jön majd velem— velünk a Vénuszra? Észre sem vették, amikor a te­rem szögletében megvilágosodott egy ideig rejtetten megbújó kép­ernyő, és egyszerre Batalov te­kintett rájuk. — Már a Vénusz-utazáson tö­rik a fejüket, angyalkáim? Nem lesz ez túl gyors iram?... Elisa és Pista lopva egymásra néztek. — Csak beszélgetünk. Batalov elvtárs... — szólt a lány. — Azonnal lefeküdni! Mikor pihenik ki magukat, ha még most Lakásügyben — Az állam hogyan segítette az előző években a dolgozók lakás­építés! törekvéseit? Gaál Etelka, az OTP szekszárdi fiókjának hitelügyi csoportveze­tője válaszol: — Az állam kislakásépítési hi­telakciója 1952-ben kezdődött meg. Három akcióval segítette az állam a kislakásépítkezést. Az el­ső volt a FAGI-akció, amely a csoportos építkezés elősegítését segítette. Ez elsősorban Szekszár- dot, Szakály községet és Biritőt érintette. Mintegy 400 ház felépí­téséhez folyósítottak hitelt a FAGI-akció során. Az 1956-os ár­víz után a károsultaknak igen gyors és nagy segítséget nyújtott az állam. A megye árvízsújtotta községeiben mintegy 2000 ház fel­építéséhez 100 millió forintos hitelt nyújtott az OTP-n keresz­tül. A legnagyobb méretű akció az egyéni családi lakóház építke­zés. Nagyon sok embernek az a vágya, hogy saját lakóházába köl­tözhessen, s e vágyak teljesülését nagy mértékben elősegíti az OTP hitelnyújtása. Eddig a megyében mintegy 2700 családnak nyújtot­tunk építkezési hitelt, ami ösz- szegben 100—110 millió forintot tesz ki. Ezt a hitelt a bérből és fizetésből élők, > termelőszövetke­zeti tagok kapták. Foglalkozás szerint a legtöbb volt a vasutas és a munkás építtető. Igen sok pedagógus is igénybe vette az ál­lami hitelt annál is inkább, mert őket külön kedvezmény illeti meg. Az állami hitellel felépült házak túlnyomó többsége két szoba összkomfortos. A fürdő­szoba például elmaradhatatlan. A kislakásépítők — a rendelkezé­sek értelmében — a jövőben is igényelhetnek építési kölcsönt. A következő évben például mintegy 20 millió forint áll majd rendel­kezésre. — Mi a lakásépítő szövetkeze­tek lényege? Kaposi István, az OTP szek­szárdi fiókjának vezetőhelyettese válaszol: — Az Építésügyi és a Pénz­ügyminisztérium közös rendeletet adott ki a lakásépítő szövetkeze­tekről. Ezek a dolgozók önkéntes társulása alapján jöhetnek létre. A fő lényeg az, hogy ezen keresz­tül kisebb legyen az építkezés ön­költsége. A lakásépítő szövetke­zet létrehozásánál az egyik fő ki­indulás a családi megtakarított pénz és • az állami kedvezmény, támogatás. Ilyen szövetkezetét a bérből és fizetésből élők ala­kíthatnak központi engedélyezés alapján. A szövetkezet emeletes, korszerű lakóházat épít. Megala­kulásakor a kedvezményes szö­vetkezeti lakásár 15 százalékát kell kifizetni. A többletfizetés és az esedékes részletek határidő előtti kifizetése komoly anyagi kedvezménnyel jár. Külön ked­vezmény van a lakásépítő szö­vetkezeten belül a nagy családos tagok számára. Ahol kettőnél több az eltartottak száma, minden eltartott után 2000 forint a ked­vezmény, ami azonban nem lehet több 10 000 forintnál és ezt az összeget a belépésnél kötelező befizetési összegből vonják le. A hitelt, — amely kamatmentes — 30 év alatt kell visszafizetni. Az így felépült lakás, mint tulajdon örökölhető és az első örökbeha- gyásnál nem kell átírási illetéket sem fizetni utána. Megyénkben komoly érdeklődés mutatkozik meg a szövetkezeti lakásépítkezés iránt és bízunk abban, hogy a jövőben fel is épülhet majd az első, emeletes szövetkezeti lakó­ház. — Mi a helyzet az államosí­tott lakóházak értékesítése te­rén? Czéh Lajos, az OTP szekszárdi fiókjának vezetője válaszol: — A rendelkezések értelmében a hat szobánál kisebb családi lakóházak eladásra kerülnek ta­nácsi kijelölés alapján. Az idei évben több mint ezer államosí­tott lakóház kerül eladásra Tolna megyében. Ezeknek az értékesí­téséről már döntöttek a tanács­szervek és értékesítésükkel meg­bízták az OTP-t. Az eladási árak meglehetősen kedvezőek. , Szak­emberek döntenek az eladási ár­ról az érvényes rendelkezések alapján. Az eladási árak rend­szerint 20—50 000 forint között ingadoznak, tehát, aki nem tud építkezni, ezáltal viszonylag ol­csón tud lakóépülethez jutni. Az idén már több mint 300 házat értékesítettünk, de már a koráb­bi években is eladásra került mintegy 7—800 államosított la­kóépület. Nagyon kedvezőek a / SASS ERVIN:/ aLátbúlqqó □ T X is...? Reggel nyolckor találko­zunk. Doszvidánia! A képernyő elsötétült, és ők ketten maguk sem tudták miért: egymás kezét fogva léptek ki a csillagvizsgáló termeiből és a gyorslift ajtajában mint régi jó- barátok váltak el egymástól. — Jóéjszakát, Elisa, szép ál­mokat... — Magának is, Pista... Hol­nap... holnap úgyis találkozunk. II. Sztepán Groncsevics éppen el­maradhatatlan délutáni teáját élvezte, amikor megszólalt laká­sán a rádótelefon. Korát megha­zudtoló fürgeséggel ugrott fel és sietett a készülékhez. Feleségé­nek — aki a csengetésre benézett a szomszédos szobából, csak any- nyit mondott: — Biztosan Batalov. Szükség van még az öreg Groncsevicsre... Bekapcsolta a készüléket. — Tessék, itt Groncsevics. — Üdvözlöm, Sztepán Gron­csevics, itt Batalov beszél. Ké­rem, a legsürgősebben jöjjön be a központba. Az elnökség úgy döntött, hogy ön is tagja %lesz annak a tudós csoportnak, mely a Kozmoszplán útját állandóan figyelemmel kíséri és feldolgozza az űrhajó által leadott tudomá­nyos adatokat. Groncsevics kitörő örömmel válaszolt. — Köszönöm, Batalov elvtárs, köszönöm. Gondoltam, hogy szűk ség lesz rám, vártam is, hogy hív... — Nos, akkor siessen öreg har­cos, mert minden perc késede­lem haszontalanul elfecsérelt dő! Várom. Újból kattant a készülék, Szte­pán Groncsevics pedig három perc múlva már egy taxi-heli­kopteren a főváros kőrengetege felett repült, és nem telt bele öt perc sem, máris a központ te­tő-repülőterén landolt a gép. A hatalmas felhőkarcoló tete­jén mozgalmas élet fogadta, öt hatalmas turbó-helikopter sze­mélyzete gyülekezett, hogy az ex­pedíció tagjait és a központ ál­tal kijelölt tudóscsoportot a Koz­moszplán indulási helyére, az Uraiba szállítsa. Sztepán Gron­csevics a gyorslifthez sietett, hogy megkeresse Batalovot, aki­nél jelentkeznie kell. Az elnök szobájában már útra készen gyü­lekeztek az expedíció tagjai és a kijelölt tudósok. (Folytatjuk.) fizetési feltételek. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vásár­lási árnak csak 10 százalékát kell fizetni, s a többit 20—25 évi részletekben lehet fizetni. Az ál­lam tehát az OTP-n keresztül minden segítséget megad a dol­gozóknak ahhoz, hogy egy-két évi takarékoskodás után családi lakóházat vásárolhassanak, vagy építsenek. Mindez természetesen együtt jár a takarékoskodási mozgalom szélesedésével: a meg­takarított és az OTP fióknál el­helyezett forintok is hozzájárul­nak ahhoz, hogy államunk erő­teljesen segítheti a dolgozó csa­ládokat házvásárlási, vagy építé­si céljaik elérésében. — Az állami lakásépítkezés üteme milyen lesz a következő ötéves tervben? Berta Kálmán, a megyei tanács tervosztályának vezetője vála­szol: — A megye ötéves tervezetét elkészítettük, de még nem hagy­ták jóvá. így pontos számada­tokat nem tudunk, de az tény, hogy az ötéves terv végéig jó­val több állami lakás épül fel megyénk területén, mint az előző öt év alatt — a népgazdaság erejének megfelelően. Az ötéves tervben Szekszárdon kívül Dombó várott, Bonyhádon és valószínű­leg Pakson is lesz állami lakás- építkezés bérház formájában. Simontornyán az illetékes mi­nisztérium épít egy bérházat a bőrgyári dolgozók részrée. A következő évben, 1981-ben a tervek szerint, Szekszárdon 172 lakást adunk át teljes egészében rendeltetésének. Ebből 73 lakás úgynevezett sorház, amelyek elő­reláthatóan még az idén felépül­nek és beköltözhetővé válnak, de teljes egészében csak jövőre ké­szülnek el. A többi 99 lakás hat bérház formájában épül. Vala­mennyinek az építése megkezdő­dött. Ebből kettő a Mészáros Lá­zár utcában, egy a Kinizsi ut­ca végén, a Séd patak me! lett, egy a Széchenyi utcában, s ket­tő a laktanya mellett épül. A bérházak összköltsége mintegy 15 millió forint. Ebből az összeg­ből az idei évben több mint hat millió forint kerül beépítésre. A sorházak építési költsége laká­sonként mintegy 75 000 forint. A sorházakkal a szurdikiak lakás- helyzetén igyekszünk segíteni. Elmondhatjuk tehát, hogy álla­munk nagy erőfeszítéseket tesz a lakásproblémák megoldása ér­dekében. — Milyen telekvásárlási igé­nyek mutatkoznak a megyében és azokat hogyan tudják kielégí­teni? Czéh Lajos és Kaposi István, az OTP vezetője, illetve vezető­helyettese vál aszol: — legtöbb építkezőnek ház­helyet, telket is kell vásárol­nia. így tehát a telekbiztositás jelentősen segíti, vagy gátolja a családi lakóházépítkezést. Köz­tudomású, hogy az OTP-n ke­resztül igen sok telek értékesí­tésére kerül sor. Csakhogy eh­hez »mindenekelőtt az szükséges, hogy a tanács rendelkezésünkre bocsássa a megfelelő és „kisajá­tított” területet. A házhelyigé­nyek kielégítése terén jelenleg Szekszárdon mutatkoznak prob­lémák. Megoldásukra az illetéke­sek megtették a szükséges lépése­ket és reméljük, a közeljövő­ben jobban ki tudjuk elégíteni a házhely-vásárlók igényeit. Az ilyen irányú igények várható nö­vekedése miatt foglalkozni kell a későbbi esetleges problémák megelőzésével. A házhelyek ki­jelölése, kisajátítása elég hossza­dalmas, nehézkes, márpedig ab­ba nem nyugodhatunk bele, hogy bárhol is házhely hiánya gátol­ja az építkezést. Ezért a taná­csoknak előre kell gondoskod­nak a házhelyekről, a lakótele­pek továbbfejlesztéséről. Már most kell gondolniok a következő években várható igények kielé­gítésére és ennek érd-kében megtenni a szükséges ]' -két. BODA FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents