Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-30 / 282. szám
4 fOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, november 30. Ismeretterjesztők Közeleg a tél. Egy-két helyen már végeztek az őszi munkákkal. Régebben a parasztemberek már előre féltek az unalmas téli estéktől. Az elkövetkezendő tél estéi nem lesznek unalmasak! Hatalmas lehetőségei nyílnak atömegméretű művelődésnek. Soha annyi természettudományos, irodalmi, gazdasági, politikai és művészeti előadást nem hallgathattak a falvak lakói, mint amennyit ezen a télen hallgathatnak. Előadók ezrei készülnek megyeszerte a hatalmas ismeretterjesztő, népművelő feladat véghezvitelére. A legtöbb előadó pedagógus. Közülük beszélgettem néhánnyal az előadásokról, a közönségről és a közönségszervezés lehetőségeiről. Tamási. Gimnázium. A folyosók üresek és némák, csak a tantermekből szűrődik ki némi kis zaj. A tanáriban egy pedagógust találok, Bella Margit történelem tanárnőt. Amikor az ismeretterjesztő előadások jönnek szóba, elmosolyodik. — Már teljes gőzzel folyik a készülődés! — Hány pedagógus vállalkozott Tamásiban e munkára? — ügy tudom, harmincnyolc. Sokkal több, mint tavaly. De higgye el, ez is kevés. Hiányzik például fizika szakos tanár az előadók közül. Pedig a termelőmunka iránt nagy az érdeklődés. — Nem mindenki vállalkozik szívesen előadások tartására? — Ez elsősorban öntudat kérdése. Másodsorban pedig a szervezésen múlik! Nem tudom elképzelni, hogy a tamási fizika szakosok közül ne vállalkoznának néhányan e feladatra, ha hosszasan elbeszélgetnének velük és meg magyaráznák nekik a rájuk váró feladat jelentőségét. Az előadók létszámát alaposabb szervezéssel jelentősen fel lehetne emelni. — Mikor tartott először előadást? — ötvenötben. — Hol? — Itt, Tamásiban. A ktsz dolgozóinak. — Miről? — Hunyadi Jánosról és Tamási történetéről. Tamási történetét a jelenlévők hozzászólásaikkal alaposan kibővítették, s ezáltal én is tanultam hallgatóimtól. — Az idén milyen tervei vannak? — Szeretném, ha »eldugott« falvakra, vagy pusztára is kivinnének előadást tartani. Bella Margitnak órára kell menni. Néhány perc múlva Henrik Rudolffal, az igazgatóval folytatom tovább a beszélgetést. Ősz hajú, nyugodt beszédű ember. Irodalom szakos. Festészettel és szobrászattal is foglalkozik. Szobraival, amellyek közül néhány a tanáriban lévő szekrények tetején is látható, budapesti kiállításon is részt vett. — Hány ismeretterjesztő előadást tartottam az elmúlt öt év leforgása alatt? Rövid fejszámolást végez. — Százötven-száznyolcvan előadást tartottam. Egy emlékezetes nap — Ocsényi tollrajz — Kísérőm váratlanul lehajol, s len tehén sem. A faluban sem egy rozsdás, nehéz géppuskahü- esett kár. Még csak egy zsindely velyt emel fel. — Háborús emlék! — Igen. Légiharc emléke! Mert erre mifelénk csak a levegőben dúlt harc. A falu felszabadítása puskalövés nélkül történt. Tovább lépdelünk az utat szegélyező csupasz fák alatt, a domb oromzatán. Majd amikor a sík vitorlázó repülőtér széléhez érünk, kísérőm újból megáll, s beszélni kezd. —• Tizenhat évvel ezelőtt itt Messerschmidttek voltak. Szétszórtan helyezték el őket. Mesterien álcázták mindegyiket. Távolról kietlen legelőnek tűnt a táj. Negyvennégy ősz utóján a front rohamosan közeledett, de azért mi kijártunk a határba dolgozni. A légitámadás emlékezetes napján is a határban voltunk. Kukoricát törtünk. Váratlanul bukkantak elő keleti irányból a felhők közül a fürge, tömpeorrú vadászgépek. Lelapultunk a kukoricaszár közé és lélegzetvisszafojtva figyeltünk. A szélső sem ment tönkre. Mire a repülőtér személyzete észbekapott,' mór eltűntek a tömpeorrú, fürge kis gépecskék. Csak a felgyújtott Messerschmidttek, s a felrobbant tartálykocsik jelezték, hogy itt jártak. Sohasem felejtem el ezt a napot. A halottak között megpillantottam a magas, őszhajú őrmestert, aki nevetve mutogatott alig egy hónappal a támadás előtt fényképeket az őcsényi községház előtt. A fényképek akasztásokat ábrázoltak. Ez az őrmester sokat szeretett beszélni. Nagy lendülettel magyarázott, s ő maga élvezte legjobban újból átélt történeteit. Egy elbeszélésére, melyet a tolmács továbbított felénk. még ma is emlékszem. A háború kezdetén öt pilótatársával együtt parancsot kapott a Dnyeszter egyik hídjának bombázására. A híd zsúfolva volt menekülőkkel. A negyedik gép bombája telibe talált. A híd találatot ért része beleszakadt a vízbe. Mély repüléssel húztak el a víz felett, s a vízben evickélő •— Milyen témakörrel kapcsolatban? — Művészet és irodalom. Az utóbbi évek során megnőtt az érdeklődés mindkét témakör iránt. A nép minden rétege szívesen hallgat az irodalomról és művészetről előadást. Termelőszövetkezeti parasztoknak, kollégista diákoknak, rendőröknek, kisiparosoknak, munkásoknak tartottam előadásokat, s szívesen hallgatták. — Mi okozott leginkább örömet önnek, mint előadónak? — Az, ha a fizikai dolgozók, munkások és parasztok arcáról leolvashattam előadás közben az érdeklődést. Az arcok sok mindent elárulnak! Az arcokról visszatükröződik, hogy eléri-e az ember azt, amit szeretne elérni előadásában. A legjobo módszer, ha a hallgatókra bízzuk, hogy jó előre megszabják az előadás tárgyát. — Az irodalmi írásművek tartalmi ismertetése közben milyen művekkel kapcsolatban érte el a legnagyobb hatást? — Az emberek szívesen veszik a szatirikus műveket. Szívesen hallgatnak például Bemard Shaw írásairól. Szeretik, ha az író kíméletlen gúnnyal állítja pellengérre az emberi gyengeségeket, a hiúságot, kapzsiságot, beképzeltséget. — Milyen segítségre van szüksége egy előadónak? — Nekünk a jó közönségszervezés adja a legnagyobb segítséget. A sok hallgató növeli az előadás színvonalát, nagyobb lelkesedést visz az előadóba . . Ma már sokféle szemléltető eszközzel rendelkezünk. Vetítőgépünk is van. Természetesen még nem mondhatjuk el, hogy szemléltető eszközeink hiánytalanok. Az előadások színvonalának emelése érdekében a szemléltető eszközök sokrétűségének növelése állandó feladat. — H — NOTESZLAPRÓL Dó uhizcht kid ájuu i k ! Az utóbbi években sokat tettünk a közúti közlekedés biztonságáért. A gépjárművek szaporodásával megnőtt a baleseti veszély is. Sajnos, nem mondhatjuk — a sok hasznos védekező, megelőző intézkedés ellenére sem —, hogy országút jainlcon baleset- mentes a közlekedés. Gyakran hallunk még hireket, hogy itt, s amott volt súlyos baleset, S az ilyen hírek után sok ember gondolkodik, sok ember még óvatosabb lesz. S ha számokban még nem is lehet a rengeteg felviláBárdosi Németh János: Carmina Hungarica »Olyan ez így, mint aratás után — amikor kepékben áll a gabona« — ezekkel a sorokkal kezdődik a kötet elé írt Termés című vers, s e képben valahogy benne érzem Bárdost Németh János költészetének lényegét. Az elmúlt két évtized verstermésének legjavát gyűjtötte csűrbe a Carmina Hun- garicában a költő, akinek élete és költői pályája nemcsak földrajzilag kötött a Dunántúlhoz, ez a poézis ihletét is a pannon táj varázsától nyeri. A költő gyermekkorát Bárdoson töltötte, ebben a kis, Rába vidéki faluban, paraszti nagyszüleinél, s a falu nemcsak nevet adott a költőnek, hanem életre- szóló indítást is: a dunántúli nép és föld meghatott szemléletét és szeretetét. Az álmos, rét és a zsuppkucsmás házak, a szelíd dóm bök és libaúsztató patakok, a nyárfák suhogósa és a mélabús tücsökzene itt és akkor érintik meg a költőt és egész pólyáján elkísérik. Bárdosi Németh János realista költő. Virágban, versben, bármi szépben, borban is csak az igazi, ez már a józan számvetésem: vágyam a való szabja ki — írja Hová röpül? című versében. Ez a realizmus-igény a költő sajátos érzelmi alkatával találkozik. Verseinek ihlető eleme inkább az érzelem, egy hangulati benyomás, mint a gondolatiság. Legtöbb verse egy terjedelmes és folyamatosan írt önéletrajz része, a vers születésének körülménye, a pillanat — szinte tettenérhető nála. Költészete sokban eltér a mai modern, inkább intellektuális fűtöttségű lírától. Rokon lelki társakat nem annyira a mai magyar költészetből említhetünk, hanem az egy nemzedékkel előtte jártak közül. Ha mestert és mintát kell mindenáron megnevezni, akkor Kosztolányira és Juhász Gyulára gondolhatunk. Az impresszionisz- tikus látás is velük rokonítja. Benyomásait színekké és hangokká oldja. Jellemző az a verse, amelyben az ország megyéi egy-egy szín hordozóiként jelennek meg: Baranya barna, és sárga Somogy, és tenger-zöld, ha Vasra gondolok, lila-szín a tiszai alkonyat, és füst-lobogót hord a gyorsvonat. Oly enyhe-kék a tolnai határ, mintha egy latin verset mondanál... Bárdosi Németh János ösztönös költő, versei áradozóak, egy darabban szakadnak ki; a míves, tudatos megformálás, a literátor gondja távol áll tőle. Költői jelszava ugyan az egyszerűség és a mértéktartás, de ez jól megfér nála a könnyedséggel és az áradás bőségével. A Szegény ország, Bárdosi Németh János utolsó verseskötete óta nagyot nőtt, sokat fejlődött költészete. Versei tömörebbek, az önmagával szembeni nagyobb igényesség jellemzi új kötetét. Bárdosi Németh költészetének egyéni, eredeti színei vannak, olyanok, amelyek értékessé és sajátossá teszik ezt a poézist. Nem oly gazdag a mai magyar líra, hogy ezt a színt nélkülözhetnénk. Tüskés Tibor Szakadó esőben, csípős szélben gép félrebillentett szárnnyal bu- emberekre géppuskáztak. Csak A gimnáziumot néhány perccel a tanítás megkezdése után értesítették, hogy szükség lenne néhány vállalkozó szellemű, áldozatkész diákra. .. Akkor már hatodik napja, hogy eltűnt egy idős, 82 éves asszony Gyapáról, akit a rokonok, ismerősök hiába kerestek. Gombát szedni indult el az erdőbe és még nem jött vissza ... Huszonöt ifjúgárdista vállalkozott, hogy átkutatják az erdőt. Felnőtt csak a KISZ vezető tanár volt velük. Szakadt az eső, hideg novemberi szél csípte pirosra a fiúk arcát. Elindulásuk után néhány perccel már érezték a ruhán átszivárgó eső hidegét, cipőjük beázott. Hogy valamelyikük félt-e, azt nem tudni. Kevés szó esett a következő két és fél órában közöttük. Távol is haladtak egymástól csatárláncban. S elég hangosan oosító munlca eredményét fel-Skellett volna szólni- hogy a hang S rjavul. egTe lilnsá-\ gosabb lesz a. közlekedés. zgozva huszonöt-harminc méterre í elhallatsszon. Csak a sárgult leve kórepülésben közelített a föld felé, majd a pilóta a földtől alig száz méternyi távolságban egyenesbe vette a gépet. A többi gép is hasonló módszerrel támadott. A hitleristákat váratlanul érte a támadás, s mire észbekaptak, már égtek a Messerschmidttek. akkor fordultak vissza, amikor a nap sugaraitól pirosán csillogott a véres víz. mesélte el. És figyelmeztetik a járműveze- £,pí “örrentek a ciDŐk alatt s ra- tőket a rendőrök. A minap is, a*lek zorrentek a cipOK alaU’ s ra Tőlünk alig száz lépésnyire szélzsókot lenget a szél. A repülőhangár előtt egy motor nélltt Öcsényben mindenki nagyon küli, karcsú vitorlázó gép körül jól emlékszik erre a napra. Alig negyedóra leforgása alatt megsemmisült az egész gépállomány. Szinte csodával határos a „ráták” ügyessége. Az álcázás teljesen csődöt mondott. A „ráták” olyan alacsonyra ereszkedtek, hogy látni lehetett még a pilótákat is. Azon az úton, ott a repülőtér mellett a falu gulyáját hajtották, ötven géppuska is kelepelt egyszerre, mégsem sérült meg egyethatos út deltájában rendőr járőr . . , állított meg bennünket. FigyelMindezt nevetve | meztette a gépkocsivezetőt, az ’ óvatos vezetésre, a nagy köd, a síkos út rejtette veszélyekre. S amikor elbúcsúzott tőlünk, udvariasan jó utazást kívánt... Dombóvárott, köztudott, hogy egyike a legnagyobb közúti forgalmú községeknek, a. nyáron sok szabálytalanság történt. Rendőrségi és társadalmi szervek felvilágosító nevelő munkája nyomán jelentősen csökkentek a szabálytalanságok és a balesetek a községben. Most már óvatosabaprónak tűnő emberkék szorgos- kodnak. Kísérőmmel megindultam a falu irányába. A falu szélső házától pár lépésnyire elhajította a kezében tartott géppuskahüvelyt, s csendes hangon csak annyit mondott. — Lehet, hogy pont ez a lövedék tett pontot a rosszlelkű őrmester élete végére. HAYPÁL TIBOR — Hatmillió ötszázezer forint hitelt folyósított az elmúlt években az OTP tolnai fiókja a tolnai és környékbeli lakosságnak. A hitelkérők 80 százaléka a kapott kölcsönt lakásépítésre használja fel» — Előadások keretében emlékeznek meg a dombóvári iskolákban Tolsztoj halálának évfordulójáról, a nagy orosz író életéről és munkásságáról. Az előadásokat a magyar irodalomszakos tanárok tartják. gadós sár fröccsent a léptek nyomán. Az első kilométeren semmi ered jmény. Hasonlóan múlott el a k ivetkező fél óra is, s a harmadik kilométer után már mind a hu- fszonöt diáknak az jutott eszébe, ’hogy próbálkozásuk eredménytelen lesz. De gondolatát egyikük sem mondta ki. A végtelennek tűillő nagyközség főutcáján a járművekkel. S ez az óvatosság ön- ^épített 12 000 lakással. Ez azt je kéntelenül átragad minden járművezetőre... Amikor a dombóvári Árpád utca végén, Tamási felé haladtunk, táblát vettünk észre az út baloldalán. A táblán, két mondat: »Köszönjük, hogy óvatosan vezetett. További jó utazást kívánunk...« Mi is, — országutak vándorai — köszönjük Slak^s épül. ezt a figyelmességet. nő erdő pedig úgy elnyelte őket, hogy lépteik már rég elhaltak az erdőszélen maradottak számára Némelyikükben az is fölvetődött* hogy az erdőnek talán soha nen* lesz vége. Vajon nem tévednek-e el ők is? A percek túlságosan lassan múltak, s a méterekért egyre nagyobb harcot kellett vívni a ragadós sárral, amely mintha a földhöz akarta volna ragasztani a cipőtalpakat. Az ötödik kilométer után már szinte valamennyiük előtt bizonyossá vált, hogy próbálkozásuk eredménytelenül fog végződni. De még mindig nem mondta ki senki, hogy vissza kellene fordulni. A hatodik kilométer után a lánc közepe elakadt. A középütt haladó Lauf Ferenc megállt az egyik víztócsa előtt. Szomszédjai már elkerülték, amikor felfigyeltek rá, de néhány pillanat múlva a fiú kiáltása is jelentette, hogy nem ok nélkül, vagy nem a fáradtságtól állt meg. A köréje sereglők látták, hogy a fiú előtt a tócsában fekszik az idős néni, akit kerestek — meghalt. S az ázott, átfázott csapat most már nem visszafelé, hanem Németkér irányába folytatta útját, ahol az illetékeseknek jelentették a történteket és elindultak vissza, iskolá|ukba, a paksi Vak Bottyán Gimnáziumba ... (buni) A harmadik ötéves tervben naponta 15 lakás épül Albániában A harmadik ötéves tervben - , . több mint 20 000 lakás épül az ban hajtanak a varosnak is be- !; ^4.Ibdíx Népköztársaságban, szem ben a második ötéves tervben lenti, hogy az új tervidőszakban mintegy 100 000 ember kap új otthont. A lakásépítések ütemére jellemző, hogy míg a második ötéves tervben munkanaponként 9 lakás épült, az új tervidőszakban minden munkanapon átlag 15 új A párt és a népi hatalom goneredményeként már a második ötéves tervben is túlteljesítették a lakásépítési előirányzatokat. Ugyanakkor a különböző üzemek és vállalatok is sok lakást építettek dolgozóik részére, elsősorban terven felüli nyereségükből. Ezenkívül állami segítséggel csupán az utóbbi négy év alatt a különböző városokban és falvakban mintegy 28 000 családi ház épült. Érdemes megemlíteni, hogy az Albán Népköztársaságban igen alacsony a lakbér: egy család átlagos jövedelmének mindössze l—3 százaléka.
