Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-25 / 278. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. november 25. Az ENSZ-közgynlósen részt vevő szovjet küldöttség sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Ilyen körülmények között megerősíteni a Mobutu-klikket képviselő küldöttség felhatalmazását, azt jelenti, hogy elősegítik-e klikknek a baráti afrikai államokkal és az egész ENSZ-szel szemben elkövetett gaztetteit és törvénytelen lépéseit. Befejezésül a szovjet küldöttség nevében Zorin kifejezte meggyőződését, hogy hiába erőlködnek és fondor- kodnak a gyarmatosítók, kongói garázdálkodásuknak vége lesz és a kongói nép elég erős lesz ahhoz, hogy teljesen felszámolja a gyarmati uralmat, kivívja fiatal köztársaságának politikai függetlenségét és területi épségét. Ezután a tudósítók tettek fel TASESE-kommentár Mobutu és az ENSZ viszonyáról Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ szemleírója írja: Az Egyesült Nemzetek Szervezete most szüreteli annak a politikának gyümölcseit, amely szabaddá tette az utat Mobutu klikkjének törvényszegő cselekedetei előtt. A monopóliumok diktatúrára törő bábjának kihívó magatartása napról-napra arcátlanabbá válik. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy ha nem adnak megfelelő választ a gyarmatosítóknak, akik kezében Mobutu csupán eszköz, a kongói helyzet még bonyolultabbá válik és ez igen súlyos következményekkel járhat az egész afrikai földrészre. Az ENSZ-csapatok parancsnoksága viszont szemmelláthatólag elnézést tanúsít a diktátorjelölt Mobutu szemtelen követeléseivel szemben, az ENSZ-képviselők ahelyett, hogy erélyesen visszautasítanák Mobutu kihívó magatartását, egyre-másra engedményeket tesznek. Aligha lehetne azt mondani, hogy az ENSZ-ben nem látják azt a veszélyt, amelyet Mobutu rendszere jelent a kongói béke és biztonság számára. Az ENSZ-parancsnokság azonban gyakorlati tevékenységében lényegében teret enged Mobutu provoAz Egyesült Államok segíti a kongói lázadókat Welbeck nyilatkozata Akkra (AP). Welbeck, Ghana kongói ügyvivője nyilatkozott az Evening News című kormány- párti lapnak. Az amerikaiak, a franciák, az angolok és a belgák — hangsúlyozta az ügyvivő — tevékenyen támogatják a kongói lázadókat. Mobutu ezredes, a lázadók vezetője, hatalmas pénzösszeget és lőszert kapott a végett, hogy felbomlassza Kongó törvényes kormányát. A legutóbbi leopoldvillei összetűzésre utalva Welbeck hangoztatta: Mobutu és zsoldosai egyKaszavubunak sikerült elodázni az ENSZ „békéltető bizottságának" kongói utazását New York: (MTI) Hammarskjöld ENSZ-főtitkár »kongói tanácsadó bizottságának« kibővíMoszkva: (TASZSZ) A szovjet vezető államférfiak tiszteletére adott szerdai villásre^gelin Kek- konen finn köztársasági elnök megállapította a Szovjetunió vezetőivel Moszkvában folytatott beszélgetések és eszmecserék eredményességét. Mint az elnök elmondta, az utóbbi napok tapasztalatai megerősítették azt a meggyőződését, hogy az igazi pozitív hazafiasságban nine? ellenségeskedés és gyűlölet más népekkel szemben, kérdéseket. Zorin válaszaiban hangsúlyozta, az Egyesült Államok Belgiummal és más gyarmatosítókkal karöltve arra törekszik, hogy Kongóban az ő dróton rángatott bábjai fészkeljék be magukat. Ezért az Egyesült Államok a NATO többi tagjával együtt közvetjenül érdekelt Kongó gyarmati kizsákmányolásának folytatásában. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen szerepet tölt be az ENSZ a kongói hely-, zet rendezésében, Zorin kijelentette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei gyarmatosító terveiket az ENSZ őket készségesen kiszolgáló apparátusának és főtitkárának segítségével valósítják meg. Ennek alátámasztására a szovjet küldöttség vezetője meggyőző példákat említett, amelyek bizonyítják, kinek az érdekeit szolgálja Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára a kongói kérdésben. kációs kirohanásainak és a nyugati gyarmattartó körök szájíze szerint jár el. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára „a be nem avatkozás” zászlajába burkolózott, amikor Mobutu katonái leszámoltak a kongói államhatalom törvényesen megválasztott szerveinek képviselőivel. Mobutu, aki vérszemet kapott az ENSZ hivatalos képviselőinek támogatása láttán, támadást intézett az Egyesült Nemzetek Szervezete ellen is. A legutóbbi kongói események ismételten megmutatták, hogy Mobutu és Kaszavubu eszköz azoknak a gyarmatosítóknak a kezében, akik újra szeretnék megkaparintani maguknak Kongót. Az Egyesült Államok amikor szövetségeseit és a függő országok küldöttségeit arra kényszeríti, hogy Kaszavubu felhatalmazásának elfogadása mellet szavazzanak, az ENSZ zászlaját igyekszik felhasználni és annak segítségével próbálja a kongói nép nyakába varrni a katonai diktatúra csődbejutott rendszerét. Ez a mesterkedés arra irányul, hogy újabb csapást mérjen a kongói nemzeti felszabadító mozgalomra. általán nem félemlítettek meg, de sajnálom, hogy az ENSZ-ala- kulatok néhány tagja életét vesztette. Ebben az imperialista ag- resszorok keze is közrejátszott Welbeck végül kijelentette, amikor Mobutu katonái ki akarták őt űzni Leopoldvilleből és a feszültség állandóan nőtt, a franciák ágyúlövéseket adtak le Brazzavilleből. Az ügyvivő szerdán Nkrumah ghanai elnöknek beszámolt a leopoldvillei eseményekről. tett ülésen, amelyen Hammarskjöld elnökölt, Wachuku nigériai küldött, a »tanácsadó bihanem előítéletektől mentes megértés és türelem, mások kellő megbecsülése. Kekkemen kifejezte véleményét, hogy ha nemzetközi viszonylatban azon az úton haladnának, amelyen létrejött a bizalom és a barátság Finnország és a Szovjetunió között, akkor kialakulnának a feltételek az eredményes tárgyalásokhoz azokkal a bonyolult problémákkal kapcsolatban, amelyeknek megoldását a feszültség és a bizalmatlanság akadályozza. zottság« elnöke háromnegyedórás felszólalásában többször sürgette a szintén jelenlévő Kasza- vübut, valljon szint, hajlandó-e elfogadni, hogy az ENSZ a »békéltető bizottság« . kiküldésével nyújtson segítséget a kongói politikai helyzet megoldásához. Kaszavubu köntörfalazó felszólalásában azt állította, hogy »nincs kifogása a bizottság kongói munkája ellen«, de azzal hozakodott elő, hogy a »kongói közvélemény« ellenzi azt. Arra hivatkozott, hogy »bizonyos időre« van szükség »a közvélemény áthangolásához«. Bejelentette, hogy csütörtökön valószínűleg hazautazik Kongóba az »áthangolás« elvégzésére. Mint az AP tudósítója megjegyzi, Kaszavubu nem adott választ Wachuku egyetlen olyan kérdésére sem, amely arra vonatkozott, hogy Kaszavubu meddig szándékozik akadályokat gördíteni a bizottság kongói működésének megkezdése elé. Zárszavában Hammarskjöld mentegetni igyekezett Kaszavu- but és azt állította, hogy »magatartása a békéltető bizottság kérdésében nem tekinthető semlegesnek«. A tanácsadó bizottság Hammarskjöld nyomására végül is behódolt Kaszavubu úgynevezett érveinek és elhatározta, a »békéltető bizottság« egyelőre lemond tervezett kongói utazásáról, sőt a bizottság elindulásának új időpontját sem tűzte ki. Változatlanul feszült a helyzet Leopoldvilleben Mint már jelentettük, az ENSZ kongói rendfenntartó erőinek parancsnoksága szerdán készültséget rendelt el a Leopoldvilleben állomásozó ENSZ-csapatoknál. — Újabb jelentések szerint az ENSZ-kötelékek tisztjeit felszólították, állandóan hordják magukkal fegyvereiket. Szerdán az esti órákban megerősítették az ENSZ őrségeket a New Yorkból Leopoldvillebe visszaérkezett Dayal tábornok, az ENSZ-főtitkár kongói helyettesének, továbbá Rikhye tábornok, a kongói csapatok parancsnokának otthona, valamint a ghanai nagy- követség épülete körül, mert a környéken Mobutu-féle katonák ólálkodtak, akik korábban megtorlással fenyegetőztek Kokolo ezredes haláláért. Szerdán az esti órákban a Mo- butu-zsoldosok őrjáratai feltartóz tatták azokat az autóbuszokat, amelyek a kongói főváros különböző pontjain dolgozó ENSZ- megbízottakat szállították lakóhelyükre és elkobozták a gépjárműveket. Az ADN az UPI hírügynökségre hivatkozva jelenti, hogy Ghana kongói nagykövetségének még Leopoldvilleben tartózkodó tagjai valószínűleg csütörtökön hazautaznak Akkrába. A Japán Kommunista Párt nyilatkozata Tokió: (TASZSZ) A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége nyilatkozatot adott ki az alsóházi választások eredményeiről. A nyilatkozat hangsúlyozza, kudarcba fulladtak a liberális demokrata pártnak azok az elképzelései, hogy megszerzi a szavazatok kétharmadát. Az elnökség megállapítja, hogy Japánban gyengül a konzervatív reakciós pártok bázisa. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy a kommunista pártnak rendkívül nehéz körülmények közepette kellett megvívnia választási' harcát. A kommunista párt számára kedvezőtlen választási rendszer, a fékevesztett kommunistaellenes propaganda, valamint az amerikai és japán reakció által támasztott akadályok, súlyos helyzetet teremtettek a párt számára. Kekkonen beszéde a szovjet vezető államfériiak tiszteletére adott villásreggelin Hruscsov elvtárs nyilatkozata, amelyet a Pravda szerkesztőségének adott, újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió éppúgy mint az elmúlt esztendőkben, ma is legfontosabb feladatának tekinti, hogy megszabadítsa az emberiséget a háborús veszélytől és azoktól a súlyos terhektől, amelyeket a fegyverkezési hajsza ró az országok lakosságára. A szovjet kormányfő ismét és félreérthetetlenül leszögezte: a Szovjetunió kész elfogadni a nyugati hatalmaknak a leszerelés nemzetközi ellenőrzésére tett javaslatait, ha a nyugati hatalmak hozzájárulnak az általános és teljes leszerelés .végrehajtásához. Á Szovjetunió álláspontja ebben a kérdésben teljesen világos és félreérthetetlen. A nyugatiaknak az általános és teljes leszerelés tényét kell elfo- gadniok s ebből logikusan következik az ellenőrzés végrehajtása is. A szovjet álláspont tökéletesen helytálló, hisz mindeddig, amíg nincs leszerelés, nincs mit ellenőrizni, illetve a leszerelés nélküli ellenőrzés csak a kémkedést szentesíti, ez pedig kizárólag arra vezethet, hogy tovább tökéletesítsék, még jobban halmozzák a fegyvereket. A nyugati álláspont következésképpen a fegyverkezést segítené elő, jóllehet az emberiség éppen az ellenkezőjét, az általános és a teljes leszerelést szeretné megvalósítani. Amikor Hrscsov elvtárs az ENSZ-közgyűlésen először terjesztette be a Szovjetunió általános és teljes leszerelésről szóló javaslatát ,a nyugati hatalmak fenntartással, aggályoskodással fogadták. Politikájuk azóta sem jutott tovább, s ennek eredménye volt az, hogy a genfi tízhatalmi leszerelési tanácskozások sikertelenségbe, a nyugati hatalmak obstrukciójá- ba fulladtak. Az ENSZ most folyó közgyűlésén Hruscsov elvtárs emlékezetes beszédében nemcsak megismételte a szovjet álláspontot, hanem rámutatott annak kivitelezhetőségére is. Gyakorlati útként azt jelölte meg, hogy ne bizottságok, hanem. az ENSZ közgyűlése vitassa meg a leszerelés kérdését, s ez annál is inkább indokolt javaslat, mert a leszerelésben a világ valamennyi országa és népe érdekelt. A Pravdának adott nyilatkozatában Hruscsov elvtárs joggal mutatott rá arra, hogy a nyugati hatalmak kormányai még mindig nem hajlandók konkrétan, nemzetközi felelősségük teljes tudatában megközelíteni a leszerelés megoldását. Még mindig kitartanak indokolatlan régi javaslatuk mellett, amely ellenőrzést akar leszerelés nélkül, vagyis egy ellenőrzött fegyverkezést szeretne megvalósítani. Természetesen ennek semmi értelme nem lenne, mert ha a fegyverzet megmarad, semmi sem akadályozhatja meg a további fegyverkezési hajszát. A szovjet javaslat célja pedig az, hogy elhárítva a háború veszélyét békés haladást, fejlődést biztosítson a világ minden népének. Aki a kérdést megkerüli, a népek becsapásának, félrevezetésének politikáját folytatja. A Szovjetunió egész külpolitikáját összegezte Hruscsov elvtárs, amikor a Pravdának adott nyilatkozata végén ezeket mondotta: »Mi a magunk részéről mindent megtettünk és meg fogunk tenni, hogy kivezessük a leszerelési tárgyalásokat a meddő viták övezetéből, hogy véget vessünk a fegyverkezési hajszának, megsemmisítsük a fegyvereket, megszüntessük a hadseregeket, megteremtsük a fegyverektől és a háborúktól mentes világot«. A világ népei mindezt jól tudják, éppen ezért az elmúlt esztendők során mind nagyobb visszhangra, mind nagyobb támogatásra találtak azok a szov jet javaslatok, amelyek az egész emberiség békéjét, előrehaladását és boldogságát szolgálják. Délnyugat-Afrika ügye az ENSZ-közgyűlés gyámsági bizottsága előtt ,Az ENSZ-közgyűlés gyámsági bizottságának szerdai ülésén folytatták Délnyugat-Afrika helyzetének megvitatását. A gyámsági bizottság szerdai ülésén Reuter-jelentés szerint Oddmund Hoel norvég küldött kijelentette, hogy a Délafrikai Unió délnyugat-afrikai politikája jelenleg avultabb, mint valaha és Pretoria minden délnyugat-afrikai függetlenségi mozgalom elfojtására törekszik. A Délafrikai Unió — hangsúlyozta itoel — nemcsak, hogy nem teljesítette az immár 40 éves mandátumából reá háruló kötelezettségeket, hanem úgylátszik továbbra sem akar eleget tenni e kötelezettségnek. Norvégia képviselője utalt a Délnyugat-Afrikában is alkalmazott faji megkülönböztetésre, majd aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a politika a helyi lakosság jogfosztottságának állandósítását készíti elő. Hasonló értelemben beszélt Veistrup, Dánia küldötte is. Alpha Diallo guineai küldött az ülésen elhangzott felszólalásában bejelentette, hogy hamarosan határozati javaslatot terjeszt elő a kérdésben és indítványozza a Délafrikai Unió Délnyugat- Afrikára vonatkozó megbízatásának visszavonását. Kefauver újabb bizottságot javasol a NATO-nah Párizs: (AP) Kefauer Tennes- se-i szenátor a NATO-parlament csütörtöki ülésén felszólította a nyugati országokat, vessenek fel új elgondolásokat és közelítsék meg út módon a nyugati világ együttműködésének kérdéseit. A szenátor egy újabb bizottság felállítását javasolta a hasadozó nyu gáti egység összetoldozására: a különböző országok szakértői bizonyos idő alatt vessenek fel új eszméket a NATO-országok legkülönbözőbb problémáinak megoldására. Figyelemre méltó felszólalás hangzott el John Strachey angol munkáspárti képviselő részéről. A munkáspárti kormány volt hadügyi államtitkára ellenezte — bár főleg katonapolitikai okokból — az önálló NATO atomütőerő megteremtését. Ezzel szemben a NATO hagyományos felépítésének hatékonyabbá tételét sürgette. Macmillan nyilatkozata Rómában Róma: (TASZSZ) Macmillan angol miniszterelnök szerdán este Rómában, az Olaszországban működő külföldi újságírók szövetségében sajtóértekezletet tartott. Nyilatkozatában állást foglalt amellett, hogy fel kell újítani a tárgyalásokat a Nyugat és Kelet között, »hogy legalább átmenetileg enyhüljön a nemzetközi feszültség«, Ugyanakkor kijelentette, hogy »a Nyugat szilárdan kitart álláspor, ja mellett«. Arra a kérdésre válaszolva, milyenek a, kilátások a nyugateurópai államok két gazdasági tömbje közötti nézeteltérések enyhülésére, az angol miniszter- elnök tulajdonképpen beismerte, hogy az olasz vezető államférfiakkal e kérdésről folytatott tárgyalásai nem vezettek a nézeteltérések kiküszöbölésére.