Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-24 / 277. szám
TOLNA MEGYE! NÉPÚJSÁG 1960. november 24. Cseréljük ki tapasztalatainkat a pártmunkáról A. Gerjeni Állami Gazdaság pártszervezetének munkamódszere h A Gerjeni Állami Gazdaság 60 tagú pártszervezete a gazdaság sajátos helyzetének megfelelően végzi munkáját. A pártszervezet vezetésében érvényesül a kollektív vezetés elve. A héttagú pártvezetőség a tagsággal szorosan együttműködve, politikai munkájával alátámasztva segíti a gazdaságvezetés munkáját. Segíti a tervek teljesítését, az állami gazdaság dolgozóinak politikai fejlődését. Tájékoztat a párt politikájáról, hogy a dolgozók széleskörű összefogásával biztosítsa a gazdaságra vonatkozó párthatározatok végrehajtását. Elöljáróban arról szeretnék beszélni, hogy a vezetőség tagjai mindenben egyenrangúak és ugyanolyan jogkörük és felelősségük van a pártmunka végzésében, mint a pártszervezet titkárának. A vezetőség munkáját kollektíván végzi, és a két vezetőségi ülés között az egyes reszortfelelős elvtársak önállóan dolgoznak. Az agit.-prop. felelős például önállóan, a vezetőségi ülés által meghatározott ütemben és módszerekkel szervezi az oktatással kapcsolatos előkészítő munkát. Gondoskodik a szemináriumok beosztásáról, a hallgatók kiválasztásáról, a tananyag megrendeléséről, az árának beszedéséről és a tananyag szétosztásáról. Ünnepségek, röpgyűlések előkészítése, megszervezése is az ő hatáskörébe tartozik. Szervezi a sajtó- és pártkiadványok előfizetését. Munkája eredményes, mert rövid két hét alatt 83 pártkiad- ványt (Társadalmi Szemlét, Pártéletet) fizettek elő a dolgozók. A párttitkárhelyettes feladata a vezetőségi ülések előkészítése és a taggyűlések jó megszervezése. Az előadók felkészítése a beszámolókra, a meghívottak kiértesítése, a tagok és tagjelöltek előkészí tése szintén az ő reszortja. Ugyanígy minden reszortfelelősnek megvan a konkrét, a gazdaság helyzetének megfelelő munkája. így dolgozik a tömegszervezeti felelős, a kultúr-, a sportfelelős és a gazdaságfelelős is. Természetesen az irányítás és a beszámoltatás a párttitkár feladata; A vezetőségi tagok a vezetőségi iilésen^és a taggyűléseken számolnak be munkájukról. Egy év kellett ahhoz, hogy kialakuljon a vezetőségen belül a kollektív munka. Távolról sem vagyunk megelégedve az eredményekkel. A pártmunka jó megszervezésére és a vezetőség állandó aktivizálására nagy súlyt helyezünk. Ennek köszönhető, hogy a párttagság mind aktívabban vesz részt a párt politikájának megvalósításában. A vezetőség munkáját természetesen meghatározott negyedéves munkaterv alapján végzi. A munkaterv tartalmazza a kéthetenként megtartásra kerülő vezetőségi ülések napirendjét, a résztvevők nevét és a felelősöket. A munkaterv-javaslatot a párttitkár terjeszti a vezetőségi ülés elé. megvitatás és kiegészítés céljából. Az így elkészített tervet pedig a taggyűlés hagyja jóvá minden esetben. A munkaterv végrehajtásához mindenkor ragaszkodunk. Az olyan esetekben, amikor olyan probléma merül fel a gazdaságban, amely halaszthatatlan megoldást kíván, úgy rendkívüli vezetőségi ülést tartunk. A vezetőségi üléseken hozott döntésről, a határozatokról a párttagságot mindenkor tájékoztatjuk. Hogyan folyik le a vezetőségi ülés? Mint már említettük, a vezetőségi ülés előkészítéséért a titkár helyettese a felelős. Ö a munkaterv alapján, a beszámoltatásra kerülő elvtársat legalább egy héttel előbb írásban kiértesíti, hogy miről kell beszámolnia, de kiértesíti a meghívottakat is, akik részt vesznek a vezetőségi ülésen. A vezetőségi üléseken a parlamentarizmus érvényesül. A beszámoló után a jelenlévők kérdéseket tesznek fel, maid a hozzászólások, véleménynyilvánítások következnek. A vitában kialakult javaslatok alapján hozza meg a vezetőség a határozatot, amelyet jegyzőkönyvbe rögzítünk. B párt politikájának végrehajtását, a helyi határozatok megvalósítását nem kampányszerűen végezÚj üzemházba költözik a faipari vállalat festő és kárpitos részlege Lassan félévtizedes múltja lesz Szekszárdon a bútorgyártásnak A kisipari módszerek helyébe, nagyüzemi termelést valósított meg a faipari vállalat. A vállalat termékei az ország minden részébe eljutottak már. A festett hálóbútorok után megkezdték már a fényezett berendezések gyártásának előkészítését is. A vállalat rendszeresen teljesíti szállítási tervéi Köztudomású, hogy a bútorféleségeket nagyon keresik a különböző árusító helyeken. A bútorgyártás fokozása — idevonatkozó gazdaságfejlesztési határozatok — a s"-!cszárdi vállalatnál is, elsősorban az üzemfejlesztést írja élőt A vállalat jelenlegi helyén nem tud terjeszkedni. A műhelyek zsúfoltak, s itt nem lehet megvalósítani a nagy, szalagrendszerű termelést sem. Á vállalat az elmúlt hónapokban új üzemházat építtetett. A Keselyüsi úton levő ipartelepen épült új üzernház egyelőre a festő és kárpitos részlegnek ad tágas műhelyt, a távlati tervek pedig, további üzemépület építését írják elő. A mintegy hétszázezer forintos költséggel épített üzemház négyszáz négyzetméter alapterületű. A faipari vállalat új üzemházába előreláthatólag már e héten az említett két részleg megkezdi a beköltözéstj zük, hanem a párttagság egészét bevonjuk a munkába. Az év elején egész évre szóló pártfeladatot kapott minden párttagunk és tagjelöltünk. A pártmunkát az egyes elvtársak számára úgy szabtuk meg, hogy kapcsolaban legyenek a gazdaság feladataival és az illető elvtársak munkahelyével. Hogyap tudtuk ezt megvalósítani? Ügy, hogy pártszervezetünkben öt bizalmi csoport működik. A bizalmi csoportvezetőket a párttitkár készíti fel arra, hogy hol, mikor tartsanak csoportértekezleteket. így értük el azt, hogy a pártcsoport tagjai felkészültségüknek megfelelő konkrét pártmegbízatást kapjanak. Egyes csoportértekezleteken a vezetőség egy-egy tagja részt vesz és segít a munkában. Ugyanakkor a vezetőségi tag a pártcsoporton belül is köteles munkát végezni. Mácsik József agit.-prop. felelős a pártcsoporton belül még olyan feladatot is kapott, hogy a faliújság- felelősnek, Nagy Lajos elvtársnak segítsen a faliújság szerkesztésében. Porubszky Rezső elvtársat, a gazdaság.igazgatóját a pártcsoport megbízta, hogy a Táncsics- üzemegységben. ahol a pártépítéssel évek óta baj volt, adjon segítséget olyan irányban, hogy az ott dolgozók közül az arra érdemesek tagjelöltek lehessenek. Bíró János fogatos arra kapott megbízatást, hogy ügyeljen a fogatos részlegnél a munkaidő pontos betartására és a munkaidő jó kihasználására. Továbbá szervezze meg a fogatosoknál a kocsik helyes karbantartását, hogy azt időben, addig javítsák ki, amíg a javítás nem olyan költséges. Ilyen, és hasonló pártmunkát kaptak az elvtársak, és a pártmegbízatások, valamint a tervszerű politikai munka eredményeként a Táncsics üzemegységben ez ideig három tagjelöltet '’et tek fel, megerősödött a pártcsoport, a fogatosoknál pedig javult a munkafegyelem. (Folytatjuk) Kiss Ferenc párttitkár Jaj a gyalogjáróknak! Ki tudná megmondani, mióta tart az ellentét a gyalogjárók és a motoron, gépkocsin közlekedők között? Azóta, hogy Cugnot, majd Trevit- nik megszerkesztették az első gőzmotoros kocsit, a mai autó ősét? Nem tudni. Annyi bizonyos, hogy ellentét, sokszor vérre menő ellentét van köztük. Ám, igaz, hogy lakott helyeken külön járda van a gyalogjáróknak és úttest az autósoknak, de ez sem segít a bajon. A gyalogjárók éppúgy használják az úttestet, viszont előfordul, hogy az autós »igénybeveszi« o járdát is. A nézeteltéréseknél rendszerint a gyalogos húzza a rövidebbet; mindig a gépkocsi gázolja el a gyalogost. Olyan esetet még nem jegyzett fel a krónika, hogy a gyalogos elgázolta volna a gépkocsit, Ott ártanak egymásnak, ahol tudnak; amikor például a gyalogos — a forgalomnak fittyet hányva — nyugodtan sétálgat áz úttesten, mit sem törődve a gépkocsivezető dühös fenyegetésével. No, de nem kell félteni a gépkocsivezetőket sem. »Felsőbbrendűségük« teljes tudatában fröccsentik a sarat, kavarják a port, amikor éppen alkalom adódik. Mit tehet ilyenkor szegény gyalogjáró? — A port még csak kidörzsöli a szeméből? De ha vadonatúj télikabátját fröccsenti tele az olajos, piszkos sárral! Viheti a tisztítóba. Ezért emelek most szót — minden tréfálódást és élcelődést félretéve — a gyalogjárók érdekében. Sokhelyütt ugyanis a gyalogosok is az úttestre szorulnak, ott, ahol nincs járda. Most, az utóbbi esős hetekben éppen elég példa volt erre... A szekszárd-béketelepi lakosok közül sokan panaszkodnak a tejszállító gépkocsik vezetőire. Ha elindulnak a városba, vagy hazafelé tartanak, azon fohászkodnak, csak ne találkozzanak velük. Mert amikor már feltűnik egy tejszállító kocsi, rémülten menekülnek az árokba, nem törődve azzal, hogy az úttest mellett, a sárban elmerül a cipőjük. Ha pedig nem elég gyorsak — no, hát akkor aztán megnézhetik magukat meg a ruhájukat. Mert nem hogy lassítanának — tisztelet a kivételnek —, de még jobban rálépnek a gázpedálra, és megcélozzák a legnagyobb tócsát. Hadd jusson belőle minél több a gyalogosra... Úgy, mint vasárnap reggel,. Sajnos, a gépkocsi rendszámát nem lehetett a sártól felismerni. A városból robogott kifelé, a tejüzemhez. Vele szemben egy lány, kiöltözve a városba. Lassított volna, letért volna tán az úttest másik oldalára? Nem. Ott robogott el egészen 'közel, bele a legnagyobb tócsába. Ráadásul — amikor a lány kétségbeesetten tekintett végig összefröcskölt kabátján — csú- fondárosan nevetett.. De mit tehet szegény gyalogjáró? Elviszi a kabátját a Patyolathoz. A »Pilóta« úr pedig . nevet, mert sikerült »megtré- fálnia« egy gyalogjárót. Elvégre ő ül a volánnál. BOGNÁR. Óvodások az utcán A felnőttek mosolyogva, jóleső örömmel figyelik a gondtalan, vidám gyereksereget. Lám. ezeket is kicsalta a levegőre a bágyadt, őszi napsütés. — Alig bírtunk már velük — magyarázza az egyik óvó néni egy fiatalasszonynak — állandóan bent a szobában... Még az udvar<4 Könyvismertetés ► Krúdy Gyula: Az aranybánya (Magvető) Három kisregény, három különböző oldalról mutatja be Krúdy Gyula sokoldalú elbeszélőművészetét. »Az aranybánya« jellegzetes karrier-regény. Fordulatos, érdekes cselekménye során egy panamabotrány kulisszatit- . ................................................................ k aiba nyerünk bepillantást A »Régi szélkakasok között« fordulópont Krúdy regényírói pályáján, ebben a bájosan finom kis írásban találja meg először egyéni hangját, sajátos témavilágát és stíluseszközeit. A »Palotai álmok« Krúdy legérettebb írásai közül való, az író valóság és álom határán kibomió különös önvallomásainak egyike. . ..................................................... r a sem nagyon tudtuk kivinni őket az eső, a sár miatt... — Most legalább kihancúrozzák magukat. Kell nekik a friss levegő — mondja a fiatalasszony. — Olyan jó étvággyal esznek, az ilyen délelőtti sétái: után — teszi még hozzá az óvó néni. Milyenek vagyunk mi felnőttek... Ha visszagondolunk az elmúlt esős hetekre, mindig csak azt emlegettük, hogy nem lehet felszedni a répát, nem lehet betakarítani a kukoricát, nem lehet elvetni a gabonát. Mindig csak a fontos dolgokkal törődtünk. De valljuk be, arra kevesen gondoltunk, hogy a jó időt éppúgy nélkülözik az emberpalánták is, mint a vetés. Csakugyan, ilyenkor, délelőttönként csakugyan a gyerekek \ árosa Szekszárd. Az óvodákból négyszáznál több gyerek rajzik ki az utcára, a játszótérre, kihasználni az őszi napsütést is. ■ ii i rnn Imim ...........min A tárgyalóteremből Arzénnel gyilkolta meg a férjét Tóth Mária és Benedek József iregszemcsei lakosok 1932-ben kötöttek házasságot. Már a házasságuk elején gyakran nézeteltérés volt köztük. Benedekné számára terhes volt a házassági kötelék és több ízben foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a férjétől valamilyen úton-módon szabadulni kellene. A házasság felbontása is szóba került, de azt egyikük sem akarta, anyagi okokból. Benedek József két évtizeddel ezelőtt nagyobb mennyiségű arzént vett különböző állati kártevők elleni védekezés céljából. Abból a mennyiségből sok megmaradt. A méreg hollétéről a felesége is tudott. Mikor már úgy érezte, hogy férjével kibírhatatlan az élete, többször felvetődött benne az a gondolat, hogy megmérgezi a férjét. Arról tudott, I hogy az arzén igen erős, gyorsan ölő méreg. Elgondolását azonban hosszú ideig nem valósította meg, mert mire elszánta magát, mindig kibékült a férjével. Olyankor pedig nem érzett elég »erőt« a cselekvésre. Benedek Józsefet 1952-ben fegyverrejtegetés miatt hosszabb idejű börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után házaséletük tovább romlott. Benedek Józsefné elve- temedettségére jellemző, hogy ez év tavaszán az iregszemcsei rendőrőrsön érdeklődött afelől, hogy ho gyan lehetne a férjét újból a börtönbe juttatni. Mint lehetőséget felvetette, hogy esetleg szerezne valamilyen lőfegyvert és azt eldugná. Utána pedig feljelentené a férjét fegyverrejtegetés miatt. Benedek Józsefné röviddel a mérgezés előtt többek előtt hangoztatta, hogy kibírhatatlan számára a házasélet, mert a férje indokolatlanul üldözi és bántalmazza. Azt is mondotta, hogy megöli. Július közepe táján a férje gombát szedett a közeli erdőben. Hazaérkezése után a feleségével megsüttette a gombát. Benedek Józsefné az elkészített' ételre egy késhegynyi arzént hintett. Attól való félelmében, hogy a férje megérzi az arzén átütő ízét, ő is megkóstolta. Az ételnek azonban nem volt különös íze. ezért odaadta férjének. Az étel elfogyasztása után mindketten megbetegedtek. A férje azonban súlyosabban, mint ő. Az asszony a gyanú elkerülése miatt orvost is hivatott. Benedek Józsefné látva, hóg.y a mérgezés első ízben nem vezetett eredményre, ezért hamarosan újabbra szánta el magát. Galambból becsinált levest főzött férjének. A levesbe ismét arzént szórt. Ettől Benedek József egészségi állapota végleg megrendült. Az orvosok a beteg kórházba szállítását javasolták. Az asszony hallani sem akart erről, végül azonban mégis beleegyezett. Először a pincehelyi, majd pedig a szekszárdi kórházba szállították. Segíteni azonban már nem tudtak rajta. Július 25-én meghalt. Benedek József holttestét exhumálták. A boncolás során megállapították, hogy arzénmérgezés történt. A Szekszárdi Megyei Főügyészség Benedek Józsefnét gyilkossággal vádolja. A megyei bíróság a bűnügyet december 14-én és 15-én tárgyalja. S. J. /
