Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! r Vasárnap 1960. november 20. V. évfolyam 274. szám * ARA: 70 FILLÉR J Új gépek, berendezések a Paksi Konzervgyárban A kézi munka-műveletek mind nagyobb részét gépesítik a Paksi Konzervgyárban, aminek következtében évről évre nő a munka termelékenysége. Nemcsak belföldi és import gépek vá­sárlásával bővítik a gyár gépparkját, hanem készítenek a gyár karbantartó műhelyének dolgozói is új, korszerű gépeket, beren­dezéseket. A A tavasz folya­mmán korszerűsí­tett befőttüzem­ben például gépe­sítették a belső anyagmozgatást. Szállítószalagon továbbítják az egymást követő munkaműveletek közt a befőttes- üvegeket. > ' ..Házilag” ké­szült ez a gép is, amellyel a befőt- tesüvegek záró- gyűrűit sajtolják. Nemrég helyezték üzembe ezt a „gépsort” a gyár készáruraktá­rában. Gép ragasztja a címkét az üvegekre, majd szállítószalag továbbítja az üvegeket az infravörös sugarakkal működő szárító- berendezésbe. A nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat három műszakban üzemeltetik a gyönki gépállomáson A gyönkj gépállomás kollektí­vájának az idei őszi idényben 25 000 hold szántás elvégzését írja elő a terv. Ezen túlmenően 13 000 hold földet kell bevetni búzával a traktorosoknak, de rájuk vár a közös gazdaságok terményszállítá­sainak zöme is. Mindezt — ha nincs ez a mérhetetlenül sok eső — elvégezték volna időre a gyön­ki traktorosok. Hiszen a gépál­lomásnak közel 130 különböző típusú traktora van. De sajnos az idő közbeszólt, ami miatt a gyön­ki járás termelőszövetkezeteiben is megkéstek a termények beta­karításával, az őszi vetésekkel és az őszi mélyszántással. Olyannyi­ra, hogy a búzavetési terv teljesítésé­ből még ma is mintegy 2000 hold hiányzik, vissza van az őszi mélyszántások fele, lá­bon áll a kukorica jelentős hányada és van még kint sze- detlen és ennél jóval több el- szállitatlan cukorrépa is. Ha az elmondottakhoz hozzá­vesszük azt is, hogy a gyönki já­rás területe hegyes-völgyes, feles­leges további bizonygatása annak, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak a gyönki traktorosok. A gépállomás 20 könnyű, univerzá­lis traktorát és a Hoffereket már hetek óta nem tudják üzemeltet­ni. Egy G. 35-ös traktorral pél­dául még két ekefejjel sem tud­fl Paksi Építőipari Ktsz befejezte 1960. évi tervét Ez év tavaszán, a szövetkezet tagsága vállalta, hogy az éves tér melési tervet november 30-ra be­fejezi. November tizenhetedikén, a szövetkezet tagsága befejezte éves tervét. A szövetkezet tag­sága már november elsején tel­jesítette a lakosság részére vég­zendő munka tervezett értékét. Az év hátralévő részében terven felül még több tízezer forint ér­tékű munkát végez. Tudomásunk szerint a Paksi Építőipari Ktsz megyénk negy­ven kisipari szövetkezete közül elsőnek fejezte be éves termelé­si tervét. nak szántani. Ellenben jól bírják a munkát a mai viszonyok között is a nagyteljesítményű lánctalpas traktorok. Bár nagyon nehezen, de két nap óta már tudnak dol­gozni a Beloruszokkal is. A gyönki gépállomás vezetői elemezve a helyzetet, úgy döntöt­tek, hogy az elmúlt tíz évben ki­alakult munkaszervezésen most változtatnak. A 14 lánctalpas traktort e hó­nap eleje óta már szünet nél­kül, három műszakban üze­meltetik. Ennek érdekében munkaerő át­csoportosítást végeztek. Vagyis több körmöstraktor-vezetőt át­irányítottak lánctalpas gépre, így háromszor nyolcórás mű­szakban dolgoznak a DT. traktorokkal. Éjjel szántanak, nappal vetnek és terményeket szállítanak a traktorvezetők, összesen hat ember dolgozik egy- egy lánctalpas traktoron, ami a mai helyzetben célravezető. A 14 lánctalpas géppel ugyanis min­den 24 órában 35 műszaknormát tudnak teljesíteni. S még ez se megy a traktorosok keresetének rovására. A legutóbbi dekádban ugyanis a simontornyai termelő- szövetkezetben három műszakban üzemeltetett lánctalpas gép min­den műszakos traktorosa külön- külön is teljesítette normáját. Legkevesebbet ennél a gépnél Nyúl Ferenc keresett. De ő se pa­naszkodhat, mert tíz napi mun­A pusztahencsei Kossuth Tsz tagsága az idei évben komoly erőfeszítéseket tett a belterjes gazdálkodás kialakítására. — A Kossuth Tsz-nek is éppen úgy, mint általában az újonnan ala­kult tsz-eknek, nagy gondot oko­zott az állatállomány elhelyezé­se. Az állami támogatás igény- bevételével ebben az évben három 300 férőhelyes juhhodályt és 50 férőhelyes szerfás növendékis­tállót építettek. A termelőszövet­kezet ebben az évben eleget tesz szerződésben vállalt kötelezettsé­gének és a beütemezés szerint le­kájáért ezer forint bért kap* Ugyanennél a gépnél a harmadik műszakban dolgozó Tolnai Ká­roly tíznapi keresete 1850 forint volt. Az időjárás most egy kicsit jobbra fordult. Tegnap már —• ha nagy üggyel-bajjal is — de vetni tudtak a Belorusz trakto­rokkal is. De a szántások meg­gyorsítása érdekében a 14 DT traktort továbbra is három mű­szakban üzemeltetik. Mert az idő­járás szeszélyes, a gépállomás ve­zetői újabb munkaerő átcsopor­tosítás tervét dolgozták ki.-Ha a későbbiekben sem lesz lehetőség arra, hogy a Hoffer traktorokkal és a könnyű univerzális gépekkel szántsanak, akkor a lánctalpas gépeken megszervezik a négy műsza­kot. Az eddigiektől eltérően nem nyolc, hanem csak hat órát dolgozik egy-egy ember a géppel. Kiszámították, hogy hat óra alatt 80 százalékra tudják teljesíteni a gép tízórai normáját. Igaz, ea esetben nem keres egy-egy trak­toros egy műszakban 130—150 fo­rintot, hanem csak 80 forintot, de ez is jó. Hiszen így kímélik az embert, s mégiscsak meg tudják gyorsítani a szántásokat, ami ma a legfontosabb. A munkák ilyen megszervezé­sét ésszerűnek tartjuk. Más, ha* sonló helyzetben lévő gépállo­másnak is javasoljuk. szállította a hízott sertést és ä szarvasmarhát. A termelőszövetkezetnek a jö­vő évben tovább fejlődik az ál­latállománya, s ennek megfele­lően tovább folyik az építkezés. A tavasszal hozzáfognak egy 100 férőhelyes növendékistálló és egy 60 férőhelyes sertésfiaztató építéséhez. Az állatforgalmi vál* lalattal már megkötötte a szer­ződést az 1961.’ év első felében leszállításra kerülő hízott serté­sekre. A Kossuth Tsz a jövő év első felében 420 hízott sertést szál­lít majd. Megkötötték a sertéshizlalási szerződést a jövö év első felére Képviselői fogadónap a tolnai pamutszövő­gyárban Bolvári Józsefné országgyűlési képviselő pénteken fogadónapot tartott a tolnai pamutszövőgyár­ban. Thész Mária megyei tanács­taggal együtt végigjárta a gyár üzemrészeit és elbeszélgetett a dolgozókkal. Tanműhelyt- létesítenek a szekszárdi a tolnai gimnáziumban es Tekintettel arra, hogy a szek­szárdi és a tolnai gimnázium ta­nulói között nagy az érdeklődés a finommechanikai munkák iránt a politechnikai képzés keretében, de főleg azért, mert a Szekszár- don felépülő mérőműszergyár el­Elkészült a tolnai textilgyár távlati terve A tolnai textilgyárban az idei évben 2 500 000 forintot fordítot­tak a gyár fejlesztésére. Az összeg nagyobbik feléből a gépparkot fejlesztették, ötszázezer forintos beruházással fúvókás rendszerű irelőgéppel és 18 szövőgéppel bő­vül a termelő gépek száma. A szo­ciális beruházásból 300 000 forin­tos költséggel fürdő és öltöző épült. Ezenkívül a 4. számú szö­vőteremben a világítást szerelték át. Az ötéves terv első évében, azaz 1961-ben újabb nagyobb beruhá­zásokra kerül sor. Az előkészítő üzem és a raktár bővítésére 700 000 forintot kapnak a jövő év­ben. Sor kerül a hengertároló re­konstrukciójára is, amely a ter­vek szerint a motorikus felszere­léssel együtt több mint egymillió forintba kerül. A kazánház kor­szerűsítésére, illetve a szénporos tüzelésre való átépítésre is sor kerül a jövő évben. Erre mintegy 900 000 forintot irányoztak elő. A tolnai textilgyár elkészítet­te távlati tervét is, amelynek meg­valósulásával az üzem automata rendszerrel működik. készülte után már azonnal sok szakmunkást fog igényelni, a tol­nai és a szekszárdi gimnázium­ban tanműhelyt létesítenek. A megyében sehol sincs olyan gyár, amelynek munkája akár csak ha­sonlítana a majdani mérőműszer­gyár munkájára, tehát az öt plusz egyes tanítás keretében a tanulók technikai képzését üzemekben nem lehet megoldani. Ezért ka­pott a tolnai és a szekszárdi gim­názium engedélyt tanműhely lé­tesítésére. Itt négy évig tanulnak a gyerekek, s mire kikerülnek a gimnáziumból, szakmunkás kép­zettséggel rendelkeznek. A tanműhely létesítése Tolnán már előrehaladott állapotban van. Az állami támogatás mellett sok mindent társadalmi összefogással* a szülők és a tanulók közreműkö­désével oldanak meg. A műhely négytermes lesz egy lakatosmű­hely, egy elektromos műhely, egy gépterem és egy raktárhelyiség­ből fog állni. A tolnai gimnázium tanműhelyének már közel félmil­lió forint értékű raktára van.

Next

/
Thumbnails
Contents