Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-14 / 243. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960. oktőbef W. Nyugati provokációs manőver miatt félbeszakadt az ENSZ szerda délutáni ülése (Folytatás az 1. oldalról). mányfők részvételével vitassuk meg a gyarmatosító rendszer megszüntetésének kérdését — folytatta Hruscsov —, elárulják politikájuk rövidlátó voltát és érveik tarthatatlanságát. A gyarmatosítók hiába remélik, hogy sikerül feltartóztatniok az elnyomott népek nagyszerű mozgalmát a szabadságért és függetlenségért. Csak idő kérdése, hogy a gyarmatosító rendszer végleg elpusztul. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — ha hű akar maradni alapokmányához — nem maradhat kívül e kérdés megoldásán. A közgyűlés elnökének provokációja Hruscsov után az angtíl küldött emelkedett szólásra és védte az ügyrendi bizottságnak azt az álláspontját, hogy a kérdés a politikai bizottság elé kerüljön. Ezt az álláspontot támogatta Uj-Zé- land küldötte is. Csehszlovákia és Bulgária delegátusa a szovjet álláspontot támogatta. Hasonló értelemben szólalt fel Ghana, Guinea és Libia küldötte is. Azután a volt Francia-Kongó delegációjának vezetője kapott szót. Ekkor történt az első incidens. A kongói küldött egy táviratot ismertetett, amelyet egy portugál gyarmat népe intézett hozzá. A kongói delegátus éles szavakkal követelte, hogy Portugália is adja meg a szabadságot a gyarmatainak. Az elnök ekkor félbeszakította a kongói küldöttet. Amikor a kongói delegátus újra szólást kapott, kijelentette: „£n Afrikából jöttem és új ember vagyok az ENSZ-ben. Nagyon csodálkozom azon, hogy az elnök másokat nem szakít félbe, engem azonban, aki testvéreim hangját tolmácsolom, félbeszakít.” Az elnök ismét megvonta a szót a kongói küldöttől és figyelmeztette, hogy térjen a tárgyra. Ez a jelenet háromszor megismétlődött. Ezután Libéria és Irak delegátusa foglalt állást a szovjet javaslat mellett. Ekkor került sor a második incidensre. Fülöp-szigetek küldötte arról beszélt, hogy a szabadságot minden gyarmati népnek meg kell adni, majd rátért arra, hogy a kelet-európai népeknek sincs szabadságuk. Románia küldötte, az eljárási kérdéshez szólva, a szónoki emelvényre lépett és kérte, hogy az elnök utasítsa rendre a Fülöp-szigeti delegátust. „Független, szuverén nemzeteket, amelyek tagjai az ENSZ-nek, nem lehet sértegetni.” — mondotta. Az elnök azonban nem volt hajlandó rendreutasítani a Fülöp-szigeti delegátust. Románia delegátusa másodszor is ügyrendi javaslatot tett, követelve a Fülöp- szigeti küldött rendreutasítását. Az elnök azonban kijelentette, hogy a Fülöp-szigeti delegátus nem sértett meg senkit, csupán politikai kérdést tárgyalt. Erre maga Hruscsov kért szót. Amikor Kongó küldötte beszélt, egy táviratról, amit szenvedő társaitól kapott, az elnök megállította — mondotta. Hogyan lehetséges, hogy ez az amerikai báb, aki a gyarmatosítókkal szimpatizál, nyugodtan sértegethet független országokat? Mi nem az elnök kegyelméből vagyunk itt, hanem a Szovjetunió népeinek erejéből az igazságot hirdetjük és ezt ön, elnök úr, semmiképpen sem akadályozhatja meg. Az elnök egy szót sem válaszolt Hruscsovnak. Ezután a Fülöp-szigeti delegátus folytatta beszédét és hangoztatta, hogy nem akarja megbántani senkinek az írt beszédét, de kihagyott belőle minden olyan célzást, amely a kelet-európai népekről szólt volna. Ezáltal a Fülöp-szigeti küldött beszéde végeredményben im- porlalista-ellenes felszólalássá vált, úgy, hogy felszólalása végén Hruscsov, az egész szovjet küldöttség és a többi szocialista küldöttség is megtapsolta a Fülöp- szigeti delegátust. Ezután egymás után szólaltak fel Etiópia, Nigéria, India, Kuba küldöttei, és a közgyűlés szónoki emelvénye a gyarmatosítás elleni tiltakozás hatalmas fórumává vált. A hangulat láttán Anglia delegátusa még egyszer szót kért és azt mondta, hogy ő ugyan a politikai bizottság elé akarja vinni a kérdést, de ha a közgyűlés úgy határoz, hogy a problémát a közgyűlésen tárgyalják meg, Anglia konstruktív módon fog részt venni a vitában. A brit delegátus tehát finoman visszavonult. Ezután folytatódtak a gyarmatosítás-ellenes felszólalások, Marokkó és Ciprus küldöttének beszédével. Hruscsov ezután harmadszor is szót kért. Háláját és örömét fejezte ki, amiért a szónokok egymás után a gyarmati rendszer felszámolása mellett foglaltak állást. Ezt az örömöt — mondotta — millió és millió ember fogja osztani, aki jelenleg még gyarmati elnyomás alatt él. Hruscsov ezután bírálta Anglia álláspontját, majd a Fülöp-szigeti felszólalással kapcsolatban a következőket mondotta: Eleinte tiltakoztam a Fülöp- szigeti küldött felszólalása ellen, később azonban tapsoltam neki. Miért tettem ezt? A Fülöp-szigeti küldött nem rossz ember. Sok évig szenvedett a spanyol gyarmatosítók, később pedig az amerikai gyarmatosítók igájától. Ö ezért megérti, mit jelent a gyarmatosítás. Amikor a kelet-európai népeket rágalmazta nem szívből beszélt, hanem mesterének, az Egyesült Államoknak a megbízásából. Az amerikai küldött nem lépett a szószékre, — folytatta Hruscsov — hanem maga helyett a Fülöp- szigeti delegátust küldte a csatába. A Fülöp-szigeti küldött végül is szívből beszélt és én szívből tapsoltam neki. Remélem, a Fülöp-szigetek végül valóban függetlenek lesznek. Megkérem a Fülöp-szigeti delegátust, látogassa meg akármelyik szovjet köztársaságot és lássa meg, hogy milyen öröm új életet építeni. Tudom, hogy most nem fog tapsolni nekem, de eljön az az idő, amikor helyeselni fogja a szavaimat. Hruscsov ezután Spanyolországgal kapcsolatban azt mondta: érthető, hogy a spanyolok kimennek a teremből, amikor a gyarmatosítás elleni küzdelemről van szó, hiszen holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Végül kijelentette, büszke arra, hogy a szóbanforgó javaslatot a Szovjetunió tehette, majd rokon- szenvét nyilvánította Afrika népei iránt. Már-már úgy látszott, hogy ezután szavazásra kerül a sor, amikor az Egyesült Államok küldötte kért szót. Az amerikai küldött azon a címen lépett a szószékre, hogy meg kívánja indokolni szavazatát. De már bevezető szavaival a kelet-európai népek szabadságát kezdte rágalmazni. Románia küldötte erre újra szót kért és bejelentette, hogy élesen tiltakozik az amerikai küldött eljárása ellen. A népi demokratikus országoknak ugyanolyan jogaik vannak az ENSZ- ben, mint az Egyesült Államoknak. Az amerikai küldött nem az Egyesült Államok szenátusában beszél, ezt meg kell értenie. — mondotta. A román küldött azonban nem tudta befejezni szavait, mert a közgyűlés elnöke váratlanul berekesztette az ülést és kijelentette, hogy holnapig elnapolja azt. Az egész ülés lefolyásából világossá vált, hogy az Egyesült Államok küldöttsége elhatározta: minden kérdés tárgyalásánál igyekezik a hidegháború szellemét éleszteni. Amikor a gyarmati népek felszabadításáról. arról a fontos problémáról volt szó az ENSZ közgyűlésében, amelyet a küldöttek többsége szívből helyeselt és támogatott, az Egyesült Államok küldöttsége ahhoz a manőverhez folyamodott, hogy a kelet-európai népek megrágalmazásával zavarja meg az ülés menetét. A kérdés tárgyalását azonban holnap folytatni fogják és ekkor fog eldőlni, milyen eredményt érhet el ezekkel a manőverekkel az Egyesült Államok küldöttsége. Mobutu katonái rokonszenvesnek L um urn kával A kongói miniszterelnök nyilatkozata Leopoldville: (MTI) Mint az AFP jelenti, Leopoldvilleből szerdán este egymás után tűntek el Lumumba kongói miniszterelnök otthona környékéről azok a kongói katonák, akiket Mobutu, a katonai diktatúrára törő ezredes, rendelt oda. Lumumba egyik munkatársa az újságírók között kiosztotta Kongó törvényes miniszterelnökének nyilatkozatát, amely hangoztatja, Lumumba, »tántoríthatatla- nul bízik benne, hogy az ENSZ és minden ország segítséget nyújt a Kongót sújtó zűrzavar megszüntetéséhez«. Lumumba nyilatkozatában hangoztatja, »a kongói hadseregnek azok a tagjai, akiket Mobutu küldött hozzám, kijelentették, nem áll szándékukban végrehajtani az ellenem kiadott letartóztatás! parancsot, sőt, az az óhajuk, hogy Kaszavu- bu elnök megegyezésre jusson velem«. Leopoldvillei értesülések szerint az ENSZ parancsnokság utasítására szerdán elindult Katan- gába az ENSZ kongói rendfenntartó erőinek egy etiópai egysége. ELISABETHVILLE Elisabethvilleben a katangai szakadár törekvések szóvivője, Csőmbe, újságírók előtt kifejezésre juttatta, hogy elégedetlen mind a belga kormánnyal, mind az ENSZ-szel, mert nem teljesítik követeléseit. Az AFP elisabethvillei jelentése szerint szerdán Csőmbe és a belga kormány képviselői megállapodást írtak alá, amelynek értelmében módosított formában folytatják a Csombenak juttatott belga segítségnyújtást. A jövőben Clemens, a liegei egyetem tanára áll majd -gazdasági tanácsadó« minőségében Csőmbe rendelkezésére. Kennedy fefelotiennek nevezi a Kimoj és Macu védelmére irányuló amerikai kormánypolitikát New York: (MTI) Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy az amerikai külügyminisztérium állítólag titkos tárgyalásokat kezdett Csang Kaj-sekkel Kimoj és Macu szigetének kiürítéséről, Kennedy szenátor, a demokrata párt elnökjelölt je élesen támadta Nixon alelnököt. Kennedy több kérdést intézett Herterhez arról, hogy igazak-e azok a hírek, amelyek szerint az amerikai külügyminisztérium e kérdésről tárgyal Csang Kaj-sekkel. A külügyminisztérium később hivatalosan cáfolta, hogy ilyen tárgyalások folynának. foglalt álláspontját magyarázva Kennedy kijelentette: ahhoz, hogy Amerika háborúba bocsátkozzék, megfelelő okra van szükség. Kimoj és Macu nem kielégítő ok egy háborúra. Kimoj és Macu védelmével veszélyeztetjük Tajvan védelmét és az amerikaiak életét«. A demokrata elnökjelölt azonban hozzáfűzte, hogy véleménye szerint Tajvant -meg kell védeni«. Kennedy kijelentette, hogy Kimoj és Macu szigete katonai szempontból védhetetlen, s Nixon álláspontja, amely szerint e szigeteket meg kell védeni, -a feleKimoj és Macu kérdésében el- i lőtlenség útját jelenti« ítéletek kubai ellenforradalmárok ügyében SANTIAGO DE CUBA (AP) Egy katonai törvényszék Santiago de Cubábán szerdán halálra ítélt hét kubai ellenforradalmárt és egy amerikait, név szerint Anthony Zarbát, aki a múlt héten partraszállt agressziós csoport egyik tagja volt. A többi vádlott közül 16 .harminc évre szóló börtönbüntetést kapott, egyet kétévi, egyet pedig tízévi börtönbüntetésre ítéltek. A portugál gyarmatbirodalom A Pireneusi-félsziget délnyugati részén fekvő 92 000 négyzetkilo- j méter területű — tehát Magyar- országnál alig nagyobb — Portugália, Nagybritannia után jelenleg a világ legnagyobb gyarmat- birodalmával rendelkezik. Gyarmatbirtokainak területe Portugáliának kerek 22-szerese, azonban a több évszázados rabszolga-szerző hadjáratok, s a modern gyarmatosítás embertelen viszonyainak következtében, ez óriási területen csupán 13 millió ember él, azaz Portugália lakosságának nem egészen a másfélszerese. Az ázsiai kontinensen Kína, valamint India partvidéki területeibe beékelődő kisebb gyarmati hidfők, és Indonéziához tartozó Timor szigetének fele képezik Portugália birtokait. A gyarmat- birodalom gerincét azonban Mocambique és Angola — más néven Portugál Kelet-, illetve Nyugat- Afrika — alkotja. Mindkét gyarmat fő terménye a kávé, gyapot és szizál. Az afrikai birtokokhoz tartozik még Portugál-Guinea, a Zöldfoki-szigetek, valamint a Gui- neai-öbölben fekvő Sao Tómé és Principe kisebb szigetei is. Annak ellenére, hogy 1951 óta a kül- birtokok névlegesen nem gyarmatok többé, hanem Portugália „ten- geren-túli tartományai” a 13 millió lakos közül csupán 15 százalék— zömmel portugál telepes — érzékenységét. Elővette előre meg- teljes jogú állampolgár. A gyarmatokon uralkodó tényleges ál- cambique-i éhinségről, s a Mudea lapotokra fényt vet a sajtóban városában elkövetett tömeggyil- nébány napja közölt bír a Mo- kosságokról. A Santa Clara-i katonai törvényszék szerdán öt halálos ítéletet hozott, több vádlottat pedig 20—30 évig terjedő börtönre ítélt. WASHINGTON Az amerikai külügyminisztérium bejelentése szerint az Egyesült Államok a közeljövőben újabb korlátozásokat rendel el a Kubába irányuló exportra. A szállítási tilalom állítólag élelmiszeren és gyógyászati cikkeken kívül valamennyi más árucikkre kiterjed. HAVANNA Október 10-én, a spanyol gyarmatosítók elleni kubai felszabadító harcok megindulásának 92. évfordulóján a kubai földreform intézet 1170 földadományozási okiratot osztott ki a parasztok között. Matanzas, Camaguey és Oriente tartományokban az okiratok kiosztására rendezett nagygyűléseken a parasztók ezrei biztosították támogatásukról Castro forradalmi kormányát és követelték a bíróság elé állított ellenforradalmárok kivégzését. A Mali Köztársaság elismerte a Kínai Népköztársaságot Párizs: (TASZSZ) Amint az AFP hírügynökség tudósítója jelenti Bamakóból, a Mali Köztársaság elismerte a Kínai Népköz- társaságot. Ugyanakkor a Mali Köztársaság elhatározta, hogy megszünteti dél-vietnami képviseletét. 1 ■■ '■ -- -.............* N egyven halottjuk van a dél-rhodéziai összetűzéseknek London: (AFP) A múlt hét vége óta Dél-Rhodézia különböző vidékeiről érkeztek jelentések véres összetűzésekről. A dél-rho- déziai Gwelóban a fehérek és afrikaiak között lezajlott összetűzések negyven afrikai halálát okozták és mintegy száz személy sebesült meg.
