Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
2 TOLNA MEGVET NEPtJSAG I960, október 2. Folytatja tanácskozásait az ENSZ közgyűlése New York, (TASZSZ). Szukar- no után Nehru, indiai miniszter- elnök kért soronkívül szót. A közgyűlés — mondotta — meghallgatta annak a határozatnak a tervezetét, amelyet barátom, Szu- karno. Indonézia elnöke terjesztett elő. A magam részéről most hivatalosan a közgyűlés elé terjesztem megvizsgálás végett ezt a határozati javaslatot. Mivel a közgyűlés — hangsúlyozta Nehru — maga határozott ügyrendjéről, döntse el, mikor bocsátja a határozatot szavazásra. Nehrunak ezt a javaslatát, egyik oldalról sem kifogásolták és ezért kis idő múlva az ENSZ titkársága bejelentette, hogy a határozati javaslatot előreláthatólag a jövő héten megvitatják. Ezután Turbay Ayala, kolumbiai külügyminiszter szólalt fel és hazája súlyos gazdasági helyzete miatt panaszkodott. Ezt a helyzetet — a külügyminiszter szavai szerint — a kellő segítség hiánya és a külkereskedelem korlátozása idézte elő. Ayala igyekezett megrágalmazni a kubai forradalmat. Elismerően nyilatkozott az amerikai államok szervezete, San José-ban tartott tanácskozásának határozatáról, a bo- gotai értekezletről pedig azt állította, hogy az megnyitotta az utat a latin-amerikai országok haladása előtt. A válaszadás jogával élve Manuel Eisbe, kubai küldött visszautasította a kolumbiai külügyminiszternek Kuba ellen intézett támadásait. A Szovjetuniónak arról az ígéretéről szólva, hogy megsegíti Kubát egy esetleges amerikai agresszióval szemben, Bisbe rámutatott, hogy ennek az ígéretnek a megtételére a fiatal köztársaság ellen irányuló amerikai támadás lehetősége adott okot. A kubai nép örömmel fogadta el a felajánlott segítséget. A kubai küldött ezután leleplezte a latin-amerikai országok külügyminiszteri értekezletén hozott határozatok provokációs voltát, majd hangsúlyozta, hogy ezek a határozatok a kormányok álláspontját tökrözik. nem pedig a nyugati féltekén élő népekét. Ezután Luxemburg képviselőié lépett a szónoki emelvényre és ködös kifejezésekkel próbálta megvilágítani a luxemburgi küldöttség álláspontját a leszerelés kérdésével kapcsolatban. Azt állította, hogy a nyugati országok kollektív biztonsági rendszerének fenntartása nélkül nem lehet megoldani az általános és teljes leszerelés problémáját. Beszéde befejező részében kirohanásokat intézett a Szovjetunió ellen, s azt állította, hogy a békés együttélésen a Szovjetunió a maga uralmának biztosítását érti a nyugati világ felett. A következő felszólaló Wignv, a belga küldöttség vezetője volt. Ellenezte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének felépítésében bármilyen változtatást is eszközöljenek. majd magasztalta a nyugatnémet revansisták tevékenységét. Azt állította, hogy véleménye szerint a nyugatnémet revansisták felfegyverzése a nyugati hatalmak ellenőrzésével történik és nem fenyegeti Európa békéjét. Egészé oen véve helyeselte a leszerelés eszméjét, de kijelentette, hogy a megvalósítására irányuló konkrét intézkedésekkel óvatosan kell bánni, mindaddig, amíg a világ népei »végképp nem érzik biztonságban magukat«. A kongói helyzetről szólva Wigny igazolni próbálta a belga kormány eljárását, a belga hatóságokat pedig a kongói nép »felszabadítóiként« igyekezett feltüntetni. Nyíltan védelmébe vette Kaszavubut, aki kísérletet tett a törvényes Lumumba-kormány megdöntésére, majd a belga kormány eljárásáról szólva végeredményben leleplezte annak agresszív cselekedeteit a fiatal afrikai köztársaságban. A közgyűlés szombaton. 15.30 órakor összeült, hogy megvitassa a 15. ülésszak napirendjét. Hruscsov találkozott Szukáméval New York ÍTASZSZ). A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mellett működő sajtócsoport közli: Szeptember 30-án a Szovjetunió New York-i ENSZ-képvi- seletének székhelyén N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisz- tertanácsának elnöke találkozott Szukarno indonéz köztársasági elnökkel. A találkozón Hruscsov és Szukarno kicserélte véleményét az ENSZ közgyűlése ülésszakának munkáját és a szovjet—indonéz kapcsolatokat illető kérdésekről. A találkozó baráti légkörben folyt le. New York (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov pénteken részt vett azon a fogadáson, amelyet a Waldorf Astoria szállóban Mu- hammed Nairn afgán miniszter- elnökhelyettes és külügyminiszter. az afgán ENSZ-küldöttség vezetője adott. Hruscsov távirata a Nigériai államszövetség miniszterelnökének Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Nigériai Államszövetség függetlenségének kikiáltása alkalmából táviratot intézett a Nigériai Államszövetség miniszterelnökéhez. Hruscsov a táviratban közli, ho^v a Szovjetunió ünnepélyesen kijelenti: a Nigériai Állam- szövetséget független, szuverén államnak ismeri el. kész vele diplomáciai kapcsolatokat létesíteni és diplomáciai képviselőket cserélni. — Hazájuk függetlenségének megvalósulása — hangzik a távirat — újabb bizonyítéka annak, hogv a szégyenletes gyarmati rendszer teljes összeomlása elkerülhetetlen. Nincs már messze az a nap. amikor egész Afrika szabad lesz. Egy hét a külpolitikában Lumumba és a kongói parlament többsége ENSZ-vizsgálóbizottságot kér Kongóba Leopoldville (MTI). Lumumba kor" "ói miniszterelnök pénteken fogadta a sajtó képviselőit. Nyilatkozatában megállapította, hogy nem alkalmas a kongói politikai válság megoldására az a kerek- asztal-értekezlet. amelyet a központi kormány ellen fordult Mobutu ezredes Kaszavubu elnök közreműködésével szeretne tető alá. hozni. Ezért — folytatta a miniszter- elnök — otthonomban összegyűlt a (137 tagú) kongói parlament több mint 100 képviselőié. Ez a rendkívüli parlamenti ülés emlékiratot dolgozott ki. amely fel- az ENSZ közgyűlését, haladéktalanul küldjön vizsgáló és döntő-bizottságot Kongóba. Az emlékirat javasolja, hogy a bizottságban foglaljon helyet a Szovjetunió, az Egvesült Államok és hat afrikai, valamint ázsiai ország képviselője. Elisabethvillei jelentések szerint Csőmbe elégedetlen a katonai diktatúrára törekvő Mobutu ezredes »kerekasztal-értekezlet« tervével. Fidel Castro televíziós beszéde Havanna (MTI). Fidel Castro kubai miniszterelnök pénteken mondott televíziós beszédében a Kuba ellen irányuló rosszindulatú kampány szerves részének minősítette az amerikai hatósá- golcnak az,t a sürgető követelését. ho"v a Kubában élő amerikaiak mielőbb térjenek vissza az Egyesült Államokba — jelenti az ADN. — A kubai kormányfő nyomatékosan kiemelte, hogy a Kubában élő amerikai állampolgároknak nincs mitől tartaniok, mert nem teszik őket felelőssé a washingtoni kormány tetteiért. Az amerikai külügyminisztérium felhívása csak a Kubában letelepedett amerikai családok nyugtalanítását célozza. Természetesen — fűzte hozzá — más bánásmóddal számolhatnak azok a Kubábao élő amerikai ái!'’mr'o!g,'"ok. akik a kubai forradalom ellen próbálnak ármányko-dni. Ugyancsak rém szívesen látott elemek Kubában az amerikai monopóliumok képviselői, akik igyekeznek visszaszerezni korábbi gazdasági hatalmi pozícióikat. A UPI jelentése szerint Fidel Castro kijelentette még. hogy a k"bába látogatóba érkező amerikaiaknak nem kell tartaniok a forradalmi kormánytól. A kubai kormányfő — közli az AP — Hruscsovot lángelméiű egvénisf^nek nevezte, aki hallatlan energiával rendelkezik. Meg"őződésem. mondta Castro — ha Hruscsov hat hónapot töltene az Egyesült Államokban. naCTyobb sikere lenne, mint Kennp.’.-rek. Castro hozzáfűzte, hogv Hruscsov ellátogat Kubába, de a látogatás idejét még nem állapították meg. A katangai rádió pénteken este ismertette Csőmbe nyilatkozatát. »Nem szándékozom fogadni Mobutu ezredes küldöttségét« — hangoztatta Csőmbe. A nyilatkozat szerint Csőmbe Kaszavubu elnökhöz és Ileo-hoz, a Kaszavubu féle »ideiglenes kormány« fejéhez fordult, akinek táviratában azt javasolta, hogv tartsanak értekezletet, de cs»k »a kapcsolatok felvétele végett«. Csőmbe mindjárt feltételeket is szab: csak akkor hajlandó leülni a többi lázadóval a tárgyalóasztalhoz, ha személy szerint hivatalosan tájékoztatják, »kikből áll az a kongói kormány« amellyel tárgyalnia kellene. Másik követelése: az értekezlet tagjait gondosan meg kell válogatni, hoey csak vezető politikusok vegyenek részt a tárgyalásokon, mert »a résztvevők túlságosan nagv száma veszélyeztetné a munka eredményességét«. (Ismeretes. hogy Lumumba kongói mi- ni-»terelnököt nem mint a kormány fejét, vagy pártjának vezetőjét. hanem csak mint »parlamenti képviselőt« hívták meg a »kerekasztal-értekezletre«.) Csőmbe ezenkívül ragaszkodik hozzá, hogy az elgondolása szerinti értekezlet »semleges területen« üljön össze. Az IG Farben hatalmasabb és veszélyesebb, mint valaha A német egység bizottságának újabb leleplező dokumentumai Berlin (MTI): Adolf Deter, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa mellett működő német egység bizottságának titkára, pénteken nemzetközi sajtó- értekezleten hozta nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek bebizonyítják, hogy az IG Farben a potsdami megállapodások ellenére ismét nagy hatalomra tett szert és a hitlerista hatalom összeomlása óta eltelt másfél évtized múltán a mérges gázok tömeggyártása miatt megint rogy ve-zélyt jelent az emberiség számára. Megnyitása "ta méltán áll az érdeklődés középpontjában az ENSZ KÖZGYŰLÉSE, amelynek jelentősége nemcsak a közgyűlési teremben keresendő, hanem a hivatalos napirenden kívül lezajlott tárgyalásokban is. A legnagyobb érdeklődés 1 természetesen Hruscsov megnyilatkozásait kíséri. A szovjet miniszter- elnök tanácskozásai, sajtóértekezletei félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a Szovjetunió nemcsak tárgyalási szándékkal, hanem optimizmussal néz a jövő elé és hisz a tanácskozások sikerében. Az idő egyre inkább igazolja ezt az optimizmust. Az ENSZ közgyű lésének vitáit, máris a legfontosabb nemzetközi kérdések megvitatásai jellemzik: a leszerelés és a gyarmati népek felszabadítása az a két kérdés, melynek megoldását a küldöttségek szorgalmazzák. Az Egyesült Államok egyelőre tartózkodó álláspontot képvisel, amerikai részről egyetlen konstruktív javaslat sem hangzott el. ugyanakkor azonban mind több teret kap a világsajtóban a szovjet—amerikai viszony megjavításának kérdése. Hruscsov ismételten célzott arra, hogy a Szovjetunió bármikor kész ezeket a kapcsolatokat megjavítani, az pedig közismert, hogy a kapcsolatok megromlása csupán azért következett be, mert az Egyesült Államok agresszív, a Szovjetunióra nézve sértő politikát folytatott. ,.Erősen remélem, hogy az új elnök hivatalba lépése után országaink viszonya határozottan javuin; fog” — mondotta Hruscsov legutóbbi rögtönzött sajtóértekezletén. A két nép kapcsolata néni közömbös a világ számára, húsz ez a két hatalom rendelkezik a legnagyobb katonai erűvel, épp ezért fontos, hogy kiküszöböljék a vitás kérdéseket. A megoldás egyedül az Egyesült Államokon múlik, azon, hogy hajlandó-e őszintén, hátsó gondolat nélkül a béke biztosításán munkálkodni. MACMILLAN BESZÉDE, amely a napokban hangzott el az ENSZ közgyűlésén, nem sokkal vitte előbbre a vitás kérdések megoldását, a leszerelés, a gyarmati népek felszabadításának ügyét. Hruscsov úgy nyilatkozott, hogy a beszédet „nem találta nagyon konstruktívnak”. Macmillan beszéde végeredményben nem volt egyéb, mint a már ismert nyugati álláspont megismétlése. Ugyanakkor azonban több nyugati lap az . angol miniszter- elnök sajátos „küldetéséről” ír. s szerintük szét kell választani Macmillan közgyűlési szereplését „közvetítői” ténykedéséről. Úgy érvelnek, nem az a fontos, mit mondott Macmillan a közgyűlésen, hanem az. hogv mit beszél Hruscsovval és Eisenhowerrel. Ezzel kapcsolatban Pierre Cour- tade az Humanité hasábjain arról ír, hogy „a brit miniszterelnök beszédei mindig sokkalta jelentéktelenebbek. mint magánbeszélgetések során tett kijelentései. Nagy tévedés Macmillan részéről azt feltételezni, hogy a diplomácia művészete abból áll: a magánbeszélgetésekben ellenkezőjét mondani annak, amit a nyilvánosság előtt kijelent. Az ENSZ-ben elmondott • beszédének ugyanis az a legszomorúbb jellegzetessége. hogy Adenauer védőügyvédjéül jelentkezett.” Nincs még két hete, hogy megnyílt a világszervezet 15. ülésszaka. Ha ennek az aránylag rövid időnek mérlegét megvonjuk. az eredmény feltétlenül biztató: a világ előbbre jutott a vitás kérdések megoldásában, s ez» zel együtt növekedett a világszervezet tekintélye is. Mint Kádár János elvtárs egyik nyilatkozatában kijelentette: A békéért, a leszerelésért folyó harc szempontjából egyre kedvezőbb a helyzet az ENSZ-ben is. Készülünk. hogy népünk megbízása alapján a közgyűlésen kifejtsük véleményünket a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, valamint más, számúnkra fontos kérdésekről. A KfNAI NÉP NAGY ÜNNEPE. a Kínai Népköztársaság megalakulásának 11. évfordulója fokozottan a nagy kínai nép felé fordította a figyelmet. A Kínai Nép- köztársaság létrejötte nagy fordulatot jelentett egész Ázsia történelmében, mert példája nyomán az ázsiai országok egész sora kelt fél a gyarmattartók ellen. A Kínai Népköztársaságnak is nagy része van abban, hogy Bandung- ban kidolgozták a békés egymás mellett élés üt alapelvét, amely az ázsiai és afrikai országok kapcsolatának alapelvévé vált. Mindehhez járul hozzá a belső építőmunka óriási sikere, a kínai nép eredményes, szocializmust építő munkája, ami elősegítette a Kínai .Népköztársaság nemzetközi megbecsülését. Annál visszataszítóbb, hogy az Egyesült Államok, mind a mai napig nemcsak sorozatos agressziókat követ el a nagy kínai nép ellen, hanem megakadályozza, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja méltó helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Szovjetunió, a szocialista tábor, s rajtuk kívül egész sor semleges ország erélyesen követeli, hogy ismerjék el Kína jogos ENSZ-tagságát. A 600 milliós kínai népet csak a Kínai Népköztársaság képviselheti a világszervezetben és más nemzetközi fórumon, nem pedig a Washington védőszárnyai alá menekült szánalmas báb, Csan Raj- sek. Felszabadulásának 11-ik évfordulóján a szocialista tábor, köztük a magyar dolgozók is. forró testvéri szeretettel köszöntötték a hős kínai népet, s kívántak további sikereket, újabb győzelmeket nagy harcukhoz. GGGTGG00GOOG0OOO0GGGGOGGGGGGGGOGOOGOGGOOGOO — TUB&AA:rr JlJtß ■jC IIÓHUSUTKÁl.. GTOAiCataVHÁL, HURUTCS !AEúBETEGEBLSEKH* (6) G 000O©©©0OO©©000OOOQO©00eO00O0©0©0OO0©00v^,vU
