Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. október 12. A jövő kopogtat a bátaszókl parasztok ajtaján A korszerű, modern paraszti munka kopogtat Bátaszék ajtaján annak a repülő­gépnek a szemé­lyében, amely az elmúlt napokban a bátaszéki fiata­lok elsőrendű kedvencévé lépett elő. Pedig a gép nagyonis hétköz­napi, nagyon is prózai munkát vé géz. Mutassuk be a bátaszéki fiatalok kedvencét, a me­zőgazdasági mun­kát végző felnőt­tek egyik segítő­jét, riportunk hősét; Neve: HA—PZE Születési helye: Lengyel Népköz­társaság. Típusa: PZL— 101. Munkahelye: Ere­detileg a Föld­művelésügyi mi­nisztérium Nö­vényvédelmi Szolgálata alá tar­tozó Repülőgépes Növényvédő Állomás. Pillanatnyilag a bá'taszé ki Búzakalász Termelőszövetke­zet. Foglalkozása: Műtrágyaszórás­ra, vegyszeres gyomirtó szórásá­ra, gabonaneműek vetésére alkal­mas és alkalmazott repülőgép. S ezek után következzék a ri­port; Négy napig dolgozott a repülő­gép és háromtagú személyzete Bátaszéken, s szórta a műtrágyát a Búzakalász Termelőszövetkezet földjére. Négy nap alatt végzett el annyi munkát, amelyhez hét Zetorra lett volna szükség ugyan­csak négy napig. (Szigorúan ra­gaszkodva az igazsághoz itt meg kell jegyezni, hogy a Zetorok tel­jesítményét illetően optimális teljesítményt, a repülőgépnél pe­dig a legalacsonyabb, állandóan túlhaladott teljesítményt vettük alapul.) S ezzel el is jutottunk az első kérdéshez, amely a repü­lőgép alkalmazásának nem min­dennapi jelentőségét adja. Istenes Andor, a szövetkezet egyik fiatal agronómusa így fo­galmazza meg ezt a beszélgetés során: — Egy Zetornak műtrágyszó- rás közben napi normája 18 ka- tasztrális hold. Ennél valamivel többet is tud teljesíteni. — Nálunk meglesz ma a 150 hold, de ha minden jól megy, még a 200 is — szól közbe a pi­lóta, aki — míg a szövetkezet négy tagja, Szánya Károly; Stru­bel Gergely, Rabacz János és a fiatal Szabó János berakja az öt mázsa, egészen pontosan 43 vödör műtrágyát a gép tartályá­ba — bekapcsolódik a beszélge­tésbe. S most már tőle érdeklő­dünk. Átadjuk tehát Hajdú Lász­lónak a szót; — Az Alföldön már nem új ez a munka, szórtunk már mű­trágyát, vegyszeres gyomirtót a termelőszövetkezetek földjeire is. Sőt Szolnok megyében rizst is vetettünk. Az igénylések alapján rendelkezésére állunk valameny- nyi állami gazdaságnak, termelő- szövetkezetnek. S mindez gép­állomási tarifa alapján történik. Ez műtrágyaszórásnál holdan­ként 15 forint 70 fillér. Illetve..; n toznak? — fordul az agronómus- hoz. — A háromévesbe, — válaszol Istenes Andor. — Akkor itt, sajnos, 17 forint katasztrális holdanként. De ez sem veszedelmesen nagy összeg. — Gépparkunk jelenleg 12 gép, de rövidesen 20—22 lesz. Ezzel természetesen kj tudjuk szélesí­teni működési területünket. — Hogy megóri-e? Erre a szö­vetkezetek tudnak válaszolni. Én csak annyit mondhatok, hogy ed­dig leghosszabb ideig Karcagon dolgoztunk, ott bizottság vizsgál­ta munkánkat, s nagyon meg voltak elégedve vele. — Megéri — szól közbe az ag- ronómus. — Nagyon meg va­gyunk elégedve a munkával. A, szórás egyenletessége kifogásta­lan, a kézinél sokkal job!», sőt a gépinél is. A mennyiséget tö­kéletesen tudják szabályozni. Itt a csomósodás sem következik úgy be, mintha Zetorral szór­nánk. a légnyomás szétszórja a műtrágya szemeit. De megnézhe­tik, a terítés tökéletesen egyenle­tes. (Meggyőződtünk róla, való­ban az.) Közben már búcsúzik a pilóta. Felhangzott a kiáltás „negyven- három" ami azt jelenti, hogy megtelt a tartály. Néhány má­sodperc, s felzúg a kilenchenge- res motor, a 260 lóerő ma­gasba kapja a gépet. A gyerekek sivalkodnak az örömtől, a felnőt­tek, akik a szomszédos táblán szedik a paprikát már fel sem néznek. (Hiába, rohan előre a világ. Negyven éve, ha egy autó megállt a bátaszéki nagykocsma előtt, több bámulója volt, mint egy százházas esküvőnek, ma meg félóra alatt megszokják már a repülőgépet is.) — Nono, nem vitás, nagy do­z A KISZ alapszervezetek vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseinek tapasztalatai A KISZ Központi Bizottság határozata alapján megyénkben is szeptember 15-én kezdődtek a vezetőség- és küldöttválasztó tag­gyűlések. Megyénkben összesen 247 alapszervezetben kell meg­tartani a vezetőség- és küldöttvá­lasztó taggyűléseket. Az eddig megtartott 96 taggyűlésen 472 vezetőségi tagot választottak, eb­ből 233-at újraválasztottak. A ve­zetőségbe választottak közül 265 fiú. 207 leány, örvendetes, hogy a vezetőségekben a leányok ará- nva 44 százalékos. 4 százalékká több. mint a leányok számará­nya a KISZ-ben. Az eddig lezajlott taggyűlések többsége jól sikerült, bebizonyo- sult. hogy KlSZ-alaoszerveze- teink megalakulása óta komoly emberek véleményét egy szövet­kezeti paraszt —, de mit cso- dáskodjunk. így van jól. S ez nekünk van jól. Ide kívánkozik még a riport vé gére néhány száraz megállapí­tás. Mégpedig, miért látunk jót a repülőgép megjelenésében a bátaszéki szántások felett, s miért halljuk ki belőle a jövő muzsikáját? Jó, kifizetődő, hasz­nos, ez a következőkért: 1. Egy helyen lehet tárolni a műtrágyát, hiszen a gép mindig egy helyen rakodik. Nem kell sza nászét hagyni, mint amikor kéz­zel, vagy Zetorral szórták. (Hogy ez esős időben mit jelent?...) 2. Fele létszámot kell biztosí­tania a szövetkezetnek. Zetoron- ként két főre van szükség, a re­pülőgépet öt „kiszolgálja”, szük­ségből négy is. 3. A nedves földet a gép nem tapossa agyon, mint a Zetor ten­né. 4. Hányadára csökken a fuvar- költség, hiszen így egy közeli helyre kell csak szállítani a mű­trágyát. 5. Hallatlan mértékben köny- nyebb lesz az emberi munka. 6. Gyorsan, időben lehet elvé­gezni a munkákat, negyed idő alatt, mint eddig. (Ha valaki még tud érveket felsorakoztatni mellette —, s biz­tosan tud — az méginkább a repülőgép alkalmazásának helyes­ségét bizonyítja.) * A repülőgépnek a Tolna me­gyei mezőgazdaságban való meg­jelenéséről szóló riportunk ezzel véget ért. Talán lehetett volna hangzatosabb szavakat írni, fenn- költebb hangon beszámolni róla, de nem mondanak-e mindennél többet az egyszerű, száraz —, de igaz számok? Irta: LETENYEI GYÖRGY Foto: JANTNER JANOS politikai és szervezeti fejlődésen mentek keresztül. Taggyűlé­seinken a megjelenés átlagosan 80—85 százalékos. Természetesen ez átlagszám, volt olyan hely is. mint például a paksi Vörös Sugár Tsz. ahol 100 százalékos volt a megjelenés. Taggyűléseink nagy problémát jelentettek különösképpen faun, ahol a KISZ-tagság egy jó része vidéken dolgozik és esetenként jár haza. Másrészt megnehezíti a munkát, hogy a bizalmiakkal tör­ténő kiértesítés a KlSZ-szerveze- teink egv kis részére jellemző csak. A beszámolók elkészítéséhez, a KISZ munkájának felméréséhez a KISZ alapszervi vezetőségek munkája mellett a helyi part­szervezetek és tömegszervezetes. valamint a járási bizottság és az MB aktívái sok segítséget adtak. Általában azokon a helyeken si­kerültek jól a beszámolók, ahol a beszámoló kollektív munka volt és a KISZ tevékenységét, valamint az ifjúság helyzetét fel­mérték. figyelembe vették a tag- . ság és a fiatalok véleményét és kérését. Taggyűléseinket több helyen műsoros esttel kötötték egybe, mint Izményben. Váralján. Győ­rén az úttörők virágcsokorral kö­szöntötték a megválasztott ú j ve­zetőségi tagokat. A dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben a 15 jelenlé- < vő közül, mindenki hozzászólt, igen helyesen elemezték a vég­zett munkát. Komoly vita alakult ki Győré­ben. ahol a titkárt nem válasz­tották újra. Voltak olyan taggyű­léseink is. ahol értékelték és bí­rálták a fiatalok személyenként végzett munkáját és a jól dol­gozó fiatalokat megjutalmazták. Például a Paksi Konzervgyárban és a dunaszentgyörgyi KlSZ-szer- vezetben 3—3 fő kapott könyv­jutalmat. Taggyűléseinkre KISZ-en kí­vüli fiatalokat is meghívtak, s az eddigi felmérések alapján mint­egy 200 tagot vettek fel. A tag­gyűléseken általában sikerült a KISZ-tagság, figyelmét a főbb feladatok megoldására fordítani: üzemekben a tervek teljesítésé­re, a falusi jellegű KlSZ-szerve- zetekben az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére, kö­zépiskolákban a tanulmányi fe­gyelem megszilárdítására; Tóth József a KISZ Tolna megyei Bizottság szervező titkára 'TTTWTTyTrTWTTTTTTTTTTTTTTTTTTTl {Jt/ e nn e k-s zép i éq a e rs t n ij . Varga Gábor Domonkos Mártika Arany Tünde Czigner Piroska Marsó Judit Kölesd-Borjád Bikács Kajdacs Dalmand Szekszárd A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére.

Next

/
Thumbnails
Contents