Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPtJJSÄG 1960. október 11. Hruscsov elvtárs hétvégi beszélgetése egy Hew York-i televíziós társaság vezetőjével (Folytatás az 1. oldalról). Az amerikai újságíró azt mondta: remélte, hogy Hruscsov igennel fog válaszolni. — Ha majd olyan kérdést tesz fel — válaszolta Hruscsov — amelyre igennel lehet válaszol­nom, akkor szívesen eleget te­szek óhajainak. A következő kérdés arra vo­natkozott, hogy hajlandó-e Hrus­csov belegyezni abba, amit Eisenhower egyik beszédében ja­vasolt: tartsanak mindenütt nép­szavazást arról a kérdésről, hogy a népek szocialista, vagy kapi­talista rendszerben kívánnak-e élni. Hruscsov megkérdezte az újság­írót, hogy hány éves. — Harminckilenc vagyok — válaszolta. — Hát ön még nagyon fiatal ember — mondta a szovjet kor­mányfő — és ezért úgy látszik, rosszul ismeri a történelmet. Amikor az októberi forradalom befejeződött, a Szovjetunióban amerikai, angol, francia, német és japán csapatok szálltak part­ra. Ezekután kitört a polgárhá­ború és ez egy négy évig tartó népszavazás volt. A fehérgárdis­ták és a tábornokok már Tula és Moszkva alatt voltak, Szibé­riát, Ukrajnát és Belorussziát el­foglalták. Végül az orosz, az ukrán, a belorusz nép és a Szovjet­unió valamennyi népe kieb- rudalta a támadókat és azt mondta, hogy nálunk szocia­lista rendszer lesz. Ez nép­szavazás volt. Eisenhower elkésett a kérdéssel. Wilson is feltette piár ezt a kér­dést és mi leszavaztuk. A néme­tek ellenőrizni akarták a szava­zást a második világháborúban, de mi jól megválaszoltunk ar­ra is: kisöpörtük őket és hajlan­dók vagyunk egy újabb népsza­vazásnak is elébe nézni, ha rá- kényszerítenek bennünket. Az amerikai újságíró erre azt mondta, hogy nem a Szovjet­unióban 1 tartandó népszavazásra gondol, hanem a kelet-európai úgynevezett leigázott országok­ban. Hruscsov azt válaszolta, hogy minden nemeztnek megvan a maga szuverén kormánya és nem az ő dolga, hogy ebbe a kérdés­be beleszóljon. Rossz címre in­Hírek az ENSZ-ből New York: (MTI) Kádár Já­nos államminiszter, a magyar ENSZ-delegáció vezetője vasár­nap délelőtt látogatást tett a New York-i Metropolitan Mú­zeumban és természettudományi múzeumban. * Hruscsov miniszterelnök az ENSZ-közgyűlés magyar idő sze­rint kedd kora hajnali ülésén mond beszédet a leszerelés kér­déséről. Az VPI közli, hogy Ka­nada, az Egyesült Államok, Csehszlovákia és Bulgária képvi­selője ezen az ülésen szintén ki óhajtja fejteni véleményét a le­szerelésről. ' Az UPI ezenkívül úgy érte­sült, hogy a szovjet kormányfő rövidesen isrrtét sajtóértekezletet tart. * Nyugati hírügynökségek köz­ük. hogy Hruscsov harmadik Glen Cove-i hétvégi tartózkodá­sát a pihenésnek szentelte, a délutáni óráikban az állandó ENSZ-küldöttség tagiadnak _ né­hány gyermekével együtt sétál­gatva a ház parkjában megjelent a bejáratnál és mindössze né­hány szót váltott a kívül vára­kozó ú5cágírók csoportjával. — Magammal hoztam ezeket az apróságokat — jegyezte meg tréfásan —. mert önök sokan vannak s ón pedig egyedül. Amikor az újságírók kérdé­sekkel próbálták elhalmozni, a szovjet Minisztertanács elnöke ezekkel a szavakkal fejezte be pár perces »sajtóértekezletét«: — Nyilatkoznék, de akkor nem marad mondanivalóm a televí­ziós adásra. amely nemsokára kezdődik. tézte a kérdést — mondotta Hruscsov. — Ami pedig a leigá­zás kifejezést illetvi, ez olyan sze­mét, amit már rég ki kellett vol­na dobni a szótárból. Az amerikai újságíró ezután felvetette: nagyon veszélyes len­ne, ha a Szovjetunió a nyugat­berlini kérdést a saját erejére támaszkodva akarná megoldani, nem pedig az ENSZ többségé­nek akaratára támaszkodva. — Maguk mindent összekever­nek — válaszolta Hruscsov — de azért igyekszem feleletet ad­ni. Én azt mondottam az ENSZ- ben, hogyha a világszervezet­ben továbbra is egyoldalúan in­tézik a kérdéseket, az ENSZ to­vábbra is amerikai pórázon jár, akkor a világszervezet elveszti a népek tiszteletét és az országok nem fordulnak többé az ENSZ- hez. Ha a Szovjetuniót meg akar­ják alázni, a Szovjetunió az ENSZ nélkül is meglehet. Ha szuverénitásunkat megsértik, sa­ját erőnkkel is megvédj ük azt. Én nem akarom úgy megváltoz­tatni az ENSZ szerkezetét, hogy kiváltságokat biztosítsak a Szov­jetunió számára, csak egyenlő elbánást kívánok, ön azt állít­ja, hogy mi az ENSZ-en kívül akarjuk megoldani a berlini kér­dést. A berlini kérdés azonban az ENSZ keretén kívül van. Ez a háború maradványa. Ennek a kérdésnek a megoldása azokra tartozik, akik a második világ­háborúban harcoltak és ezt elis­merte mind a négy nagyhatalom. Mi azt akarjuk, hogy mind a két Németország kössön bé­keszerződést. Már csaknem 16 éve volt a há­ború és még mindig nincs bé­keszerződés. — Ez nem normális állapot. Minden normalizálást kívánó ember békeszerződést akar. Azt akarja, hogy békeszerződést kössenek. Ha megkötik a béke- szerződést a két Németországgal — mert jelenleg két Németország van —, akkor megoldhatjuk a nyugatberlini kérdést is. Nyugat- Berün lakosságának a dolga, mi­lyen rendszert akar. Ha kapi­talista rendszerben akar élni, ám tegye. De a megszállást meg kell szüntetni, nehogy ez a kér­dés újabb világháborút rob­bantson ki. Ha ennek következtében azt gon­dolják, hogy mi atomháborút aka runk, akkor ön nagyon téved. Mi mindenképpen megkötjük a né­met békeszerződést. Nem hisszük, hogy az Egyesült Államok emiatt világháborút robbantson ki. Mi békét és barátságot akarunk minden néppel. Ha Nyugat- Ber­lin a saját rendszerében akar él­ni, rendben van. Mi azonban szo­cializmust akarunk. Az előbbi az ő ügyük, ez pedig a mi ügyünk. Úgy látszik, hogy itt rosszul ér­telmezték, amit mi akarunk. Több más kérdés után az új­ságíró azt kérdezte, vajon meg­állja-e helyét az, amit a szovjet miniszterelnök egyik beszédében mondott, miszerint azért jött az ENSZ-be, hogy a béke és barát­ság cselekedeteinek magvát hint­se el. — Csakis azért jöttem — vá­laszolta Hruscsov. — Azért jöttem, hogy szolgál­jam népemet, az igazságot, a munkásokat, a parasztokat és az értelmiségieket. Nagyon köszönöm, hogy találkoz­hattam az Egyesült Államok la­kosságával a televíziós adás ke­retében. A Szovjetunió békét és barátságot akar minden néppel. Mi azt szeretnénk, ha ez kölcsö­nös lenne. Ezt előbb-utóbb el is fogjuk érni. Kérem mindazokat, akik hallgatták szavaimat, kövessenek el mindent, hogy megvalósuljon a szovjet— amerikai kapcsolatok javulá­sa. A Szovjetuniónak meg­van mindene. Mi mástól sem­mit sem akarunk. Ezért bé­kejobbot nyújtunk az Egye­sült Államoknak és szeret­nénk, ha önök ugyanezt ten­nék. A szovjet miniszterelnök ez­után el akart búcsúzni, de az amerikai újságíró egyre újabb és újabb kérdéseket intézett hozzá. Az egyik kérdésre válaszolva Hruscsov bejelentette, hogy csü­törtökön este utazik el New Yorkból, s hozzátette: — Aki el akar jönni hozzánk, hogy lássa, hogyan él a szovjet nép, jöjjön, szívesen látjuk. Ezután az újságíró még a gyar­mati rendszer kérdéseire terelte a szót és Hruscsov megismétel­te, hogy minden gyarmatot fel kell szabadítani. Teljes szabad­ságot akarunk — mondotta — minden nép számára. A Szovjetunióban mind a 15 köz­társaság teljes szabadságot élvez. Az alkotmány szerint, ha akar, ki is léphet a Szovjetunió kere­teiből. Az újságíró még a leszerelés kérdéséről is érdeklődött. Azá mondta, hogyha Genfben tíz nemzet képviselői nem tudtak megegyezni, hogyan tudnának 99 ország küldöttei megállapodni? Ezzel arra célzott, hogy Hruscsov rendkívüli közgyűlés összehívá­sát javasolja a leszerelés kérdé­sében. Hruscsov azt válaszolta, van úgy, hogy ketten sem tudnak megegyezni. Úgyhogy a részt ve­vők száma nem számít. — A Szovjetunió nevében már ma ké­szek vagyunk aláírni egy egyez­ményt a leszerelésről, a fegyve­rek megsemmisítéséről és bármi­lyen fajta ellenőrzésről. Mert az ellenőrzés a Szovjetunió érdekeit is szolgálná. — Önök azonban — mondotta Hruscsov — csak a meg lévő fegyverzet ellenőrzésére tö­rekednek, ennek pedig semmi ér­telme nincsen. Az amerikai újságíró azt ve­tette ellen, hogy a nyugati népek a bizalom légkörének megterem­tése miatt akarják az ellenőrzést. Hruscsov errg megkérdezte, hogy mit akarnak tulajdonkép­pen ellenőrizni. Ha nincs leszerelés, akkor nincs mit ellenőrizni. — Talán a kormányunk munká­ját akarják ellenőrizni? Ezt el­lenőrizni tudja maga a szovjet nép is. Mi minden fegyvert meg akarunk semmisíteni. Az amerikai újságíró továbbra is makacsul kitartott amellett, hogy a kölcsönös bizalmatlanság megszüntetése végett kell az el­lenőrzés. Hruscsov azonban azt mond­ta, hogy ő mint miniszterelnök, sokkal közelebbről és mélyebb­ről ismeri ezt a kérdést, mint az újságírók. A Szovjetunió soha nem menne bele az ellenőrzésbe leszerelés nélkül, mert ez nem lenne más, mint kémkedés. Végül is az újságíró felvetette, hogy mindkét részről megértést kellene tanúsítani, hogy tárgya­lás útján lehessen megoldani a Vitás kérdéseket. — Egyetértek — válaszolta Hruscsov. — Ne avatkozzunk be­le egymás belügyeibe. Önök fejlesszék országukat kapitalista alapon, mi fejleszteni fogjuk ha­zánkat szocialista alapon. Mindkét ország fejlődjék úgy, ahogyan saját népe kívánja és akkor megértés lesz és meg le­het mindent tárgyalni. Az újságíró megkérdezte, hogy belegyeznék-e a Szovjetunió ab­ba, hogy egyik állam se szállít­son fegyvereket az új afrikai or­szágoknak. Hruscsov azt mondta, hogy ezt már régen javasolta a Szovjetunió, a nyugati hatalmak azonban nem fogadták el. A Szovjetunió bármikor kész ilyen szerződés megkötésére. Végül arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió kész-e csúcstalálkozó­ra összeülni a megválasztandó új amerikai elnökkel, Hruscsov azt válaszolta, nemcsak kész rá, hanem reméli is, hogy találko­zik az elnökkel egy csúcstalál­kozó keretében. A Szovjetunió minden ész­szerű lépésre kész. önök vá­lasszák meg elnöküket, vá­lasszák meg azt, akit akar­nak, mi készek vagyunk ész­szerű tárgyalásokra. Ezután a szovjet miniszterel­nök elbúcsúzott a kérdező újság­írótól és a televízió nézőitől, Nehru televíziós interjúja New Yorkban Delhi, (TASZSZ). Az Indinfo közlése szerint Nehru indiai mi­niszterelnök New York-ban egy televíziós interjú keretében üdvö­zölte Hruscsov szovjet kormány­főnek azt a javaslatát, hogy 1961. elejére hívják össze a ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli ülésszakát a le­szerelési egyezmény kidolgozá­sára. Meggyőződésem, — mondotta Nehru — hogy Hruscsov lesze­relést akar, nem akar háborút. Nehru megjegyezte, hogy a nyu­gati hatalmak »nem akarják köz­vetlenül megközelíteni a leszere­lés kérdését«. A Kínai -Népköztársaság ENSZ- tagságának kérdéséről szólva Nehru a következőket mondotta: Indiának meggyőződése, hogy mind nemzetközi szempontból, mind az ENSZ érdekeiből kiin­dulva képviseletet kell kapnia a népi Kínának az Egyesült Nem- I zetek Szervezetében. Kína ENSZ- béli képviselete nélkül nem le­het megoldani olyan kérdéseket.- mint például a leszerelés. Nehru kijelentette, hogy a gyarmatbirodalmak politikai ural ma véget ért. gazdasági befolyá­suk azonban még megvan. Ez kü­lönböző módon nyilvánul meg. Még mindig megvannak Portu­gália afrikai gyarmatai, ahol a lakosság ugyanúgy él, mint a XVII. században. Ez a gyarmati rendszer legrosszabb formája. Az indiai miniszterelnök le­szögezte. hegy az ENSZ-nek Kon­góban csak a kongói parlament által kinevezett kormány közve­títésével szabad cselekednie. Az indiai kormányfő végezetül kijelentette, hogy India támogat­ni fog minden olyan javaslatot, amely a gyarmatok függetlensé­gének megadására irányul. Nehru elutazott New Yorkból New York: (Reuter—AP) I Nehru indiai miniszterelnök hét­főn hajnalban elutazott New Yorkból. Elutazása előtt kije­lentette. örömmel jött az ENSZ- közgyűlés ülésszakára, egyes ott történt dolgok azonban kiábrán­dították. Hammarskjöldről szólva Nehru kifejezte azt a véleményét, hogy a főtitkár folytassa munkáját, gondolkozzék azonban azon, ho­gyan lehetne a szervezet műkö­dését hatékonyabbá tenni. Az in­diai miniszterelnök szerint az ENSZ alapokmányát nem sza­bad megváltoztatni. bizonyos változtatásokra azonban a szer­vezet munkáját illetően feltétle­nül szükség lesz. Az indiai miniszterelnök re­pülőgépe rövid időre leszáll Frankfurtban, ahol Nehru meg­beszélést folytat Adenauer nyu­gatnémet kancellárral. Lumumba vasárnap körutat tett Leopoldviileben Leopoldville (MTI): Az AP je­lentése szerint Lumumba, kongói miniszterelnök vasárnap felke­reste Kongó fővárosának néger­lakta kerületeit. A miniszterel­nök megjelent a négerek gyüle­kező helyein és rövid beszédben felszólította az egybegyűlteket, so­rakozzanak fel mögötte és űzzék ki az idegen katonákat Kongó területéről. „A hatalom gyakorlását kezemr be veszem — ezért nincs szük­ségünk többé idegen katonákra” — mondotta. Az AP jelentéséből kiviláglik, hogy Lumumba körútja a város­ban valóságos diadalmenet volt. „A fullasztó trópusi éjszakában férfiak és nők tülekedtek, hogy üdvözölhessék Lumumbát. Bár­merre is járt, sugárzó arcú af­rikaiak „megmentünk, megmen- tőnk” kiáltásokkal fogadták. Ha beszélt a tömeghez, éljenző hall­gatósága „szabadságot” kiáltások­kal felelt — írja az AP tudósí­tója. Az AP tudósítója elmondja, hogy az utcára lépő Lumumbát körülvették az ENSZ ghanai és indiai katonái, s melegen szoron­gatták kezét, A Lumumbát kö­vető menethez csatlakoztak még Mobutu ezredes tábori csendör- ségének tagjai is. Kaszavubu elnök, aki legutóbb kongói ellenkormánnyá alakí­totta át a törvényes kormány ellen fellázadt Mobutu ezredes „főbiztosok tanácsát”, vasárnap újabb törvényellenes intézkedést jelentett be. Az elnök környe­zetében közölték, hogy Kasza­vubu persona non gratanak te­kinti a Kongó területén tartóz­kodó ghanai magasrangú szemé­lyiségeket. Ez a bejelentés vonat­kozik A. Welbeckre, Ghana kon­gói ügyvivőjére. Elisabethvillebe érkezett jelen­tések szerint a Kongó egységé­nek megbontására törekvő Csőm­be ellen felkelt baluba törzs újabb sikereket ért el. A törzs harcosai megszilárdították hely­zetüket Kabalo térségében. A kábáiéi helyzetről érkezett híreket követően Csőmbe tiltako­zott az ENSZ eüsabethvillei kép­viseleténél az ellen, hogy az ENSZ nem segíti elő csendőrségi egységeinek légi átszállítását Ka­balo közelébe. Felszámolják a kubai ellenforradalmi csoportokat Havanna: (MTI) A kubai for­radalmi fegyveres erők minisz­tériuma vasárnap hivatalos köz­leményben számolt be az Es- cambray hegységben működő el­lenforradalmi csoportok ellen ví­vott eredményes harcokról. A közlemény bejelenti, hogy a kormánycsapatok 102 ellenforra- dalmárt — köztük a fegyveres csoportok több vezetőjét — el­fogták és jelentős mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. Az el­lenforradalmi csoportok vezetői perének bírósági tárgyalását ked­den kezdik meg Santa Clara for­radalmi törvényszékén. Bejelenti a közlemény, hogy az ellenforradalmi fegyveres cso­portokat egy négymotoros ame­rikai repülőgép Kuba felség- területének megsértésével után­pótlással látta el. 0. Nevetni és Todor Zsivkov Sekou Tourénál Prága: (TASZSZ) Mint a Cseh­szlovák Távirati Iroda jelenti, Antonin Novotny az ENSZ-köz- gyűlés XV. ülésszakán résztvevő csehszlovák küldöttség vezetője, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke New York-i szál­lásán meglátogatta Sekou Tourét. a Guineái Köztársaság elnökét s hosszú beszélgetést folytatott vele. Mint a Bolgár Távirati Iroda jelenti. Todor Zsivkov. az ENSZ- közgyűlés ülésszakán részt vevő bolgár küldöttség vezetője szom­baton New Yorkban találkozott Sekou Touréval. a Guineái Köz­társaság elnökével, s kicserélték nézeteiket az ülésszak munkájá­ról és a két országot érintő kér­désekről.

Next

/
Thumbnails
Contents