Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-09 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 10 y w. e 3 *-* *■»o A MA'.GYAR. •-SZOCIALISTA ‘ MÜNKÁ5PÁRM. ' TOLNA' ■ ME Ó\ tiBI7:0 T I S A ÖX 'í S. -A ' M LG Y LL. TANÁ’GS. I AM A a Két Dunaföldvári kép Kendergyárbél Sok ezer látogató és nagy forgalom a szekszárdi őszi vásár első napján Szombaton reggel fél nyolc órai kezdettel megnyílt Szekszárdon a kétnapos nagy őszi vásár, ame­lyen sok millió forintos árukész­let várta a vásárlókat. E két na­pon a népbolti, földművesszövet­kezeti és vendéglátóipari pavilo­nok sokasága uralja Szekszárd város egyik központi helyét, a Bé­la teret. A vásárlók egy része, főleg, akik nehezen kapható árukra, pél­dául olajfűtéses kályhára »vadász­tak«, már pénteken megérkeztek a városba, vagy szombaton a haj­nali órákban, hogy az első vásár­lók közt lehessenek. A vásáron a magyar ipar új terméke, a »Tün­de« motorkerékpár is látható és kapható volt, amely 175 köbcen­tis, szép kivitelű és sok vásárláto- gató tetszését nyerte meg. Nem sokkal nyolc óra után már gazdá­ra is talált az első »Tünde«. Mosonyi Mihály, a Faddi Föld­művesszövetkezet pavilonjának vezetője szombaton reggel kilenc órakor a következőket mondotta lapunk munkatársának: — Mi lakberendezési cikkeket és méterárut kínálunk a vevők­nek s már eddig (tehát, alig több, mint egy óra alatt — a Szerk.) mintegy 60 000 forintot forgalmaz­tunk. A csúcsforgalmat azonban csak vasárnap délelőttre várjuk. A vásár első perceiben nem volt túl nagy a közönség, de aztán rövid idő alatt szemlátomást megélénkült a pavilonok környé­ke. Már kilenc órakor nagy volt a tolongás a rádió és villamossági cikkeknél, a lakberendezési áruk­nál és a városi tanács emeleti nagytermében berendezett bútor­kiállításon. Jellemző a bútorok iránti nagy keresletre, hogy már kilenc órakor alig volt a kiállítá­son olyan bútor, amelyiket ne ad­ták volna el. Sőt, külön felhívták a figyelmemet, hogy már az első félórában megvásárolták a leg­több bútort. Kilenc óráig mintegy 55 000 forint volt a forgalom. Itt újdonságot is találhatunk: a Né­met Demokratikus Köztársaság­ból importált dolgozószoba-bútort és a magyar új típusú, viszonylag sok darabból álló szobabútort. Már a vásár első napján is több ezren érkeztek vonattal a megye különböző községeiből, elsősor­ban a sárközi falvakból. A vásár­látogatók nagy része, hozzávctí- legesen a fele, dolgozó paraszt, a megfigyelések szerint, és igen so­kan érkeztek a termelőszövetke­zeti községekből. A I Uj pozdorja-bú- torlap üzemet, va lamint új kultúr- otthont avattak az alkotmány ün­nepén a Duna­földvári Kender­gyárban. A kul­túrotthon — ahol a gyár üzemi konyhája és ebéd lője van, — az avatás napjától kezdve „üzemel”, A bútorlap-gyár­ban most folyik a próbaüzemelés. A vezérlőasztal­nál álló Nagy Fe­renc gépkezelő gombnyomásokkal irányítja a hőprés és az ahhoz tar­tozó berendezések munkáját. Újabb régészeti leletek gazdagítják Szekszárd történelméről alkotott ismereteinket Facsemetéket ültetnek a szek- szárd-szőlőhegyi iskola tanulói. A nagy igyekezetben mélyre sza­lad az ásó, de hegye valami ke­ményet ér. — Nyomd meg, biztos valami tégladarab, vagy vasfazék — biztatják egymást a gyerekek. Ekkor ér oda Baka István igaz­gató, s óvatosságra inti a tanu­lókat. Az óvatos munka nyomán furcsa alakú, feltehetőleg régi téglákra bukkantak. S tovább már nem is ásnak, hanem ér­tesítik a szekszárdi múzeumot. így kezdődött. S most már a múzeum igazgatójának, dr. Mé­száros Gyulának szakszerű irá­nyításával folyik a feltáró mun­ka. övé a szó: — Az iskola értesítette a mú­zeumot a leletről, így kezdtük meg a feltárást. Egy, már meg­bolygatott sírt találtunk, amely római épülettéglából készült, te­teje pedig római háztető zsin­delyből. Előkerült még a sírból egy érdekes kúpalakú üvegpo- hár teljes épségben. A csontváz vállán egy római ruhakapcsot (fibula) találtunk, derőktájon pe­dig díszes bronzcsatot és egy dí­szes szíj-vég foglalatot. A sír még további értékes meglepetés­sel is szolgált, mert találtunk benne egy vaskést és egy IV. századi bronzérmet. — A sír elrendezése a késő ró­mai időkre vall. Ezt bizonyítják a mellékletek is. — Felmerült a kérdés, magá­nyos sírra bukkantunk-e, vagy sírkertre, esetleg az akkori idők­re jellemző római út mentén fel­sorakozott sírok egyikére? Mind­ez a későbbiekben derül majd ki. — A további kutatás során a rómaiaknál még régebbi leletek­re bukkantunk. Kora vaskori hul­ladékgödrök kerültek napvilágra. Ez meglepetés volt számunkra, de rendkívül örülünk neki. Fel­tárásuk most folyik. — Az egész kutatásnak a je­lentőségét az adja, hogy Szek­szárd történelmét újabb adalé­kokkal gazdagítja.* Már az eddi­giekből is leszögezhető, hogy a római település túlterjedt a vá­ros mai közvetlen határán. Az ismereteinket bizonyos mérték­ben módosítja és sokban gyara­pítja, (parásztai) 1 Kilencezer mázsa halat vár a lehalászástól a Tolna-Baranya megyei Halgazdaság A tervek szerint 2500 mázsa halat exportálnak A Tolna—Baranya megyei Hal­gazdaság tavainak nagy része me­gyénk területén van. Negyvennégy tó mintegy 840 hold területet fog­lal el megyénkben. Nagyban folyik a gazdaság ta­vain a lehalászás. Eddig 300 hold­ról 1500 mázsa halat fogtak ki, 3 tavak minden holdja öt mázsa ha­lat adott a halászoknak. A gazda­ság az eddigi halászások eredmé­nyeiből következtetve túlteljesíti tervét. A tervek szerint ugyanis 8350 mázsa halat vártak, de most a legszerényebb számítások is 9000 A dombóvári szárító és megtisztító üzem 84 vagon fémzárolt gabona-vetőmagot állított elő A terményfongalmi vállalat magtisztító és szárító üzeme Domnbóvárott az idei szezonban 84 vagon fémzárolt gabonavető­magot állított elő. 70 vagon bú­zát, 14 vagon árpát. Az előállított vetőmagot nagyrészt a járás ter­melőszövetkezetei kapták meg őszi vetéseikhez. A jelentkező szabad kapacitást úgy hasznosította a szárító és magtisztító üzem. hogy a járás termelőszövetkezeteinek kom­bájnnal csépelt gabonájából 38 vagont tisztított és szárított meg. Nagyobb mennyiségű ilyen gabo­nát küldött az üzembe a döbrö- közi Zöld Mező, a kocsolai Vö­rös Csillag, a dombóvári Alkot­mány és a dalmandi Béke Tsz. Most készítik elő az üzemet az export napraforgó-vetőmag elő­állítására. A tervek szerint a fémzárolt napraforgóból mintegy 30 vagonnal exportálnak. mázsára becsük a lehalászás vég­leges eredményét. A tavak halban való gazdagsá­gát mutatja az inámi példa, ahol az első napon az első húzásra egy hálóval 120 mázsa halat fogtak ki. A terven felüli halmennyiség nagyrészt természetes hozamok nagyarányú emelkedésének kö­szönhető. Nagyban hozzájárul a természetes hozamok növeléséhez az új trágyázást módszer, amelyet Barta László üzemegységvezető újításának nyomán vezettek be. Barta László korszerű trágya- ágyat készített, amely a kézierő teljes kikapcsolásával minden ol­dott trágyát permetez a tavakra. A korszerű trágyázás eredménye­ként Fürgédén például a tavalyi 180 kiló helyett idén 300 kiló volt a holdankénti terméshozam. választó taggyűléseken megyénk fiataljai számos helyen kollektív felajánlásokat tettek a KISZ- kongresszus tiszteletére. A fel­ajánlások nagy része a helyi ter­melőszövetkezetek segítésének ér­dekében történt. A lengyeli szakiskola fiataljai ötszáz óra társadalmi munkát vé­geznek a helyi termelőszövetke­zetnek az őszi betakarítási mun­kálatok során. Kismáhyokon a község fiataljai, beleértve a bá- nyászfiatalokat is egésznapos társadalmi munkát vállaltak a termelőszövetkezetben. Diósbe- rényben a fiatalok négy hold napraforgó betakarítását vállal­Nemcsak a belföldi fogyasztás számára tenyészti a halakat a Tolna—Baranya megyei Halgaz­daság, hanem nagy mennyiségű tükörpontyot szállít exportra is, főleg a Német Demokratikus Köz­társaságba, Csehszlovákiába és Nyugat-Németországba. A számí­tások szerint 2500 mázsa halat exportálnak idén. A Fürgéd mel­letti kecsege-pusztai üzemegység­ből máris 300 mázsa, a sumonyi üzemegységből 50 mázsa tükör­pontyot exportáltak a Német De­mokratikus Köztársaságba. Második ötéves tervünk idősza­kában 660 hold halastavat létesít megyénkben a Tolna—Baranya megyei Halgazdaság. Tamási, Re- göly, Ujireg és Zomba környékén létesítenek új tavakat, illetve bő­vítik ki a meglévőket. ták. Jelentős a szekszárdi DÉDÁSZ fiataljainak felajánlása. A DÉDÁSZ KISZ-szervezetének taggyűlésén a fiatalok vállalták, hogy a szekszárdi Szabadság Tsz- ben egy istálló villamosítását elvégzik, s ezáltal mintegy 20 000 forint értékű társadalmi munkát végemek. A dombóvári Alkotmány Ter­melőszövetkezet KlSZ-fiatal- jai a KISZ-en kívüli fiata­lokkal közösen védnökséget vállaltak a kukoricaszár be­takarítása felett, továbbá tár­sadalmi munkával segítik a sertésfiaztató építését. Szakoson a vezetőségválasztó taggyűlés után a KISZ-fiatalok tíztagú silózó brigádot hoztak létre. A brigád felajánlotta, hogy társadalmi munkával 300 köb­méter silót készít. A tengelici Pe­tőfi Tsz fiataljai kétnapos ro­hammunkával segítenek az őszi betakarításban, továbbá vállalták az összes facsemete elültetését.. A simontornyai Kossuth Tsz- ben az őszi betakarítási mun­kák segítése mellett a fiata­lok vállalták, hogy társadal­mi munkával rendbehozzák a termelőszövetkezet halastavát. Lényegesen magasabb volt a termelőszövetkezetek gabona-átlagtermése, mint az egyéni parasztgazdáké a tamási tárásban A tamási járásban felmérték és összehasonlították a termelőszö­vetkezetek és az egyéni dolgozó parasztok gabona-termésátlagát. A termelőszövetkezetek átlagter­mése gabonából lényegesen meg­haladta az egyéni parasztgazdá­két annak ellenére, hogy a ga­bona nagy része még tagosítat- lan parcellákból került betaka­rításra. Az egyéniek átlagtermése búzá­ból 9,5 mázsa, őszi árpából 10,1 mázsa volt. A termelőszövetke­zeteké búzából 1,5 mázsa, ár­pából pedig 13 mázsa volt. Jelentős felajánlások születtek a KISZ-vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseken A KISZ-vezetőség- és küldött-

Next

/
Thumbnails
Contents