Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-06 / 236. szám

TÓTAT ^ MTíTTTJt W»wr»T5lfl 1960. október 6. 2 fl szovjet, francia és lengyel sajtó Kádár elvtárs beszédéről Moszkva, (MTI): Kádár János elvtársnak, a magyar ENSZ-kül- döttség vezetőjének az ENSZ- közgyűlés október 3-i ülésén el­hangzott beszédét szerdán mint­egy másfél oldalon közli a Pravda. »Oldjuk meg az emberiség lét­kérdéseit« ezzel a címmel ismer­teti a lap Kádár elvtárs felszóla­lását. A Pravdában megjelent fénykép a magyar ENSZ-küldött- ség vezetőjét a beszéd elmondása közben ábrázolja. A TASZSZ New York-i jelen­tése alapján a beszédet bő kivo­natokban ismerteti valamennyi szerda reggeli, központi szovjet lap. Az Humanité szerdai számá­ban beszámolót közöl Kádár Já­nosnak, az ENSZ közgyűlésén el­mondott beszédéről. A Francia Kommunista Párt lapja kiemeli: A »magyar kérdés« napirendre tű­zése hidegháborús cselekedet lenne. Kádár János felszólalását idézve a lap beszámol arról, hogy a magyar küldöttség vezetője tá­mogatta a leszerelésre vonatkozó és a gyarmati rendszer felszámo­lásával kapcsolatos szovjet javas­latokat és követelte a Kínai Nép- köztársaság felvételét az ENSZ- be. Hangsúlyozta a nyugatnémet militarizmus újjáéledésének ve­szélyét. Az Humanité aláhúzza Kádár János megállapítását: mihelyt a Szovjetunió az Egyesült Államok szovjetellenes agresszív cseleke­detei kérdésének napirendre tű­zését javasolta, az amerikai kor­mány az állítólagos »magyar prob­léma« napirendbe iktatását köve­telte. Mindenki tudja, hogy az 1956-os események vizsgálata ré­gen idejét múlta, az is tudott dolog, hogy a »magyar probléma« tanulmányozása a közgyűlésen, vagy az ENSZ bizottságaiban csak a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság elleni rágalom­hadjáratot jelenti. Ez a »kérdés« kizárólag csak a hidegháború cél­jait szolgálja. A szerdai lengyel lapok Kádár elvtárs beszédével kapcsolatban megállapítják, hogy a magyar küldöttség vezetője érintette az ENSZ előtt álló legfontosabb kér­déseket és képet adott a Magyar Népköztársaság politikai, gazda­sági és kulturális fejlődéséről. Részletesebben ismertetik a be­széd külpolitikai vonatkozásait. Kiemelik azokat a részleteket, amelyekben Kádár elvtárs a ma­gyar küldöttség nevében támo­gatja a Szovjetunió leszerelési ja­vaslatait, valamint a Kínai- és a Mongol Népköztársaság felvételi kérelmét. A lapok nagyobb részt szentelnek Kádár elvtárs szavai­nak az úgynevezett »magyar kér­désről«. Idézik azt a megállapítást, hogy a kérdés napirendre tűzése ellenséges akció a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság ellen, s hidegháborús célt szolgál. A lengyel sajtó ismerteti Sík Endre külügyminiszter felszóla­lását is a Kínai Népköztársaság felvételével kapcsolatos vitában. Valamennyi lap kiemeli azt a megállapítást, hogy »nem beszél­hetünk az ENSZ egyetemességé­ről, amikor egy hatszázmilliós országnak nincs képviselője a világszervezetben«. A katangai Niemba is Lumumba híveinek kezére jutott Csőmbe és „minisztere” ijedten sértése” Rlisabethville (MTI). Elisabetlr villebe érkezett jelentések sze­rint a Kongó központi kormá­nyához hű Baluba-törzs tagjai a katangai Albertville környékén újabb területeken szilárdították meg állásaikat és elfoglalták Ni­emba térségét. Niembából a Csombe-féle közigazgatás tagjai elmenekültek. Ugyanakkor az ENSZ egyik elisabethvillei szó" vivője kijelentette, hogy ENSZ- csapatokat küldtek Niembába. A kongói Katanga tartomány lakosságának mindjobban terje" dő felkelése a külföldi érdekeket szolgáló Csombe-féle »kormány« szakadár politikája el­len. zűrzavart idéz elő a katan­gai »kormánykörökben«. Hírügy­nökségi jelentések szerint Ndala Kambola. a katangai kormány­zópárt, a Comakat elnöke keddi sajtóértekezletén a kormány előtt álló feladatokról szóló nyilatko­zatában kijelentette, hogy álla­mosítani kell a Katanga terüle­tén lévő belga bányákat. A sajtótájékoztatót sietve kö­tiltakozik a belga érdekek „meg­vette előbb Csőmbe »miniszter- elnöknek« a rádióban ismertetett cáfolata, amely »légből kapott­nak« minősíti Ndala Kambola nyilatkozatét, sőt kétségbe vonja, hogy Kambola egyáltalán ilyen nyilatkozatot tehessen. Samalonge nyomatékosan han­goztatta. hogy »a katangai kor­mánynak továbbra is szüksége van Belgium és más országok technikai segítségnyújtására«. Az AP elisabethvillei tudósító­jának értesülése szerint a cáfola­tok ellenére Ndala Kambola Csőmbe pártja elisabethvillei szervezetének elnöke. A kongói Katanga tartomány szakadár kormánya már küldött­séget is menesztett Brüsszelbe, a belga fővárosba. Masangu. a kül­döttség vezetője kedden a sajtó képviselői előtt kijelentette. »Ka­tanga szívesen lenne az európai közös piac — a nyugat-európai gazdasági ömörülés tagja«. Be­vallotta. hogy a közős piac tag­országainak kormányai is »na­gyon érdeklődnek« Katanga ter­mészeti kincsei iránt. A Török Köztársaság új magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a népköztársaság I Elnöki Tanácsának elnöke szer­dán fogadta Burhan Isin rend­kívüli követet és meghatalmazott minisztert, a Török Köztársaság új magyarországi követét, aki át­adta megbízólevelét. I megfelelően sikereket fog hozni és -biztosította, hogy fontos kül­detésének teljesítése során a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az Elnöki Tanács ré­széről a legmesszebbmenő támo­gatásban fog részesülni. Burhan Isin követ megbízóle­vele átadásakor többek között ki­jelentette: minden igyekezetével azon lesz. hogy teljesítse az or­szágaink közötti jó kapcsolatok fejlesztésére irányuló küldetését. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszában kifejezte re­ményét, hogy az új követ tevé­kenysége, országaink érdekeinek A megbízólevél átadása után Burhan Isin bemutatta Dobi Ist­vánnak a kíséretében megjelent dr. Cenap Kaskin követség! első titkárt, maid az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a követtel. Burhan Isin követ megbízóle­velének átadása után a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet. | Ferhat Ábbasz beszéde a pekingi nagygyűlésen Peking (Uj Kína). Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyának küldöttsége tiszteletére Pekingben nagygyűlés volt, ame­lyen a kínai főváros lakosságá­nak képviseletében tízezer em­ber üdvözölte az algériai nép igazi képviselőit. Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnöke beszédet mondott a nagygyűlésen. Részletesen ismertette az algé­riai népnek az elnyomás ellen vívott hősi harcát, amelyet — mondotta — feltétlenül győze­lemre visz. Bejelentette, hogy a küldöttség fontos tárgyalásokat folytatott a kínai vezetőkkel, s ezek nyomán még jobban megszilárdult a kí­nai és az algériai nép baráti kapcsolata. Venezuelai tiltakozó jegyzék az Egyesült államokhoz New York (TASZSZ). A vene­zuelai külügyminisztérium jegy­zékben tiltakozott az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériumánál amiatt, hogy az Egyesült Álla­mok megsérti a Costa-Rica-i ha­tározatot. Az amerikai államok szervezetéhez tartozó országok külügyminisztereinek Costa-Ri­ca-i értekezlete ugyanis egyhan­gúlag határozatot fogadott el, amelynek értelmében megszakít­ják a gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat Trujillo, dominikai diktátor rendszerével. Bár az amerikai küldöttség is megsza- vasta a határozatot, az Egyesült Államok továbbra is szoros gaz­dasági kapcsolatokat tart fenn Dominikával, többek között do­minikai cukrot vásárol. Az Egyesült Államok magatar­tása felháborodást keltett Vene­zuela népében és politikai párt­jaiban Események sorokban Kingsport (MTI). A Tennessee állambeli Kingsportban egy ha­talmas és több kisebb robbanás lángtengerbe borította az East­man vegyi művek több holdas gyártelepének anilinfesték üze­mét. A robbanás a gyártelep egy részét a föld színével tette egyen­lővé. A gyártelepen tíz munkás ; életét vesztette, hatvanöt sebe­sültet pedig kórházba szállítottak. A tűzoltóság csak három órás megfeszített munkával tudta a tüzet megfékezni. * Peking (Uj Kína). Mint az Aka- hata jelenti, a Japán Kommunista Párt tagjainak száma állandóan növekszik. A legújabb kimutatá­sok szerint egy év során az ország tizenkilenc megyéjében megkét­szereződött a kommunisták száma. Hanoi, (TASZSZ). A Vietnami Tájékoztató Iroda közli, hogy a Patet Lao harci alakulatai és a laoszi népi fegyveres erők felsza­badították a lázadó Nosavan- klikk uralma alól Muong-Oepeum városát, amely 31 kilométerre délkeletre fekszik Sam Heuától. Ilyenformán egész Sam Neua tartományban helyreállt a törvé­nyes közigazgatás. Párizs, (TASZSZ). A Vanguar- dia Espanola című madridi lap a spanyol külügyminisztérium je­lentése alapján közli, hogy az Egyesült Államok két torpedó­rombolót adott át a spanyol hadi­flottának. A két hajó a Földközi tenger medencéjében állomásozó 6. amerikai flottájához tartozott. * Berlin, (TASZSZ). A karlsruhei bíróság három és fél évi börtönre ítélte Rudolf Esterle-t, a Német Demokratikus Köztársaság ál­lampolgárát, »kommunista tevé­kenység« vádja miatt. Esterle rokonai látogatására érkezett Nyugat-Németországba. Mozgalmas napok vannak az ENSZ-ben, a közgyűlési vitákon kívül egymást követik az állam- és kormányfők találkozásai, az öt semleges ország vezetője pedig azon fáradozik, hogy elhárítsa a Hruscsov—Eisenhower talál ■ kozó útjában álló nehézségeket s ezzel elősegítse a nemzetközi problémák tisztázását. A világ minden részén megegyeznek abban, hogy ez a legfontosabb és legjelentősebb közgyűlés a világszervezet történetében, s a tárgyalások középpontjában két olyan fontos kérdés áll, mint a leszerelés és a gyarmati népek felszabadításának ügye. Amint Kádár János elvtárs be­szédében megfogalmazta, a kül­dötteknek világosan és egyér­telműen arra kell válaszolniok, akarják-e a leszerelést, vagy sem. Az elmúlt években számos tetszetős szólam hangzott el a nyugati hatalmak részéről is a béke védelméről, a leszerelés­ről, a szép szavakat azonban nem követték tettek, sőt a NATO-hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal, kifeje­zetten szabotálták az érdemi tárgyalásokat. A mostani köz­gyűlés halaszthatatlan feladata, hogy ezen a téren előrehaladást tegyen, s erre annál inkább adva van a lehetőség, mert a genfi tízhatalmi értekezlet résztvevői helyett ezúttal 98 ország küldöttei ülnek a világ- szervezet üléstermében. Alig nyílt meg a közgyűlés, már az első napokban felszínre kerültek azok a belső bajok, amelyek mindeddig akadályoz­ták, hogy a világszervezet mél­tón betölthesse hivatását. Egy­re több bírálat éri a főtitkári hivatalt és a főtitkár személyét, aki egész ténykedésével a nyu­gati hatalmak érdekeit szol­gálta, a kongói eseményekkel kapcsolatban pedig épp az ő egyoldalú és elfogult magatar­tásának volt következménye, hogy az ENSZ nemcsak a ren­det nem tudta helyreállítani, hanem a korábbinál is zavaro­sabb helyzetet teremtett Kon­góban. A másik kérdés, amely mind gyakrabban szerepel a közgyű­lési vitákban, Kína ENSZ-tag­ságának évek óta húzódó ügye. Ismeretes az az elfogult poli­tika, az a hamis érvelés, amely- lyel az Egyesült Államok mind­eddig megakadályozta, hogy a Kipai Népköztársaság elfog­ulja méltó helyét a világszer­vezetben. A kérdés ma már messze túlnő azon a puszta tényen, hogy az Egyesült Álla­mok, vagy más nyugati hatal­mak nem akarnak tudomást venni a 680 milliós Kínai Nép- köztársaság létéről. Ez önma­gában megbocsáthatatlan poli­tikai vakság, a valóság ostoba fel nem ismerése. A Kínai Nép- köztársaság ENSZ-tagsága azon­ban ma már a tárgyalások eredményességének is feltétele. Kína nélkül nem lehet sem a leszerelésről, sem más, fontos nemzetközi kérdésről tárgyalni, s a 680 milliós Kínai Népköz- társaság helyett nem lehet a tárgyalóasztalhoz ültetni Ame­rika bábjának, Csang Kaj-sek- nek küldöttét. A nyugati politika mind ne­hezebb helyzetbe kerül. Nem­csak a csúcstalálkozó világ­szerte megnyilvánuló követe­lése nehezíti a nyugati, első­sorban az amerikai diplomácia helyzetét, hanem a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-tagságának kérdése is. »ENSZ-körökben olyan vélemény kezd kialakulni — írja az angol Scotsman — hogy a Kínai Népköztársaság felvételének kérdésében egyre több küldöttség fordul szembe az Egyesült Államok álláspont­jával. Mind nyilvánvalóbbá Ilik ugyanis ennek az állás­pontnak logikátlansága és az a tulajdonsága, hogy ellentmond a tényleges helyzetnek. Az egyik nyugati megbízott kije­lentette: minél tovább tart a vita Kínáról, annál kisebb lesz a tábora azoknak, akik az Egyesült Államok álláspontját támogatják«. Heves, nem egyszer éles­hangú viták jellemzik a mos­tani ülésszakot. Azonban már az eddigi viták is azt bizonyít­ják, amit Hruscsov elvtárs így fogalmazott meg: nemcsak a jog és az igazság, hanem az erő is a béke híveinek oldalán van. Vita az ausztráliai parlamentben Uj-Guinea és Pápua önrendelkezési jogáról Canberra (TASZSZ). Az auszt­ráliai munkáspárti ellenzék éle­sen bírálja az ország kormányá­nak politikáját, amely halogatja Uj-Guinea és Pápua önrendelke­zési jogának biztosítását. A mun­káspárti képviselők a képviselő­ház keddi ülésén síkraszálltak az említett területek önrendelkezé­séért. Word, volt munkáspárti közlekedésügyi miniszter hang­súlyozta. hogy az a bírálat, amely az ENSZ-ben érte Ausztrália kormányát úrguineai és pápuái politikájáért, teljesen megalapo­zott. Tizennégyezer társadalmi előadó részvételével, gazdag programmal indul az ismeretterjesztés új évadja Szerdán a Kossuth Klubban dr. Mód Aladár egyetemi tanár, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára tájékoztatót tartott az ismeretterjesztő mun­ka legfontosabb tapasztalatairól és az 1960/61. évi feladatokról. Elmondotta, hogy a társulat szervei az idei első félévben har­mincezer előadást tartottak, csaknem annyit, mint amennyi tudományos ismertető a megelő­ző évben elhangzott. Az előadá­soknak több mint a fele a mun­kások általános műveltségének emelését, világnézeti, politikai és szakmai nevelését szolgálta. A falu szocialista átalakulásával egy időben annak elősegítésére több mint tizennégyezer előadás volt a községekben, Egyre nép­szerűbbek a munkásakadémiák. Az első félévben az üzemekben rendezett csaknem tízezer tájé­koztató mintegy egyötöde mun­kásakadémiákon hangzott el. A most induló évadban a TIT népszerű tudományos előadásai­val fokozottan kívánja szolgálni a dolgozó rétegek művelődését, a szocialista építés feladatainak gyakorlati végrehajtását. Az üzemek vezetőségeinek és a társulatnak egyaránt sok gon­dot okozott eddig a bejáró mun." kások közötti ismeretterjesztés. Most több megyében közösen vállalják az üzemek olyan közsé­gek patronálását, ahol a lakosság jelentős része bejáró munkás. A mezőgazdasági nagyüzemek számának növekedésével falun is megnőttek a művelődési igények. Az ismeretterjesztés eredménye­sebbé tételére a TIT egy sor je­lentős termelőszövetkezettel szer­ződést kötött. Az ország minden részén, a nép művelésének ügyét támogató értelmiség egyre na­gyobb számban kér részt az is~ merettpr^esztő munkából, s ma már több mint 14 ezer társulati tag vállalja fontos társadalmi hivatásként a dolgozók szocialis­ta nevelésének megtisztelő fel­adatát.

Next

/
Thumbnails
Contents