Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

2 TOT,NA MFOTFT NEPTTJSAO 1960. szeptember 1. Hruscsov elvtárs felszólalása az ENSZ-ben Élénk diplomáciai tevékenység az ENSZ-ben — Találgatások egy Hruscsov—Eisenhower találkozó lehetőségeiről (Folytatás az 1. oldalról.) New York (MTI): Vasárnap folytatódott az élénk diplomáciai tevékenység az ENSZ-ben. A megbeszélések központjában egy­részt Hruscsov szovjet miniszter- elnök különböző küldöttségek ve­zetőivel folytatott tanácskozásai, másrészt az Eisenhower—Mac­millan—Menzies találkozó állott. A három nyugati kormányfő találkozója után Macmillan, Men­zies, valamint Herter amerikai és Lord Home angol külügyminisz­ter folytatott megbeszélést a wasingtoni brit nagykövetségen. Macmillan és Menzies vasárnap a késő esti órákban visszarepült New Yorkba. Lord Home angol külügymi­niszter, aki vasárnap este szintén New Yorkba érkezett, megérkezé­se után a Waldorf Astoria szálló­ban tanácskozott Nkrumah gha- nai elnökkel. Ugyancsak a késő esti órákban háromnegyedórás megbeszélésre került sor Mac­millan és Nehru indiai minisz­terelnök között. Az angol miniszterelnök va­sárnap a Fehér Házban — Eisen­hower kérésére — kifejtette, hogy véleménye szerint milyen tényezők szólnak a Hruscsov— Eisenhower találkozó mellet, il­letve ellene, ugyanakkor jól tud­ja azonban, hogy ebben a kérdés­ben az amerikaiakat illeti meg a döntés és „nincs szándékában befolyásolni ezt az elhatározást”, Lord Home angol külügymi­niszter vasárnap este az NBC-rá- diótársaságnak adott televíziós interjújában azt állította, hogy az angol kormány „hisz a ma­gasszintű tárgyalásokban”, sietett azonban kijelenteni, „csak akkor látja értelmét egy újabb párizsi típusú csúcsértekezletnek, ha biz­tosra vehető, hogy az eredmé­nyekkel jár.” Az angol külügyminiszter kény­telen volt elismerni a tárgyalá­sok szükségességét — mint mon­dotta — „legalább néhány kér­désben”. Példának hozta fel Nyu­gat-Berlin helyzetét és a genfi atomértekezletet. Lord Home hangoztatta végül, hogy az angol kormány vélemé­nye szerint a nukleáris és a ha­gyományos fegyverekre egyaránt kiterjedő „kiegyensúlyozott lesze­relés” érdeke mind a Keletnek, mind a Nyugatnak, majd tagadta, hogy atomfegyverekkel akarják felszerelni a nyugatnémet hadse­reget. A tervek szerint az ENSZ-köz- gyűlés hétfőn három ülést tart. A délelőtti és a délutáni ülés folytatta a nemzetközi helyzet ál­talános vitáját. Ebben szólalt fel — a válasz jogán — elsőnek Hruscsov szovjet miniszterelnök, majd Husszein jordániai király, Nehru indiai miniszterelnök, dél­után (magyar idő szerint este) Ká dár János, a magyar ENSZ-kül- döttség vezetője, továbbá Hondu­ras, Venezuela és Jemen képvi­selője. A hétfő esti — harmadik — ülés folytatja a vitát az általá­nos ügyrendi bizottság napirend­tervezetéről. Mint ismeretes, a szombati rendkívüli ülés meg­kezdte a vitát a kínai ENSZ-kép- viselet kérdésének napirendre tű­zéséről, nem került sor azonban szav azásra. A kínai ENSZ-kép- viselet kérdésében felszólalásra jelentkezett Csehszlovákia, Afga­nisztán, Kuba, Albánia, Burma, az EAK, Bulgária, Nagy-Britan- nia, Guinea, Magyaroszág, India, Belorusszia, Ceylon, Irak és a Fülöp-szigebek képviselője. Mint ismeretes, Eisenhower el­nök elutasította az öt semleges kormányfőnek azt a javaslatát, hogy újítsa fel tanácskozásait Hruscsov, szovjet miniszterelnök­kel. Az AP szerint egy semleges diplomata hangoztatta, hogy ne adják fel a Hruscsov—Eisenho­wer találkozó érdekében megkez­dett erőfeszítéseket. Kijelentette, hogy az öt semleges kormányfő javaslata továbbra is érvényben van és a javaslat beterjesztői hétfőn előreláthatólag megvitat­ják a további teendőket. Hightower, az AP hírmagyará­zója beismeri ugyan, hogy Eisen­hower elutasította a semlegesek javaslatát, de azt állította, az el­nök „nyitva hagyta az ajtót a csúcs-diplomácai visszatérte szá­mára, ha a szovjet miniszterel­nök konkrét lépéseket tesz a hasz noá tárgyalások előmozdítása ér­dekében.” A hétfői vezető amerikai la­pok Eisenhower elutasító nyilat­kozatának megfelelően szándékos borúlátással írnak egy esetleges szovjet—amerikai kormányfői ta­lálkozó lehetőségeiről. Novotny nyilatkozata US News and World Report tudósítójának Hruscsov elvtárs beszéde New Yok (TASZSZ): Az ENSZ- közgyűlés ülésszaka hétfőn foly­tatta munkáját. A napirenden to­vábbra is az általános politikai vita szerepel. Helyi idő szerint 10 óra 25 perckor érkezett az ENSZ-palotába N. Sz. Hruscsov. Az újságírók, akik már tudták, hogy a szovjet küldöttség veze­tője felszólal a hétfő délelőtti ülésen, körülvették a szovjet kor­mányfőt és előzetes kérdéseket tettek fel neki felszólalásáról. »Mint mindig, ezúttal is nagy fi­gyelemmel fogjuk hallgatni önt« — jegyezte meg az egyik újság­író. Hruscsov belép az üléste­rembe és elfoglalja helyét. Az új­ságírók egy pillanat alatt elosz­tanak, mindenki siet munkahe­lyére, hiszen az első felszólaló Hruscsov. 10 óra 45 perckor, (magyar idő szerint 15 óra 45 perckor) az elnök megnyitja a délelőtti ülést. Mi­előtt megkezdenők az általános politikai vita folytatását — mon­dotta — válaszadás jelleggel fel­szólal N. Sz. Hruscsov, a szovjet­unió küldöttségének vezetője. A szovjet kormányfő hosszantartó taps közepette felmegy a szónoki emelvényre. Hruscsov válaszolt néhány ko­rábbi felszólalásra. Ismertette a szovjet küldöttség álláspontját az általa javasolt ENSZ-végre- hajtó szerv szerepét és helyét il­letően. Megjegyezte, hogy az ENSZ létrehozása óta tizenöt esz­tendő telt el, világszerte nagy társadalmi és politikai átalaku­lások mentek végbe: Európa és Ázsia szocialista államai több mint egymilliárd embert tömörítenék, megje­lentek a nemzetközi küzdő­téren a semleges álláspontot valló, új, fiatal államok. Jelenleg a közgyűlés és a Biz­tonsági Tanács összes határoza­tainak értelmezője és végrehaj­tója egy ember — mondotta Hruscsov. — Ennek az egy em­bernek, az adott esetben Ham­marskjöld úrnak, kell értelmez­nie és végrehajtania e határoza­tokat, figyelembe véve mind a monopoltőke országainak érde­keit, mind a szocialista országok, mind pedig a semleges országok érdekeit. Ez lehetetlenség — hangsúlyoz­ta a szovjet küldöttség vezetője. Hruscsov ezután így folytatta: Hammarskjöld úr sohasem volt tárgyilagos a szocialista orszá­gokkal szemben. Mindig az Egye­sült Államok és a monopoltőkék többi országának érdekeit védel­mezte. A kongói események, amelyekben egyszerűen szégyen­letes szerepet töltött be, csupán az utolsó csepp, amellyel csor­dultig telt türelmünk pohara. Hruscsov hozzáfűzte, hogy egyetlen más főtitkár sem lehet­ne tárgyilagos képviselője a há­rom különböző államcsoport aka­ratának. »Nem bízunk és nem is bízha­tunk Hammarskjöld úrban — mondotta Hruscsov. — Ha ő ma­ga nem vesz annyi bátorságot, hogy lemondjon, ami, hogy úgy­mondjam lovagias cselekedet lenne, mi levonjuk a szükséges következtetéseket az előállott helyzetből«. Hruscsov utalt ezután arra az egyoldalúságra, amely jelenleg az ENSZ, a közgyűlés, a Bizton­sági Tanács és a főtitkár munká­jában tapasztalható. Ez az egyol­dalúság az Egyesült Államok ve­zette államcsoport uralmában nyilvánul meg. Mai világunkban az a reális helyzet — mondotta Hruscsov, — hogy a két legerő­sebb hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ereje leg­alább is egyenlő, ha pedig tekin­tetbe vesszük a többi szocialista országot, valamint a volt gyar­mati országokat is, világossá vá­lik, hogy nemcsak a jog és az igaz­ság, hanem az erő is a béke­szerető államok oldalán van.” Érveit összegezve Hruscsov ki­mutatta, hogy az egyetlen helyes megoldás olyan végrehajtó szerv létrehozása lesz, amelyben a há­rom államcsoportot három sze­mély képviseli. Ez igazságos kö­vetelés — jegyezte meg. Ha nem ma, hát holnap a világ minden népe felismeri, hogy az ENSZ-nek tekintettel kell lennie minden ál­lam érdekeire. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a leszerelés nem pótolható a fegy­verkezés ellenőrzésével, leszere­lés nélkül, majd ismét kijelen­tette: „Ha elfogadják a mi leszere­lési javaslatainkat, mi készek vagyunk elfogadni a nemzet­közi ellenőrzésre vonatkozó bármely nyugati javaslatot. A szovjet kormányfő elvileg hozzájárult, hogy létre kell hoz­ni a nemzetközi fegyveres erő­ket, miután megvalósul a lesze­relési egyezmény. Megjegyezte azonban, hogy e fegyveres erők parancsnokságát az ENSZ főtit­kárára bízni annyit jelentene, mint egyetlen ember cselekede­teitől tenni függővé milliók sor­sát. Úgy kell felépülnie az ENSZ apparátusának, hogy kifejezze mindhárom államcsoport népei­nek érdekeit. „Nem lehet lesze­relés, nem hozhatók létre nem­zetközi fegyveres erők, ha nem lesz biztosíték mindhárom cso­port számára abban a vonatko­zásban, hogy nem élnek vissza ezekkel a fegyveres erőkkel” — jelentette ki Hruscsov. Nkrumah látogatást tett Hruscsovnál New York, (MTI). Az ADN je­lentése szerint Kvame Nkrumah, ghanai köztársasági elnök vasár­nap látogatást tett Hruscsov, szovjet miniszterelnöknél, Glen Nove-ben, a szovjet ENSZ-kül- döttség villájában. Nem sokkal Nkrumah érkezése előtt fejeződött be Hruscsov két­órás beszélgetése az ideiglenes al­gériai kormány tagjaival. Jazid, az algériai kormány tájékoztatási minisztere a beszélgetés után a sajtó képviselőinek elmondta, hogy az algériai kérdést és a gyarmatosító rendszer teljes meg­szüntetésének kérdését vitatták meg. New York, (MTI). A CTK je­lentése szerint Novotny, cseh­szlovák köztársasági elnök, az ENSZ közgyűlésén részt vevő csehszlovák küldöttség vezetője válaszolt az US News and World Report című amerikai folyóirat tudósítójának alábbi kérdéseire: 1. Miért határozta el magát ön és a szocialista országok többi vezető képviselője, hogy szemé­lyesen vesz részt az ENSZ-köz- gyűlés mostani ülésszakán? 2. Melyek a világ békéjét jelenleg fenyegető fő veszélyek és mit le­het tenni kiküszöbölésükre? 3. Az ön véleménye szerint milyen most a viszony az ön országa és az Egyesült Államok között, és milyen változásokat szeretne látni ezen a téren? 4. Jelentések láttak napvilágot a Szovjetunió és a kommunista Kína komoly ideológiai nézeteltéréseiről. Mi az ön álláspontja a nézeteltéré­sek kérdésében? Az első két kérdésre válaszolva Novotny kifejtette, hogy ő és a szocialista országok más vezetői azért vesznek személyesen részt az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülés­szakán, mert két igen fontos kér­dés szerepel az ülésszak napi­rendjén: az általános és teljes leszerelés, továbbá a gyarmato­sító rendszer kérdése. Hangsú­lyozta, hogy a szocialista küldött­ségek vezetői segítséget kívánnak nyújtani a feszültség enyhülésé­hez és a kölcsönös megértéshez vezető út megkeresésében. — Véleményünk szerint — folytatta — az ENSZ, valamint a tagállamok küldöttségei sokat te­hetnek a békéért, ha a kölcsönös megértéshez vezető utat keresik és őszintén arra törekszenek, hogy meg is találják. Novotny hangsúlyozta, hogy szükség van az általános leszere­lésre. A népek a vitás kérdéseket háború nélkül, békés úton, tár­gyalásokkal akarják megoldani. — Ennélfogva a kölcsönös meg­értés útját — mondotta — a felek számára elfogadható elvek: az egyes államok jogainak, szuvere­nitásának, egyenjogúságának, tár­sadalmi rendszerének és ideoló­giájának elismerése alapján kell keresni. A harmadik kérdésre vála­szolva Novotny kijelentette: — A csehszlovák—amerikai kap­csolatok jelenlegi állapotát saj­nos nem tarthatjuk kielégítőnek és szeretnők e kapcsolatok javu­lását. Nincs semmi ok, amely akadályozhatná, hogy a cseh­szlovák nép barátságban éljen az amerikai néppel. Mi értékeljük az amerikai nép tehetségét és munkaszeretetét, tudjuk, hogy az amerikai nép is békében és bol­dogan akar élni, miként a mi né­pünk is. Novotny rámutatott, hogy en­nek ellenére az amerikai kormány évek óta politikai és gazdasági diszkriminációt alkalmaz Cseh­szlovákiával szemben, nyíltan Csehszlovákia állami és társa­dalmi rendjének megváltoztatá­sára törekszik, támogatja a cseh­szlovák-ellenes uszítékát, előse­gíti Nyugat-Németországban a militarizmus és a revans-szellem fokozását. Amerikai katonai re­pülőgépek Nyugat-Németország- ból kiindulva, gyakran repülnek be Csehszlovákia területe fölé. Kapcsolatainkban gyorsan, lénye­ges javulás állhatna be, ha az amerikai kormány lemondana csehszlovák-ellenes cselekmé­nyeiről, továbbá, ha a békés együttélés, az egyenjogúság, a be nem avatkozás és kölcsönös elő­nyök alapján hozzálátna a kap­csolatok rendezéséhez. — Igaz, a nyugati sajtóban sok helytelen és az igazságnak meg nem felelő közlemény jelent meg erről a kérdésről. Itt is be­igazolódik a régi mondás: amit az ember kíván, szívesen elhiszi. — Egyáltalán nem tudunk ar­ról, hogy gyengült volna a szocia­lista országok egysége, sem arról, hogy a Szovjetunió összekülönbö­zött volna a Kínai Népköztársa­sággal. Minden szocialista ország szilárdan, az egész szocialista rendszer egységének erősítésére törekszik. A közös érdekből ki­indulva, minden szocialista or­szág saját nemzeti feltételei alap­ján építi a szocializmust. — A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság két nagy szocia­lista ország. Az egész világ úgy ismeri mind a kettőt, hogy né­pük hatalmas építő munkával foglalkozik és bátran harcol á bé­kéért, a népek barátságáért. A szovjet és a kínai nép barátsága a világbéke erőinek támasza. Novotny végül üdvözletét és jókívánságait küldte az amerikai népnek, beszélt Csehszlovákia belső helyzetéről, majd élesen bí­rálta az amerikai hatóságoknak Csehszlovákia és néhány más or­szág ENSZ-képviselőivel szem­ben életbeléptetett korlátozó in­tézkedéseit. Az Humcmité tudósítása a kongói helyzetről Párizs (MTI). Az Humanité Leopoldvillebe küldött tudósítója megállapítja, hogy a kongói hely­zet, ha kevésbé zavaros is. csak lassan tisztul. Kaszavubu »kerek- asztal-konferencia« terve úgy lát­szik meghiúsul, legalábbis abban a formában hiúsul meg. ahogyan a köztársasági elnök az ENSZ bizonyos elemeinek ügyetlen ta­nácsára ki akarta erőszakolni. Kaszavubu Leopoldvillebe akart összehívni bizonyos számú sze­mélyiséget. főfeg olyanokról volt szó, akik a választásokon veresé­get szenvedtek. így például a ke­leti tartományt a kongói nemzeti mozgalom hat küldötte képvisel­te volna. Ez a párt a szavazatok 90 százalékát jelenti, heten ültek volna le a kerékasztalhoz. Csőm­be természetesen helyeselte ezt a különös »kerekasztal-konferen- ciát«. de azt a feltételt szabta, hogy Kongón kívül rendezzék meg. Ez olyan manőver volt. amely Lumumba hatalomtól való meg­fosztását célozta. Lumumba való­jában a parlament többségének támogatását élvezi és szabadon jár-kel a városban, jóllehet több letartóztatási parancsot adtak ki ellene. A helyzet kétségtelent: fejlőd­ni i'og. Újabb mozgolódás mutat­kozik a Leopold katona, tábor­ban- A katonák és a tisztek rá­ébrednek, hogy kizárólag a köz­társasági elnök érdekében hasz­nálták fel őket, holott azt ígérték nekik, hogy »semlegesíteni« fog­ják Kaszavubut és Lumumbát egyaránt. Az Humanité tudósítója végül dühödt kommunista-ellenes pro- paganda-offenzíváról tesz emlí­tést. Ebben főleg a belga »fehér atyák« járnak az élen. A misszio­náriusok iskoláik révén a fiatal­ság elég jelentős részére vannak befolyással. é Vessenek véget az ENSZ cselszövéseinek Kongóban — követeli Sekou Toufé Párizs (TASZSZ). Mint az AFP tudósítója jelenti Conakryból Sekou Touré, a Guineái Köztár­saság elnöke, vasárnap beszédet mondott Guinea függetlenségének második évfordu'ója alkalmából. Az elnök hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek szakítania kell azzal a magatartással, amelyet eddig a Lumumba-kormánnyal. »Kongó törvényes kormányával szemben tanúsított«. Sekou Touré követel­te: »Véget kell vetni az ENSZ- képviselők Kongó függetlensége és területi épsége ellen irányuló tevékenységének.«

Next

/
Thumbnails
Contents