Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-29 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A HEGYEI r r Ä ■ tM.'Ä G YÁ IÁ SZOCIALISTA M U N K Á S P A'< > I O L N A M E'G Y E i KIZO/rTSÁG.A' ÉS A MEGYE! TANÁCS LÁPJA Szombat I960. október 29. V. évfolyam 256. szám * ARA: 50 FILLÉR Tizenöt éves a DÍVSZ 1945. október 29-ón Anglia fő­városának egyik legnagyobb ter­mében, a londoni Albert Hall­ban 63 ország 30 millió fiataljá­nak képviseletében gyűlt össze az első világifjúsági konferencia, amelynek tanácskozásai során megalakult a világ haladó ifjú­ságának szervezete, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség. Az elmúlt másfél évtizedben fiatalok serege írta be nevét a békéért, a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért vívott küzdelem történetének könyvébe. Fulgencio Oroz és Frank Pais a kubai fiataloknak vált példaké­pévé. A szabadságért folyó harc­lágifjúsági találkozók. A haladó ifjúság nagy fesztiváljai már hagyományossá váltak a szövet­ség életében és nagymértékben hozzájárultak a barátkozás, a nemzetközi együttműködés erősö­déséhez. Élesen szembefordul a DÍVSZ a faji megkülönböztetés hirdetői­vel, s következetesen küzd a szí- nesborű népek ifjúságának jo­gaiért is. Ezt bizonyítja a többi között, hogy az 1960 tavaszán, Conakry ban megrendezett DÍVSZ végrehajtó bizottsági ülés az af­rikai ifjúsággal való szolidaritás jegyében zajlott le. A vb.-ülés külön határozatot fogadott el egy nak olyan ifjú hősei születtek az nemzetközi tanács létrehozásáról, elmúlt esztendőkben, mint Leo- i melynek feladata a nemzeti füg- nardo Ruiz Pineda és Felix Cas-1 getlenségért harcoló algériai if- telle Venezuelában, Rarg Ho Junk és Li Soo Bök Koreában, Djamila Bouhired Algériában, Wolter Monginsidi Indonéziá­ban' Huang Chi-Kuang és Lo Shen-Ciao a kínai és koreai if­júság barátságának váltak szim­bólumaivá; Henri • Martin és Raymonde Dien hősi tettei a francia és a vietnami ifjúság ba­rátságának váltak jelképeivé. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség személyes találko­zók szervezésével is mélyíti a kapcsolatokat a különböző orszá­gok ifjúsága között. A szolidari­tás erősítése céljából a DÍVSZ nemzetközi delegációt küldött Marokkóba, Algériába, Tuniszba, Egyiptomba, Irakba, Szíriába, Libanonba, Ciprusba, Délkelet- Ázsiába, a Közép-Keletre és több latin-amerikai országba. — Ezek a találkozók elmélyítették, szorosabbra fűzték a haladásért küzdő ifjak és leányok barátsá­gát, testvériségét. Kiemelkedő jelentőségű esemé­nyei a DÍVSZ történetének a vi­júsággal való szolidaritás ápolá­sa. A gyarmati, valamint az újon­nan felszabjiult ázsiai—afrikai országok ifjúságának segítésére a DÍVSZ nemzetközi szolidaritási alapot létesített, s a szövetség tagszervezetei gyógyszerekkel, könyvekkel, iskolai tanszerekkel, sportfelszereléssel és ösztöndí­jakkal segítik ez országok fiatal­jait, tekintet nélkül arra, hogy hozzátartoznak-e a DÍVSZ tag- szervezeteihez vagy sem. A DÍVSZ ereje és népszerű­sége évről évre növekszik. Ma már 94 országban van tagszerve­zete a szövetségnek és 87 millió fiatalt tömörít soraiban. Hatalmas, befolyásos nemzet­közi szervezetté nőtt a szövetség az elmúlt másfél évtized alatt. — Tekintélye népszerűsége hónap­ról hónapra, évről évre növek­szik az ifjúság soraiban, mert a DÍVSZ az emberi haladás, a bé­kés együttélés gondolatát írta zászlajára, s mindvégig kitart mellette. Hatalmas méretű tömegmegmozdulás Franciaországban Párizs: (MTI) Az algériai bé­kéért október 27-én tartott »or­szágos akciónap« messzehangzó sikere mindjobban kibontakozik a százezreket megmozgató tün­tetések másnapján. Még a pári­zsi polgári sajtó, a kormány ke­zén levő rádió sem titkolja a tüntetések nagyszabású voltát és figyelmeztetést lát az »akcióna­pon« megmozdult óriási tömegek felvonulásában. A degaulleista Combat így ír: a tegnapi tünte­tésekből le kell vonni a tanul­ságot: a közvélemény felébredt. A haladó sajtó örömmel szá­mol be a tüntetések óriási sike­réről. A Libération így ír: az egész ország egyetlen kiáltás volt: tárgyaljanak az algériai bé­kéért! Az Humanité is aláhúzza az algériai békenap óriási sikerét. Legalábbis három éve nem volt Franciaországban olyan országos méretű megmozdulás, amely nyo­mába jöhetett volna az október 27-i akciónap sztrájkjainak, gyű­léseinek, tüntetéseinek. A CGT egyórás munkabeszün­tetésre hívta fel országszerte a dolgozókat. Kezdeményezéséhez számos megyében más szakszer­vezetek is csatlakoztak. A nagy baloldali szakszervezet felhívásá­nak megfelelően tíz és tízezrek hagyták abba a munkát az ipar­vidékeken, a bányákban, a váro­sok üzemeiben. Néhány beszédes szám: A Loire iparvidéken ötven­ezer dolgozó hagyta abba a mun­kát, ugyanennyi volt a Seine- Maritime megyében sztrájkolok száma. Saint-Nazaire-ben tizenöt­ezren, Du Douai bányáiban tíz­ezer bányász vett részt a mun­kabeszüntetésekben. Szakadatlan munkát a békéért és a haladásérti Katolikus és református papi békebizottságok ülése Szekszárdon Legutóbb Budapesten, a papi békemozgalom 10 éves évfordu­lója alkalmából — ahol megyénk papságát kilenc küldött képvi- sejte — megbeszélésre gyűltek össze az ország papi békemoz­galmának küldöttei. Megtárgyal­ták a mozgalom eddigi eredmé­nyeit és a további feladatokat. Ennek alapján Szekszárdon, a tanácsklubban tegnap délelőtt a katolikus papok megyei békebi­zottsága tartott ülést, a Hazafias Népfront rendezésében. Igaz, a megyei bizottság munkájának megkezdése csak jövőre lesz 10 éves, de ez a megemlékezés mintegy előkészítője a jövő évi ünnep­ségnek. Megjelent a tanácskozáson dr. Vígh Dezső, a megyei tanács el­nökhelyettese, dr. Langmár Lipót veszprémi püspöki halynök, Ma- tolcsi Károly, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának vezetője, László Antal, a Hazafias Nép­front képviselője, valamint az Or­szágos Egyházügyi Hivatal kép­viselője. Kővári Bálint esperes-plébá­nos, a bizottság elnöke megnyitó­szavai után Pataki István plébá­nos, a békebizottság titkára is­mertette a 10 év alatt elért ered­ményeket. Ezután Matolcsi Károly tartott rész­letes tájékoztatót a külpoliti­ka legfontosabb eseményei­ről, s válaszolt a feltett kér­désekre. Dr. Langmár Lipót felszólalá­sában magvetéshez hasonlította a 10 év előtti kezdeményezést, amely napjainkban már hozza gyümölcseit is. Beszédes példá­kon keresztül mutatta meg, miért szükséges küzdeni a békéért a papságnak is. — Irányítónk mindig az le­gyen — mondotta többek kö­zött —, dolgozni, szüntelenül munkálkodni népünk javáért. Ez pedig megköveteli a sza­kadatlan munkát a békéért és haladásért. Felszólalt dr. Vigh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese is. Jóleső érzéssel állapította meg a 10 év eredményeit, hangsúlyozva, hogy az eddigi tapasztalatok se­gítségével, még többet kell ten­nünk a békért, hogy elmondhas­suk a következőkben, a lehető legjobban szolgáltuk népünket, hazánkat. A következőkben a ta­nács további segítségéről bizto­sította a papi békebizottság tag­jait. A legutóbb magas kitüntetésben részesült Solymár Gábor esperes­plébános, a résztvevők általá­nos helyeslése közben jelentette ki: „Minden papunk szívvel-lé- lekkel, lelkiismerete szerint dolgozik e nagy célok meg­valósításáért.” Kővári Bálint esperes-plébános zárszavai után véget ért a kato­likus papok békebizottságának ülése. * Ezen a napon délután a refor­mátus lelkészek békebizottságá­nak tagjai is gyűlést tartottak. Az ülésen Matolcsi Károly, a Ma­gyar Nemzet külpolitikai rova­tának vezetője tartott előadást a békebizottsági tagok előtt a leg­fontosabb külpolitikai kérdések­ről. A Francia Kommunista Párt és a CGT felszólította az algériai béke híveit, rendezzenek gyűlé­seket a munkahelyeken, a váro­sokban. Vonuljanak ki az utcára, tüntessenek a nagy nép követe­lés alátámasztására. A párt és a CGT szavára országszerte száz és százezrek hallgattak. Ismét csak messzehangzó számok: Párizs különböző kerületeiben mintegy huszonötezren tüntettek, a fran­cia főváros híres »vörös öveze­tében« az utcára vonultak száma ennek a kétszerese. A vidéki városokban is egy­mást érték a tüntetések, az ut­cákra vonult dolgozók élvonalá­ban és mindenütt kommunistá­kat lehetett látni. A francia fővárosban volt egy nagygyűlés, amely nem a bal­oldali egység jegyében zajlott le. A diákszövetség, a közoktatás- ügyi szövetség és két szakszer­vezet, a CGT és a kommunisták kizárásával hirdetett meg nagy­gyűlést a Mutualité terembe. Bár sajnálatosnak minősíthető, hogy e szervezetek vezetői kommunista­ellenes manőverbe kezdtek, meg­állapítható az is, hogy a nagy­gyűlésre felvonult diákok, polgá­ri baloldaliak követelése végered­ményben mégis csak az algériai béke ügyét szolgálta. A gyűlés • amikor fasiszta suhancok bottal megzavarásával megpróbálkoztak j vertek két fiatal lányt, akik az a fasiszták, felborították a gép-1 algériai béke mellett tüntettek. Kelta urnasír, céhláda, pecsétnyomó és okmányok kerültek Györkönyhol a szekszárdi múzeumba kocsikat és ennek láttán még a rendőrség is kénytelen volt el* lenük fordulni. Az óriási létszámban kivonult rendőrség azonban erejét főleg a baloldali tüntetők ellen for­dította. A Mutualité teremben le­zajlott nagygyűlés után a diák­negyedben számos helyen történt összecsapás rendőrök és tüntetők között. Lehetetlen megállapítani* hányán sebesültek meg a tünte­tők közül. A sebesültek között van az egyesült szocialista párt több vezetője. A rendőrség — szokás szerint — nem kímélte az újságírókat, fényképészeket sem, négy rádióriportért előállítottak, magnetoíonukat összetörték, ki­lenc újságírót és fényképészt kór­házba kellett szállítani, négy fo­tóriporter is azt panaszolhatta fel; hogy tönkretették a gépét. A kése esti órákig tartó vere­kedések végén 527 baloldali tün­tető volt a rendőrség fogdáiban* A vidéki városokban is több- helyütt került sor „összetűzések­re. A párizsi sajtó elítéli a rendőri brutalitásokat és megállapítja azt is, hogy a szélsőjobboldali el- lentüntaínk között igazi fasiszták voltak. A járókelők felháborodá­sát váltotta ki egy olyan jelenet. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum újabb régészeti és újabb- kori leletekkel gazdagodott. Györkönyben silógödröt ástak a termelőszövetkezeti tagok, ami­kor régi edényekre, használati tár gyakra bukkantak. Értesítették a szekszárdi múzeumot, amely el­végezte a lelet feltárását és most már be is szállították a múzeum­ba. Megállapították, hogy kelta eredetű urnasírra bukkantak, amelyben egy urnát, különböző edényeket és fegyvereket találtak. Ugyancsak Györkönyből újabb- kori emléktárgyak is kerültek a múzeum birtokába. A györ- könyi volt egyesített céh ládája* pecsétnyomója, valamint külön­böző, a györkönyi céhre és iparo­sokra vonatkozó okmányok is a múzeumba kerültek. Ugyanakkor átadták a györkönyi iparosok a négy céhlámpát, amelyeket még a legutóbbi időkben is használtak. Amikor a községben egy iparos elhúnyt, temetésén a koporsó mellett iparostársai vitték a négy lámpát. Ez a szokás azonban már kiment a divatból, s a négy céh­lámpa is méltó helyre, a megbe­csült emlékek közé került. Megkezdték a fácánkakas lövését — készülnek a „nyál-szezonra“ a dombóvári vadászok A dombóvári vadásztársaság tagjai évek óta nagy gondot for­dítanak a vadállomány védel­mére, teleltetésére. Az évek óta folyó gondos, szervezett munka eredményeként, jelentősen szapo­rodtak az olyan vadak — főleg madarak —, mint a fogoly és fácán. A fogoly-állományt több mint kétezerre becsülik és az idén már feloldódott a vadászati tilalom is. Ennek ellenére úgy határoztak a társaság tagjai, hogy még az idén nem vadásszák a foglyokat, hanem majd csak a jövő évben. Élő akarják ezzel segíteni a burgonyabogár elleni küzdelem sikerét, ugyanis köztu­domású, hogy a fogoly pusztítja a burgonyabogarat. A társaság tagjai két vasár­nap már fácánvadászatot tartot­tak. A fácánkakasok kilövése a terv szerint folyik. Nagy mennyi­ségű kakas kilövésére azonban még az idén nem kerül sor, ugyanis az állományt tovább akarják fejleszteni. Néhány nap múlva megszűnik a nyúlvadászati tilalom. A tár­saság tagjai már megkezdték a vadászat előkészületeit; szevezik a vadászati naptár szerinti haj­tásokat, a társaság tagjai pedig a lőszerszükségletüket biztosít­ják, töltik a patronokat, előké­szítik a puskákat, vadászöltözé­keket a nyúlszezonra,

Next

/
Thumbnails
Contents