Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I960, október 2ö, (í ty&éeteík' — A szakályi gazdák egy cso­portja a közelmúltban látogatást tett az aparhanti Búzavirág Ter­melőszövetkezetben. A szakályi gazdák nagy elismeréssel beszél­tek a tsz-ben látottakból és hal­lottakról. — A kereskedelem áruforgalma Tolna megyében 1957. hasonló időszakához viszonyítva mintegy 41 százalékkal emelkedett az idei évben. Ezen belül elsősorban a vegyes iparcikkek és a ruházati cikkek forgalma emelkedett a legjelentősebben. Vegyes ipar­cikkeknél például több mint 60 százalékos az emelkedés. — A legutóbbi iskolai szünetben a szekszárdi gimnázium tanulói a város szépítésében vettek részt, többek között a Beloiannisz utcán az útjavításban és a Zalka Máté utcában. Mások a gyalogút építé­sében munkálkodtak, valamint a szüretelésben és kukoricaszedés­ben vettek részt. A lányok egy része a sportpálya építésében segített. — A Bonyhádi Cipőgyár ipari tanulói átérezve a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésének szükségességét, segítséget nyúj­tanak a kapások betakarításában. Október 22-én hatvan ipari tanuló ment a bátaapáti termelőszövet­kezetbe, hogy segítsen a bur­gonya betakarításában. A tsz-ben kiváló a burgonyatermés, még 55 dekás burgonyát is mértek. Elhatározták, hogy még más tsz- ben is segítenek a betakarításban. — Orvosi lakás építését kezdik meg még az idei évben Hőgyészen. Az építkezés költségei megköze­lítik a félmillió forintot. A szük­séges pénzt a községfejlesztési alapból fedezik. — Uj tűzoltó-szertár épült Dal- mandon 30 000 forintos költséggel. A munkálatokat a közelmúltban fejezték be. A költségeket részben községfejlesztési alapból, részben pedig tanácsi költségvetésből fedezik. — Békeestet tartottak a közel­múltban Izmény községben és Furkó-pusztán. Mindkét helyen László Antal, a Hazafias Nép­front megyei irodájának munka­társa mondott ünnepi beszédet. — A Juhé-pusztai Állami Gaz­daság hőgyészi lakatos és asztalos üzemében rendszeresen javítják a megye valamennyi állami gaz­daságának plató-kocsiját és autó karosszériáját. Az állami gazda­ságok saját építkezéseihez szük­séges asztalosmunkát is ebben az üzemben végzik el. — Dezséry László november 8- án »A kettős nevelés« címmel előadást tart a bonyhádi járási művelődési házban. — A televízió műsora: 18.45: Az elektroncső. Magyar kisfilm. 19.00: Barnasin Anna: Idegen partok előtt. Közvetítés a Víg­színházból. Az elmúlt években látogató nem hagyta el a Simontornyai Bőrgyárat anélkül, hogy a gyári bölcsőde történetét ne tudta vol­na meg. A gyár igazgatója, vagy munkása az ötödik mondatban a beszélgetést már a bölcsődére terelte. A gyárban, ugyanis nincs bölcsőde, s ez a tény sok vitát eredményezett már; termelési értekezleteken, párttaggyűlése­ken, szakszervezeti bizalmiak ta­nácskozásán mindig szóba került a bölcsőde ügye. Közel ezer mun­kás dolgozik a gyárban, s na­gyon sok olyan családanya, aki gyermekét csak úgy tudja otthon hagyni, hogy fizet érte a szom­szédnak, ismerősnek. A bölcsőde, bár nagyon sokat beszéltek róla, mégsem épült, még a terveit sem készítették. Nem volt pénz. A gyárban több millió forintos építést végeznek, de a bölcsődére eddig még nem jutott. A távlati gyárfejlesztési tervben szerepel csak a bölcsőde felépítése. Néhány héttel ezelőtt a szak- szervezeti bizottság, az üzemi nő­tanács és a pártszervezet kezde­ményezésére, megkezdték a böl­csőde »építését«. A gyárban úgy határoztak, hogy minden mun­kás hozzásegít az építkezéshez. Erejéhez mérten mindenki részt kíván venni az »építésből«. A gyár igazgatósága lehetővé tette, hogy a hulladékbőr válogatását társadalmi munkában végezhes­sék el. S a válogatásért kapott pénzt a munkások befizetik a bölcsőde alapra. Naponta tíz-ti­zenöt asszony válogatja a bő.rt, és fillérenként gyűlik a bölcsőde felépítéséhez szükséges összeg. Nemcsak a hulladékbőr-válogatás sál hozzák közelebb a simontor­TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknát és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra ti E» — fillérekből nyaiak a bölcsőde felépítésének idejét. Segíti majd a községi ta­nács is, és segít majd a gyár is. Katalin-bált, műsoros esteket rendeznek és a tiszta bevételt a bölcsőde-alapba teszik. A mun- kásnők otthon szabadidejükben kézimunkáznak, és kiállítást ren­deznek a munkákból, a kiállított darabokat pedig eladják — és az ebből kapott pénzt is az alapba teszik. Fillérekből épül a bőrgyári bölcsőde, a munkások segítik, hogy a tervezettnél előbb kezd­jék meg az építkezést. Elhatá­rozták azt is, hogy minden dol­gozó havi fizetéséből két forin­tot fizet a bölcsőde-alapba. Es már kész a terv arra is, hogy ha társadalmi munka kell az épít­kezés meggyorsítására, ki meny­nyi órát dolgozik majd. A bölcsőde építésének tervét jóváhagyásra az elmúlt héten küldték fel a gyár vezetői. Amíg a tervet jóváhagyják, s amíg sor kerül az építkezés megkezdésére, a bőrgyári asszonyok — és mun­kások is — gyűjtik filléreiket, hogy az építkezés megkezdése után mielőbb elfoglalhassák »bi­rodalmukat;« a gyári dolgozók gyermekei. — p — Közlemény A postaigazgatóság a megyei távbeszélő névsor összeállítását ismét tervbe vette. A távbeszélő­névsor pontos összeállításához szükséges volna, hogy az a táv­beszélő előfizető, akinek a címe az 1958. évben kiadott névsor óta megváltozott, s azt a helyi posta- hivatalhoz eddig nem jelentette be, a közleményt követően három napon belül a helyi postahiva­talnak jelentse be. Ahol több postahivatal működik, az 1. számú hivatalnak kell a beadványt cí­mezni, vagy személyesen átadni. Az értesítésnek tartalmaznia kell változás esetén a most felveendő névsorszöveget. Ajánlatos volna, ha a válla­latok, üzemek, szövetkezetek a köztudatban ismert címen szer­kesztenék meg a felvenni kívánt névsorbejelentésüket. MUNKASHÉTKÖZNAP Egyedéh meleg, barátságos otthonában i. (Dombóvárott tavaly új bérház épült. A benne lakó 36, túlnyomó többségében munkáscsalád életéről, örö­méről, gondjáról szól a kö­vetkező riportsorozatunk..) A bérház szemre is csinos, szép épület. Magasan kiemelke­dik a környezetből. Dombóvárott ez a legmodernebb lakóépület. Most kivételesen nem esik az eső, így hát körülötte gyermekek játszadoznak, ugrándoznak. Vi­dám gyermekkacaj veri fel á környék csendjét. De alig van időm szemügyre venni őket, is­mét megered az eső. A gyermek­sereget pillanatok alatt elnyeli a nagy bérház. Benyitok az egyik lépcsőházba, keresem a házfelügyelőt. Csen­getek az ajtón, de nem jelentke­zik senki. Valaki felvilágosít: »A házfelügyelőék nincsenek ott­hon«. Ugyanígy járok a második és harmadik lépcsőházban is. — Először őket kerestem, hogy ki­csit tájékozódjam a ház lakói fe­lől, de ez nem sikerült. Mit te­het ilyenkor az újságíró? Meg­nyom egy csengőt és várja, hogy ajtót nyissanak anélkül, hogy tudná, voltaképpen ki is lakik ott. Pöttömnyi gyerkőc nyit ajtót, de nyomában jön az apa is. Be­mutatkozás: — Egyed József — mutatkozik be a lakás gazdája, majd követ­kezik a nagy meglepetés, ami­kor közlöm, hogy újságíró va­gyok és mi járatban jöttem hoz­zájuk. Váratlan vendég vagyok, de szívesen invitálnak a szobába. A feleség sem tiltakozik zavar­tan a látogatás miatt, mert tisz­taság, rend uralkodik az egész lakásban, noha még dél elit-; van. — Jó, hogy nem előbb jött, mert még az ágyban taldlt volna, mondja a férj. — Csak nem beteg, hogy még tíz óra tájban is... — Szó sincs róla. Műszakon voltam... Mi vasutasok néha két éjszakát és egy nappalt is szol­gálatban töltünk. Mi akk >r fek­szünk le, ha időnk van,-nem pe­dig, ha beesteledik. A szobában kellemes meleg terjeng. A nagy cserépkáljha — minden lakásban ilyet láttam — ontja a meleget, ami ugyancsak jólesik a hűvös utcáról bejövét. A feleség nem kis büszkeség­gel meséli, hogy rendszerint a férj a piaci bevásárló. — Talán még a főzésnél is segít? — Ott segíti az ember a felesé­gét, ahol tudja. — így a férj. — Főként a haltisztítás az ő dolga — teszi hozzá a feleség. — Tegnap is vettünk másfél kilót, de én jóformán hozzá sem nyúl­tam. A mozdonyfűtő tehát — mert az a MÁV-nál — kimosakodik a munkából, kipiheni magát és végzi a megértő, családszerető férj teendőit. Azt tartja, hogy a családért nem elég csak a mun­kahelyen jól dolgozni, otthon is van tennivaló elég és noha a fe­leség nem dolgozik hivatalban, segíteni kell neki. A feleség talán tétlenül ténfe- reg, míg férje műszakon van? Szó sincs róla. Még most, előre­haladott terhességének idején is állandóan tesz-vesz. A közismert háztartási munkák mellett igen sokat köt és horgol. Fáradhatat­lanul gondozza, csinosítja a la­kást, hogy az minden tekintetben megfelelő legyen. A férj még a munkáját is jobb kedvvel végzi, ha tudja, hogy otthon, a családi otthonban rend van és hazatérve édesebb a pihenés. így hát köz­vetett formában Egyednének is része van abban, hogy férje, a mozdonyfűtő jó munkás. — Tessék elhinni — mondja Egyed József —, a feleségem majdnem annyi hasznot hajt a házhoz a kötéssel és horgolással, mintha valahol dolgozna és amellett még a háztájat is ellát­ja. Érezhetően meghitt egyetértés, harmónia honol ebben a mun­káscsaládban. Nemcsak a szoba hőmérsékletére mondható, hogy kellemes, hanem a családi lég* körre is. Nincs autójuk, sőt, be­látható időn belül remény sincs arra, hogy vásárolhatnának, de nem is ettől teszik függővé elége­dettségüket. A régi rossz lakás helyett kapták ezt a bérházit. Ez nagyon megörvendeztette őket. Ezenkívül megvan mindenük, amire egy szolid családnak szük­sége van. Ami még hiányzik, an­nak biztosítására pedig megvan­nak a családi tervek. Például új hármasszekrényt akarnak majd venni, miután összegyűjtötték rá a pénzt. Tavaly, bevallásuk sze­rint, 14 000 forint értékű mara­dandó dolgot vásároltak. De az is nagy dolog egy család számára, hogy tervezhetnek. A telet mindig tüzelővel telt pincével várják. Általában har­minc (!) mázsa szenet szoktak venni. Már vagy 14—16 mázsa most is a pincében van. Ami az étkezésüket illefdS »Nem panaszkodhatunk« — mondták mindketten egybehang­zóan. — Mi lesz a mai ebéd? — kér­deztem. — Krumplileves és mákospala- csánta. A mákospalacsinta a család egyik legkedvesebb eledele. — Vasárnap sosem múlik el anél­kül, hogy ne húsételt készítené­nek, de ezenkívül hetenkint még legalább kétszer vásárolnak friss húst. Minden évben vásárolnak hízót, az idén is azt tervezik. —■ Konyhakertjük nincs. Legfeljebb az »anyóstól« kapnak néha egy kis levesbe való zöldséget. A férj átlagosan kétezer forint kö­rül keres havonta. — Mi a család legnagyobb anyagi gondja? Kérdőn néznek egymásra. Lát­hatóan »nehéz« a kérdés. Rázzák a fejüket. — Gond? Megélünk szépen a fizetésből. Beosztjuk. Amire pedig szükség van, kicsinyenkint meg­vesszük. (Folytatjuk.) BODA FERENC ■ ■«■■■■■■■■■■■IHI'HIIIIIIII Intő példák az ittasan, a gyorsan és a gondatlanul Magyarország közlekedése az elmúlt években jelentősen fejlő­dött. A fejlődés nemcsak a köz­lekedésben részt vevők számában mutatkozik meg, hanem a közle­kedési eszközök is jelentős tech­nikai változáson mentek keresz­tül. Fokozódott egyrészt a sebes­ségük, másrészt a nagyteljesít­ményű járművek száma is gya­rapodott. A forgalom növekedésével a baleseti veszély is egyre nagyob­bodik. Ezt figyelembe kell ven­nie a járművek vezetőinek és mindenkinek, aki a közúti forga­lomban részt vesz. A gépjármű- vezetők és gyalogosok sok eset­ben nem tartják be. a közlekedé­si szabályokat, s ez súlyos bale­seteket idéz elő. A baleseteknek gyakran igen súlyos következmé­nyei voltak. Sokan meghaltak, mások súlyosan megsérültek és rokkantakká lettek, de az anyagi kár se lebecsülendő. Sok család maradt már kereső és gondozó nélkül, sokaknak pedig csökkent a munkaképessége. Ezek az embe rek végleg vagy időlegesen kies­tek a termelőmunkából. Ez pedig jelentős mértékben kihat a ter­melés eredményeire is. Emberi kötelességünk, hogy a súlyos veszteségeket, a szabályok betartásával megelőzzük és csök­kentsük. Különös figyelemmel kell lenni a legjobban elszaporo­dott balesetek okainak megszün­tetésére. A szeszesital fogyasztása miatt a járművek, de igen gyakran azok vezetői is súlyos sérülése­ket szenvedtek. Például Bán Endre mázai lakos, mielőtt mo­torkerékpárra ült volna, szeszes­italt fogyasztott. Az éjszakai órákban a Kismányok és Nagy­mányok közötti útelágazásnál egy lovaskocsit akart megelőzni. Elő­zés közben beleszaladt az árok? ba. Bán Endrét súlyos mellzú- zódással kórházba szállították. Ugyancsak szeszesital hatása alatt vezette a vontatót Nemes Ferenc kakasdi lakos is. Kakas- don, a Petőfi utcába nagy sebes­séggé fordult be, ennek követ­keztében felszaladt a gyalogjár­dára. Ettől megijedt és a vonta­tót belevezette az útszéli három és fél méter mély árokba. Ne­mes Ferenc súlyos sérülésekei szenvedett. Ittasság okozta Csaba János dunaszentgyörgyi lakos balesetét is. Ő a 6-os úton, a sötétség be­állta után kerékpárral, kivilágí­tás nélkül, erősen ittas állapotban közlekedett az úttest ellenkező oldalán. Nekiment egy vele szem­bejövő tehergépkocsinak. Az ösz- szeütközés következtében súlyo­san megsérült. Az ittasságon kívül a gyors­hajtás is sok balesetet okoz. Ger­gely Gellért, kismányoki lakos, motorkerékpárral — feleségével együtt — Bonyhádról hazafelé igyekezett. Amikor a nagymányo- ki útelágazást megközelítette, be akart kanyarodni. A nagy sebes­ség miatt azonban nem tudott bekanyarodni és egy Majos fe­lől jövő tehergépkocsinak nagy sebességgel nekiment. A baleset következtében Gergely Gellért jobb lábát amputálták, felesége pedig kéz- és lábtörést szenve­dett. A balesetek jelentős hányadát gondatlan vezetés okozza. Lerch Imre jánosmajori lakos például motorkerékpárral akart Szekszárd ról hazamenni. Útközben a Sió- híd közelében a jobb oldalon egy, vezetőknek kivilágítatlan tehergépkocsi állt, amelynek hátulról teljes sebes­séggel nekiszaladt. Lerch Imre az összeütközés követkézéiben súlyo­san megsérült és kórházba szállí­tás közben meghalt. Búzás János ugyancsak a gon­datlan vezetés áldozata lett. Tol­náról Bogyiszló felé haladt. Te­hergépkocsival tejet szállított. Út­közben annyira elálmosodott, hogy nem tudott magán uralkodni és a gépkocsit egy útszéli fának ve­zette. A gépkocsiban hozzávető­legesen 50 000 forint kár kelet­kezett. A világítás szabályainak meg­szegése is több balesetet idézett már elő. Szabó József paksi lakos sze­kérrel a sötétség beállta után ki- világítatlanul haladt. Vele azo­nos irányban közlekedett motor- kerékpáron Mézes Pál budapesti lakos is. Ellenkező irányból egy erősen világító jármű zavarta Mézes Pál látoképességét. Későn vette észre az előtte haladó jár­művet és nekihajtott a szekér­nek. Nyílt kartöréssel szállították a kórházba. Ezek a balesetek arra figyel­meztetnek, hogy a gépjárművek vezetői tartsák be a közlekedési szabályokat a maguk és ember­társaik biztonsága érdekében. BM Tolna megyei Rendőrfő- _________kapitányság_________ A próhirdetések Két kistermetű ló, gumikerekű kocsival, vagy . anélkül olcsón, (vágó áron is) eladó. Érdeklődni lehet: Tolna, Bajcsy Zs. u. 60. (99) Alkalmi munkára férfi munka­erőt felveszünk. FÜSZÉRT Vál­lalat, Szekszárd. (gitt

Next

/
Thumbnails
Contents